Friss Ujság, 1933. július (38. évfolyam, 146-171. szám)

1933-07-01 / 146. szám

1933 július 1, szombat FRISS ÚJSÁG Családi házat építhet vagy vásárolhat, terhes kölcsönét kicserélheti az előnyös hosszúlejáratú BIB takarékkölcsönnel. Díjtalan felvilágosítást nyújt: Budapesti Ingatlan Bank r.­­ Budapest VII., Rákóczi út 10. sz. dunk eljutni a munkások munka­helyeire, az teljesen kiszámítha­tatlan ebben a pillanatban, hiszen a helyzet úgyszólván méterről-mé­terre változik. Kétségtelen, hogy most már valamivel könnyebben haladunk előre és ez némi bizta­tással tölt el bennünket. Lehetsé­ges, hogy órákon belül át tudjuk törni a falat, de nincs kizárva, hogy újabb, előre nem látható akadályokkal kell megbirkóznunk. Amennyiben el nem öntött maga­sabb helyekre sikerült felmene­­kü­lniök a bányászoknak, úgy szá­mításaink szerint levegőjük van bőven, vizük is van, sajnos túl sok. Mi­után a bányászok a tárnába en­nivalót is szoktak magukkal vin­ni, ha csak a menekülés pillana­tában nem feledkeztek meg róla, védett helyükön egy hétig is elél­hetnek. Ami az Erzsébet-akna fe­lőli bejáratot illeti, ennek kimun­kálása hosszú ideig tartó előké­szítő munkát vesz igénybe. A víz lerohanása által vágott üreg na­gyon veszélyes. Mindenesetre el­ővetünk mindent és ezen az ol­dalon is megteszünk minden le­hetőt. Huzén Antal igazgató nyilatko­zatához hozzáfűzhetjük, hogy a m­entők valóban emberfeletti mun­kát végeznek. Bámulatos az a ki­tartás, szívósság és lelkierő, a m­ellyel a rendkívül nehéz és rend­kívül veszedelmes mentési mun­kát már harmadik napja végzik. Ezeknek az embereknek a veze­Valami dermedt némaság ül a bányavidéken. Nemcsak Vörösvá­­rott és Szentiványon, de messzebb a többi bányákban, Dorogon, To­kodon, Salgótarjánban. Lesik a hírt. A szomszédok meghúzódnak a csurgó eresz alatt és halkan be­szélgetnek. Szentivány és Vörösvár között egy hegyi dűlőben utolérem azt a munkáscsapatot, amelyet most váltottak le a mentési munkában. Négy szemtanú is akad közöttük. Egyszerű és keresetlen szavakkal mondják el tapasztalataikat: — Láttad, hogy lökte egymásra a csilléket a víz? Az egyik úgy állott a felfordult kerekeivel a le­vegőben, mint egy megdöglött ló. — És hová lett a belvágány? A sin? Sehol sem láttam a nyomát. Csönd. — Amikor hazamentem, nem tudtam levetni a csizmámat. Tele volt agyaggal, meg iszappal. Oly förtelmes vízben álltunk nyakig, mint a moslék. — A Richolm felesége állapotos. — A Drevenkáé is. Újra elhallgatnak. — Hármat biztosan szembe kö­tőkkel együtt mindegyike hősi önfeláldozással küzd és verekszik a 11 ember sorsáért. Valami csudálatos és megmagya­rázhatatlan remény tartja ben­nük a lelket. Munkájukért, ame­lyet természetes kötelességüknek tekintenek, a legmesszebbmenő el­ismerés illeti őket. A szakértők megadták az utasí­tásokat, hogy miképp és hogyan kell előredolgozni magukat és ők öntudatos bányászmódra ponto­san betartják ezeket az utasításo­kat. Pénteken a késő éjjeli órák­ban ismételten beszéltünk Huzén Antal igazgatóval, aki fáradha­tatlanul vezeti az éjjel-nappal szakadatlanul folyó munkálato­kat. Sajnos, csak annyit mondha­tott, hogy a munka folyik tovább, de­ semmi különösebb eredményt még nem mutatott fel az elveszett bányászok tekintetében. Abban reménykednek, hogy szombat délelőtt, vagy legkésőbb a dél­utáni órákban már nyomukra akadnak az elveszetteknek. pott a víz. Azoknak vége. — És a többi? Ha felszorultak egy mellékvájatba és megmene­kültek a víztől, nem maradt leve­gőjük. Az igaz, hogy megpróbáltak friss levegőt bepumpálni az el­öntött vájatba. De hát ki tudja? Ki tudja, Istenem, ki tudja? Ez a szorongó kérdés ott ismétlődik az elnémult ajkakon. Ők ma még megmenekültek, de holnap? Ki tudja. — Most azután lesz műszak bő­ven! — jegyzi meg az egyik ke­serűen. Mert eddig hetenkint két napot nem dolgoztak. A gazdasá­gi válság. De most helyre kell ál­lítani a bányát és az is munka. Azt a bányát, amit 1923-ban nyi­tottak meg, de csak 1925-ben kezd­tek el kitermelni. Addig két teljes évig cementezték, betonozták. Ez németországi bánya­­építési szabadalom, amelyet a víz­­veszedelmes bányákban Schmiedt dorogi bányamérnök alkalmazott Magyarországon először. Ezer és ezer zsák cementet öltek bele ebbe a solymári aknába, mert előre lát­ Van-e felelősség? Egy csille „hordalék" iszapos víz. A 11 betemetett bányász hozzátartozói sírva lesik a híreket. ták, tudták jól, hogy itt a vízveszedelem különösen nagy. És most a víz ereje erősebbnek bizonyult a Schmidt-féle cemen­­tezési eljárásnál. A szakemberek­nek kell felelni erre, hogy miért? Miért? Marlak István szentiványi vá­jár nyolcéves siketnéma kisfia az udvarra rohan és a záporban re­kedt, artikulátlan hangokat zo­­­kog. Az apját hívja, aki nem jön és nem fejel. Miért? Kóródy Béla. 3 Gróf Károlyi Imre V H­AMZSABÉG-i parcellázása (ÉRDEN) Gyönyörű erdős­zemek 48-96 Havi részletre. INGYEN AUTÓBUSZAINK -vasárnap, 2-án, d­e fél 9 órától 11 óráig és délután 3 órakor indulnak Hamzsabégtelepre kizárólag VII., Erzsébet körut 14. alatti városi irodánk­tól. Kedvezőtlen idő esetén is. Tel. 44-2­04. Fiókiroda: VII., Dohány ucca 48. Véres féltékenység! dráma Csepelen A szerelmes udvarné együtt borozhatott vetélytársával, akit a mulatság után egyetlen golyóval leterített . A merény­lőt letartóztatták, a sebesültet életveszélyes állapotban szál­lították a kórházba Csepelen az Erzsébet utca 57. szám alatt levő Knorr-féle vendég­lőben az éjszaka együtt borozga­­tott Kudor Bálint 35 éves gyári munkás Dániel Ferenc nevű 31 éves munkástársával. Mindketten a Weisz Manfréd gyár segédmun­kásai. A gyárban megismerked­tek egy rendkívül csinos, barna­­hajú, karcsútermetű munkás­leánnyal. A 21 éves leánynak Ku­dor és Dániel is udvarolni kezd­­tek és mind a két munkás szen­vedélyes szerelemre gyulladt irán­ta. Kudor Bálint hat hét előtt meg­kérte a leány kezét, aki azonban nem adott határozott feleletet és nem tett ígéretet, hogy feleségül megy Kudorhoz. Kudor Bálint azóta búskomoran járt-kelt és ita­lozásra adta magát. Ismerőseinek elpanaszolta, hogy a­ leány azért nem egyezett bele a házasságba, mert jobban vonzódik Dániel Fe­renchez, aki szintén megkérte a kezét. A szerelmében csalódott férfi nem egyszer hangoztatta, hogy végezni fog vetélytársával, de fenyegetődzéseit senki sem vet­te komolyan. Kudor Bálint azon­ban komolyan készült arra, hogy elteszi láb alól boldogságának aka­dályát, Dániel Ferencet. Prommer­­pisztolyt vásárolt és az éjszaka el­érkezettnek látta az időt arra, hogy végrehajtsa véres tettét. Meg­leste az uccán Dániel Ferencet, akihez barátságos szavakkal köze­ledett, majd meghívta őt az er­­zsébetutcai vendéglőbe. Dániel be­ment a kocsmába Kudorral, aki azt mondta neki, hogy nyugodtan akar tárgyalni vele a leányról, mert nem látja annak semmi cél­ját, hogy ketten udvaroljanak egy nőnek és két férfi legyen boldog­talan egy leány miatt. Éjfél után fél egy óráig borozgattak és már jócskán beszeszeltek, amikor Ku­dor fizetett és együtt, kart­ karba­­öltve jókedvűen távoztak el a vendéglőből A vendéglő ajtaja előtt Kudor megállóit és így kb állott fel: — Nem élet ez igy! Végzek veled Dániel Ferenc, mert nem tudok le­­mondani a leányról. Ezzel Kudor előkapta nadrágja hátsó zsebéből a revolverét és rá­jött az éppen indulni készülő Dá­niel Ferenre, akinek a golyó hátul a combjába hatolt és a combcsontban akadt meg. Dániel eszméletlenül, vérző testtel zuhant végig a földön. A merény­lő ezután önmaga felé fordította a fegyvert, a vendéglőből kiroha­nó emberek azonban megakadá­­lyozták abban, hogy öngyilkossá­got kövese­n el. Az életveszélye­sen megsebesült Dániel Ferencet a csepeli mentők a Weisz Manfréd­­kórházba szállították. Kudor Bá­lintot pedig előállították a csepeli kapitányságra, ahol bevallotta, hogy féltékenységből akarta agyon­lőni vetélytársát és a merénylet elkövetésére már régen készülő­dött. Kudor Bálintot beismerő val­lomása után szándékos emberölés címén letartóztatták és átkísérték a pestvidéki ügyészség fogházába. Az arany és a dollár harca Október 18-ig elnapolták a leszerelési értekezletet A londoni világgazdasági érte­kezleten rendkívül feszült a han­gulat, mert valósággal harcot vív egymással az arany és a dollár. Roosevelt elnök utasítására az amerikai küldöttség nem akart belemenni a dollár árfolyamának megrögzítésébe, viszont az öt aranyalapon álló állam, Francia­­ország, Olaszország, Svájc, Hol­­landia­ és Belgium a valuták meg­rögzítésében látják a kibontako­zást a gazdasági bajokból. Ang­lia nem áll ugyan aranyalapon, de szintén híve a rögzítésnek. Most új javaslatot dolgoztak ki, amelynek az a lényege, hogy az európai és az amerikai jegy­bankok működjenek közösen együtt a valutahurlán­zás kor­látozására és a spekuláció túl­­haj­tásainak megbénítására. Azt remélik, hogy Amerika ezt a javaslatot, amely nem tartalmaz rögzítést, el fogja fogadni. Az arany ára az értekezleten történt események következtében emelke­dett a londoni tőzsdén, viszont az amerikai tőzsdéken újból csök­kent a dollárárfolyam és a búza ára megint magasba szökött, mert a hivatalos jelentések szerint az aratás kilátásai még rosszabbra fordultak. A hetek óta tartó tik­kasztó bőség és szárazság miatt a gabona hirtelen érett, rovarok pusztítják, úgy hogy egyes vidé­keken aligha lesz aratás. A genfi leszerelési értekezletet ma hosszas vita után elnapolták október 16-ig. A vitában Siegler Géza tábornok, a magyar küldött­ség vezetője az elnapolás ellen be­szélt, mert az értekezlet szünetel­tetése csak késleltetheti az ered­ményt. A halogatás különösen ká­ros az egyoldalúan lefegyverzett államok szempontjából, amelyek közé Magyarország is tartozik. Minél előbb meg kell szüntetni az igazság­talan egyenlőtlenségeket, amelyek jelenleg uralkodnak. A magyar küldöttség azt reméli, hogy őszre el fogják hárítani az akadályokat, amelyek a lefegy­verzés elé tornyosulnak. A szava­zásban a magyar küldöttség nem vesz részt. A francia kamara hadügyi bi­zottságában Daladier miniszter­­elnök kijelentette, hogy a francia határ úgy Németország, mint Olaszország felé teljesen bizto­sítva van. Hatalmas erődgyűrű épült mind a két határon, amely­ről részletes adatokat közöl a francia miniszterelnök. A leszere­lés kérdése tehát teljesen megfe­neklett.

Next