Friss Ujság, 1918. július (23. évfolyam, 151-176. szám)
1918-07-02 / 151. szám
9 Fttrss ujsae 1918. julius 2. bármelyike, miért is nyilvánvaló, hogy az ügynökségnek a közleménye azt a célt szolgálja, hogy az olasz csapatokhoz annak idején átszökött cseh katonákat, akik talán még az osztrák-magyar egyenruhában harcolnak, igazolják. Otamm lap higgadtságra tntt az olaszokat I. ugarai, juliussi. A. norrere d élla Sera katonai írója óva inti az olasz közvéleményt attól, hogy túlságosan vérmes következtetéseket fűzzön az osztrák-magyar hadseregnek a Piaven át való visszavonulásához és a többek között ezeket írja: / — Az osztrák-magyar hadseregnek a Piavén át való visszavonulása leginkább a németeknek tavaly a Sommeon át való visszavonulásához hasonlítható. A németeknek ez a visszavonulása akkor lehetővé tette, hogy valósággal megtámadhatatlan állásokban védekezően viselkedjenek mindaddig, míg a megváltozott körülmények lehetővé tették, hogy új offenzívába menjenek át. Az olasz front behajlított alakja a Garda-tótól a tengerig megengedi az osztrák-magyar hadseregnek, hogy az olasz hadsereget állandóan a legnagyobb veszélyével fenyegesse. * Amerikaiak az olasz fronton Róma, július 1. A Stefani-ügynökség jelenti Washingtonból: Egy amerikai ezred, mely jelenleg Pershiiig tábornok parancsnoksága alatt áll, utasítást kapott arra, hogy Olaszországba induljon. Boker hadügyi államtitkár bejelentette, hogy az expedíció célja a szövetségesek frontjának egységét hangsúlyozni. Meghiúsult angol és francia támadások Március óta 191,454 fogoly, 2470 ágyú és 10,024 gépfegyver Berlin, július 1. A nagy főhadiszállás közli .Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös hadicsoportja. A bárói tevékenység este a harcvonal több helyén föléledt. Az élénk felderítő tevékenység tovább tart. Angol részleges támadásokat Alberttól északra visszautasítottunk. A német trónörökös hadcsoportja: Az Aasne és Marne között az ellenség élénk tevékenységet fejtett ki. A gyalogság erős felderítések céljából ismételten előrenyomult. St. Pierre Aiglénél és attól délre a franciák dél felé heves tüzelőkészítés után támadásba fogtak. Visszautasították őket, s épp úgy meghiúsultak itt az ellenség éjjeli előretörései. Löwenhardt hadnagy 32-ik légi győzelmét aratta. A lezárt számbavétel szerint a támadó csatánk kezdete — 1918. mirc. 21 — óta a gyűjtőhelyeken keresztül elszállított foglyok száma (leszámítva a betegállomásokon keresztül hátraszállított sebesülteket) 191.454-tőt tesz ki. Ebből az angolok 94.909 foglyot, köztük négy tábornokot és mintegy 3010 tisztet, a franciák 89.099 foglyot, köztük két tábornokot és mintegy 3200 tisztet veszítettek. A többi a portugálok, belgák és amerikaik között oszlik meg. A harcmezükről eddig 247 tőágyat ás 13.024 géppuskát szállítottunk be a zsákmánygyűjtőhelyekre. Ludendorff, első főszállásmester. Tájékozatlan az antant hadvezetésége Berlin, július 1. Az antant hadvezetések idegessége még állandóan tart. A front teljes hosszában őrjáratok és felderítő különítmények előretörése révén igyekeznek a német hadvezetőség terveibe beletekinteni. Az Amiens körüli fronton az angolok és franciák Albertnél és Gastellnél nagyobb támadásokkal igyekeztek vonalaikat megjavítani. ,a támadókat kézitusában és ellentámadással mindenütt visszavertük. ■ Az oroszországi felfordulás Berlin, július 1. Stockholmból és Kopenhágából az orosz eseményekről érkezett táviratok a felfordulás képét mutatják. A legtöbb hír azonban olyannyira ellenőrizhetetlen, hogy az abban foglalt események valódiságáról igen nehéz meggyőződést szerezni. Annyi tény, hogy Pétervár ellátása a legnagyobb nehézségekbe ütközik és a városban a legdrámaibb jelenetek játszódnak le. A cseh-tót hadosztályok előnyomulásának hírét több oldalról is megcáfolják és a stockholmi orosz körökben a leghatározottabban azt állítják, hogyezek a hírek egy és ugyanazon hirforrás irányzatos valótlanságai. A cár családja Angliába érkezett A Romanovokat száműzik Oroszországból. Kopenhága, július 1. Ideérkezett hír szerint a volt cár családjának több tagja Angliába érkezett. Egy hadihajó fedélzetén vannak, amely néhány nap előtt jött Arehangelszkből. A hírt itt nagy kételkedéssel fogadják. Moszkvai, távirat szerint a szovjetek birodalmi kongresszusa, amely a napokban összeül, a többi között tárgyalni fogja azt az indítványt is, hogy a Romanov-családot száműzzék Oroszországból és szállítsák külföldre. Kerensckben reménykednek a franciák Genf. július 1. A franciák erősen buzgólkodnak Kerenszki érdekében, akiről az egyik párisi lap a következőket írja: — A francia katonai körök egyelőre nagyon tartózkodók a híres orosz vendéggel szemben, de nemsokára eljön a nap, amikor Kerenszki megjelenése a Murman-partokon, vagy Vladivosztokban ugyanolyan hatást fog kelteni, mint Napolon megjelenése Elba szigetéről történt szökése után. az antant fellépésné Oroszország bem. Bécs, július 1. A milánói Secolo szerint a Versailles- i haditanács legközelebbi ülésén foglal-kozni fog különböző javaslatokkal, amelyek az anktivit államoknak Oroszor-szágban való mielőbbi fellépésivé t :.dinak kapcsolatban. Számítanak Japán segítségére Bécs, július 1. A Vossieche Zeitungnak jelentik Bernből. Taft, az Egyesült Államok volt elnöke Washingtonban beszédet, mondott, amelyben reményét fejezte ki, hogy az antant mostani nagy céljainak elérésénél számít Japán segítségére. Oroszországot okvetlen talpra kell állítani és lehetővé kell tenni, hogy kelet felől Berlinbe masírozhassunk. Orosz tiltakozás az angol betörés miatt Moszkva, június 29. (P. t. a.) A külügyi népbiztos lockhart angol diplomáciai képviselőnek jegyzéket nyújtott át, amely lényegében a következőket mondja: A nép akaratának megfelelően az orosz szocialista szövetségiszovjetköztársaság elhagytaa háborúban álló hatalmak sorát és kivált a háborús állapotból, amelyben megmaradnia Oroszország belső helyzete folytán lehetetlenné vált. A dolgozó orosz népz és a munkások és parasztok kormánya, amelyek akaratukat teljesítették, csak arra gondol, hogy békében és barátságban éljen valamennyi más néppel. Oroszország népe egyetlen más néppet sem fenyeget háborúval és Angliátés partvidékeit semminő veszedelem M írélve ügye Fontos tanácskozások a főhadiszálláson. Bécs, julius 1. Berlinből táviratoztak, hogy Herliirh birodalmi kancellár vasárnap este a német főhadiszállásra utazott és körülbelül, egy hétig marad ott. A német fővárosba való visszatérése után folytatja a Németországgal való szövetség kimélyítésére vonatkozó tárgyalásokat Banán gróf osztrák és magyar külügyminiszterrel. Hertlingnek a főhadiszálláson való időzése is elsősorban ezzel az ügygyel áll összefüggésben, ezenkívül jelentést tesz Vilmos császárnak az általános külpolitikai helyzetről és a béke ügyének jelenlegi állásáról. rvsgos felelet Pilhlmann beszédére, London, június 29. A Reuters-ügynökség értesülése szerint az alábbiak a mértékadó angol körök véleményének tekintendők: Nincs semmi kétség aziránt, hogy a német államtitkár Angliának tudomására akarta hozni, hogy Angliával a főkérdésben megegyezésre juthatna, ha Németország szabad kezet kapna Keleten. A német miniszter három feltételt állít fel. 1. történelmi határ (mindegy, hogy ez mit akar jelenteni), másodszor:tengerentúli birtokok, harmadszor: a tengerek szabadsága. A tengerentúli birtokokról szándékosan határozatlanul nyilatkozott. Nem mondja, hogy Németország mindég gyarmatát visszaköveteli, hanem hogy rendelkeznie, kell tengerentúli birtokkal, úgy amint azokra gyarmatpolitikai célokból szüksége van. Ami a tengerek szabadságát illeti, úgy nyilván azt a jogot akarja valójában, hogy minden szükséges nyersanyagot megszerezhessen. A németeknek ezidőszerint kétségtelenül ez a fő gondjuk és figyelemreméltó, hogy Kühlmann fejtegetései nem hivatkoztak közvetlenül erre. Az a tény, hogy erről hallgat, bizonyítja, hogy nem akarja világosan feltüntetni előttünk, hogy mennyire foglalkoztatja őt ez a kérdés. Egy bizonyos ajánlatrétzt tett, amelyről azt hiszi, hogy a békebarátok, vagy félig-meddig békebarátok szempontjából elfogadható volna. Másrészről nem csinál titkot abból, hogy Németország mindent meg akar tartani, ami fölött Oroszországban rendelkezik. Beszédét nyilvánvaló békeajánlatnak tekinti, amely lényegében Angliának szól. Ami Franciaországot illeti, erre Kühlmann nem veszteget fáradjászólnak. Mindazokhoz fordul, akik azt hiszik, hogy nem lesz döntő katonai győzelem. Belátja, hogy a kétkedés bennünket csak elszántabbakká tenne ,s ezért kerüli. Beszéde az ügyet egyáltalán nem viszi előbbre. Tulajdonképpeni érdekessége abban rejlik, hogy megvilágítja a német helyi viszonyokat. Ki lehet olvasni belőle, hogy Németországban az okos emberek igen nyugtalankodnak. Az osztrák vereség ezt a nyugtalanságot fokozta, mert Németország belátja, hogy Ausztriától már nem remélhet és hogy a kettős monarchia hamarosan újabb teherré válhatik. A francia munkások tudni akarják a békefeltételeket Bern, június 30. A l’rogres de Lyon közli a Confederation Generale du Travail egy nyilatkozatát, amely szerint határozottan követelik, hogy a munkásosztálynak bizonyos erkölcsi elégtételt nyújtsanak, a félreértéseket oszlassák el és az országot a hadicélok, a hadviselés és amaz általános feltételek felől, amelyek mellett békét lehetne kötni, világosítsák fel. Mindenekelőtt az igazságos és tartós béke újból fölmerülő fordulóját kell tartalmilag közelebbről körülírni annyival is inkább, mert ez idő szerint bizonyos hódító uszítás folyik Franciaországban. Sajnálatos dolog, hogy az antant kormányai még mindig nem közölték békefeltételeiket / / sem fenyegetheti. Annál nagyobb bizakodással jelenti ki Oroszország munkásainak és parasztjainak kormánya, hogy nem tehet mást, minthogy tiltakozást jelentsen be annak a fegyveres angol osztagnak a betörése ellen, amely épp most érkezett a Mormon partvidékre és amelyet semmiféle Oroszország részéről történt támadásszerű eljárás sem hivott ki. Az orosz köztársaság haderőinek az a feladata, hogy a Murman-vidéket minden idegen betörés ellen megvédelmezzék s a szovjet csapatok teljesítették ezt a kötelességüket, amidőn a végsőkig elmentek a szovjetek Oroszországéval szemben fennálló forradalmi kötelességük teljesítésében. A szovjetek külügyi népi biztossága a leghatározottabb módon rámutat annak szükségességére, hogy a semleges Oroszország Murman-vidékén, semmiféle angol vagy más idegen hatalom fegyveres csapatai ne tartózkodhassanak és megújítja ismételten fölemelt tiltakozását az ellen, hogy angol hadihajók a Murman-kikötőkben tartózkodjanak, egyidejűleg ama szilárd várakozásának ad kifejezést, hogy az angol kormány az Oroszország nemzetközi helyzetével ellentmondásban lévő intézkedéseket vissza fogja vonni és Oroszország dolgozó népét, amelyet az a forró vágy hat át, hogy Angliával a zavartalan barátság viszonyában maradjon, akarata ellenére nem fogják abba a helyzetbe hozni, amely legőszintébb törekvéseivel nem áll összhangban. Meggyilkoltak egy orosz foglyot A rendőrség a gyilkos nyomában. A fővárosi fuvartelep mögötti erőidőben vasárnap éjjel Prokop Alex orosz fogolyt egy ismeretlen katona megtámadta, hasbaszúrta, nyakát átvágta és 11X10 korona készpénzét elrabolta. Irokopot a mentők életveszélyes sérülésével a 4-es számú tartalékkórházba szállították. A helyszínen megjelent Gál László dr. rendőrkapitány és kihallgatta Marék János építészeti rajzolót. Marék elmondotta, hogy hajnali fél négy órakor két, szeméttelepen dolgozó fiú felcsengette azzal, hogy a szeméttelep mögötti erdőben egy orosz fogoly vérében fetrétig és segítségért kiáltoz. Odasietett és még tudott az oroszszal beszélni. Ért oroszul és igy elmondotta neki, hogy a 4. tartalékkórházban volt mint betegállománya katona. Odahaza Oroszországban nincs senkije, teljesen árva. Vasárnap egyik beteg katona elcsalta magával sétálni. Az erdőben, úgy 11 óra tájban hirtelen, minden veszekedés vagy nézeteltérés nélkül rátámadt és hasbaszúrta. Hogy ki volt, azt rem tudja, de a vele együtt levő betegek bizonyára tudni fogják, hogy melyik katonával ment el vasárnap sétálni. Arra már nem emlékezett, hogy merénylője torkát is átvágta. Prokopot, aki eszméletlen állapotban van, még nem lehetett kihallgatni. A rendőri nyomozás megállapította, hogy az orosz foglyot nem katona gyilkolta meg, ahogy az első pillanatban hitték, hanem egy orosz fogolytársa csztila a homokbányáig és ott végzett vele. A rendőri nyomozás már a gyilkos személyazonosságát is megállapitotta. Balalov Ivánnak hívják, körülbelül 26 esztendős lehet, minden