Friss Ujság, 1929. május (34. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-01 / 98. szám
POLITIKAI NAPILAP ___________________________ _________________» _ ^SZERKE^SZT^G ELŐFIZETÉSI ADAt Kj BS B il I ll B cHk WrtlS’M wSuffajli is TtfikM s*y WHpn 1P40i ^8 SSsSiff vSL. Wl ISS Wm *§1 m. SS&M. f§8 este 10 órától Aut. 128-83. “Negyedévre-------------4P HTW H i 1.1 Ml FI OKKI AD CHIVATAL.. . ■ II®®fii® Ilii m m ^ m m m mm m *m vn..KiauZái u.2.(Rákóczi-utsarok) *««—w;“gsriii 1 IBI WWVHH vl■jfcttBfc m.46 12 oldal Ha: Kisseiiberelfr«csatása Ára 6 fillér XXXIV. évfolyam, 98. szám________ Budapest, 1929 május 1., szerda Olt a gyáva szerelmes, de nem tudott meghalni 76 millió pengő ára búzavetés fogyott el Késő május Mintha a természet rendje is az ,,egységes“ magyar politika receptjéhez igazodnék, óvatos megfontolással kettőt lép hátra, míg egy-egy tavaszi lendületre rászánja magát. Május elsejéről tanúskodik a kalendárium, de a valóságban, mintha március elején az utolsó fagyok utáni napsugár gúnyolódna a kifagyott vetésekkel, a bimbótlan, világtalan fákkal. Ez a megkésett, fagykáros fakó tavasz éppen olyan szomorúan terjeszkedik a magyar élet felett, mint az a demokráciától és minden termékenyítő tavaszi lendülettől óvatosan irtózó politika. Sajnos, a magyar néptavaszával kiszámíthatatlan térmi és akaratú hatalmak játszanak. ,Világtalan május elsején, amint körültekintünk vigasztalan tavaszi életünkön, megakad a szemünk az idén mostohának ígérkező barázdán, a máskor oly bőven termő magyar rögön. Ennek a valamennyiünk sorsát rejtő földnek a népén. A Friss Újság nem először áll meg a munka unjján, kereset hijján egyre nagyobb rajokban gyülekező tarisznyás magyarok előtt, akik jönnek, gyülekeznek a fővárosban, mert elveri őket fekete rajokban az egypengős napszám, szélnek ereszti őket az uradalmi gondviselés. A mezőgazdasági munkás helyzete esztendőről-esztendőre romlik, míg most a képviselőház pénzügyi bizottságában is kifakadt a magyar föld panasza. Miniszterközi értekezletet sürgetnek, hogy a kormány legérdemesebb szakemberei vitassák meg a föld népének gazdasági és erkölcsi érdekeit. Jó szándék, de ne sokáig késlekedjenek a tanácskozással ezen a mostoha tavaszon, mert bizony máris elkéstek. A földmunkások vigasztalan helyzete nem tűri a késedelmes lassú megfontolást. Az elkésett tavasz, a föld népének általános elnyomorodása gyors beavatkozást sürget. Az úttalan faluk sorsa összenőtt a keresetnélküli földmunkások sorsával. Sürgős útépítési munkák megindításával meg lehet és meg kell váltani az éhen senyvedő föld népét. A sürgős munkaalkalmak teremtése után aztán egymásután jöjjenek a váltig emlegetett szociális reformok, amelyek végre a magyar rög fiaihoz is eljuttatják az új idők művelődésének áldását. Kötelet küldött az anyós nászajándékul a jövendőbeli menyének Az egyik vidéki városkában sokat mulatnak ezen a történeten, amelyben különös módon találkozik a szerető menyasszonnyal és vőlegénnyel az örökké élő vígjátéki figurái a bosszúálló anyós. Történetünk hőse egy Szeged melletti tanyán gazdálkodik. A jómódú gazdálkodó tavaly a vonaton megismerkedett egy szép lánynyal, aki szívesen vette a daliás gazdálkodó közeledését. Rövidesen eljegyzésre került a sor a városi leány és a tanyai gazdálkodó között, amikor ennek édesanyja a fia elé állt! — Már pedig ezt a városi leányt nem veszed feleségül. Nem kell nekem ilyen kényeskedő portéka. A fiú védte a szerelmét és az anya csak dohogott, de később, mintha megbékélt volna. Sőt akkor, amikor a fia a menyasszonya látogatására utazott, egy bőröndöt nyomott a kezébe: — Vidd el Ham a menyasszonyodnak, ez az én ajándékom. Ez éppen neki való lesz! A fiú boldogan sietett a leányhoz. A viszontlátás első örömében már átnyújtotta az édesanyja ajándékát, a bőröndöt. — Nyisd fel már ezt a bőröndöt, kedves arám, én is kiváncsi vagyok arra, mi az a neked való dolog, amit az édesanyám küldött ajándékba. A leány mohón nyúl a kulcs után, felpattan a bőrönd és abból egy jókora kötél kandikált elő. A leány meglepetésében alaposan elsikoltotta magát, a gazdálkodó pedig fehérebb lett, mint a fal. Végre magához tért a leány. — Micsoda, hát az anyád kötelet küld nekem? Vidd vissza, de ti testeden! Erre marokra fogta a kötelét és az édesanyja segítségével szinte kiverte a házból a vőlegényt, aki hiába magyarázta, hogy ő non ludas a dologban. Hiába indídt el, hogy édesanyja lelkére kötötte hogy út közben ne bontsa fel a bőrondot, mert akkor ez az ajándés nem hoz szerencsét mennie kellett a házból, így hozott „szerencsét" az aurós kötele. llllllllllllalllllllBIIIIIIIIIIIIIIIIIllllLILLIBHIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllll • *Összecsapás a pénzügyminiszter és a kereszténypárt között A büntetésüket kitöltött emberek polgári becsülete A képviselőház mai ülésén Gál Jenő megindokolta indítványát, amely arra vonatkozik, hogy abüntetésüket kitöltött embereknek vissza kell adni a polgári becsületet. Tömérdek szerencsétlen ember jajkiáltása kíséri ezt a javaslatot a Ház elé. Nagy elv, hogy a bíró elveheti a polgári tisztességet, de viszsza is adhatja. Ez hiányzik a magyar jogrendszerből. A bíró tehát ne legyen köteles mindig marasztaló ítéletethozni, még akkor sem, ha a bűnösséget bizonyítottnak látja. A bíró ítéletében kimondhatja, hogy: bűnös vagy, de én felöld alak egyéni értékelés alapján, feloldalak nemzeti érdekből. Ha bírói tévedés történt, vagy ha nemzeti érdek, hogy valaki visszatérhessen a társadalomba, akkor ne államfői kegyelemmel, hanem bírói igazságszolgáltatás útján térhessen vissza. Isitvay Tibor igazságügyminiszter kijelenti, hogy az indítványt, sajnos, nem teheti magáévá, mert még nem tartja időszerűnek. Foglalkozik egy becsülethelyreállítási törvény javasla előkészítésével, mégpedig nem is távoli időkben. Embereknek, akik jóvátették Miár hibáikat, bizonyos körülmények közt módot kell adni arra, hogy elhárítsák magukról a gyanút. Kéri Gált, hogy vonja vissza, indítványát, amit az meg is tesz. A Ház azután a földadó mérsékléséről szóló javaslatot tárgyalta. A vita élesre fordult, amikor arról esett szó, hogy a fővárosra túl sok terhet rónak a vidék előnyére. Wolff Károly kifogásolta, hogy a halálsorompók eltávolításának költségeit is a fővárossal akarják megfizettetni. Bródy Ernő hasonló értelemben beszélt, míg Krisztián Imre, Csizmadia