Friss Ujság, 1930. október (35. évfolyam, 222-248. szám)
1930-10-16 / 235. szám
XXXV. évfolyam, 235. szám________________Budapest, 1930 október 16., csütörtök POLITIKAI napilap előfizetési Arai (Helyben én vidéken) f tff hónapra . . * * 1 f 40 Ura negyedévra . . . . 4 Pegyes szám irat Hétköznapon ...... 6 ftflér Vasárnap fillérFRISS ÚJSÁG Shcrkeaxtrangén kiadobPAttila Budapest. VI.. Szobl-uicca m Teelaast&mak: AISZ—SI, A. JÍS—K.' este 8 Arnés A. 118—SS ét 102—4«U Fiókkiadóhivatal: WL, Simsil-w«8 t (51kfc».»1 ink) Teklái: Józsel 418—U VL, Nagyaerfa. S. Telefon: A. Itt—W 10 oldal Nagy képes regénymelléklettel Ara 6 fillér A tiszaföldvári legény bestiális rémtette Grófnak adta ki magát a betörő A gyáripar karteles nagymesterei nagyszerűen értik a számok és a viszonyok egyensúlyozó játékát. Általános elnyomorodásról, lerongyolódásról sír az egész ország, de a kartelbűvészek megtalálták annak is a módját, hogy a viszonyok romlását hogyan lehet az üzemek és herék folytonos racionalizálásával haszonra varázsolni. Be van bizonyítva, hogy a gyáripari termelés 1,7 százalékos romlása idején a haszon 1.4 százalékkal emelkedett. Hogyan történt az a varázslat? Megmondjuk. Valamennyien a bőrünkön érezzük. Azért sétál olyan temérdek munkanélküli szakmunkás és azért annyi a lerongyolódott szegény ember, mert a kartel-varázslók pompásan értettek hozzá, hogy az árakat az általános világpiaci olcsóbbodás idején is változatlanul tartsák, de a termelés költségét új gépek beállításával, tömeges munkáselbocsátással és bőrletörésekkel a minimumra szállíthassák. Az olcsón kitermelt és hallatlanul drágán eladott áruval történt bűvészkedés az általános gazdasági válságot is konjunktúrává változtatta a kartel-zsebek javára. T tessék csak nézni, mi történik a legjobban foglalkoztatott és legnagyobb haszonra dolgozó textiliparban! Még az államnál meg sem kezdték, még csak tervezik a fizetések csökkentését, de Goldberger úrék és a többi hatalmas zsebű textilesek már harmincszázalékos bérletöréssel kísérleteznek. Az eddigi létminimum egyharmadát akarják letörni egyszerre, hogy a megcsappant fogyasztás dacára is több haszonra racionalizálják saját maguknak a nyomort. Nem urak! Ez a játék nem mehet tovább! Mikor a dolgozni tudó, dolgozni akaró munkások ezrei hiába kilincselnek a gyárak kapuján munkáért, kenyérért, akkor a karteles urak nem hizlalhatják még nagyobbra úgy is eléggé felduzzasztott profitjukat. Elvégre mindennek van határa. A leromlást fokozó ipari drágaság hasznán hízó kartelek nem élhetnek vissza a takarékosság és összehúzódás jelszavával. Tessék csak a saját zsebükre egy-két szűkítő ráncot varratni, de a munkabérek leszállításának zavaros álmából még most, a tél előtt, fel kell ébreszteni a kartel-bűvészeket, a kartel-törvény jeges zuhanyával. se Öreg ember — nem vén ember Füzesgyarmaton nem halt ki az ősi magyar virtus. Legalább erre vall az a fogadás, amelyet Rozsos Sándor füzesgyarmati lakos kötött Huszár Sándor ottani kisgazdával. Arról volt szó, hogy a 71 éves Rozsos másfél kilométernyire fekvő házához minden segítség nélkül el tudja húzni Huszár hét mázsa búzával terhelt szekerét. Mikor ezt a fogadást a 71 éves öregember felajánlotta, hát Huszár egyszeriben rávágta: — Akkor pedig kendő lehet a búza! Az öreg Rozsos nem volt rest, megragadta a szekér rudját és a község népének rivalgó kíséretével megindult a szekérrel. Dehát nehezen ment a dolog. Izzadt, szenvedett az öreg, de nekifeszített kezekkel csak húzta a nehéz alkotmányt. Már talán száz méter választotta el a kitűzött céltól, a Rozsos-háztól és már képzeletében be is rakta a nehéz zsákokat kamrájába. Huszár gazda" azonban ’losvával Rozsos után nyargalt és ha is érte őt a cél előtt. . . — Tréfa volt az egész! — mondotta, majd korcsmába invitálta Rozsost és jó magyar bor mellett kiegyezett vele, aki bebizonyította, hogy az öregember bízóng nem vénember. iiiiiimiiiiBmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimimiiiiiiiuiiiiiiiiiHiiiiiiii „Annyiszor szülsz, mint a nyúl“ ezért gyilkolt háromszor Cserné A gyilkossággal vádolt asszony férjének drámai vallomása . Összevesztek a tanúk a szolnoki arzéntárgyaláson Ma reggel tovább folytatták a szolnoki törvényszéken az arzén-, per tárgyalását. Ma a védelem tanui kerültek sorra. Hirh Márton abonyi orvos elmondta, hogy Takács Lajosnak tuberkulózisa volt és arzéntartamú gyógyszerrel kezelte. Kerekes Bálintné Pápai írózéna ügyében vallott. Szerinte az öreg Pápai János részeges ember volt, aki állandóan szerelmével üldözte menyét, Pápainét. Ifjú Hajdú Lajosné Murányiné ügyében elmondja, hogy 16—17 évvel ezelőtt Murányiné légykövet kért Takácsáétól, mert — mint mondotta — kisleányának, a dadának és neki a feje megtetvesedett. A kapott légykövet vízzel feloldotta és vízben öszszetörve bekenegette fejüket. Ezután kihallgatták a dadát, Beke Istvánnét, aki tagadta azt, hogy ilyen jelenetek bármikor is megtörténtek volna. A két tanú a bíróság előtt formálisan összekapott Szemtelen disznónak mondták egymást. A következő tanú Fekete Tamásné, aki azt igazolta, hogy Murányiné nem is volt otthon, amikor a férje meghalt, hanem Budapesten szolgált. Annál inkább terhelő vallomást tett Tálas Jánosné, Murányiné megmérgezett férjének testvére. Neki panaszkodott Murányi, hogy azóta van olyan rosszul, mióta feelesége megitatta azzal, amit Takácsnéval hozatott. Hányingere és állandó hasmenése volt. Drámai jelenetek között vall Cser Lajosné vádlottnak férje. — Nem akarom, hogy átkozzon engem az asszony a börtönben —mondja. — Az apám hét évvel ezelőtt jött hozzám. Nemsokára, hasmenése és hányása volt. Öt-hat napig volt beteg és ezalatt feleségem és Takácsné Kiss Róza ápolta. 1316-ban meghalt háromnapos korában Jusztinia nevű kislányom. Ennél a kisgyereknél Oláh Zsuzsi volt a bábaasszony, a másik, az 1923-ban meghalt István nevű háromnapos kisfiam születésénél Fazekas Mária volt jelen. Hogy hogyan csinálták, mit csináltak, nem tudom. Az elnök ekkor megkérdi Cser Bajcsaiét, hogy van-e valami megjegyzése férje vallomására? — Hogyne volna megjegyzésen?