Friss Ujság, 1923. szeptember (28. évfolyam, 196-220. szám)
1923-09-02 / 197. szám ( 196. szám)
\ : - ■( í /..... •-/<** '# <f I* . i 4 /.. T ..2 ' HeHsF^aDok 120 korons, .sisimspon 150 karon?. XXVIII. évfolyam, 197. szám, ,.v~________Budapest, 1923. szeptember 2. Vasárnap POLITIKAI^NAPILAP MBIA A GB |A |f| JShsm'lfSMfS!,AT l5K ELŐFIZETÉSI AHA | OL. PNJSÍIMTM «■» jS M I IV,*MmmCA». » “#« W,hm‘*. bcrdv* »«*«■ K''*' »**• 9B||| iá ^É|k ɧjí (jH ^ MmS E telefon IS^II. — KAdóhivatali tele*'**3S-síi füldéssej w hónapra--------K I«M]— Kg®-* Sémnik i® ’V£a L^5 |P5 [*§3 ^W&K SwSR 89 Nyomdai telefon 33-99. Kelyedívre-------------------K 7100.— HM JgM fEK H OS SM WM f£$| MM fef? HH J§plia FIÓKKIADÓHIVATALOK : V, Honvéd-p. 8. twasn.——z:Sl 1 IIIW VWfilfl BWE3WHNiUmfti.«U«iüllWIMflHBMMWBBBa«UML»Mfdli'BIIPWl']lMBBW—MlldillMLnMWHiHUIl.. 'glPHMWBWglM— Uj világháborút jósolnak az angolok Prónay Pált kihallgatta Magyar szeptember Valamikor boldogabb időkben szeptember derűje ragyogta be a bőség boldogságát. Ilyenkor a régi, tejjel-mézzel folyó Magyarországon a szegény városi emberre is rámosolygott az ősz bőségéből valami. Most csak a gond. Szeptember 1. Máskor a napsütött arcú boldog csitri népség, a kamasz nebulóhad új ruhában, új könyvekkel tódult be az iskolákba. Ez a gondtalan, vidám fiatal sereg volt a jövendő Magyarország boldog ígérete. Most új gondtermést zúdít a szegény pesti családapa nyakába szeptember elseje. Drága lett ebben a szegény, agyongyötört országban a legegyszerűbb tudomány is. A fiaink kilencezer koronás tankönyvekből tanulják az idén az ábécét, a fizikát meg az algebrát. Egy pár jó cipő is kell a kis diák lábára, sőt meleg téli kabát is kellene a tandíjon kívül. Kétségbeejtő egy nép, egy ország jövőjére, mikor ily elviselhetetlenül megdrágul az iskola. Valamikor az ingyenes állami oktatás álma volt az ideálunk, ma megnyugodnánk, ha nem volnának százezer koronás tandíjak. A szeptemberi gond sötét árnyéka nehezedik a városi ember lelkére, míg a világ nagy színpadán valamennyiünk sorsára kiható események torlódnak. Ma indult el a magyar miniszterelnök Genf felé. Az ország nyomasztó gazdasági légköre ettől az úttól várja a megkönnyebbülést. Végre talán a győztes hatalmak genfi tanácsa is megérti, hogy végzetes katasztrófa felidézője lehet a Duna medencében a magyar nyomorúság. Talán most, mikor a Balkán felett ismét háborús fellegek gyülekeznek, mikor minden pillanatban kigyúlhat a győzelmes hatalmak réme, a balkáni tűzfészek, talán most több megértéssel fordulnak a magyar kérdés felé. Talán segítségünkre jön e kritikus napokban a balkáni borulat. Az bizonyos, hogy mi a szeptemberi gond-áradatban fuldokolva minden könnyebbülést Bethlen genfi tárgyalásaitól várhatunk. Végzetesen tévednek azok a hangos demagógok, akik külső és belső felfordulásra spekulálva, minden külső bonyodalmat és minden belső elégedetlenséget és nyomorúságot csak arra akarnak felhasználni, hogy ők kapaszkodhassanak a hatalom szekerére. Nincs más út a mi számunkra ma, mint amelyen ma Bethlen elindult. Csak a külföldi kölcsön hozhat megkönnyebbülést. Bízzunk a nyugati hatalmak és főleg Anglia üzleti józanságában, hogy Benessel is megértetik Génfben: milyen katasztrófát idézhet fel most a szeptemberi nyomorúság Magyarországon, ha nem adnak kölcsönt ennek a munkára kész, tanulni akaró, minden bűnéért megszenvedett népnek, •len akaratát kifejezésre juttatni, hogy a kártérítést megkapja, amellyel Görögország a szokás és a nemzetközi jog értelmében tartozik neki. Az olasz kormány azt kívánja, hogy Görögország ne tegyen semmi olyat, ami e rendszabály békés jellegének megváltoztatásához vezethetne. Olasz mozgósítás. London, szeptember . (A Budapesti Tudósító távirata.) A Daily Mail hírt ad arról, hogy az olasz kormány további tartalékos évfolyamokat mozgósított. Franciaország Olaszország mellé áll. Párig, szeptember 1. Mint az Universal Press tudósítója Newyorkba táviratozza, a francia közvélemény az olasz-görög konfliktusban fokozatosan Olaszország pártjára áll A lapok, amelyek tegnap még sajnálkoztak Mussolini ,,hirtelenségén“, most rokonszenvükről biztosítják a keleti szomszédot, amellett azonban Görögországot is a régi rokonszenvel kezelik. Franciaország az olasz-görög háborúban — itt ugyanis Korfu és Számosz bombázását a katonai szakértők már háborúnak tekintik — új értékes fegyvert látnak az angolok ellen a jóvátétel és a Ruhr-kérdésben. Lehetségesnek tartják, hogy Nagy Britannia amennyiben úgy véli, hogy az új balkán konfliktus veszélyezteti létérdekeit a Keleten, elhalasztja a Ruhr-kérdésben franciaellenes akcióját s ezzel alkalmat ad Poincaréhaik politikája sikeres folytatására. Szent láma (pap) a Himalája hegység m m magaslatain. A hegység vadjai hozzájárnak és ő a kezeiből eteti őket. Az indiai lakosság szentekként tiszteli a lámákat és bőségesen ellátja őket ennivalóval. taeaooe—saccaitsoccturaacftaecgieaftsgsroaoocaeoeeoTOsefcaeoagocoaoofrMoscc' 3ae»g»09«o M olusfok víiNík Korfu szigetet &?agíia reseg akarja akadályozni a háborús Az olasz-görög viszály ügye mindjobban bonyolódik és ha a világháború rettenetes tanulságai nem intenének mérsékletre, azt lehetne hinni, hogy a fegyveres összetűzés Olaszország és Görögország között küszöbön áll. Remélhető azonban, hogy a háborút el lehet kerülni, mert az antánt, különösen Anglia erősen síkra száll a békés megoldásért. Tegnap az olasz hajóhad megszállta Korfu szigetét, amit a görög kormány ellenséges cselekedetnek minősített. A legújabb eseményekről a következő táviratokat kaptuk: Korfu megszállása, Róma, szeptember 1. A Stefani-ügynökség Korfu megszállásáról a következő részleteket jelenti: Korfu előtt olasz hajóraj jelent meg, amely a város átadását kérte. Az olasz hajóraj néhány sortüzet adott, hogy kívánságának nagyobb nyomatékot szerezzen. Amikor a város átadására kitűzött határidő lejárt és az erődre a ki, a hadihajók kénytelenek voltak kisfehér zászlót még mindig nem tűztek kaliberű ágyukból néhány lövést tenni az erődre. Erre az erőd jelzőárbocán fehér zászló jelent meg, mire megkezdték az olasz hajóraj legénységének partraszállítását, amely a város déli és északi részén, teljes rendben folyt le. Az erődöt elfoglalták. Délután 6 óra 30 perckor az erőd jelzőárbocára kitűzték az olasz lobogót. A görög csendőrség a városban tartózkodó külföldi konzulokat kérte fel érdekeinek védelmére. A konzulok egy barátságos állam hajójának fedélzetére vonultak. A város lakossága,, amelyet az események csak kevéssé izgattak fel, a megszállás befejezte után újból megkezdte rendes tevékenységét. A város polgármestere és tanácsa az olasz kormányzóval egyetértve tettét meg a szükséges intézkedéseket. A rend és a nyugalom tökéletes. Az angolok újabb világháborútól félnek. London, szeptember 1. Az angol sajtó nagyrészt elítéli az olasz kormány eljárását, mert Korfut, mint flotta-támaszpontot szállták meg. Miután az olasz kormány lángot gyújtott, az könnyen az egész Balkánra átterjedhet, miért is figyelmeztetik Olaszországot, hogy ne vigye a dolgokat a végletekig, hanem járuljon hozzá a Népszövetség döntéséhez. Korfumegszállása azonkívül a népjog megsértését is jelenti, amellyel szemben Anglia sem maradhat közömbös. A Daily Telegraph szerint Mussolini olyan cselekedetre ragadtatta el magát, amely egy újabb világháború veszedelmét idézheti fel. A Morning Post szerint hiába hangsúlyozzák Korfu megszállásának ideiglenes jellegét, az valóságban háborús cselekmény. Olaszország már magyarázhat. Róma, szeptember 1. (A Budapesti Tudósító távirata.) Az olasz kormány a következő azonos szövegű jegyzéket intézte az összes szövetséges kormányokhoz. Az olasz kormánynak az olasz küldöttség görög földön történt barbár módon való meggyilkolásának következtében ■ támasz lett jogos követeléseire a görög kormány olyan választ adott, amely valóban egyet jelent az olasz követelések teljes, visszautasításával. Ez a jogtalan magatartás Olaszországra nézve azt a szükségszerűséget idézte elő, hogy a görög kormányban felébressze felelősségének tudatát. Ennek következtében parancsot adtak, hogy szállítsák partra Korfu szigetén az olasz csapatoknak egy különítményét. E rendszabálynak csak ideiglenes jellege van és ezáltal Olaszország nem akar ellenséges cselekedetet elkövetni, hanem csak tekintélyét megóvni és azt a terhetet fir ügyfezeknek nem kell ez espilisis jutalom Az igazságügyminiszter visszavonta három milliós jutalomdíjait. Megírta tegnap a Friss Újság, hogy Nagy Emil igazságügyminiszter távirattal közölte a királyi főügyészekkel, hogy saját zsebéből három, egyenként egymillió koronás jutalmat tűz ki annak a királyi ügyésznek a megjutalmazására, akinek sikerül nagyobbfajta árdrágítót vádba fogni és el is ítéltetni. Kétségtelen, hogy az igazságügy-miniszter jó szándékkal cselekedett, amikor az ügyészeié ilyen megjutalmazását elhatározta, elhatározása azonban csődöt mondott, mert ezt az intézkedését nemcsak a jogászkörök fogadták a legnagyobb csodálkozással, hanem maguk a királyi ügyészek is tiltakoztak egy ma délelőtt tartott, rögtönzött értekezleten az ilyen megjutalmazásuk ellen, majd mintegy negyvenen megjelentek Stretche Gusztáv főügyésznél és közölték vele hogy ámbár a legteljesebben átérzik az igazságügyminiszter nemes intencióját és biztosítják őt ragaszkodásukról és arról, hogy mindenféle nagy árdrágítóval szemben ügyészi esküjükhöz híven a legszigorúbban el fognak járni, mégis arra kérik az ügyészség elnöke útján az igazságügy- miniszter urat, hogy ezt az intézkedését vonja vissza, mert esetleg őket az illető ügyekkel szemben feszélyezett helyzetbe hozhatná és bántó félreértésre adhatna alkalmat. Az igazságügyminiszter ezek után teljesen igazett adott az ügyészség felfogásának, elismerte, hogy hibázót és kijelentette, hogy a rendeletnek a jutalomra vonatkozó részét visszavonja. A 3 milliót az igazságügyminiszter az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület budapesti internátusa javára adományozta.