Friss Ujság, 1922. május (27. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

1922. május 3. FRISS ÚJSÁG Szorvjetoroszország részére. A repülő­gép május 3-án, a diplomáciai postával visszatért Berlinbe. A berlini moszkvai repülőszolgálatot tíz aeroplán fogja ellátni. Moszkva, május 2. A Stinnes, Hirsch és több m­ás cég képviselői Moszkvába érkeztek. Moszkva, május 2. Moszkvában ünnepélyesen ülték meg május elsejét. Trockij a csapatszemle alkalmával beszédet mondott a génuai konferenciáról, amelyről azt mondta, hogy közönséges vásár és ezen a vá­sáron azt követelik Oroszországtól, hogy még külön fizessen is meg azért a sok vérért, amelyet az imperialista háború szolgálatában ontott ki. Patkányirtásra tengeri Hagymát Alá használati utasítással kg.-ként JS*" Standard Lab­oratorian Bpest.vm­.Főherceg Sándol­ u. 80/a SPORT. )­ Eldöntetlenül végződött a válo­gatott mérkőzés. Vasárnap délután a negyvenkilencedik magyar-osztrák vá­logatott mérkőzésre több mint 35.000 főnyi közönség sereglett össze a Hun­­gária­ körúti sporttelepen. A nyüzsgő ember sokadalmát egyetlen trágyá­ra várva-várt magyar győzelem beví­tette. Nem így történt, noha a sport­telep soha nem látott tömege nem is gondolt a siker elmaradásának lehe­tőségére. Az osztrákok csapata he­lyén volt és olyan kimagasló tudást csillogtatott, hogy az izgalmas vára­­­kozásban feszülten figyelő közönség, különösen az első félidőben mohón áhítozott az eldöntetlen eredményért. Egység jellemezte az osztrákok moz­gását. Minden támadásuk tervszerű és öntudatos volt és bámulatos pon­tossággal továbbították egymáshoz a labdát Pompásam helyezkedtek, a labda csaknem állandóan osztm­ák­ játékos birtokában volt, ami világos magyarázata annak a határozott fö­lénynek, amelylyel a játékidő első részében a magyar támadások kiala­kulását elnyomták­ “Eredményt mégis csak a 44-ik percben értek el, amikor a kapu előtti kavarodásban a ma­gyar hálóba juttatták a labdát. A kö­zönség meleg tapssal adózott a meg­érdemelt sikerért A második félidő­ben a magyar együttes döntő fölé­nye uralkodott. Megszűnt a b­izony­­talan, kapkodó játék és a magyar szí­nek képviselői felfokozott iramban ostromolták az osztrák kaput. Meg­vesztegető fölénynyel gyűrték le az osztrák ellenállást és már a tizedik percben feltartóztathatatlan go­lt rúgtak az osztrák kapuba. Állandó ostrom alatt, szüntelen rettegésben védekeztek az osztrákok, mindenki át volt hatva a győzni akarás tudatá­tól, ámde az osztrák védelem elszánt játéka és tettrekészsége elhárította a már teljesen kivédhetetlennek látszó lövéseket is. Az utolsó pillanatban még egyszer felcsillant az osztrák­­ támadás lendülete, de ez sem hozta meg a vezető goalt. A mérkőzés be­fejeztével lelkes tapsvihar köszön­tötte a futbal szépségeivel nem fu­karkodott legénységeket Bement a magyar és a román szarvasmarha fára. A hétfői vágó­­marhavásárra­t felhajítja tatt 1850 idrb, ebből 300 drb romániai származású. Belföldi származású: ökör, legjobb minőségű 57 K-­tóll 80 K­ g, középmi­­nőségű 40 K-tól 55 K-ig, silányabb mi­nőségű 28 K-tól 39 K-ig. Bika, jobb minőségű 55 K-tól 75 K-ig, silányabb minőségű 43 K-tól 54 K-ig. Bivaly 30 K-tól 45 K-ig. Tehén, jobb minő­ségű 48 K-tól 68 K-ig, siányabb mi­nőségű 27 K-tól 47 K-ig. Kicsontozni való marha 21 K-tól 26 K-ig. Növen­dékmarha 25 K-tól 42 K-ig. — Román származású: ökör 72 K-tól 102 K-ig, kivételesen 122 K-ig. Tehén 68 K-tól 100 K-ig. A román marhák ára kg­­ként 10—15 koronával, némely esetben még többel is csökkent.­­A belföldi származású marhák is lanyha irányzat mellett kgkint 3—5 koronáival olcsóbbodtak. — A ferenc­városi sertésvásárra fel­hajtatott 2600 drb sertés. El­adatott kgkint élősúly­ban: könnyű 78—130, közép 126—140, nehéz marha 136—140, nehéz öreg 128—132. A vásár irányzata lanyha, mert a fogyasztás gyenge, a m­agyvá-­rok a vételtől tartózkodtak és a sza­­laxmaüzlet is zeng. poraim van o pun! konferencia súlypontit!. Összehívták a francia minisztertanácsot és a szenátus külügyi bizottságát. — A hét végén befejeződik a konferencia. Barthou ma elutazik Párisba és ez­zel a génuai konferencia súlypontja egyelőre a francia fővárosba tolódik át, ahol összehívják a minisztertaná­csot és a szenátus külügyi bizottságát, hogy ezek döntsék el, mi legyen a­­vég­leges francia álláspont a lefegyverzés és a német-orosz szerződés ügyében ,és így mi legyen a további sorsa a génuai konferenciának. Poincaré nem engedi elragadni Franciaországtól a győzelem pálmáját. Páris, május 2. (Havas.) P­oincaré miniszterelnök a Pantheonban beszédet mondott, amely­ben kijelentette, hogy Franciaország győzelmét az elesett katonák biztosí­tották, tehát kötelesség megakadályoz­ni azt, hogy a győzelem pálmáját elra­gadják Franciaországtól. Berlin, május 2-A génuai helyzet teljesen változat­lan. Génuai jelentés szerint a további fejlődés azoktól a határozatoktól függ, amelyekre Párisban Poincaré és Bar­thou jutnak. A konferencia beavatott köreiben bizonyosra veszik, hogy a hét végére az értekezlet véget ér. A legtöbb ked­vezmény elvének diadala. Magyar indítvány a gazdasági albizottságban. Génua, május 2. A gazdasági bizottság első albizottsá­gának tegnapi ülésén a német-japán és olasz államok képviselői a legtöbb ked­vezmény elve mellett nyilatkoztak és az­ angol kormány képviselője a legna­gyobb meglepetésre elismerte a legtöbb kedvezmény elvének általános alkalma­zását, mint egyedül alkalmas módot az európai újjáépítésre. A német javaslat úgy szól, hogy az általános legtöbb kedvezmény minden állam szempontjá­ból kívánatos, s ezért az összes álla­moknak sürgősen gazdasági egyezségre kell lépniök. Különösen minden állam vámtarifája terén kell mielőbb életbe­léptetni a legtöbb kedvezmény kölcsö­nös megadását. A magyar delegáció részéről pótin­­dítványt nyújtottak be, amely azt kí­vánja, hogy a gazdasági újjáépítés le­hetővé tétele céljából az államok mi­előbb kössenek egymással kereskedel­mi szerződéseket a legtöbb kedvezmény elve alapján. A japán kiküldött szerint a legtöbb­­ kedvezmény elvével nem egyező szer­­r­ződéseket és megállapodásokat csak­ akkor volna szabad fentartani, ha azt­­ az államok a maguk sajátos viszonyai-­í­val feltétlenül megokolhatják, egyebek-­­­ben minden megkülönböztetés meg-­­­szüntetendő­ a vámtarifák terén és ki­­ kell küszöbölni a kereskedelmi forga-­ lom korlátozásait és a kereskedelmi­­ tilalmakat. A bizottság a javaslatokat egymás-­­sal összhangba hozva, egységes javas-­­ latot fog megszövegezni. Génua, május 2. ! (Stefani.) A gazdasági bizottság első­­ albizottsága ma délelőtt Colrat elnök-­­lésével folytatta a vitát azokról a ja­­­­vaslatokról, amelyeket a legtöbb ked-­ vezmény dolgában a német, a magyar­­ és a japán delegáció terjesztett be.­­ Franciaország, Olaszország, Jugoszlá­­­­via és Svájc delegátusai új javaslatokat­­ terjesztettek a bizottság elé. A belga és­­ a holland delegátus kifejtette álláspontj­­­ját a napirendre kitűzött kérdések­­ ügyében. Hosszabb vita után, amelyen­­ az említett delegátusok és Anglia dele­gátusa vettek részt, az albizottság el­fogadta a svájci delegáció által beter­jesztett szöveget. E szöveghez két aján­lást fűzött, melyeknek egyikét az olasz, másikát az angol delegátus javasolta. Hollandia kölcsönt ad Magyar­­országnak. Hága, május 2. A kormány törvényjavaslatot ter­jesztett a képviselőház elé az Ausztriá­nak, Magyarországnak, Cseh-Szlovák­­országnak, Romániának, Szerbiának és Lengyelországnak nyújtandó hitelek­ről. A javaslat azt ajánlja, hogy a tör­vényhozás kölcsön útján teremtse elő a 17,6 millió hollandi forint hitelt­ az egyes országok számára a törvényja­vaslathoz csatolt pénzügyi hitelműve­let tervezete szerint, Poincaré nem látja hibáját. Berlin, május 1. A Berliner Tageblatt párisi kép­viselője Poincarénak, mint hajtha­tatlan férfiúnak a szerepével fog­lalkozik és megjegyzi, hogy míg Poincaré, az író cikkeiben többször kijelentette, hogy a versaillesi szer­ződés kivihetetlen, mint miniszter­­elnök szigorúan ragaszkodik a szer­ződés minden betűjéhez. A cikk to­vábbá így folytatja: Poincaré erős jellem ugyan, de még­sem annyira erős,­ hogy meg tudna szabadulni múltjának előítéleteitől, ő volna az egyetlen, akinek elég ereje és befo­lyása lenne, hogy magának és or­szágának bevallja: Az eddig köve­tett út a bizonytalanba visz, meg­mutatom nektek az ösvényt, amely­nek végén új hajnal virrad ránk! Ő azonban visszariad attól, hogy belássa azokat a tévedéseket, me­lyeket ő maga követett el és való­­színűleg maga már régen beis­meri. 1 Munkanélküliség és sztrájk. Páris, május 2. (Havas.) Génuából jelentik: A negyedik albizottság foglalkozott a munkanélküliség és a sztrájk ellen teendő intézkedések kérdésével. A bizottság a munkanélküliség és sztrájk okainak megszüntetésére felhívja az összes államokat foko­zottabb termelésre, minek követ­keztében több munkást alkalmaz­zanak és ezáltal kikerüljék az ér­dekellentéteket Az intézkedéseken kívül ajánlja a nemzetközi munka­ügyi hivatal a munka észszerű el­osztását az érdekelt államok nem­zeti szervezeteinek szövetségbe tö­mörülése által, azonkívül ajánlja, hogy a sztrájkolókat osszák szét tervszerűleg mezőgazdasági mun­kára, és nagyobb mértékben fej­lesszék a közmunkákat A munka segítségét ajánlja a sztrájk ellen. A se­ri­ai vérontás a sémiai konferencián. Génua, május 2. Schanzer külügyminiszter áprlis 27-én Csicserinhez levelet intézett, a­melyben közli, hogy Svédország és Svájc delegátusai félhivatalos ülésen, a­melyen rajtuk kívül Belgium, Francia­­ország, Japán, Nagybritannia, Olaszor­szág, Lengyelország”, Románia delegá­tusai vettek részt táviratot mutattak be, amely Noé Jordániától, a georgiai nemzeti kormány elnökétől származik. Az elnök jelenti, hogy Georgia több tartományából jelentések érkeztek szovjet­ csapatmozdulatokról. A jelentések külön fölemlítik a 9. szovjet hadseregek amely Kutaisz felé, vagyis oly területen nyomul előre, a­mely 1921-ben a bolsevista hivatalno­koktól megszabadította magát és de­mokrata kormányt választott. Nyugati Georgia nagy részében vér folyik. Az ország többi részében a helyzet napról napra súlyosabbá válik és komoly ka­tasztrófától kell tartani. Jordánia a georgiai nép nevében kéri, hogy a kon­ferenciát értesítsék a fenyegető ve­szélyről. A konferencia vessen véget a vérontásnak, az orosz delegációtól követelje az ellenségeskedés azonnali megszüntetését és szólítsa fel a szov­jet kormányt, hogy Georgiával szemben alkalmazza a cannesi­ határozatok 6-ik cikkelyének rendelkezéseit. Facha elnök Csicserinnel, az orosz delegáció elnökével, közölte ennek a táviratnak tartalmát és az említett ha­­talmak nevében felszólította, hogy te­gyen meg minden lehetőt a georgiai vérontás megszüntetésére. Csicserin erre április 30-án Schan­ zerhez intézett levelében azt felelte, hogy nem érti, hogy a Schanzer leve­lében említett államok honnan veszi k­i azt a jogot, hogy Oroszországot a geor­­­giai kérdésben megtámadják, még­pe­dig egy magánember távirata alapján, mert Jordánia magánembernél nem egyéb. Jordánia jelentésének helytelent­sége könnyen bebizonyítható, mert Georgiában az utóbbi időben semmi néven nevezendő lázadás, vagy kato­nai jellegű művelet nem fordult elő és olyan hadserege Oroszországnak, a­melyet a távirat említ, egyáltalán nincs. Azok az államok, a­melyet­ Schanzert levele megírására bírták bizonyára tudják, hogy Európában kü­lönféle felelőtlen faktorok az egyes ál­lamok képviselőinek tolják fel magu­kat. Az orosz delegáció ennek ellenére a Schanzer levelében felsorolt állap­otokkal hajlandó Georgia sorsáról tár­­gyalásokba bocsátkozni, megjegyzi azonban, hogy az igazi vérontás a vi­lág egész más részében keresendő, mint Georgiában. A távoli Kelet köz­társaságában ellenforradalmi bandá­­­kat alakítanak, amelyeket a szovjet­­kormánynak kell feloszlatnia. Japán­ ennek ellenére még mindig fentartja a megszállást, továbbra is kiküldi csa­patait és újabb zavargásokat készít elő amelyeket a köztársasági kormánynál, kell elnyomnia. Vérontás és ellenséges­­kedés van továbbá az egész világon a nemzeti kisebbségek elnyomása miatt A levél utal a vilnai terület megszállá­sára Zeligorszki lengyel tábornok ál­tal, aki a terület lakosságát megaka­dályozza abban, hogy szabadon nyi­latkozzék meg amellett az uralom mel­lett, amelyet óhajt. Ugyanez áll Kelet­­galicia lakosságára is, amely a keleti határ tekintetében sokkal megokoltabb tiltakozást jelenthetne be, mint Jordá­nia. Európa délkeleti részében a romá­nok azok, akik Besszarábiát erőszak­kal megszállották, a lakosságot el­nyomják és idegen uralmat kénysze­rítenek reá. Ugyanez a helyzet Jugo­szláviában a montenegróiakkal, horvá­­tokkal és macedónokkal szemben és ugyanígy áll a dolog Tráciában is. Európa kellő közepén, a Saar-medence lakosságát jógáiktól megfosztották. Az indiai, egyiptomi, tuniszi, tripoliszi és koreai hasonló eseményekre nem akar emlékeztetni. Az orosz delegáció utal arra, hogy a szovjet kormányhoz érke­zett megcáfolhatatlan jelentések sze­rint Wrangel tábornok a román és a jugoszláv kormánynyal megegyezést kötött, amelynek Szovjetoroszország ellen való offenzíva előkészítése a cél­ja, amely igen nagy vérontással járhat. A szovjet kormány a konferencián min­den eszközt megvizsgálni kész, amely az elnyomott nemzetek önrendelkezési jogát lehetővé teszi és a vegyes lakos­­ságú államokban a nemzeti kisebbsé­gek védelmére alkalmas. ! Lenin feloszlatta a bécsi magyar kommunistáik pártját. Lopás és sikkasztás vádjai a párt­ban. — Kun Bélát is kitették a végre­­hajtóbizo­ttságból. — Felszámol a bécsi magyar kommunista párt Egyik esti lap ma Bécsből kelt tu­dósítást közöl, amely arról ad hírt, hogy a bécsi magyar kommunis­ták tábora több csoportra szakadt s most végleg züllésbe idult. Land­­lerék csoportja Kun Béláék ellen s ezek viszont Landlerék ellen a lo­pások és sikkasztások vádját zúdí­tották és ezek az egyéb denunciá­­lások arra indították­­Moszkvát, hogy előbb egy bizottságot küld­­jön­ ki az ellentétek elsimítására, majd mikor a küldöttség munkája nem sikerült, néhány héttel ezelőtt Rudnyánszky Endre volt újságírót, az oroszországi magyar bolseviki propaganda egyik vezérét küldte ki Bécsbe a vádak megvizsgálása végett Rudnyánszky állítólag nemcsak Landlerék, de Kun Béla ellen is adatokat gyűjtött Kun Béla azon­ban ennek neszét vette s hogy a Rudnyánszky adatai Moszkvába ne kerülhessenek, annak távolléte alatt Kun Béla ellene gyűjtött ada­tokat Moszkvába s megüzente Bécs­be Rudnyánszkynak, hogy leleplezi, ha vissza mer térni Moszkvába, így Rudnyánszky nem is tért vissz, hiába sürgette a vl. inter­­nacionále végrehajtóbizottsága. Ezért Leninék elhatározták, hogy áráig a" kommunisták magyaror­szági Rajtjának­­vezérei ellen emelt" r»­­4

Next