Friss Ujság, 1921. április (26. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 75. szám
1921. r* rilis 9. 5S FR*ÍS3‘UJS&G A kisgazdák esti értekezlete. Este a kistri TOa pártjait. Grasztov elnöklése ryattert értekezletet tartott, amely ek ise<erjesztették az intéző biztotsrég által megszövegezett pontokat. Henz Károly szólalt fel elsőnek az előterjesztéshez Hangsúlyozta, hogy a legsürgősebb a választójogi törvény műalkotása, mert míg ez meg nincs, ki van téve a párt annak hogy házfeloszlatás esetén olyan választói jog alapján ejtik meg az új választást,amely választói jog nem fedi a kisgazdák álláspontját. Sürgette azután Henz Károly a cenzúra azonnali megszüntetését és azt kívánta, hogy ezt vegyék fel a párt követelései közé. A párt kívánságait felölelő tervezetnek a királykérdésre vonatkozó pontja ellentétben van az 1920. évi I. törvénycikkel, mert a királykérdés megoldását egy új nemzetgyűlésre akarja bízni, holott a törvény ezt ennek a nemzetgyűlésnek a feladatává teszi és különben is a nemzetgyűlést a két kamara országgyűlésének kell felváltania. A kárálykérdésben olyan álláspontra kell a pártnak helyezkednie, hogy a kárálykérdés megoldásának időpontját akkor állapítsák meg, amikor a párt ennek szükségét látja, mert lehetnek olyan külső és belső okok, amelyek bármely percban időszerűvé tehetik a döntés szükségességét. Azt indítványozta, hogy adják vissza a memorandumot újból való megszövegezés végett a bizottságnak. Ruppert Rezső követeli, hogy a király kérdéssel kapcsolatban a párt vonja felelősségre a kormányt. Több felszólalás után az értekezet elfogadta a tervezetet és néhány kisebb pótlás és módosítás végett visz-szaadja a szövegező bizottságnak. Gaál Gaszton az értekezlet után kijelentette, hogy a most tárgyait érdetőre kiegészítendő memorandum az az alap, amelyen a kisgazdapárt vezetősége tárgyalni fog a kereszténypárttól és a kormánynyal a válság megoldásáról. .Az értekezkt alatt érkezett a pártba nagyatádi Szabó István, aki kijelentette, hogy válság van és a válság tart . Elmondta, hogy lemondását azért neam terjesztette be írásban, mert eddig mindig az egész kormánnyal együtt mondott le. Különben azt hiszi, hogy hétfőre megoldódik a válság. A kormány tagjai ma este minister tanácsra ültek össze. ( Nyilatkozik a Magyar Kn Krályság Pártja ' Arzóta Papdi a következőket teszi azzzél A Magyar Királyság Pártja a közelmúlt eseményeivel kapcsolatban kötelességének tartja " kijelenteni hogy hűséggel ragaszkodva " a közjogi jogfolytonosság alapján nyugvó, eddig is, mindenkor hangoztatott elveihez, úgy mint eddig a magyar királyság teljes helyreállításáért és megalapozásáért küzd, de a személykérdés megoldását amagyar törvényhozástól várja. E kérdés csupán törvényesen oldható öreg, az összes körülményeket mérlegelő bölcsességgé, mert minden jogosulallan kísérlet megingatná ezt a jogalapot, melyen a magyar állam fennállása nyugszik. A Magyar Királyság Pártja üdvözli a kormányzó, ar őfőspólóságát, ki súlyos körülmények között meg tudta óvni a magyar nemzet legfontosabb érdekeit és a korona tekintélyét. . Kifejezést ad a párt afelett érzett mélységes fájdalmának, hogy nemzetünk kénytelen jelen szerencsétlen helyzetében eltűrni azt, hogy a legközvetlenebb belügyét képező királykérdésnek szabad megoldásában minden jogot megcsúfoló külső erőszak ezidőszerint megakadályozza a Magyar Királyság pártja. „Csonka.Magyarország — nem ország Égisz Magyarország — menyország." Az áM4unL»ttakozik bármely HabsJHIrg mStahelyezése ellen. Mit tartalmaid magyar kormányhoz küldött jegyzék. Jlegirtuk hog^.^ nagykövetek tanárcsa j egy láidat t a magyar korruákyn^lírtaxnelyben követeli IV. Károly királynak haladéktalan eltávozásét. A jegyzék, amelyet kivonatosan ismertettünk, lényeges részeiben így szól: Az események, amelyeknek Magyarország színhelye, a szövetséges és társult hatalnaknak kötelességévé teszik emlékeztetni a magyar kormányt és a magyar népet, az 1020 február 4-iki határozat végzéseire. Ebben a határozatban kimondott, elveknek, megfelelően a szövetségesek feölelességüknél, tartják ismételni, hogy lármáig Habsburgnak visszahelyezése veszélybe hozza magának a békének alapjait és hogy ők ezt sem elismerni, sem tűrni nem fogják. A szövetséges hatalmak sza A király nem akar SpativaWrszagna költözik' S . Becs, április S.• ...inén érdekesen írja le ■JmosSaiie'wein Károly király Svájcba való, megérkezését. A király vonata — írja Sauerwein — délelőtt tizenegy óra helyett délután öt órakor érkezett svájci területre. Alig futott be a határállomásra akülönvonat, amikor egyszerre csak egy autó közeledett sietve a vonat felé, a nmelynek utasa két hölgy volt. Az autón Zita királyné és udvarhölgye ültek. A királyné hajnali három órakor ült autóra Pratjginsban, úgyszólván egész Svájcot keresztülutazta és a határállomásra érkezve, éppen hogy ideje volt a vonatba beszállni. A szalonkocsiban történt viszontlátásra megható jelenet játszódott le Károly király és Zita királyné között, Vitanak arra, hogy a magyar kormány tudatában lévén ama helyzet komolyságának, amelyet a volt uralkodónak a trónra való visszatérése előidézne, véghez fogja vinni a szükséges rendszabályokat, hogy elejét vegye egy kísérletnek, amelynek sikere, még ha pillanatnyi is, csak veszedelmes következményekkel járhat Magyarországra nézve. Nagy-Britellina, Franciaország és Olaszország megbízottai tehát remélik, hogy a magyar kormány igyekszik megtenni a szükséges intézkedéseket, arra nézve, hogy a volt uralkodó haladéktalanul elhagyja az ország területét, megfontolva azt a nagy veszélyt, amelyet jelenlétének meghosszabbítása Közép-Európa békéjére nézve jelentene. Hiszik tehát, hogy minden felelősséget elhárítottak magukról abban az esetben, hogy ha a magyar kormány nem járulván hozzá ehhez a kívánsághoz, súlyos események állnának elő. — A Buchsból való elutazásnál a, a szalonkocsiba lépett Kissling, a svájci kormány megbízottja és ezt mondotta: „Vaa kanton és a szövete é£tan3ck határozata alapján Felséged, nem tartózkodhatik tovább sem Pranginsban, sem néhány más határkantonban. Ez a vonat Luzernbe fog menni, ahol Felséged be fogja várni a szövetségtanács által elrendelt vizsgálat eredményét 4 Károly király ezt a kijelentést közönnyel fogadta, majd néhány pillanat múlva így szólt Zita királynéhoz: — Nagyon sajnálom ezt, de csak a gyermekek miatt, akik olyan jól érezték magukat Pranginsban. Sauerwein így fejezi be tudósítását:" Károly királyvállalkozása egészségét nagyon aláásta. A p ápota úgy fizikailag mint erkölcsség megrendült. Nagyott rosszul esnék neki, ha Svájcot a szövetségtartács határozata értelmében el kellene hagynia és nagyon nyugtathatja a Spanyolországba vadat költözés gondolata: rájuk szükség, a forradalomnak vége van, közölte azonban, hogy a kormány segíteni,óhajt rajtuk, amit ők is helyeettek. Hoffmann azt kérte, hogyítszák be segédtisztnek Fényes László mellé és adjanak neki hétezer korona segélyt. Összesen 116 ezer koronát utalt ki. csak ketten nem kaptak segélyt, egyKiermann, nevezetű, aki csak azt kérta, hogy igazolványt állítsanak ki arról, hogy ő volt az, aki a királyi várra a magyar lobogót kitűzte és Pusztaji Jenő, aki csak azt kérte, helyezzék el valamelyik újságnál. A tanú nem, emlékszik arra,hogy azt a kijelentést tette volna, hogy ha Ferenc József kifizette Fehérvár a báró adósságait, akkor a katonatanács is elfogadhatja a pénzt. A vádlott azonban kijelenti, hogy ezt a kijelentést Lacimé ő előtte tette. Lacimét nem esketik meg. Még Fischer Ferenc dr. tanút hallgatták ki. A többi mára beidézett tanú és ezek között Friedrich István nemzetgyűlési képviselő a mai tárgyaláson netet jelentük meg. A tárgyalást holnap folytatják, f Miért nem jelent meg Friedrich István a tanúkihallgatáson. ■ Polónyi Dezső dr., Friedrich Istváninak a, Tisza-perben igazolt védője ma-a következő nyilatkozatot tette: — Friedrich Istvánt a katonai törvényszék úgy idézte meg, hogy a megjelenése nem kötelező. Az idéző végzésből kitörölték a távolmaradás esetére bekövetkezhető megtorlást. Éppen ezért, de még különösebben azért, mert 12-án kezdődik meg Friedrich István főtárgyalása, ahol védekezése során mindazt elmondja, amit szükségesnek lát, fölösleges a katonai bíróság előtt való megjelenése ,-3 így, oda nemti is megy el. Negyvenezer koronát kapott Friedrich, hatvanezret Pogány, ötvenezret Csernyák. Mennyit kaptak a katonatanács többi tagjai? — Hadzsics Ernát és Laehne Hugó vallomása. A zendülévrl vádolt Hoffmann György volt ifatonatanácsi tag ügyében a katona bíróság ma elsőnek Hadzsics Ettiita századost hallgatta ki tanukénrt/’'" .—Tadzics szerint a katonatanácsok tagjai tömegesen jártak Linder hadügyminiszternél, akinek a parancsára,fi egyszer összeírta a jelentkezők nevét és a jegyzéket átadta a miniszternek. Linder ezt később visszaadta neki, miután megjelölte a jegyzékben hogy ki mennyit kap. A tanú az előirányzott összegeket az illetőknek kifizette. A tárgyaltátvezető kérdésére még a következőket mondja: " Csernyák egyszer feljött és ötvenezer koronás nyugtát hozott. Követelte annak kifizetését. Én bementem a nyugtával a miniszterhez, de hogy a miniszter kifizette-e, arról nem tudok. Az volt a benyomásom, hogy Andortmeg akarta zsarolni. Egy millió komprt hoztam át az állampénztárból és a miniszter utasítására azzal a megjegyzéssel fizettem ki ebből a tiszteiket, hogy költségmegtérítésre és propagandai célokra kapják a pénzt. Sztunka őrnagy-hadbíró, katonai vegyész kérdésére elmondta, hogy ő körülbelül harminc embernek fizetett ki különböző összegeket. Amikor ugyanis ezek a pénzért jöttek, a miniszter épen Beccsel őfelségével beszélt. Ezért Tündér megbízásából tanú mondta a megjelenteknek, hogy: önöknek hálás tesz a nemzet. Elmondotta ezután, hogy Pogány 60 000. Csernyák 50.000. Friedrich István, pedig 46.000 koronát kapott. Amikor aztán Szegeden ügyének tisztázását kérte, onnan Pestre uszott, ahol Friedrich akkori hadügyi államtitkárnál is jelentkezett és annak a körülménynek a kiderítését kérte, miként került tanú a hadügyminiszter mellé. Friedrich azt mondta, hogy őt emiatt, nem érheti vád, hiszen ő, Friedrich István is kapott 40,000 koronát. A következő tanú Gál Kálmán államvasúti ellenőr elmondta, hogy a forradalom napján az Astoriába küldtek a Nemzeti Tanácshoz, azonban nem engedték be a szobába azzal, hogy nem lehet bemenni, mert Friedrich István tárgyal odabenn. Ezután Laehne Hugó volt államtitkárt hallgatták ki, aki jelenleg internálási eljárás alatt áll. A vádlottal 1918 november 19-én találkozott, amikor a miniszter tanács megbízásából, leszerelték a katonatanácsot. A forradalom után alakult forradalmi katonatanácsot meg kell különböztetni, a későbbi Pogány-féle katonatanácstól. A forradalmi katonatanács nem akart leszerelni és magának kormányjogokat vindikált. Vonatokat állíttatott meg és embereket tartóztatott le. A nemzeti tanácsnak az Astoriából történt távozása után is ott maradt a katonatanács,mely a vidéki jelentéseket önhatalmúlag intézte el. A november 9-iki minisztertanácson Károlyi panaszködését, hogy a katonatanács nagy zavarokat okoz. Aznap is egy német hajót állítottak meg és 21 millió koronát érő rakományát elrabolták. Fürstenberg herceg német kóvet tiltakozott is nála emiatt, Károlyi őt kérte meg a katonatanács feloszlatására. Ő össze, is hivatta Heltai Viktorral a tizenegyes katonatanácsot, a kijelentette előttük, hogy nincs ^■lIllllllEIMIUlUUUinilUUHIU A főváros Közgyűlése. A székelőváros törvényhatóságának mai folytatólagos közgyűlésén - e-iuta~ .sitgjma Városi Színház bérlete ügyében beadott felebbezést . .Jsázár "Ferenc dr. az utcák tisztogatása ügyében interpellált. Till Antal títkácsnok megnyugtatta a közgyűlést, hogy a főváros mindent elkövet a baj megszüntetésére. Bibiti Horváth János a tejellátás dolgában szólalt fel. Törökné Kovács Hermina a zsemlével űzött visszaéléseket tette szóvá, melyre Vajna Ede tanácsnok válaszolt. A tanács tud a visszaélésekről s azok meggátlására és üldözésére mindent megtesz. Horváth Károly arra az indítványára, hogy az eddigi tizenkét adófelszámolási bizottság helyett ,ha,szomnégyet küldjenek ki, kimondták a sürgősséget. Engedjenek a kereskedők az árakból Teleszky,a tienz javulásáról •A budapeszi kereskedelmi és iparkamara pénzügyi csoportjának mai ülésén foglalkoztak a kereskedelemmai helyzetével, amelybe az olcsósági hullám juttatta. Vita indult meg arról, hogy a kereskedelem érdeke igényel-e állami beavatkozást. Teleszky János volt pénzügyminiszter ugyancsak az állami beavatkozás ellen szólalt fel. Nincs árnak semmi értelme, ez csak akkor volna kívánatos, ha a kereskedők elkedavetyélnék áruikat, amikor azonban az árak lassú lemorzsolódásáról valt szó, ez egyúttal jelenti a pénz javulását is. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek éppen az a pénzügyi programmja, hogy a pénz értékét emelje. A pénz értéke pedig nem emelkedhetik másként, mint úgy, hogy annak vásárlóképességének emelkedése egyben az árukat olcsóbbá teszi. A pénz értékének emelkedése a közcél, ebben a tekintetben minden kereskedőnek meg kell tennie kötelességét. Ki is mondta az értekezlet, hogy állami beavatkozásra nincs szükség.