Friss Ujság, 1929. április (34. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-03 / 74. szám
Rokkant kongresszus Tavaszi főpróbájának tekinthetjük szervezkedő rokkantjaink húsvéti megmozdulását. Az Erzsébetvárosi Körben tartott rokkant-nagygyűlésen — amint a Friss Újság olvasói lapunk tudósítójának részletes beszámolójában olvashatják — felfakadt mindaz a régi, méltán elkeserítő panasz, amelyeknek esztendőkön keresztül éppen a Friss Újság volt a szószólója. Jóleső elégtételünk, hogy éber lelkiismerettel nem hagytuk elaltatni legnagyobb nemzeti adósságunk és lelkiismereti kötelezettségünk kérdését a rokkant-alamizsna fél megoldásával, hanem a rokkant ügy ébrentartásával kiharcoltuk a rokkantak szabad szervezkedését és ma már ott tartunk, hogy április folyamán egy országos rokkantkongresszuson pontosan körvonalazhatják könnyen felejtett hőseink mindazokat a sérelmeket, amelyeknek gyógyításáért a szervezetlen rokkantság érdekében éppen mi harcoltunk. Ezen a rokkant-kongresszuson majd tömör összefoglalásban a magyar törvényhozók lelkiismerete elé kerül, hogy egy átfogó rokkanttörvény megteremtése nélkül társadalmunk legfájóbb sebe gyógyítatlanul fekélyesedik. Mert tarthatatlan állapot az, hogy a háború legszomorúbb áldozatai, akik munkaerejük és egészségük felét a harctereken hagyták, ma minden munkaalkalomnál, hivatalok betöltésénél, jó összeköttetésű protekciós élelmesektől megelőztessenek, hogy a hadiözvegyek és árvák gondozatlanul kallódjanak. Ha már háború utáni társadalmunk nehéz életharcában könnyen megfeledkezik a rokkantainknak járó megbecsülésről. Törvényben kell számukra biztosítani az elhelyezkedés, a tisztességes megélhetés lehetőségét, a keresetnélküli rokkantak számára pedig egészséges ellátást törvényben kell biztosítani. Ha Bethlen István gróf is a korszerű szociális törvényalkotásban látja az ország erkölcsi erejének és jövőjének biztosítását, úgy első kötelessége a kormánynak a rokkantkérdés általános megnyugvás keltő törvényes rendezése. Az, országos rokkant-kongresszus előtt jól eső tudat, hogy a rokkantak számontartják és nem felejtik, hogy igazságos küzdelmük egyik legéberebb szószólója, a Friss Újság mindig ott áll érdekeik védelmében. Húsvét vasárnapjának szeles délelőttjén pontosan 11 órakor menetrendszerű pontossággal a Fehérvári úti vámon keresztül hazatrappolt a világjáró Csillag, Polgár bácsi bi. derék táltosa. A világjáró konfilis, mint tudjuk, 8 hónappal ezelőtt kelt útjára és azóta pontosan 7000 kilométert tett meg. Jövetelét expresszlevélben jóelőre jelezte a Budapesti Bérkocsisok Ipartársulatának, amely mindent megtett, hogy méltó legyen a fogadtatás. Az ipartársulat jó fogadó szakosztálya részésül Gyurim elnök, dr. Reichfeld jogtanérsős és Debreceny jegyző, továbbá Asorvay alezredes, Juhász, Löwy és Biermann alelnökök és még vagy 300 főnyi érdeklődő közönség ment ki eléje a Fehérváriúti vámhoz. A postászenekar és busz feldíszített taxi várta Polgár Sámuelt, a fiát, és a Csillagot. A vámsorompónál harsány éljen fogadta a világjárókat. Meg kell hagyni, hogy pompásan festett a zászlós, szalagos konfortáboli, meg a szalagos, virágos Csillag is, nemkülönben a vasú málnásán, legénysen öltözött Polgár bácsi, fejében a hagyományos kemény kalappal. Polgár bácsi ekkor leszállt a bakról, levette őszfejéről a kalapot és megállt az ünneplők előtt. Debreczeny ipartársulati jegyző mondott lendületes szép beszédet, melyet Polgár bácsi könnyezve hallgatott végig. A meghatottságot azonban növelte az a sereg kedves unoka, a kik öleléssel, csókkal üdvözölték Polgár nagypapát. A menet azután megindult hazafelé. A menet élén a postászenekar, a zenekar mögött a 113-as konflis baktatott és utána húsz takaros autótaxi kígyózott. A fellobogózott és hatnyelvű feliratú, kissé megviselt konflis nagy érdeklődést keltett az útvonalon. Még a Bérkocsis-uccuban az ipartársulat előtt volt kisebb ünnepség, amely alkalommal Polgár bácsinak átnyújtották a Csillagot leváltó taxi-engedélyt. — Mi lesz a Csillaggal? — kérdezgették Polgár bácsit, aki ostorral a kezében, valahogyan nem találta helyét a sőt, autó között. A jól megérdemelt penzióba vonul — válaszolta Polgár bácsi. — És ha itt hagyja az árnyékvilágot, akkor kitömve a múzeumba kerül. Polgár bácsi azután bőven beszámolt nekünk úti élményeiről. Arra a kérdésre, hogy mire a legbüszkébb, így válaszolt: — Arra, hogy Vilmos császár személyesen fogadott és délután 3 órától este 10 óráig szívélyesen elbeszélgetett velem a világ folyásáról. Őfelsége bemutatotta kedves feleségének is, aki a Csillagnak cukrot is adott. A holland királynővel is találkoztam és őfelsége nem is akarta elhinni, hogy 30—40 fokos hidegben tengelyen tettem meg az utat. Sokat szenvedtünk a Kis -Csillaggal, de hát ha a vége jó, minden jó. Polgár bácsi mindenesetre arany hetükkel írta be nevét a halódó bérkocsisipar történetébe. Húsvétra hazatrappolt a Csillag Polgár bácsival "9 /wr. 3.'/1. XXXIV. évfolyam, 74. szám_____________________Budapest, 1929 április 3., szerda POLITIKAIONAPILAP _______________ _ _ " _ fl^IAD^1. VATA°L ELŐFIZETÉSI AHA; gf_~ HX B BT® || H «■ nl K* SXS'w'j^SliISEa g® KIX . (8 JJlSIL -SS Fnvpc Clárnitra* hétköznapon €E Kai |ip Isi |3r, mtJE yB&d$3f fp§w|»p laBEg||pm§8b5I^| Telefon: 1. 418-20. óra-vasárnap-12 f 0 klWW V VI.,Nagymező u.3.Tel. Aut. 102-40 12 oldal Ha: kisemberek Hgzatá^M^ra 6 fillér Föl a kezekkel! - szenzációs rablás fényes nappal 100,000 pengős sikkasztás a Menetjegyirodánál Iiviiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Negyvenháromezer textilmunkás kenyere veszélyben Angol bank készül összevásárolni a magyar posztógyárakat, — mondották húsvéthétfőn az ipari szakegyesületek országos gyűlésén . Sürgették a kartelek megrendszabályozását Az ipari szakegyesületek országos szövetsége, amelyben az ország munkásságának jelentékeny része van képviselve húsvéthétfőn délelőtt országos kongresszust tartott József utca 61. szám alatt levő székházában, melyen a vidék is tömegesen volt képviselve. Madarász József a külföldi kereskedelmi szerződéseket kritizálta. , — Régebben — mondotta — e szerződések nem érdekelték a munkásságot, de most már rájöttek, hogy nyomorúságos helyzetüknek ezek is a legfőbb okozói közé tartoznak. Tíz állammál van az országnak kereskedelmi szerződése: — mindet nyögi a munkásság. A csehekkel van legrosszabb szerződésünk. Ha a Csehországból behozott áruk itt készülnének — 80 millió pengő munkabérrel többet keresnének a magyar munkások. Nagy tévedés volt, hogy olcsóbbak