Friss Ujság, 1929. június (34. évfolyam, 121-145. szám)
1929-06-01 / 121. szám
1929 június 1, szombat FRISS ÚJSÁG A fagykársegély, az elektromos centrale és a kivitel kérdése Bethlen Madridba utazott Bethlen István, gróf miniszterelnök és Walkó Lajos külügyminiszter pénteken Madridba utaztak, hogy résztvegyenek a Népszövetség tanácskozásán. A pénteki minisztertanácson ennek következtében már Vass József népjóléti miniszter elnökölt, aki most is, mint minden évben, helyettesíti a miniszterelnököt. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy az elektromos centrálé munkálatai már nagyon előrehaladtak, úgy hogy a nyers építkezési munkálatok júliusra be is fejeződnek. A miniszter előterjesztései főleg arra irányultak, hogy a vezetékek létesítése és az áram felhasználása miként történjék. Utána Bod János miniszter referált azokról az intézkedésekről, amelyeket a mezőgazdasági és ipari kivitel fejlesztése érdekében tettek és tesznek. Ezek szerint sikerült megfelelő szervezeteket teremteni az érdekeltek között, melyek segítségével az export, különösen mezőgazdasági vonatkozásban, teljes egyöntetűséggel bonyolódhat le. Különösen az állat-, baromfi- és tojáskivitel tekintetében haladtak előre az előkészítési munkálatok annyira, hogy a létesített szervezet segítségével a kivitel további fellendülése várható. Azután Mayer földmivelésügyi miniszter beszámolt a fagykár sújtotta vidék súlyos nyomoráról és most sürgősen érintkezésbe lép a pénzügyminiszterrel, hogy vele együtt részletesen ■ megállapítsa a segítés módozatait és a közmunkák kiírását. Kitűnő munkaalkalom Csempe és köpadozati munkások és kályhások, akik csempe és köpadozati burkoló munkában teljesen jártasak, állandó munkára felvétetnek. Bosst, V., Lipót körút 16. Burkolóiparosok Szövetségénél. A Társadalombiztosító 40 ezer újpesti tagjának sérelmei Sürgetik az újpesti kirendeltség haladéktalan felállítását Újpest város egyike az ország legnagyobb ipari gócpontjainak. Negyvenezer biztosításra kötelezett él itt, vagyis a Társadalombiztosító intézetnek ennyi tagja keresi meg kenyerét és lakik Újpesten. Mégis — az a helyzet, hogy a Társadalombiztosítónak, — amely oly óriásb költséggel dolgozik — nincs kiméredettsége Újpesten, ami nagy kára és vesztesége mindazoknak, akiknek ügyes-bajos dolgukat kell elintézni a Társadalombiztosítónál. A Társadalombiztosító újpesti tagjainak emiatt mindenért be kell járniok Budapestre, a kumer úti központba A munkás és munkaadó hosszú utat kénytelen megtenni, amikor befizetést, kifizetést, reklamációt akar elintézni. Az Újpesten lakó betegek egy óra hosszáig tartó utazással jönnek be Pestre beteglapért, táppénzért, felülvizsgálatra stb. Mondani sem kell, hogy mennyi idővesztességgel, pénzpocsékolással jár ez. Aki ismeri a Társadalombiztosító bonyodalmas ügykezelését, az iratokkal való ide-oda szaladgáltatást, az előtt nem kell külön rámutatni arra, hogy az ilyen Budapestre való beutazásra rámegy az újpesti munkás és munkaadó egész napja és jó ha a beutazást nem kell még néhányszor megismételnie. Az újpesti ipartestült vezetősége sokszor járt már a népjóléti minisztériumban és a Társadalombiztosító ve zetőségénél és kérték állíttassanak fel Újpesten külön kirendeltséget, hogy az idő- és pénzpocsékolásokkal járó utazgatások véget érjenek, ígéretnél egyebet nem kaptak. Az Ipartestületek országos szövetsége is eljárt már ebben az ügyben, sőt a mohácsi és székesfehérvári iparoskongresszusok is határozatilag tették már magukévá az újpesti kirendeltség ügyét. — Mindhiába. Újpesten ma is csak egy orvosi rendelőt tart fenn a Társadalombiztosító. A közérdek követeli azonban, hogy a kirendeltséget minél előbb felállítsák. A Társadalombiztosító vezetősége — amely mindig hangoztatja, hogy a nagyközönség érdekeit szolgálja — itt megmutathatja, hogy valóban átérzi, amivel tartozik közönségének. Negyvenezer tag érdekében halaszthatatlannak tartjuk az újpesti kirendeltség fölállítását. Rybár Jenő elmondta, hogyan gyilkoltak a cigányok Harminchat tojásért megöltek az erdőben egy asszonyt — Kónya Józsefet ártatlanul keverte Fűke a gyilkosságba — Ezért lógni fogsz — mondja Fikének az elnök A gyilkos cigányok perének tárgyalása A pénteki tárgyaláson az elnök közölte, hogy Rybár Jenő beismerő vallomást akar tenni, fél azonban, hogy társai bosszút állnak rajta. Az elnök felszólította, hogy ne féljen társai bosszújától, mert soha életében Filkével beszélni nem fog. Rybár Jenő erre elmondotta, hogy részt vett Rusznyák kereskedő és Ondercsó Lajos meggyilkolásában. Rybár Pál kényszerítette, hogy velük menjen. Tizennégyen voltak Fike — Maga már nem fog Kassára menni. Ezután nekiugrott és fojtogatni kezdte. Az asszony azonban bámulatos erővel védekezett, letépte magáról Rybár kezét és felugrott. A többi cigányok azonban nem engedték elfutni, körülállták. Az asszony zokogva könyörgött életéért: — Ne bántsatok engem szegény, árva asszony vagyok, Kassára megyek munkáért. Sándor vezetése alatt, ő (Rybár Jenő) az utcán maradt őrködni. Az üzletbe először Rudak József és Fike Sándor ment be, akiknek kezében balta volt. Utánuk többen is bementek az üzletbe és amikor kijöttek az üzletből, Fike kezében a balta véres volt. Azután elmondja, hogyan folyt le Csehálpusztán a gyilkosság, amelynek Kocserka és Rigó Erzsébet estek áldozatai. A következő vádpont arról szól, hogy megöltek egy asszonyt 36 tojásért. Erre azután Hudák ugrott neki, megint leteperte a földre és fojtogatni kezdte, Rybár Pál pedig a szöges cipőjével rugdosta a fejét. Addig fojtogatták, ütötték, verték, amíg csak mozogni tudott az asszony. Amikor látták, hogy meghalt, elvették a szatyorját, amelyben 36 tojás volt. Azt szétosztották egymás között. A vádlottak mindent tagadnak. Kónya József vádlott kijelenti, hogy nem volt jelen a furcsa erdei gyilkosságnál. Az elnök megállapítja, hogy Kónya József csupán egy gyilkossággal van vádolva és csak Fiike tett ellene terhelő vallomást Maga elé szólítja Fiikét és azt kérdi tőle: — Ott volt-e Kónya József? Rybár Jenő ezt az esetet igy mondja el: — Rybár Pál a Kassa melletti Furcsa-erdőben odament az asszonyhoz és a következő szavakkal tartotta fel: — Hova tetszik menni néni, kérem? Az asszony erre azt felelte, hogy Kassára megy. Rybár Pál erre azt mondta neki: A megbilincselt kezű vádlott Rybár Pál, akit helyszíni szemlére visznek. Jobboldalon a lehajtott galléra, az dr. Móricz tárgyalásvezető elnök, balról a csendőr melletti kalapos ember Turek ügyész. Kerékpárok leszállítos árak mellett kedvező részletfizetésre kaphatók, gyári jótállással. Az egy napra eső részlet 48 fillérnél is kevesebb. Kérjék a dijtalan képes árjegyzékünket! Tekintse meg gépeinket vételkitelezettség nélkül! ATLAS GÉPKERESKEDELMI R.T. BUDAPEST, V., SZÉCHENYI UTCA 5. 3 Fike azt feleli, hogy nem volt ott. Elnök: Hát akkor miért keverted bele mégis a gyilkosságba? — Azért, mert vertek engem és azt akarták, hogy minél több nevet mondjak. Elnök: Hát látod, már csak ezért az egyért is megérdemled a kötelet. Garantálom is, hogy lógni fogsz! Hogy mersz ártatlan embert belekeverni? Ezután megállapítják, hogy Kónya nem volt ott a Furcsa-erdei gyilkosságnál s minthogy ellene más vádpont nincsen, az ügyész holnap bejelenti a vád elejtését. Ezután a két siketnéma vádlottat hallgatják ki. Ezek is mindent tagadnak. Majd néhány alibitanút hallgatnak ki, akik azonban nem igazolják égyük Cigánynak az alibijét sem. A bíróság délután kiszállt a Furcsa-erdőbe helyszíni szemlére. Nem szüntetik meg a községi élelmiszerüzemeket A kisebbség javaslatával szemben a tanács előterjesztése győzött a főváros mai közgyűlésén A főváros pénteki közgyűlésén tárgyalta Zala Zsigmondnak a községi üzemtek megszüntetését követelő indítványát. Zala másfél óráig tartó beszédben indokolta meg indítványát, mellyel szemben Borvendég Ferenc tanácsnok ismertette a tanács előterjesztését. A szükséges intézkedések a megszüntetésre már megtörténtek s a bizottság kéri a belügyminisztert, hogy a tésztagyártást és a tüzelőszerraktár önálló üzemét engedje meg. A tésztaüzem jövedelmével olcsóbb kenyeret biztosít a főváros a tömegeknek. Vértes Emil szerint a Kereskedelmi Kamara is erélyes akcióba lépett. Ma már a fővárosnak nem feladata, hogy konkurráljon adófizetőivel, az iparosokkal és kereskedőkkel. Egyenlőtlen a küzdelem a nagy privilégiumokat élvező hatósági üzemek és a súlyos közterhek alatt nyögő iparosok és kereskedők között. Élesen támadja az élelmiszerüzem tevékenységét, amelynek különösen érezhető káros konkurenciája. A főváros foglalkozzék közigazgatással, de ne tegye tönkre az ipart és kereskedelmet, a legfontossabb adófizető és államfenntartó elemet. Határozati javaslatot terjeszt elő, hogy a monopolisztikus üzentek, mint a világítási, vízellátási, közlekedési, kórházi stb. intézmények kivételével, az összes többi üzemeket megszüntessék. Hoffmann Mihály ecsetelte a kisipar sérelmeit és nehézségeit. Joanovits Pál szerint az üzemek ellen megindult támadás elsősorban a községi élelmiszerüzem ellen irányul. Az élelmiszerüzem akkor létesült, amikor még hite sem volt annak, hogy háború lesz valaha. Nem lehet tehát azt mondani, hogy háborús üzem. Vázsonyi kezdeményezte az üzemet. Ha az élelmiszerüzemet meg is szüntetnék, nem volna belőle haszna a kisembereknek, mert minden bizonnyal nagyvállalat kaparintaná meg. Bizonyítja, hogy az élelmiszerüzem árai olcsók s hogy a kisiparosoknak, kishenteseknek nem okoz kárt az üzem, mert a kishentesek amúgy sem maguk állítják elő árujukat, hanem nagy üzemtől vásárolják, már pedig nincs semmi akadálya annak, hogy a községi üzemben vásároljanak, ha akarnak. A nagyközönségnek kell az élelmiszerüzem, kérdezzék meg a háziasszonyokat. Ha megszűnne az élelmiszerüzem, egészen biztos a nagytőke, a bankár rába ülne bele vezérigazgató-