Friss Ujság, 1920. október (25. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-22 / 250. szám

.1 ' V‘. ‘ ......-Vv. ..,f~ ■Sss^i — XIV. évfolyam 250. szám. Ára 80 fillér. Budapest 1020. október 22. Péntek POLITIKAI NAPILAP '__________________' ___________ _ £ Yl K ? -I Előfizetési ara: WfW jR A flf Mfk ff, a/Btk v„ Honvw.ut«» a «. Helyben, bizhoz fordva, vidéken postei H SSe BK l£si §§» SMjIlS " .IU UB Sxerb. telelői! _ _ ssair^^r­an •.%. • t. IS .. • I --§£? Félévre K 110.—. Egész évreK 320.—% Njjjfc |§} Wá ($$ jfl .||S Nyomda * Z - M-*Sh helyben, ^/eken^te pUyandveron I IV •-. H V I 9| , V , FIÓKEADÓHIVATALOK. hétköznapon 80 fillér, vasárnap 1 korona. B 81 m H N­P fintá­lUf Jön I A proletáaffdatura bukása után Szó volt rép és tem­észetesnek is­­találta rajtamki, hogy Apponyi vál­lalja ^(^Katasztrófába taszított nem­zetnek a vezetését; ámde a hatalom akkori birtokosai éppen úgy, mint a mostaniak­, nem akarták őt. Nem mondták ezt ki nyiltan és kereken akkor sem, mert az Apponyi nagy­­népszerűségével kellett számolnnok. De igazában tudni se akartak róla. Meg voltak az ő saját külön céljaik és a saját külön vezéreik e célok végrehajtására. Azóta immár több mint egy év telt el. Megismertük az ő céljaikat és az ő vezéreiket is. Ez a megis­merés teremtette azt a sivár, re­ménytelen hangulatot, amely eltölt ma minden jóérzésű­ hazafit. Ma lát­juk, hogy külpolitikai tekintetben semmit sem értünk el: szomszé­daink ma is elzárva tartják határai­kat, gyűlölködnek, ántantba tömö­rülnek ellenünk.­­ (Törlés.) A régi jó időkből maradt ránk az a felfogás, hogy mi egy külön ma­gyar glóbuszon élünk, amely mint­egy önállóan kering a világűrben. Ez a felfogás hazug és léha (T őrlés.) A legutóbbi évek eseményei megmutatták, hogy n­ekünk a legme­sszebbmenően kell a külfölddel törődnünk. A mostani rendszer nem törődött nemcsak a világ, de az ország lakosai nagyobb részének a véle­ményével sem s igy lett Magyar­ Ország egy súlyos társadalmi harc színhelye. (T­örlés.) Ezek a dolgok é­s sok ezer más esemény késztetik Apponyit arra, hogy nyugalmát a politikai küzde­lemmel cserélje fel, (Törlés.) és ezzel végre megteremtse a jog­rendet, a békés társadalmi együtt­élést és azt a külpolitikát, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország tovább élhessen. Sok helyről fogadják hozsanná­val Apponyinak ezt az elhatáro­lá­sát. Ez azonban senkit se tévesz­­szen meg. Mert a hatalom jelenlegi birtokosainak sem Apponyi, sem az ő céljai, sem az ő eszközei nem kellenek. Mert Apponyi a rendet, az észszerűséget, a társadalmi békes­séget jelenti; mindez pedig egy a m­a uralkodó elemek halálával. ÍT őrlés J :a magyar politika nagyjelentő­ségű eseményéről adunk számot az alábbiakban. Apponyi Albert gróf kilép az eddigi elvonultságából. (Törlés.) Apponyi Albert gróf ma az újság­írók előtt ezt a nyilatkozatot tette: — Az utóbbi időben azért tanú­sítottam teljes tartózkodást, mert az uj erőknek és az uj csoportok­nak azt a természetszerű kíván­ságát, hogy ők vezessék a nemze­tet a kibontakozás útján, teljes mértékben honorálni kívántam. Mivel azonban, sajnos, nem látom helyzetünk javulásának biztató előjeleit, sőt az aggasztó tünetek egyre növekednek, lelkiismeretem­ nem engedi, hogy tovább is tétlen­ségben maradja!-.. .Arról, hogy mi­ként és hogyan fogok akcióba lép­ni, csak azt mondhatom, hogy az­zal a tárgyilagossággal és a sze­mélyes szempontoknak azzal a háttérbe szorításával fogok csele­kedni, amelyet a haza különösen irta minden hit fiától követelhet. Politikai körökben általános ro­­konszenvet váltott ki Apponyi elha­tározásának Il­re. Andrássy Gyula gróf, aki már tudott Apponyi elhatá­rozásáról, örvendetesnek mondja Apponyi akcióbalépését és azonosít­ja magát Apponyi fenti felfogásával. Nagyatádi Szabó István földm­ivelés­­ügyi miniszter egy nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a magyar poli­tikai közélet mélyen érezte Apport szereplésének hiányát. Bortlík Jó­­­zsef alelnök nagy örömmel üdvözli Apponyi elhatározását, mert egye­dül tőle várja a helyzet, tisztulását és a belső rend helyreállítását. A kisgazdapárton az első pillanat­ban nagy rokonérzéssel fogadják Apponyinak a politikai életben való szereplését, mert Apponyi honorálja az agrárérdeket és arról beszélnek, hogy a helyzet mai állásában, ami­kor­ a kormánypártnak mindkét frakciója új, erélyesebb és határo­zottabb kormányzatot kíván és akar, Apponyi megnyerhető volna ennek a tervnek. Itt említjük meg, hogy " Apponyi ura az elszakított területeken­ la­kókról és nemzetiségi politikánkról is nyilatkozott és többek között eze­ket mondta: — Bármennyire nem sikerült is a népszavazás eszméjét keresztül vin­nünk, mégis területünk visszaszer­zésére irányított akciónk legfőbb — mondhatnám — egyedüli ütőkártyá­ja az elszakított területek lakosságá­nak akaratára való hivatkozás. Eb­ből önként következik, hogy nem,­­ folytathatunk olyan politikát, amely, ezt az akaratot ellenünk irányítja és hogy eképp számolnunk kell azok­kal a következményekkel, amelyek a háború kimenetele és a győztes hatalmak beavatkozása által megnö­vesztett nemzetiségi öntudatból foly­nak. Apponyi utólagos nyilatkozata: Egyes politikai körök Apponyi Albert grófnak azt a nyilatkozatát, amelyben a passzivitásból való ki­lépését jelenti be, úgy magyarázták, minthogy ha Apponyi Albert gróf pártot akarna alakítani és már arról is beszéltek, hogy egyes mérsékel­tebb politikai irányok vezetőivel tárgyalást folytat. A Magyar Távirati Iroda munka­társa ma felkereste Apponyi Albert grófot, aki a helyzetre vonatkozólag a következőket mondotta: Senkivel sem tanácskoztam, csak egyszerűen azért tettem meg nyi­latkozatomat, mivel kötelességem­nek tartom­, hogy ha bizonyos bite­kat látok, először magukra a bajok­ra mutassak rá és azután azoknak orvoslására. K­öt­elességemnek tar­­­tom alkalomadtán megfelelő formák mellett ezekről nyilatkozni. Semmi­féle pártbontásra vagy pártalakíás­­ra kísérletet nem tettem, egyszerűen a magam egyéni gondolkozását fe­jeztem ki. Úgy tartom, hogy nemzetgyűlési képviselő vagyok és olyan politikai nyilatkozatokat, amelyek kritikai természetűek, a nemzetgyűlésen fo­gok tenni. Kijelentette még munkatársunk előtt Apponyi Albert gróf, hogy a székesfehérvári városi testület disz­­közgyűlésén, amelyet a jövő vasár­­naig tartanak, részt fog venni. Beszélgetés Telekivel a Landau-ügyről Apponyi a politikai küzdőtérre lép. Véres, parasztlázadás az orosz szovjet ellen. Apoyi kilép a porondra. Elégedettettel a mai helyzettel. — Mindenütt örömmel fogadják Apponyi f elhatározását. f Az olasz Ripder elnek­ Némgodisziág pártján. Jöiffeszerződés megváltoztatását sürgeti. Berlin, október 21. A Deutsche Allgemeine Zeitung­nak jelentik Bázelből. Nitti olasz miniszterelnök folytatja az United Pressben és több olasz lapban megin­dult cikksorozatát, amelyben a Ver­sailles­ békeszerződés revíziója érde­kében fáradozik és most egy harmadik cikket tett közzé ezzel a címmel: Euró­pa biztonsága. A cikkben még egyszer rámutat arra az igazságtalan békére és megalázódva, amelyet Németországra mértek, Németország hiába próbálta kétségbevonh­ata­tlan okmányokkal be­igazolni, hogy az en­tente részéről föl­­­állított követeléseknek nem tud meg­felelni. Az entente mégis ragaszkodik ■követeléseihez azzal az országgal szem­lén, amelyet megfosztott gyarmataitól és hajóitól és amelyet olyan módon ellenőriz, hogy kényszeríti a jóakarat­­nélküli munkára. Nitti hozzáteszi, hogy a legyőzött államokban uralkodó állapotok visszahatnak a biztonságra. Az entente kénytelen nagy katonai hatalmat föntartani, hogy Németor­szág fölötti gyámkodását föntart egy

Next