Friss Ujság, 1921. október (26. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-27 / 240. szám

XXVI. évfolyam, 2?II. számT * v Ára 1 POLITIKAI NAPILAP H —I, 1 jO*, A £9 lg ffi SBfc előfizetési Ara. ftafpfga jSogSl­gM BfSHEs firí,'! p&rpsf­ Budapest. tv.,­­etfiuXKSaJimwi­se. Helyben házhoz hordva- vidéke© posta) szét RfsBjagn K»*«d®ÍE?' jgste&l tg *15*. fig&fa Szerkesztőség^ágfoo küldéssel ejjv hónapj­a K 20.— ffertCjl HH flB telefon 137­*. K(■ l/hmt — • •­r 38-58* Negyedévre _ v . _ . . . K Hs^H hH Nyomdai telefon sTM. Félévre^---------- --------------------K 110.- ttffg g® '*£& §g| Mg gn B SS |M B‘ SEB fi SOLIfI'- Btrt *^38 PICKJOADCHIVATIUX~K. V . Hoo.td. A­livre - - - - — K 220.— HB Zám vfA -M (Kálmán a sarok) VII., Rákócziért 34­0 m-CgynÚDtalekttel kor. gJ B H t, wiia IV ,r­ m I • Az ántant IV. Károly kiadatását követeli Andrássy, Rakovszky és társaik a fogház. .. Ostenburg és vezérkara is kézrek­erült AAAAAAAAAAA.AAA* áll AéftááÉO A l> AftAáÉfttl TTTT?»Vf WVY"V7 TYV^-TT. 7 üiises boszuállás. .Jóleső érzéssel veszi tudomásul az egész m^gy^gs^"gf, túl a reánk éWsfflfWffr" határokon is, hogy Bethlen gróf miniszterelnök nem szándékozik a boszuállás útjára térni abból az alkalomból, hogy a könnyelmű és szerencsétlen király­­puccs megtörtént. Mert ha ennek az ellenkezője lenne igaz, akkor Magyarország példátlanul álló­­általános testvérharc­i ciklonjába kerülne, mely országunkat a pusz­tulás örvényébe sodorná. Viszont helyes az az álláspont, hogy IV. Károly tanácsadóit s a könnyel­mű mozgalom irányítóit bíróság elé állítják. Ez igazán nem jelenti meg a boszuállás politikáját, mi­után csak pár emberről van szó. Egységre, és a rriagyaroknak egymás­­iránt való szeretetére és bizalmára — akár­­királypártiak, akár szál­­a­dk­i­rá­n­vval a sztoki — ma nagyobb szükség van, mint vala­ha volt. A­ vihar, melyet szomszé­dainknál a­ puccs támasztott, még nem ült el. Csehország és Jugo­szlávia teljes eréllyel folytatják a mozgósítást, annak ellenére, hogy Károly királynak trónvisszafog­lalási terve teljesen meghiúsult s belátható időn belül nem is ismét­lődhetik meg. A mozgósításnak tehát semmiféle jogosultsága a nemzetközi jog szempontjából nincsen. A magyar kormány vér árán szerzett érvényt a trianoni békeszerződésnek. Hogy a jugoszlávok és a csehek ennek dacára is folytatják a moz­gósítást. S ez azt jelenti, hogy fe­nyegetői, megfélemlíteni akarnak­­ mi m­inket. Esetleg valamit ki akarnak csikarni tőlünk. Ezzel párhuzamosan most Bécs­ben éktelen vaklárma indult meg azzal a jelszóval, hogy a király­­puccs érvénytelenítette a velencei megállapodást. Azt hiszszü­k, hogy a jugoszláv és cseh mozgósítás és a bécsi handabandázás szerves összefüggésben vannak egymás­sal. Ellenségeink a szerencsétlen királycsinyt arra akarják kihasz­nálni, hogy megsemmisítsék azo­­­­kat az eredményeket, m­elyeket Nyugatmagyarország dolgában a velencei egyezmény biztosít­­ ne­künk. S míg egyfelől Páriából az a hír érkezik, hogy a nagyontánt köszönetet akar mondani a Beth­­len-kormánynak, amiért oly derű._. kásán viselkedett IV. Károly­ ki­sérletével szemben, addig­ a kis szomszédaink részben cselszögé­­nyeket fonnak, részben mozgósí­tanak ellenünk. Ezzel a veszedelmes szomszéd­sággal szemben egy akaratban kell összeforrnia minden magyar embernek: legitimistának, sza­­­bad k­i­rá­lyválasztón­ak, sőt köz­é­s­társaságinak is egyaránt. A bo­szuállás politikája, amelyet Beth­len István gróf hála Istennek, el­vet, ártalmára lehet a magyar nép egységének. Az tintáit III. Ká­roly Klaliottiszit kéri. Követeli, hogy mondjon le a trónról. — A monarkiától távol eső helyen jelölik ki tar­ * tózkodási helyét. * London, október 26. A szövetségesek a magyar kormánytól hivatalosan kérték­­a király kiadatását. Ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a király forma szerint lemondjon és oly tartózkodási helyet jelöljön ki szá­mára, amely elég messze van a volt monarchia államaitól, hogy visszatérési kísérleteinek megismétlése egyszer és mindenkorra lehetetlenné váljék. (MTI.). A királyi párt és kíséretét ~.......Tihanyba vitték. Anglia a Kanári-szigeteken akarja internáltatni. Tatáról jelentik a Magyar Táv­irati Irodának. Ma reggel hat órakor Károly királyt, a király­nét és kíséretüket a tatai kastély tulajdonosával, Esterházy Ferenc gróffal együntt Tihanyba szállí­tották. A Kanári-szigetek és az Ascen­­siont-sziigetek. London, október 26. (Reuter.) Diplomáciai körökben ál­talános az a meggyőződés, hogy nem volna okos dolog Károly királyt Euró­pában hagyni. A Kanári-szigetekre, vagy az Ascension-szigetekre gondol­nak. Az is lehetséges azonban, hogy Károly királyt valamelyik angol gyar­matra fogják vinni, ahol megfelelő in­tézkedésekkel minden szökési kísérle­tet meg lehetne akadályozni. M­­ániám nem fu­rt a lasesaSá® mözá­ slfSSl. .. Gr.ic, október 26. A Grazer Tagespostnak jelentik Belgrádból: Angolország és Finnfságország képviselői tegnap demarsot tettek a kormánynál és azt kivpták, hogy Károly király ügyének nyugodt lefolyására való tekintettel minden katonai intervenciót szüntessenek be. A demars ottani politikai körökben igen kedvezőtlen benyomást keltett. (MTI.): Mit követel Jugoszlávia. '........ *"..... " '“’VrSoTokt. 26. ,A Grazer Tagespost jelenti Bel­­grádból. A minisztertanács tegnap hosszabb ülést tartott, amelyen el­it istág­zata, hogy Károly királyra vo­natkozókig’;­három követelést tá­maszt: 1. Örökre való eltávolítását Magyarországból. 2. Biztosítékokat a jugoszláv határokon való békét illetőleg és 3. Demokrata kormány­zatnak bevezetését Magyarországon, amely az állandó békét biztosítaná. A minisztertanács arról is­­tanácsko­­zott T­ll­őfry Jugoszlávia minő kárté­rítést követeljen Magyarországtól. A radikális Samartprava a kisan­­tant nevében ugyanazokat a szank­ciókat­ követeli Magyarországgal szemben, amineket a nagyantant a béke és a nyugalom fentartása ér­dekében Németországgal szemben alkalmazott. üiu Szessir, Mirivszky, Staii is Sterav a flesházb­an­. - - * ■ .... ' ••»• .. •• Ma reggel 9 órakor szállították át V­­íVLadátvégről gróf Sigray An­talt, a pestvidéki törvényszék fog­házába.v Az ügyészségen most még a király­­­yént«ttfttiiiiki)pc£Platos bűncselekménye­ket egyáltalában nem minősítik a bün­tetőtörvény egyik paragrafusa szerint, sem, mert előbb az érdemleges kihall­­gatásokat foganatosítják és a felveen­dő vallomási jegyzőkönyvek után ke­rül a sor a bűncselekmény minősíté­sére.­­ • • A m­iniszter-d­enk . Ra.­lrakovszky telefonbeszélgetése Ács és Buda­pest kö­zött. Rakovszky fenyegetőzött. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Bethlen István gróf két ízben beszélt a'Terraktis órákban Rakovszky István­nal és iparkodott at eljárásának veszé­lyességéről, céltalanságáról meggyőzni. Az első beszélgetés szombaton éjjel tizenegy óra tájban, folyt le. Rakovszky István hívta Ácsról a miniszterelnö­köt. Azt közölte a miniszterelnökkel, hogy a király nevében Pestre kell jön­nie, a sandbergi alagutat azonban ka­tonaság védi. Felszólította ezért Bethlent a kor­mánycsapatok azonnali visszavonásá­ra, különben kiadja Ostenburgnak a parancsot a támadásra és már most kijelenti, hogy Bethlen Istvánt fogja a vérontásért felelőssé tenni. A minisz­terelnök a felszólításra iparkodott Ra­kovszky Istvánt meggyőzni arról, hogy milyen helyiben volna­ fegyveresen tá­madni a nemzeti hadsereg csapataira és közölte Rakovszkyval, hogy a kor­mányzó sajátkezű levelével, amelyhez az ántant tiltakozó jegyzékét is mellé­kelték, Vass József dr. miniszter 0r­­trubay vezérkari századossal most in­dult a királyhoz. Közölte­­Bethlen gróf azt is, hogyha a király tervének keresztülviteléhez mindamellett ragaszkodnék, ám jöjjön Pestre fegyvertelenül, a kor­mány gondoskodik épségéről, győ­ződjék meg a király maga—arról, hogy minő következményeikkel járna vállalkozása. A válasz vétele után Rakovszky pár percre eltávozott,, jelentést tett a vá­­lasztról a királynak és visszatérve azt felelte Bethlennek, hogy Vass József minisztert a király csak az esetben haj­landó megvárni, ha Bethlen gróf mi­niszterelnök legalább Tatáig beengedi a vonatot, ellenesetben támadni fognak. Bethlen közölte Rakovszkyval, hogy kívánsága technikai okoknál fogva ke­­resztülvihetetten, ismét kérte Rakovsz­kyt, hogy várja meg a kormány meg­bízottait és kerülje mindenáron a vér­ontást. Rakovszky István erre kijelentette, hogy egy percig sem volt és kiadja a parancsot a támadásra. A második telefonbeszélgetés , Böhmen és Rakovszky között Vasárnap délelőtt is és 12 óra között folyt le, amidőn Budaörsnél már javában folyt az ütközet.­­Ismét Rakovszky­­volt a hívó fél, aki azzal az állítással vezette be beszédét, hogy Ostenburg csapatai éppen most vették el az ellenük fel­vonuló összes tüzérség ágyúit, a kor­mánynak nincs egyetlen ágyúja sem.

Next