Friss Ujság, 1921. október (26. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-14 / 229. szám

2 Kicserélik a román és magyar politikai foglyokat. A Levente-per elítéltjei is köztük v­annak. A Magyar távirati Iroda jelen­ti: Beavatott helyről nyert értesü­lése szerint a­­magyar kormány a román kormánynál egyezséget kötött a politikai foglyok ean ré­szének kicserélése ügyében. Az első csonrt kicserélése októ­ber 14-én, pénteken történik a ha­táron. A kicserélt magyar foglyok első csoportja 14-én este 8 óra 35 perckor érkezik a nyugati pálya­udvaron. A kiszabadított magyar foglyok között vannak a temesvá­ri Levante-vör összes elítéltjei, úgyszintén Boros Gyula százados, akit a múlt évben folytatott Kra­­tochvill-féle szenzációs perben ítéltek el és akit a románok eddig nem bocsátottak szabadon. Többen a kiszabadult foglyok közül halálra várni életfogytigla­ni kényszermunkára voltak ítélve, és néhányan közülök két év óta bányákban dolgozták. Ezzel szem­ben az általunk kiadott román ál­lampolgárok, számszerűit tizen­öten, többnyire a román kormány által fentartott Siguranzia hiva­talnak Magyarországra jött és kémkedéssel vádolt tagjai. A többi csoportot, valószínűleg még kettőt, néhány napon belül cserélik ki. TÁVIRATOK. A fegyverkezés korlátozása. Paris, október 13. Harding köztár­sasági elnök az általános lefegyver­zésre vonatkozó kérdésre vála­szolva kijelentette, hogy a tel­jes lefegyverzés megvalóstásáin kevés kilátás van és nem is lenne kí­vánatos, ellenben a fegyverkezéseket bizonyos észszerű határokhoz kell kötni. A számottvő nagyobb államok valamennyien­­ siettek elogadni a­­washingtoni értekezletre szóló meghí­vást, ami biztosítéka annak, hogy ez a korlátozás meg fog történni. Persiín szivarzsinárt Mit Batthyány püspöknek. Vig mulatozások­­ Mikes püspök rezidenciájában. -i Miért haragu­dott Mikes püspökre Pislán? A Persián(Malasiner/)81 tár­gyalását ma délelőtt tíz órakor folytatta Tóth László dr. büntető járásbiró. Salomváry Jenő, a Ke­resztény Nemzeti Egyesülés Párt­jának titkára azt vallotta, hogy Persián mint kormánybiztos, an­nak idején a néppárt helyiségében egy írást mutatott neki azzal a megjegyzéssel, hogy itt viszi Batthyány selyemzsinórját. Bara­nyai Jusztin, a cisztercita tanító­képző intézet igazgatója, elmon­dotta, hogy semmi tudomása sincs arról, hogy Persián az alsó papsá­got forradalmasítani akarta volna. Somodi István, az Ej Lap he­lyettes szerkesztője aki Persián kormánybiztossága idején Szom­bathelyen volt újságíró, elmon­dotta, hog­y Persián Szombathe­lyen informálta az újságírókat a Mikes püspök ügyében tett intéz­kedéseiről. Tud arról, hogy Per­sián igen haragudott Mikes püs­pökre, aki nem látta őt vendégül. Amikor Mikes püspököt internál­ták, Persián a püspöki rezidenciá­ban telepedett le. Kíséretével ott dorbézolt, lákmároson. Minthogy a mai napra, beidé­zett Donkó Dezső szombathelyi fő­hadnagy nem érkezett meg, a bíró a tárgyalás folytatását holnap ,­reggel kilenc órára halasztotta. FRISS ÚJSÁG 1921. október 14. ítélet a kommunista összees­k perében. Tóth Istvánt életfogytiglani fegyházra ítélték. A budapesti büntető törvényszék, mint rögtönítélő bíróság ma délután fél öt órakor hirdette ki a kommunista összeesküvők bűnperében az ítéletet. A statáriális bíróság bűnösnek mondotta ki Tóth István vádlottat lázadás bűn­tettében és ezért életfogytig tartó fegyházra ítélte el. Babotán Kálmán, Kesserüs Gábor, Lucs Antal és Vastag Imre vádlotta­kat ugyanezen bűncselekmény miatt fejenkint tíz-tíz évi fegyházra ítélte. Bakó Sándor, Farkas Pál, Kalte­­necker György, Nagy György, Németh Pál, Tóth Miklós és Varga János vád­lottakkal szemben nem hozott ítéletet a statáriális bíróság, hanem ügyüket érdemleges elbírálás végett a büntető törvényszék gyorsított eljárás szabá­lyai szerint működő tanácsa elé utalta. A többi vádlottakat fölmentették, de egyiket sem helyezték szabadlábra, ha­nem az ügyész indítványa alapján át­­kísérik a rendőrfőkapitánysághoz, hogy velük szemben az internálási el­járást folyamatba tegyék. Az ellátatlanért lisztjének megjavítása. A Közélelmezési Tanács ülése. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A közélelmezési tanács ma délután öt órakor Vass József vallás- és közokta-­ tásügyi miniszter elnöklésével ülést­ tartott, amelyen mindenekelőtt foglal­­kozott az ellátatlanok részére vásárolt­ gabona elosztási arányának megálla­pításával és elfogadta az albizottság ja­vaslatait, amelyek értelmében a ható­sági liszt minősége megjavításának kérdése elintézést nyert és ebben az irányban a szükséges intézkedések a legrövidebb időn belül meg fognak tör­ténni. A tanács ezután foglalkozott a bur­gonyaellátás­­ kérdésével és megtárgyal­ta azokat módozatokat, amelyek m­el­lett az­­­ország burgonya­szükséglete megfelelően kielégíthető lenne. Végül tárgyalta a tanács a cukorforga­­lomás kérdését és ügyelmébe ajánlotta a kormánynak, hogy azokat az akadá­lyokat, amelyek a cukorforgalomra most károsan hatnak, szüntesse meg, ami a cukorellátás lényeges megja­vu­­lására fog vezetni. Az értekezlet este fél tízkor végződött. Mit pusztulni, ha mik­ egyszer elkezdi!ER“... Még­ tízmillió embernek kell tönkremenni. — Jövő évben kétszer annyi leá, a munkanélküli, London, október? 13. A gazdasági újjáépítés és­ az­ világbéke kongresszusának urai ülésén Paish angol pénzügyi szakértő tévedésnek mondotta azt a feltevést, hogy a kereskedelmi válság csökkenőben van. A jövő esztendőben ilyenkor a munkanélküliek kétszer any­­nyian lesznek, mint mostanában. Még 10 millió embernek kell majd tönkremennie, ha átengedjük őket sorsuknak. Ha Amerika ma eltűri Európa pusztulását, akkor az amerikai népnek nagyon tetemes része ép­pen úgy el fog pusztulni. Csakhamar egész Európa helyzete mása lesz a mai orosz helyzetnek.­­Zahn Ernő német delegátus ki­jelentette, hogy Németország úgy­nevezett jóléte tévess következte­tésen alapul. A kongresszus végül határozatot fogadott el, melyben az iparnak hanyatlását és a mun­kanélküliséget sok országban a többi között a kereskedelem mes­terséges korlátozására, a fegy­verkezési kiadásokra és a túlzott jóvátételi költségekre lehet visz­­szavezetni. A határozatban felszólítják a kormányokat és a népszövetsé­get, állítsák ismét helyre aáz or­szág termelőképességét, tegyék politikájuk fő céljává a kereske­delem és az ipar talpraállítását és evésből bocsássanak ki nem­zetközi kölcsönt a népszövetség ellenőrzése alatt. Pécset­ is megpróbálkoztak a felekezeti Szülesség$el. Egy lefejt és mégis megtartott bankett története. Pécs, október 13. A délnyugati országrész kereskedel­mi és kulturgócpontja, Pécs városa, Horthy Miklós kormányzónak a kö­zelmúltban lezajlott látogatása után még mindig a hatása alatt áll annak a jótékony és a városi lakosság egy­ségét megteremtő, magas helyről jött­­kijelentéseknek, amelyekben a kor­mányzó összetartó munkára, békés együttműködésre hívta fel a város kö­zönségét, annál is inkább, mert újon­nan szított felekezeti ellentétek voltak e szabadelvű, művelt városban. Pécsett mindenki, gazdag, szegény, gyáros, földmivelő, munkás, keresztény és zsidó, egyformán szenvedte át az idegen megszállást, tehát mindenki úgy vélte, hogy az általános örömből i­slh­eti a részét. De néhány nap múl­tán a vonatok zsúfoltan hozták a la­tnakkal együtt az új, — itt még isme­retlen — jelszavakat. Az első jele ezeknek akkor mutatkozott, amikor a­­bevonulás után a Katolikus Kör egy­­nagy bankett keretében ak­arta ünne­pelni a bevonuló csapatot parancsno­­kát, Soós Károlyt. A díszvacsora ha­talmas méreteinek a fokozására az itteni zsidók is nagymennyiségű élel­miszert és italokat küldöttek a rende­zőségnek, akit­, önként érthetőleg há­lával és köszörlettel fogadták és a ban­­­kerre meghívták a város IS tekintélyes zsidó fiolgárát. Az ünnepi sracsorát megelőző napon azonban py.onniós oldalról arra kérték a Katolikus Kört, hogy álljon el a zsi­­d­ók meghívásától, mert különben ők távol maradnak az ünnepi estről. A Katolikus Kör tudatában volt annak,­­hogy­ a meghívottak kivétel nélkül­i hazafias érzésű emberek, de miután ez a váratlan követelés egyértelmű­­leg kívánta a zsidók távoltartását, kénytelen volt eredeti álláspontján változtatni és még aznap levélben ér­tesítették az összes meghívottakat, hogy a bankett elmarad, ugyanakkor pedig újabb meghívókat küldöttek szét, de mellőzték az eredetileg rész­vételre fölkért zsidó polgárokat. Hasonló eset történt a pécsi Nem-Színház SzAesélyesnek­ ígérkező megnyitásán is. Ntádassy József, a sziri ház igazgatója, bizonyos nyomós okok­ra hivatkozva, a földszint első három sorának a jegyeit csak olyanoknak­­árusította, akiknek felekezete nem es­hetett kifogás alá. Ez a két zavaró ese­mény, melyet a városi lakosság egyér­­telműleg szintén helytelenített, arra a belátásra bírta az ottani zsidókat,­­hogy minden társadalmi ünnepélytől, gyűlésről és színháztól is, távol tart­sák magukat. Az élet a vidám Pécsett kedélytelenné, sőt nyomasztóvá lett. Most azután Horthy Miklós kor­mányzó látogatta meg a héttornyú vá­rost és ennek kapcsán kiküszöbölő­dött az a mellőzés, amely nem fejezte ki a városi lak­osság érzéseit, hanem tisztára politikai jelszavak után iga­zodott. A kormányzó tiszteletére ren­dezett bankerre meghívták a zsidó fő­rabbit, de fogadta a kormányzó a pé­csi zsidó hitközség tisztelgő hódolatát is. Szenge Antal alispán pedig a kor­mányzóhoz intézett üdvözlő beszédé­ben örömmel ragadta meg az alkal­mat, hogy a kormányzó előtt kifejez­hesse a vármegyének azt az óhaját, hogy a kormányzó nagy tekintélyével hasson oda, hogy az országban a tár­sadalmi és felekezeti béke minden te­kintetben hellyreállíttassék. ecaraaaiaciiaaaaaiaiiiainiaaaiaaaaaBaaa A Zitai-kórhá­z fi­orvosol Bernaolák miniszternél. A Zita-kórház folyamatban­ levő kiürítése máris súlyos zavarokat idéz elő. A kórház főorvosai ezért ma tes­tületileg fordultak Bernolák Nándor, miniszterhez és felhívták figyelmét azokra a súlyos következményekre, amelyeket az 1200 ágyas Zita-kórház megszüntetése okoz. A miniszter válaszában kijelentet­te, hogy átérzi a kérdés jelentőségét és a kormány a fővárost kórházainak fen­tar­tásában messzemenő támoga­tásban is kíívánja részesíteni. így, máris intézkedett, hogy kórházi cé­lokra rövid uton ötven millió korona bocsáttassák a főváros rendelkezésé­re. Minthogy pedig a miniszter is meg van győződve arról, hogy ma az 1200 ágyas Zita-kórházra feltétle­nül szükség van, mindenképen azon lesz, hogy a kórház mielőbb végleges elhelyezést nyerjen és a kérdés ideig­lenes megoldását annyival is inkább sürgetni fogja, mert a kórház ma hajlékot ad a pozsonyi egyetem négy klinikájának, melyeknek a tanítás le­­hetővé tétele céljából is szüksége van­ arra, hogy a kórházba újból vegye­nek fel betegeket. - tra emelik a tem­print. A külföldre való szállítás miatt van dohányszükség. A dohánynéma újabb áremelésének a híre újra kísérti, fenyegeti a mai ne­héz időkben , amúgy is kiuzsorázott szegény fogyasztót. A mai magas tra­fikárak mellett a dohánytó ember va­lósággal a szájától vipija el a szívni­­való árát, amelyet ott szenvedélyes do­hányos népi tulpin nélkülözni többé. És sajnos, minden második ember rabja ennek a szenvedélynek, annyira, hogy sokaknál a dohányzás nem is élvezet, hanem elsőrendű életszükséglet. Le­mondani nem lehet róla többé. Az el­terjedt hírekkel szemben Tömöri Kál­mán államtitkár a következő nyilat­kozattal nyugtatja meg ma az aggódó dohányosokat: —­ A trafikárak emeléséről szóló hír­ teljesen alaptalan, légből kapott kohol­mány. A mai napig mi nem foglalkoz­tunk ezzel az üggyel és tudomásom szerint a miniszter úr sem. Újabb eme­lési tervünk nincsen és igazán csodá­lom, hogy a közönség körében állan­dóan ilyen hírek keringenek. A trafikhiány egyetlen oka az, hogy külföldre szállítják a magyar do­hánynemüket, aminek mi őszintén szól­va örülünk. A dohányprodukció pedig nem hogy csökken, hanem állandóan emelkedik. Márciusban volt áremelés is,att&Lia­­mné éttétti áh

Next