Friss Ujság, 1924. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-01 / 27. szám
i #’ - Hurr • \ I tonvee, j. y\‘\ . rjj/' ■■ XXIX. évfolyam 127. az'wrp -V kn 200 korona Budapest, 1924 február 1. Péntek POLITIKAI NAPILAP » ggEh. Sg 4*.B B B Jg ““"£rtSS&aAwEf' SLenzroCa Ama . f||Zr pOll ffl fj!”® 11 sl 'wjjf Élg®® vidik- IP fim B % % 1111 H % Sm ffl *“*• midikrtsxnzsSi | B Sl^P w BpBPBpVWf Köztisztviselői katonatiszt nem kaphat földet Anglia elismeri az orosz szovjet kormányt A föld a vasalt nadrág és az uniformis A nemzetgyűlés mai ülésén Gaál Gaszton, az ezerholdas magyar úr, a magyar úri füleknek szokatlan és váratlan őszinteséggel mondott valamit a földreformmal kapcsolatban, aminek a jelentősége sokkal mélyebb és sokkal messzehatóbb, mint első pillanatban látszik. Mondta pedig azt a megdönthetetlen igazságot, hogy a vasalt nadrágok és uniformai sós uraknak semmi keresnivalójuk nincs a földigénylés körül, mert a törvény a népnek a földhözjuttatásáról szól. Itt elsősorban a faln népéről, azokról a nincstelen földművesekről lehet szó, akik a földet meg is tudják művelni. Az úri visszaéléseknek messzemenő és kiszámíthatlan lehetőségét nyitná meg az, ha állásban lévő tisztviselők és katonatisztek tetszésük szerint elszednék azt a földet, azi a nincstelen földmíveseket illeti. Egy pillanatra se felejtsük, hogyaföldreform végcélja a parasztdemokrác". A tisztviselő és katonatiszt uraknak juttatott föld ennek a célnak a "meghamisítását jelentené. Márpedig a földreform nem lehet jogcím úri kedvezmények adományozására. Aki nem tudja a földet megművelni, az vagy bérbe adja, vagy tovább ad rajta s a föld megint a spekuláció kezébe kerül. Gaál Gaszton sok tekintetben messze áll a mi meggyőződésünktől, sokszor egy világ választ, el bennünket tőle, de a mai parlamenti beszédében az a kiveszőben levő nemes, önzetlen magyar úr szólalt meg, aki 1948-ban jobbágyokat, szabadított, aki igazán az ország érdekeit és nem a saját osztálya önző kis üzleteit nézi. Ritka és régen nélkülözött hang ez a mai magyar közéletben és ezért tartjuk nagy jelentőségűnek. Mintha a hosszú megpróbáltatások idején egyszerre megmozdulna a nemzeti lelkiismeret, amely a magyar történelem hosszú folyamán néha tudott nagylelkű, önzetlen, gavallér is lenni. Gaál Gaszton az ezerholdas ur a messze múltakból kiáltja a, kisemmizett nincstelen parasztság igazságát, a, vollebnifti, mezők és a Doberdó árkában véré-hullásával adózó földmíves sirámát .• Urak, ne vegyétek el azt, ami a népé, azé a, népé, amely kincstermi életet fakaszt a rögből, urak, ne kezdjétek újra a nincstelen parasztok becsapását. Ez szép beszéd, ez nemes, magyar úri beszéd s illenék Nagyatádi Szabó Istvánnak, a kisgazdasorból került földművelésügyi miniszternek is megérteni, hogy nem csak az aranykalásszal kedveskedő nagygazdák minisztere ő, hanem a nincstelen földműveseké is, akiknek az érdekeit neki kellene védelmezni elsősorban. Gaál Gaszton, az önzetlen úr, ebből is leckét adott az aranykalászos miniszternek, aki oly szívesen dörmölődzik a vasalt nadrághoz. t . Bethlen erős harcra készül az ellenzékkel, a kölcsönügyben Bethlen miniszterelnök és Szállay pénzügyminiszter nagy beszéde az egységes párt vacsoráján Nagyatádi Szabó István kitart Bethlen mellett. Az egységes párt tegnap este tartott vacsoráján'ercár Gyula üdvözölte a párt nevében a londoni tárgyalásokról hazaérkezett miniszterelnököt, mire Bethlen István gróf nagyjelentőségű beszédben válaszolt. Mindenekelőtt figyelmeztette a kormányzó pártot, hogy ne igyunk előre a medve bőrére. Ma ugyan, minden jel szerint kedvező döntést várhatunk a kölcsön ügyében, de ő el van készülve, hogy nálunk is, mint Ausztriában, mikor már a kölcsön biztosítottnak látszik, akkor mozdul meg az ellenzék. A párt készüljön, fel tehát a parlamenti küzdelemre, mert neki ma is szent meggyőződése, hogy csak a kölcsön az egyetlen út, amelyen Magyarország talpra állítható. Rámutat az ellenzék eddig hangoztatott ellenvetéseire, először, hogy elmulasztottuk az időt, mikor még saját erőnkből talpra állhattunk volna, s kimutatja, hogy az adóterhek alatt máris összeroppan minden termelő munka. A kölcsön az egyetlen lehetséges külpolitika. Ami a három külpolitikai ellenvetést illeti, sorba veszi ezeket. Először, hogy miért nem iparkodtunk egy nekünk kedvező középeurópai államcsoportba beilleszkedni. Rámutat, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy éppen azok a nagyhatalmak, amelyek ma a legyőzött nemzetekkel szemben egy emberiesebb bánásmódnak a szószólói, a maguk részéről nem kívánnak visszatérni az európai egyensúly politikájához, hanem megszüntetni ezt a formáját az európai politikának, a leszerelést keresztülvinni, nem pedig egy másik politikai csoportot, létesíteni és katonailag felszerelni. H Ha európai politikát akarunk csigkálni, akkor azokat a nemzeteket kell szemügyre vennünk, amelyek előttünk járnakaz európai politikában és ezek irányába kell belekapcsolni a magyar politikát, nem pedig olyan utat járni, amelyek járhatatlanok, legalább még majárhatatlanok. .A másik ellenvetés, hogy miért nem iparkodtunk megbontani a bennünket fojtogató kisálltául vasgyűrűjét? Erre Rétiden kifejti, hogy a kisántárrt érdekközössége erősebb, semhogy Magyarország azt megbonthatta volna. A harmadik ellenvetés, hogy azértnem nyertük meg a nagyhatalmakat a magyar ügynek. Erre Bethlen m miniszterelnök rámutat, hogy a nagyhatalmak között nincs egyetértés a legyőzött államokkal szemben követendő eljárásra nézve s ha Lloyd George , najd nem sikerült Franciaországot jobb belátásra bírni, ki hiheti, hogy egy magyar Bethlennek ez sikerülhetett volna. Nekünk hivatásunk csakis az, hogy alkalmazkodva azokhoz a körülményekhez, amelyek reánk nézve előnyösöknek mutatkoznak, a nemzetközi politikában igyekezzünk érdekeinket megvédeni és diadalra vinni. Ez a politika, amelyet követünk, az egyetlen lehetséges magyar külpolitika. Azt a politikát követtük, hogy meggyőzzük szomszédainkat arról, hogy reálpolitikát követünk, hogy kalandokra nemvágyunk, hogy a saját érdekeinkből !•Kdindulva, redipolitikát követünk oly értelemben, hogy igenis érdekeinket érvényesíteni akarjuk és fogjuk, azonban arra nem vállalkozunk, hogy ezt a nemzetet kalandokba vigyük és neki vigyük a fajnai. Gazdaságiig kell talpra állatnunk. Nem lehet mondani, hogy ez a politika a kisántant államok diktatúrájára vezet Magyarországra nézve. Ez a politika nem oda vezet. Ez oda vezet, hogy gazdasági erőinket szabaddá tesszük, hogy gazdasági erőinket újból felhasználják, ennek a nemzetnek érdekében és oda vezet, hogy a gazdasági szabadság révén visszakyerjük politikai szabadságunkat is, mert nincs politikai szabadság gazdasági önállóság nélkül. Ezt az utat követhetjük és kell, hogy kövessük, de ehhez arra van szükség, hogy a parlamentben megvívjuk azt a harcot, amelynek előestéjén állunk. Ne áltassuk magunkat: narcok lesznek ebben a kérdésben, bármiképpen intéződnek is és a kölcsönügy részletet kéri a jövőben is a párt támogatását, kéri, hogy mint embert tartsanak ki ez ügy mellett, amely meggyőződése szerint a nemzetnek és a magyar jövőnek az ügye. Jiállay pénzügyminiszter a londoni eredményről. A miniszterelnököt percekig ünnepelte a párt, majd Kolltay Tibor pénz-fügyminiszter Berky Gyula üdvözlő beszédére válaszolva azt fejtette ki, hogy bármiképpen alakul a kölcsön kérdése, ebben az irányban és ennek a célnak szolgálatában mindenesetre tettünk előre jelentős lépést ezzel az akcióval, amelyet a kormányzat és az egész magyar nemzet immár hosszabb idő óta folytat, mindenesetre biztosított magánál, valamit és elért valamit, nevezetesen azt, hogy a trianoni békeszerződés, illetve az a hangulat és az a gondolatkör, amelyből a trianoni békeszerződés létrejött, valami mássá fejlődött, talán nem egészen mássá, de bizonyos, hogy már nem ugyanaz, ami akkor volt, amikor azokat a békeszerződéseket papírra vetették. Ott elsősorban a reparáció gondolata állott az előtérben. Azóta rájött a világ arra — és azt hiszem ez ma már közfelfogás Európában — hogy a restituciónak, a nemzetek feltámadásának, a nemzetek helyreállásának, a nemzetek lehető megerősödésének meg kell előznie minden reparációt. Ezután Vass József méltatta Bethlenminiszterelnök történelmi jelentőségű érdemeit, majd bibinek István pohárköszöntőjére nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter a kisgazdaérdekek szem előtt tartását hangoztatva és Bethlen minisztereknek politikai egyéniségét magasztalva, biztosította a pártot, hogy ő mindvégig, hűségesen kitart Bethlen miniszterelnök mellett. Nagyatádi beszéde után több felszólalás nem történt. Ántánt vizsgálóbizottság Kecskeméten. Kecskemét, január 31. Január 29-ikén Kecskeméten három tagból álló ántántbizottság jelent meg , automobilon és- ellenőrzést végzett. Képviselői, kösztisztviselői és katonatiszt nem kaphat földet — A nemzetgyűlés ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén harmadszori olvasásban is elfogadták az indemnitási törvényjavaslatot, azután áttértek a földreformjavaslat részletes tárgyalásának folytatására. Dénes István tiltakozik az ellen, hogy a büntetett előéletieket kivétel nélkül kizárják a földrefom áldásaiból, mire nagyatádi Szabó István kijelenti, hogy csak a kommunistákról van szó. Később kifejti, hogy miután azok, akik földért véreztek, nem kerülhetnek hátrányba a kivándorlókkal szemben, kénytelen volt az amerikai kérdezősködőknek azt válaszolni, hogy nincs módjában, hogy földet adjon mindnyájuknak. , A vasalt nadrág és az uniformis. Többek hozzászólása után Gaál Gaszton szólott a javaslathoz. Helyteleníti, ha nadrágos embernek juttatnak földet, legyen a nadrág vasalt nadrág, avagy uniformis, mert ez a törvény a népnek a földhözjuttatásáról szól. (Helyeslés a középen.) Itt is elsősorban a falu népéről, a földmiveléssel foglalkozókról van szó. Az, hogy nemzetgyűlési képviselők földet igényelhessenek, a közéleti morállal nem egyeztethető össze. (Zajos helyeslés a baloldalon és a közép egy részén.) Ha egy képviselő a hibákat teszi szóvá nemzetgyűlési képviselői mivoltánál fogva, akkor ennek a képviselőnek nem szabad a markát tartani. (Taps a baloldalon és a közép egy részén) Olyan kerületet képvisel ahol túlteng a nagybirtok, kérdezi, járt-e ő közbe bármikor nagybirtokos érdekében? Ha érdeklődött egyes esetekben, úgy mindig a kisember érdekében tette. Irigység képviseletére nem kapható. A földreform valódi céljaitól semmi nem mozdíthatja el. Mindezeknél fogva új 6. pontot javasol, amelyben kívánja, hogy az alaptörvényben megállapított igényjogosultság szigorúan betartassák, továbbá, hogy nemzetgyűlési képviselő, aktív közalkalmazott és katonatiszt ne igényelhessen földet (Taps a baloldalon és a közép egy részért.) Nagyatádi Szabó István azt fejtegeti, hogy vannak olyan kisgazdaképviselők, akik ha nem volnának képviselők, bekerülnének a földigénylők közé. Ezek kiszorítását jelentené a javaslat. (Fölkiáltások: — Ha földet akar a képviselő, mondjon le.) A tisztviselők és katonatisztekre nézve is megfontolásra ajánlja a kérdést. Kérdi, helyes-e ilyen rideg formában eltiltani a földigényléstől a tisztviselőket és katonatiszteket? Dénes István elfogadja Gaál Gaszton indítványát. Tud egy esetről, hogy egy volt főispán, aki a választáson megbukott, fájdalomdijul 600 hold földet kapott._ (Nagy zaj. Felkiáltások: Hogy hivják? Mondja meg a neveit). Kéri a földmivelésügyi minisztert, hogy tegye a száz asztalára azok névsorát, akik középbirtokot kapnak. Farkas Tibor szintén elfogadja Gaál Gaszton javaslatát, mert ha komolyan vesszük a közéleti tisztaságot, ezt a javaslatot el kell fogadni." Csik József szintén elfogadásra ajánlja Gaál Gaszton indítványát. Egy képviselő, aki már kapott földet. Vasadi Balogh György szerint Gaál Gaszton élesen állította " be a kérdést pativtásoknál: tüntette fel azokat .