Friss Ujság, 1920. március (25. évfolyam, 53-78. szám)
1920-03-27 / 75. szám
ia győzelemért, de hiába. Már az első nap Schlachta Margitnak hozta meg a többségét. A nőjelölt mintegy félezer szavazattal vezetett Csilléryvel szemben. Csilléryék azonban tovább dolgoztak. Lapjuk, a Virradat, ma a következőket írta: „Schlachta Margitnak az a levele, amelyet múlt év márciusában intézett a forradalmi kormányzótanács elnökéhez, Garbói Sándorhoz, mindenütt— különösen az első kerületben — mély megdöbbenést keltett. Margit nővértől ekkora politikai hajlékonyságot amenynyit a levél elárul, nem tételeztek föl. És jellemző arra a rendszerre, amelylyel a Schlachta-párt dolgozik, hogy „A nő“ című lapot, amelyben Margit nővér levele annak idején megjelent, titokzatos kezek minden olyan nyilvános helyről eltüntették, ahol különben a törvény rendelete értelmében gyűjtik és védik a legkülönfélébb sajtótermékeket. A Csilléry-párt szert tett a levél két példányára és érdekes, hogy az egyik példányt, amely a pártirodában volt, az egyik ur asztaláról, addig, míg az az ur az irt asztaltól a telefonhoz ment, titokzatos kezek eltüntették. A másik példány azonban megmaradt, hogy hirdesse Margit nővér * rendületlen politikai hitvallását .* -M tz rövid május-étetendő leforgása alatt történt Világos tehát hogy ez a kedélyek ma még nem lehetnek egész nyugodtak és az emberek nem lehetnek megelégedettek. Olyan ma ez az ország, mint egy lábbadozó nagybeteg, akit mindenekelőtt újból járni kell megtanítani. A rendbehozás munkája szépen és biztosan halad. Ezt a külföldi sajtó egy részében, sajnos, eléggé sűrűn megjelenő ellenkező beállításokkal szemben nyugodt lelkiismerettel merem állítani. Van már államfőnk, akinek erőskezű vezetésében teljességgel megbízik az ország. Van nemzetgyűlésünk, amelyet a népakaratnak legáltalánosabb és legszabadabb megnyilvánulása küldött ki az ország sorsának irányítására." Van felelős kormányunk, van megbízható és fegyelmezett katonaságunk és rendőrségünk, rendes igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk, szóval megvan már mindaz, ami alapfeltétele annak, hogy a belső rend felé komolyan haladhassunk. Franciaországból hazajönnek a hadifoglyok. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Graziani tábornok, a francia katonai misszió vezetője átiratot intézett a miniszterelnökhöz, amelyben bejelenti, hogy a francia kormány elhatározta, hogy haladéktalanul felhatalmazást ad a Franciaországban viszszatartott magyar hadifoglyok hazaszállítására. A miniszterelnök a francia kormánynak ezért az emberies tényéért Graziani tábornokhoz intézett átiratában a kormány ben meleg köszönetét fejezte ki. /A nagyköveti értekezlet v^5 Magyarországi'^08Bzügyeiről tanácskozott. Simonyi Semadaui miniszterelnök az ország rendjéről. Nettilly, március 26. Az Excelsior szerint a nagykövetek értekezlete szerdai ülésén a magyar békeszerződés pénzügyi határozmányaival foglalkozott. A kommunista internáltakról volt szó az angol alsóházban. London, március 26. (Szikratávirat.) Az angol alsóház legutóbbi ülésén Harsworth közölte, hogy a budapesti tömegbizott meglátogatta a nagyobb internalesi táborokat és azt találta, hogy a viszonyok kielégítők, noha valóban szűkösen van élelmiszer. Hollandi lap a magyarság szétdarabolásáról. Hága, március 26. * Nitti legutóbbi beszédéről és a magyar kérdésben való állásfoglalásáról szólva, a „Het Volk“ ezt írja: A három millió magyart, akiket a békeszerződés tervezete Magyarországtól elszakítani akar, ismét hazájukhoz kell csatolni és pedig olyan módon, hogy a magyarok által lakott, de ez idő szerint románok, szerbek és csehek által annektált területeket visszaadják a magyar anyaországnak. A lap végül teljesen lehetetlennek mondja, hogy az antant a béke kérdésében végleges döntést hozhasson a magyar kifogások teljes méltatása és figyelembevétele nélkül. A miniszterelnök nyilatkozata, Paks, március 26. (Szikratávirat.) Simonyi- Semadam Sándor dr. miniszterelnök az Associated Press munkatársának a következő nyilatkozatot tette. — A mostani magyar kormány nem törekedhet másra, mint folytatni az előző kormány munkáját az ország közállapotainak rendbehozatalára. Konszolidálódni kívánunk, akarunk és fogunk. A jogrendet úgy a szabadságjogok, mint a közgazdaság terén úgy belföldi, mint külföldi vonatkozásban helyre kell állítanunk és ebben a törekvésben nem ismerünk akadályt, legyenek azok akár személyi, akár tárgyi jellegű akadályok. A nehézségek természetesen nagyok. Ez az ország forradalmakon, ellenforradalmakon, bolsevizmuson, idegen megszálláson és kimondhatatlanul sok nyomoron és szenvedésen ment keresztül. És mind Asquith és Loyd George szószépeuróópai helyzetről. Asquith sürgeti a volt ellenséges országok talpraállítását Amsterdam, március 26. A Telegraf jelenti Londonból: Asquith az alsóház tegnapi ülésén megnyitotta a vitát az európai általános helyzetről. Kérte a kormányt, adjon felvilágotatást a németországi eseményekről. Foglalkozott a borzasztó ausztriai helyzettel, ahol a kórházak hónapok óta állanak gyógyszer nélkül. Beszéde végén rámutatott annak a szükségére, hogy a volt ellenségeket — Németországot is beleértve — gazdaságilag talpraállani segítsék, hogy ezek oly helyzetbe jussanak, hogy az okozott háborús károkat jóvátehessék. Clynes (munkáspárti) csatlakozott Asquith fejtegetéseihez és kijelentette, hogy a németországi reakciós mozgalom bebizonyította, mennyire veszedelmes, ha egy egész nemzettől megvonják a szükséges életfeltételeket. Lloyd George részeletesen válaszolt minden pontra. Szerencse — mondotta — és pedig nemcsak Németországra nézve, hogy a monarkista puccs nem sikerül. Ezután a középeurópai helyzettel foglalkozott és rámutatott arra, hogy Németországot már többször segítették hitellel. Addig azonban, amíg ebben az országban nem lesz nyugalom és rend, minden céltalan. Beszédének további folyamán nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Franciaország ezt a háborút nem akarta. Rámutatott arra, hogy semmiféle ok nincs a békeszerződés revíziójának követelésére. A Versailles- szerződés szerint Németország maga állapíthatja meg az okozott kárt és a kártérítési összeget, azonban Németország ezt eddig nem tette. Mindenkinek érdekében áll, hogy Németország ipara újra fellendüljön. Sem Belgium, sem pedig Franciaország nem állna szembe oly józan javaslatokkal, amelyek lehetővé tennék Németországnak,, hogy jogszerű felelősségének eleget, tegyen. Világos bizonyítékra van azonban szükség, hogy Németországban megvan a szándék kötelezettségei teljesítésére. (MTI.) Ellos a JWR a felflRMfói Javaslatot vmdi "JWJPK" telkek valutájának megjavítását kéri. — „Csak a munka segíthet*" — mondja a pénzügyminiszter. — Miért nem bélyegzik le a postapénzt? A nemzetgyűlés ma folytatta a felülbélyegzési javaslat feletti vitát. Az ülést negyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Csak a zsidók! Fangler Béla szólt hozzá elsőnek a javaslathoz, mindjárt beszéde elején hangsúlyozva, hogy a javaslatot elfogadja, azonban nem lett volna baj, ha az állam a zsidókat teljesen megkoppasztotta volna és úgy bánna velük, mint a hazaárulókkal, mert a háborúnak csak az előnyeit élvezték, borzalmaiban tisztelet a kevés kivételnek — nem vettek részt. Sándor Pál: Maga sem hiszi el, amit mond. A szónok azután kijelentette, hogy a visszavándorlókat már Amerikában fel kellene világosítani, hogy dollárjait ne a zsidóknak, hanem az államnak adják el. Magyar Kázmér is elfogadja a javaslatot és a visszaélések megtorlására a deres alkalmazását követeli. Papiros képviselők, Vass József a következő szónok. Bírálja a javaslatot. Igazságtalan dolognak tartja, hogy a szegény aszszony ezer koronájából is elvesz a javaslat ötven százalékot. Ez pedig, esetleg katasztrófát jelent a kis egzisztenciákra. Szaló azután rátér a napi politika visszásságaira, úgy viselkedünk — mondotta — mintha nem a nép lelkéből születtünk volna, hanem mintha papiros képviselők volnánk. S a nép elveszti bizalmát, elégedetten lesz, már pedig az elégedetlenség forradalomhoz vezet. S nyomorúság következik, az éfösdiek szaporodnak. Az uzsora, a panama, a Balkán, a román stílus elözönlött bennünket, a kereskedelemben a tisztesség már csak egy szírt. Tisztelt nemzetgyűlési Nem ezt várta tőlünk a nép, amely ideküldött A lelkek valutáját meg kell javítani és ezt csak munkával lehet megtenni Szaló azután kijelenti, hogy a szociáldemokratákkal való megegyezés híve és nem kívánja azt tőlük, hogy az osztályöntudatról és az osztályharcról mondjanak le, és tiszteli harcukat, ha a közjót nem sértik. A társadalmi együttérzés hiánya. Giesswein Sándor: Az előtte felszólalók rossznéven vették, hogy pártja tárgyalásban van a szociáldemokratákkal. Nem tesz ezeknek szemrehányást, de kéri, hogy a jövőben ne nézzék le az emberek egymást, mert külföldön ez rossz hatást vált ki és a külföld csak akkor becsül meg bennünket, ha egymást is megbecsüljük. A jelen törvénytőlazt kívánja, hogy legyen biztosíték arra, hogy ez a lakosság egy részére nem fog tehetetlen terheket 1920. március 22. " róni A kommün ott fogja felütni fejét, ahol nincs érzék a szociális eszme iránt. Ma az a legsúlyosabb baj, hogy nincs társadalmi együttérzés az egyes osztályok között nálunk. Ezt a társadalmi együttérzést kell megteremteni. Ez legyen a legsürgősebb probléma. A pénzügyminiszter a felülbélyegzésről. A postapénzt nem bélyegzik felül. Szünet után Korányi Frigyes pénzügyminiszter szólalt fel, hogy válaszoljon a felülbélyegzési rendelet, illetve javaslat kapcsán felmerült kérdésekre. Mindenekelőtt megállapította, hogy a lebélyegzés napjától kezdve a magyar pénz árfolyama emelkeeett a külföldön. — Az első lépés a kibontakozásra az kell, hogy,legyen, — folytatta a pénzügyminiszter — hogy a papírpénz gyártása megszűnjék. A valutát csak úgy lehet javítani, ha az egész nemzet magába száll, komolyan megfogja a kalapácsot, megszorítja az ekeszarvát és végül tényleg munkához fog. — Kaphattunk volna külföldröl egy nagyobb aranykölcsönt, azonban feleslegesnek tartottuk ennek a kölcsönnek a felvételét, mert ilyen munka mellett, ami ma van Magyarországon, megint az történt volna, hogy az arany kiszivárog a legrövidebb idő alatt és mi csak egy újabb kölcsönnel terhelten néztük volna pénzünk újabb leromlását. A miniszter azután válaszolt a javaslat tárgyalása folyamán elhangzott kritikákra és kijelentette, hogy sokan a rendeletet összetévesztik a devalvációval. Devalváció az lett volna, ha leszállítjuk a pénz mai értékét a régivel szemben. Ez nem történt meg, sajnos azonban, a pénz magától devalválódik, mert más a vásárló ereje az országban mint a külföldön.A postapénz. A postapénzt azért nem bír bélyegezzük le, hogy újabb üzérkedéseknek elejét vegyük. Mi a tisztviselőket postapénzzel fizetjük és így ha lebélyegeznék azt, a tisztviselők lehetetlen helyzetbe kerülnének. A pénzügyminiszteri állás megköveteli, hogy az ország higgjen a pénzügyminiszternek. Ha nincs bizalma iránta, csapja el. — A kormány gondoskodni fog arról, hogy külön rendelkezésekkel védjék azoknak az érdekeit, akit erre rászorultak. Elfogadják a javaslatot. A pénzügyminiszter kárhoztatta azután, hogy a sajtó is mindvégig ellenzéki hangú kritikát gyakorolt, sőt megfontolatlanul járt el. Cikkeket írtak ilyen címmel: Pénzünk leromlása. Képzelhető, hogy külföldön milyen hatást tett, ha a hazafias nemzeti sajtó . . . (Közbekiáltások bálról: Az nem nemzeti sajtó. Zaj.) Korányi (kezével int): Bocsánatot kérek .... Rubinek: A Nerc.Héti Újság ert. (Mozgás.) A''Ház a miniszter beszéde után a javaslatot általánosságban elfogadta. A legközelebbi ülés szombaton délelőtt 10 órakor lesz, amelyen a honvédelmi miniszter tetet Molnár Imre interpellációjára. \ BUMPGIm ÉLET Razzia estétől reggelig. A VI. kerületi karhatalom parancsnoka Kállay Aladár százados és Szelese Pál dr. rendőrfogalmazó vezetésével tegnap este 9 órától ma hajnali 4 óráig razzia volt a VI. kerület területén. A razziának az volt a célja, hogy meggyőződjenek arról, hogy a kávéháziak, vendéglők és mulatóhelyek megtartják-e a zárórát és az egyéb hatósági rendelkezéseiket. Kiterjedt a razzia is