Friss Ujság, 1920. szeptember (25. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-19 / 222. szám
Odron ablakai. Ugron Gábor, talán nem is egészen időszerűtlenül ugyanakkor, amikor Kossuth Lajos születésnapját kellene a magyar nemzetnek ünnepelnie, nagy beszédet mondott a nemzetgyűlésen a szabadságjogokról. Beszédének lényegét az egyetemi tanszabadság kérdése képezte és csak természetes, hogy a székely követ politikai múltjához és meggyőződéséhez, nemkülönben a demokrata székelység politikai hagyományaihoz híven az egyetemi tanszabadság korlátozása ellen nyilatkozott E helyen azonban nem Ugrón beszédének méltatásával akarunk foglalkozni, hanem rá akarunk mutatni azokra a szomorú jelenségekre, amelyekkel mint kóros kinövésekkel még ma is lépten-nyomon találkozunk, valahányszor olyan megnyilatkozások hangzanak el a nyilvánosság előtt, a sajtóban, vagy a nemzetgyűlésen, amelyek bizonyos érdekek, az állam érdekével nem törődő egyéneknek, vagy egyesüléseknek nem tetszenek. Ugrón Gábor tegnapi beszédét is követte egy ilyen anarchikus megtorlása a boszunak, amennyiben a képviselő ablakait az elmúlt év folyamán ismeretlen tettesek kövekkel bezúzták, ezáltal adva kifejezést Ugrón beszéde feletti rosszalásuknak. Nem akarunk vitába bocsátkozni azokkal, akik, mint a múltban is, valahányszor hasonló esetek előfordultak, arra a kényelmes álláspontra helyezkednek, hogy egyszerű magánakcióról van szó, mert mi az áramrend csorbítatlan tekintélyének fontosságát a konszolidáció sokkal komolyabb előfeltételének tartjuk, semhogy megnyugvást találnánk abban, ha a köznyugalmat, vagy közbiztonságot nem szervezetten, hanem egyénileg veszélyeztetik. Csak néhány nappal ezelőtt állapította meg az ország kétségbeejtő gazdasági helyzetét megvilágító beszédében a pénzügyminiszter hogy minden nyomorúságunkat, hitelünk és valutánk leromlását áldatlan politikai viszonyaink okozzák. Bármennyire osztottuk is akkor a pénzügyminiszter véleményét, amely egy, az egész magyar társadalom felfogását is visszatükröző aggodalmaskodás volt, bizonyos megnyugvással állapítottuk meg, hogy a pénzügyminiszter jajkiáltása kissé elkésett, mert Magyarországon immár teljes a rend és az egyéni akciók időszakát végre felváltották a józan belátás napjai. Sajnálnék, ha csalódtunk volna. Az Ugrón Gábor ablakainak beverése nem volna súlyos esemény, de mindenesetre tünet, amely azt igazolja, hogy izgalmak dúlnak még mindig a lelkekben és még ma is bizonyos erőt jelentenek nálunk azok az elemek, akik gyűlölik az igazságot és a demokráciát. Írek imádkoznak a corki polgármesterért Az óriási tömeg egy része kiszorul a dublini székesegyházból. *•*-* r Ara vasárnap 1 kotiKaj hétköznapon 80 fillér. JTTV CTrmntvpTn y2 ném. ^ ~ UnHanest, 1920 szeptember 19. Vasárnap POLITIKAI NAPILAP __ __ ___ _ _ _ .E ■‘ttfcB*' ELŐFIZETÉSI ARA: SPSb ||Pm §! W.: M fi «| MM mMm v- Honvéd-utca* ». «. tttiy ben i bizttor Borává, vidéken poetti gBS !§, |ip £§| ff§ ofii RH. Wk §8 ras Jaja fflfjL 5H JkBei. hmTiHI telefon — — JST—*1. m mg 1 % % fll 1% 11 FV' = = & félévre K IM —. Égési évre K 2kO.—. ggpf|gj; 3® WS gg M; |$| Njomdn „ - - 54—S». Egyes u4náin› SE M nf IP al W 88 f? M w ff1, £R i§ MJm Sfi FIDOUADOHIVATALOK.. halTSen, vidéken é* idély»adveron || ff | I I# SMfe ttb&t §«§: MÜ Vn., Rkkócxi-m ti. (Tel. József 118-10.) 80 fillér. EBI ULi ÉH iSs ^mSéjifr iffi, MSI HA 'MP’áHI VI., Andréssy-at Kacekeméfci-né. Rakovszky visszautasítja a bécsi rágalmakat. Beverték Ugrón Gábor ablakait. i/u Sztanykovszky és Dobó felebbeztek. ! Mire kellenek amilliárdok? Érdekes számok a költségvetésből. A nemzetgyűlés tagjai között most került szétosztásra az 1920—21. évi költségvetésről szóló javaslat. Hetvenkét nagy nyomtatott oldalt foglalnak el a számsorok, multtós és milliárdos tételről beszélmindegyik. Húsz milliárdos az idei költségvetés, tízszer akkora, mint a háború előtti Magyarországé Volt. Igaz, hogy a korona ma nem tízszer, de néhaszázszor kevesebbet ér. Mire mennyit költ Csonka-Magyarország? — rengeteg érdekesség húzódik meg a számok mögött, melyek felsorakoznak a hosszú számoszlopokban. Az állami életnek eleven tükre a költségvetés: nemcsak a nagy számok, de a kicsinyek is beszélnek. Mennyit emészt fel a közigazgatás és a hadsereg, mennyit költenek a közoktatásra és a népjólétre, külön-külön mennyit a fölmivelésre, kereskedelemre, igazságügyre, népélelmezésre — a számok pontosan megmutatják a szervezet egészségi állapotát, kiépítettségét vagy aránytalanságát. A tíz milliárdos deficitről szóló múltkori cikkünkben ismertettük már az egyes kormányzati ágak megállapított szükségleteit. Akkor még csak kivonatosan tették közzé a költségvetést. Ahogy most lapozunk a kész törvényjavaslatban, itt is, ott is megütik szemünket az érdekesebbnél érdekesebb számok. A legnagyobb tétellel a honvédelmi minisztérium szerepel a költségvetésben, összesen több mint 4 és fél milliárddal. Rendes kiadás ebből 3 milliárd és 249 millió korona, a rendkívüli kiadás pedig 3 milliárd és 318 millió. A központi igazgatás — személyi és dologi kiadások együtt — közel 30 millióba kerül. 78 millió rendkívüli kiadás járul még ehhez. A maga* A legnagyobb tétel. sabb parancsnokságok részére 57 millió kell. A nemzeti hadseregben a rendes személyi járandóságok 773 milliót, a dologi kiadások 171 milliót, a karhatalmi kiadások 1 milliárd és 123 milliót, a nemzeti hadsereg első felszerelésének szükségletei 2 milliárd és 35 milliót, kaszárnyák karbahelyezése 30 milliót emésztenek fel. A Ludovika Akadémia 14 millióba kerül, a katonai kórházakra pedig 88 millió kell. A legkisebb tétel A legkisebb tétel a kisgazdaügyi minisztériumé. Az egész 155 ezer 600 korona. Sokorópátkai Szabó István minisztersége mindössze ennyibe kerül. Igazán nem lehet sokallani. Nem szerepel itt sem átmeneti kiadás, sem beruházás. — Igaz, hogy sem rendes, sem rendkívüli bevétel sem. A kisgazda-miniszter — tárca nélküli miniszter — külön hivatala nincs is, csak éppen bársonyszéke és autója van. Sajtó-osztály és sajtó-alap. A sajtó szó több tételben fordul elő. A miniszterelnökség az informatív szolgálat és sajtó-osztály költségeire 2 milió 500 ezer koronát, a Távirati Iroda fentartási költségeire pedig 800 ezer koronát számol el. A külügyminisztérium sajtó-alapja 2 millió 880 ezer korona. A rendelkezési alapok. A miniszterelnökség rendelkezési alapja 2 millió 400 ezer korona. A külügyminisztériumé 3 millió és 600 ezer. Fölöttébb érdekes tétel a hadügyminisztérium költségvetésében, a „bizalmas természetű rendőri megfigyelések költségei.14 összesen 440 ezer korona. Mibe kerül a diplomáciánk? A külügyminisztérium tétele feltűnően magas. Ezt azonban az a körülmény magyarázza, hogy a külügyi szolgálatban legtöbb esetben külföldi valutával kell fizetni s minthogy a magyar korona kurzusa rendkívül alacsony, a kiadások óriási összegekre rúgnak. A külügyminisztérium rendes kiadásai 48 milliót, az átmenetiek 537 milliót s a beruházások 1milliót emésztenek fel. A rendes kiadások között szerepelnek a diplomácia költségei 12 és fél millióval s a konzulátusok 10 millióval. A rendkívüli kiadások között a legnagyobb tétel egy összegben beállítva — 350 millió. A címe: „Idegen értékekben teljesítendő kiadásoknál felmerülő 'árfolyam-különbözetek.'4 ' Az ántánt-bizottságok. Az ántánt-bizottságok költségeire 75 millió van előirányozva. A jóváltételi bizottság, kárfelvételi bizottság és fegyverkezést ellenőrző katonai missziók külön-külön 10—10 millióba kerülnek. A Duna-bizottság 5 milllóba a Határmegálapító-bizottság