Friss Ujság, 1919. november (24. évfolyam, 143-168. szám)
1919-11-21 / 160. szám
yi ben, habár több alkalmazottra szüksége nem volt. Megengedte, hogy néhány ruhát kitevő cók-mókját és szalmazsákját a mosóintézet kis géptermében tarthassa és éjszakára ott gyermekeivel megpihenhessék. Papp József özvegy ember lévén és igen csekély keresetéből megélni nem tudott, kisgyermekeinek naponta csak egyszer ő maga főzött levest Csütörtökön Huszár Károly elsőnek Bárczy Istvánnal, Ugron Gáborral és Sándor Pállal, mint a Demokrata pártok megbízottaival, továbbá Garami Ernővel, a szociáldemokrata párt megbízottjával tárgyalt. Azután az Országos Nemzeti párt elnökségével, a kisgazdákkal, továbbá Lukács Lászlóval és Perényi Zsigmond báróval, mint a Nemzeti Társaskör képviselőivel, folytatott megbeszéléseket Ugrón — a demokrata párt kívánságairól. Ugrón Gábor, ki — mint fentebb megírtuk — a Nemzeti Demokratapárt nevében szintén részt vett a Huszár Károlylyal csütörtökön délelőtt folytatott tanácskozáson, a felmerült ellentétekről munkatársunknak a következőket mondotta: — Tárgyalásaink során mi Clark Jegyzékének azon mondatára helyeztük a fősúlyt, hogy olyan kormánynak kell alakulnia, amelyben valamennyi párt részt vesz, éspedig azért, mert csak ez adja meg a lehetőségét annak, hogy a választások úgy lesznek vezetve, hogy az o.c szag közvéleménye szabadon nyilatkozhatik meg. Nem nyilvánulhat azonban meg szabadon a közvélemény, ha a választásokat már december 21-én meg kell ejteni. Hiszen az ország nagy része eddig szinte teljesen el volt zárva tőlünk. A Dunántúllal nem érintkezhettünk, lapjainkat ott elkobozták, a Dunán innen pedig román megszállás alatt volt. Az agitáció teljes szabadságát, melyet most kilátásba helyeznek, ennyi idő alatt nem érvényesülhetnek akkor sem, ha már az egész ország szabad volna, holott az ország tekintélyes része még mindig és nagy nyomora miatt határozta el, hogy megmérgezi gyermekeit és ő maga is öngyilkos lesz. A Dorog-kórház főorvosa kijelentette, hogy a kisfiút és a kisleányt sikerül megmenteni az életnek és jobban is vannak, az apa állapota azonban súlyosbodott és felépüléséhez alig van remény. A szociáldemokraták feltételei. A demokrata pártnak fentebb ismertetett feltételei, feltételei egyben a szociáldemokrata pártnak is. A szociáldemokraták különben a polgári pártokkal egyöntetűen kívánnak résztvenni a kibontakozási tárgyalásokban. A tárgyalások eredményéről a pártvezetőség egyik tagja a következőket mondotta munkatársunknak: — A kijelölt miniszterelnök megígérte, hogy a sajtószabadságot és a választások tiszta lefolyását biztosítani fogja, hogy a jogtalan üldözéseket beszüntetik, továbbá, hogy a propaganda-minisztériumot eltörlik. Feltételeink között két ütközőpont van: az egyik a választások határidejének kitolására, a másik a nemzetgyűlés hatáskörének korlátozására vonatkozik. Ezekből nem engedhetünk. Kívánjuk továbbá a munkásbiztosító pénztárak autonómiájának helyreállítását, valamint a népjóléti és munkaügyi minisztériumok egyesítését. Apponyi miniszterelnökségével szemben kijelentettük, hogy a párt nem kíván miniszteri tárcát, s ilyet csak akkor vállal, ha az átirat kifejezetten akarja. Huszárral szemben azonban két tárcára tartunk igényt. Mint beavatott forrásból értesülünk, a szociáldemokrata és nemzeti demokrata pártok megbízottai a Huszár Károlylyal folytatott megbeszélések során, egyúttal megjelölték az időpontot is, hogy a választások körülbelül mikor volnának megtartandók. Azt kívánják, hogy a választásokat csak márciusban tartsák meg. Huszár Károly rögtön kijelentette, hogy nézete szerint a kormánypártok ebbe semmi esetre sem fognak belemenni. Viszont a szociáldemokraták és demokraták, ha talán engednének is valamit a kívánt időből, okvetlenül jelentékeny, halasztást akarnak. A szociáldemokraták nélkül a Nemzeti Párt sem támogatja Huszárt. Legkönnyebb dolga Huszárnak aránylag az Országos Nemzeti Párttal volt. A párt egyik vezető tagja a következőket mondotta munkatársunknak : — A tárgyalások, melyeket az ismert hat pont alapján megkezdőink, folyamatban vannak. Reméljük, hogy a megbeszélések sikerrel fognak járni, noha kétségtelen differenciák merültek fel. Az eredmény attól függ, mennyire sikerül Huszárnak saját pártjával szemben engedményeket elérni. Tárgyi alapon szolidárisak vagyunk a többi ellenzéki párttal, amennyiben, ha Huszár a többi.,,ellenzéki párttal nem tud megegyezni, nem támogathatjuk mi sem. Személyi kérdésekben nem támasztunk nehézséget, arra azonban természetesen súlyt helyezünk, hogy a létrejövő kormány igazi koncentrációs kormány legyen. Ha Huszár vállalkozása nem sikerülne, akkor a tényleges hatalom visszaszáll Friedrichre, s minden bizonynyal újra az Apponyi személyéhez fűződő kombinációk lépnek előtérbe. A keresztény blokk nem teljesíti a szocialisták feltételeit. Nagy érdeklődéssel néztek minden oldalról a keresztény blokk csütörtök esti értekezlete elé. A kijelölt miniszterelnök ugyanis a demokraták és szociáldemokraták két fő feltételére adandó válaszát a keresztény blokk határozatától tette függővé. A keresztény blokk álláspontja pedig — az értekezlet határozatához képest — az, hogy sem a választások elhalasztásába, sem a nemzetgyűlés hatáskörének korlátozásába nem mennek bele. Két órára volt összehíva az értekezlet. Előbb az elnöki tanács ült össze, s tanácskozása feltűnő sokáig, kilenc óráig tartott. Az elnökség tanácskozása után Huszár kijelölt miniszterelnök tartott beszámolót az értekezletnek tárgyalásai eredményéről. Azzal kezdte, hogy nem felel meg a valóságnak egyes lapok azon beállítása, mintha a keresztény pártok nem tanúsítanának a válsággal szemben egységes magatartást. Ha vállalkozását illetően nem bírná az egész blokk támogatását, ha csak egyes csoportoknak is kifogásuk volna ellene, ennek rögtön levonná a következményeit. Szükségét látja annak, hogy az egész világ előtt nyilvánvalóvá váljék, hogy a keresztény blokk pártjai a legnagyobb mértékben készek a többi pártokkal való megegyezésre. Az antant meghatalmazottja kijelentette, hogy ha a koncentrációs kormány megalakul, azt két óra alatt el fogja ismerni s meghívja a kormányt a béketárgyalásokra, melyek valószínűleg januárban lesznek. Teljességgel lehetetlen azonban, ilaly akára választások elhalasztásába, akár a nemzetgyűlés hatáskörének korlátozásába belemenjenek. Csodálja, hogy éppen a demokratikus pártok húzódoznak attól, hogy a nép akarata mielőbb megnyilvánuljék. Teljesíthetetlen a nemzetgyűlés hatáskörének korlátozására irányuló kívánság is, — nem szabad a szerencsétlen, agyongyötört országot újabb választásoknak kitenni. Az államforma kérdéséről úgyis népszavazás fog dönteni s a népszavazás dönthet több fontosabb alkotmányjogi kérdésről is. A keresztény nemzeti irányzat nem szenvedhet csorbát. A pártoknak mérsékelniük kell igényeiket. Reméli még, hogy a péntek délelőtti közös konferencián sikerülni fog mégis megteremteni a megegyezést, s ezzel az utolsó pillanatban viszszatartani még a meredély szélén ezt a szerencsétlen országot. Huszár Károly beszéde után Haller István jelentette még ki, hogy nem áll az, mintha a keresztény blokk állást foglalt volna Apponyi miniszterelnöksége ellen. Apponyi maga jelentette ki, hogy csak a közvetítő szerepét kívánja, megbízatást vállalni azonban nem. A terroristák főtárgyalása: Dr. Stocker Antal kúriai bíró, aki elnökölni fog a hétfőn kezdődő terrorista bűnügy főtárgyalásán, napok óta tanulmányozza a nagy aktacsomót. A főtárgyalást úgy csoportosítják, hogy először azt az ügyet veszik elő, amelyet időrendben a terroristák előbb követtek el. Ilyenformán a Dobsa Miklós zászlós meggyilkolása miatt vonják felelősségre a terroristákat, mert ezt a bűncselekményt húsvét hétfőjén követték el. Azután tér át a bíróság a többi ügyre olyan sorrendben, ahogyan azt elkövették. A bűnügyi iratok anyaga szerint ezen első ügycsoportban a Dobsa meggyilkolásán kívül szerepel még Fery Oszkár altábornagy, Borhy és Makinka alezredesek, továbbá a két Hollán Sándor, Madarász orvosnövendék és dr. Berend Miklós egyetemi tanár meggyilkolásának ügye. A mai napon dr. Stocker Antal kúriai bíró távirati megkeresést intézett a veszprémi törvényszékhez és büntetőbírósághoz, amelyben elrendelte, hogy azonnal szállítsák Budapestre az ott fogságban levő Csömör Gábor terroristát is. Ha kellő időben Budapestre szállítják Csömört, akkor letárgyalják ennek az ügyét is az első ügycsoportban. Csömör Gábor volt az, aki ez év nyarán Szigeti Gusztáv balatonkenessei kereskedőt meggyilkolta. Szigeti Gusztáv ugyanis hosszú időn át menedéket adott a Balaton környékén bujkáló gróf Festetich Sándor volt hadügyminiszternek, majd segítségére volt a grófnak, hogy a vörös uralom elől Ausztriába menekülhessen. Megtudta ezt Csömör Gábor és terrorista társaival „gajdeszba küldte" a szerencsétlen kereskedőt. Meggyilkolása után levágták Szigeti Gusztávnak a fülét és az orrát és ezt használták fel bizonyságul Cserniék előtt arra, hogy Szigetivel alaposan elbántak. A terroristák főtárgyalására nagy előkészületek folynak a budapesti büntetőtörvényszéken. Hétfőtől kezdve a törvényszéki épületnek a Markó utcai kapuját a nyilvánosság elől bezárják s ezen a kapun csak azok léphetnek be, akiknek a bolsevista bűnügy főtárgyalására aznapra szóló idézésük van, vagy a tárgyalási terembe belépőjegygyel rendelkeznek.A törvényszék folyosóján való tartózkodásra igazoló igazolványok tulajdonosai is igénybe vehetik a Markó utcai bejáratot. Ilyen igazolványokat Fazekas Géza, az államügyészség igazgatója ad, kizárólag bírósági alkalmazottak számára. A főtárgyalásra jogosító belépőjegyek. * Nincs megegyezés! A szocialisták és demokraták a választások elhalasztását és a nemzetgyűrs hatáskörének korlátozását kívánják. — A keresztény blokk nem teljesíti e feltételeket. Közös értekezlet péntek délelőtt. A csütörtöki nap folyamán már teljes merevségükben kiéleződtek azok az ellentétek, melyek megnehezítik — alighanem lehetetlenné teszik! — Huszár Károly kormányalakítását. Huszár Károlylyal szemben a szélsőbaloldali pártok sokkal messzebbmenő feltételeket állítottak fel, mint Apponyi személyével szemben. E föltételek között a két legfontosabb az, amely egyrészt a választások elhalasztását, másrészt a nemzetgyűlés hatáskörének korlátozását kívánja. Huszár Károly a kormánypártok elé terjesztette a szociáldemokraták és demokraták e kívánságait, a kormánypártok pedig határozottan elutasító magatartást tanúsítanak e feltételekkel szemben. Pénteken délelőttre Huszár kijelölt miniszterelnök közös értekezletre hívta össze a pártok vezetőit. A csütörtök esti merev állásfoglalások után a megegyezésre azonban nagyon kevés kilátás van. „Az utolsó pillanat ez“ — mondotta Huszár a keresztény blokk csütörtök esti értekezletén, — „melyben a meredek szélén vissza lehet még tartani ezt a szerencsétlen országot." Mi következik ezután? Az antant meghatalmazottja, Clark, mint ismeretes, a hétfői közös értekezleten azt mondotta, hogy amennyiben a megegyezés nem sikerül, elutazik és sorsára hagyja az országot , román megszállás alatt van. Vegyük például Debrecent, s még nem tudják azt sem, mikor vonulnak ki onnan a románok. S hogyan képzeli a kormány azt, hogy ha a románok már ki is ürítettek egy helységet, ott rögtön választani lehessen? Ha ilyen rövid időn belül kellene választani, nem egyforma feltételek mellett mennének végbe a választások azért sem, mert a Dunántúlon a kormánypártok már bedolgozhatták magukat, s a többi vidékeken is az ő befolyásuk érvényesülne, miután a kormányzati hatalom az ő kezükben van. A párt másik fontos kívánsága az, hogy az így összeülő nemzetgyűlés hatásköre korlátozva legyen. Ez a nemzetgyűlés csak az új választójogi törvényt állapítsa meg és a békekötést perfektuálja. Az antant akarata, — mint Clark azt már közölte is, — az, hogy az államforma kérdésében külön népszavazás döntsön. Az államforma maga azonban még csak a külső keretet jelenti, melyet meg kell tölteni tartalommal. Mi tehát azt kívánjuk, hogy az ország leendő alkotmányát, az összes fontos alkotmányjogi intézkedéseket ne ez a nemzetgyűlés, hanem egy későbbi, állapítsa meg. — Apponyi személyével jóformán minden biztosíték követeléséről lemondtunk volna. A párt képviselője az első pártközi értekezleten ki is jelentette, hogy miniszteri tárcát nem kívánunk, mert Apponyi személye maga biztosíték számunkra Most persze ilyen biztosítékokról nem mondhatunk le. Huszárral szemben egy tárcát kívánunk, s azt, hogy a párt teljesen egyforma elbánásban részesüljön a többi pártokkal. A belügyi tárca kérdésében nem merültek fel ellentétek. Nincs kifogásunk ellene, hogy a belügyminiszter a kormánypártokból kerüljön ki, csak az a kikötésünk, hogy a belügyi államtitkárságot a liberális pártok valamelyike kapja. 2 FRISS ÚJSÁG 1919. november 21.