Friss Ujság, 1935. december (40. évfolyam, 274-297. szám)

1935-12-21 / 291. szám

y A spóregyletek sorozatos karácsonyi tragédiái megdöbbentő adatokat juttattak nyilvánosságra. Szemünk előtt játszódtak le a tragédiák, a részletek megdöbbentőek. Nehéz munkával élő takarékos,a sze­gény emberek régi dicséretes szokása, hogy asztaltársaságo­kat és spóregyl­eteket alapíta­nak, ahol egymásra rakott fil­lérjeiket nemes emberi célokra szánják. Egyrészt saját, család­juknak akarnak biztosítani né­hány jobb napot, rendesen ka­rácsonyra, az év végére, vagy pedig, emberbaráti célokra gyűj­tögetik garasaikat. Most, hogy a hármas öngyilkosság és soroza­tos botrány tereli a figyelmet a spóregyletekre, nehogy össze­tévesszük magát az intézményt, magát a régi hagyományt azzal az erkölcsi romlással, amely, sajnos, közéletünket valamennyi sarkán kikezdte. Tudjuk, hogy visszaélések, sikkasztások tör­téntek. A pénztárosok nem tud­tak elszámolni a rájuk bízott nemescélú pénzzel. Azt halljuk, a spóregyletek szigorú megre­formálására kerül a sor. Éppen itt van mondanivalónk. Nem a spóregyletek intézményében van a hiba, hanem a régi polgári tisztesség és becsület romlásá­ban. Valahogy meglazult min­denütt az ideális, nemes célok tisztelete és az a szentnek hitt régi elv és meggyőződés, hogy csak munkával, becsülettel lehet pénzhez, örömhöz jutni. Az in­gatag ember mindenhez hozzá­nyúl, ami nem az övé, hozzányúl még azok között is, akik tudják nagyon jól, hogy milyen nehéz munkával rakosgatták félre a tagok jobb időkre szánt gara­saikat. Fokozottabb ellenőrzés­sel és egy általános erkölcsi fe­gyelemmel kell segíteni a bajo­kon. Vigyázzunk egymásra, hogy minél kevesebb ember­társunk tévedhessen le a becsü­let útjáról. Mindenütt, ahol pénzt kezelnek, legyen az köz­testület, asztaltársaság, vagy egyesület, fokozottabb ellenőr­zésre van szükség, hogy min­denki megtanulja a régi igaz­ságot, hogy nem Csáky­ szalmája, az, amit dolgozó, takarékos em­berek nemes célokra gyűjtöget­nek. Azok a sorozatos tragé­diák, amelyek közéletünk min­den rétegében halmozódnak, sürgetik az általános megtisztu­lást, mert hovatovább minden­kiben megrendül a bizalom, aminek pedig végzetes követ­kezményei lennének. PEC. 21 Jltgjglhv,»iMnV Ma: Kisemberek Házalója _____ára 6 filliér 40. évfolyam, 291. szám Budapest, 1935 december 21. szombat Cser­sel«sl art____________ M POLITIKAI NAPILAP (Helyben vidéken) ■■ Hj ■■ B­BB ZSST. 11 Irlp —...—• .I Wwiww UlfiMUsVI'NAG —zOVCCA* Vasárnap....................I* fillér B IR mW W W Vgpr B B Wü felelős :*24-2-99 Beomlott a bányafal: 1 halott, 2 súlyos sebesült Felvágta a hasát, majd felakasztotta magát Indul a karácsonyi csomagáradat a fővárosból Az ünnep előtti napok fokozódott forgalmának érdekes színhelye a Bazilika mögötti 53. számú posta­­hivatal. Ide a Szent István téri gyűjtőállomásra hozzák a Lipót­város nagy cégei az ország min­den részébe irányított csomagokat. Körülbelül 6-7 ezer csomag fut be ide naponta és a magyar postás régóta ismert ügyessége, szakér­telme,­­munkaereje kell hozá, hogy ez az óriási forgalom minden baj és zavar nélkül lebonyolódjék. A karácsony előtti próbát derék pos­tásaink fényesen kiállják s bár­mily tömegben ömlik is a csomag, este tízkor mind el van irányítva a különböző pályaudvarokra, hogy örömet vigyen a karácsonyfa alatt ünneplő magyaroknak. Képünk a csomagok elosztását ábrázolja. Drámai események előtt a világ Zokogva temette a béketervet a bukott angol külügyminiszter Egy hónapig nem lehet szó az olajmegtorlásokról­­ Makale elfoglalását jelentik a feketék, de az olaszok cáfolják Desta h­erceg csapatai döntő csatára készülnek a déli fronton Az­ angol parlament csütörtöki ülése olyan izgalmas és drámai volt, aminőre a legöregebb angol politikusok sem emlékeznek. A felsőházban a kormány nevében lord Halifax a szenzációs kijelen­tések sorát tette meg. Többek között azt, hogy Hoare külügymi­niszternek nem volt felhatalma­zása, hogy Parisban békéről ta­nácskozzék. Beismerte továbbá a kormány tévedését azzal, hogy jóváhagyta a párisi béketervet. Ezzel egy időben az alsóházban is drámai jelenetek zajlottak le. Hoare külügyminiszter betegen jelent meg a Házban, hogy véde­kezzék és lenyűgöző erejű vallo­másában tárta a világ elé, hogy beláthatatlan szörnyű követ­kezményű háború előtt állt vagy áll Európa. És amikor elfulladó beszéde vé­gén a volt külügyminiszter zo­kogva távozott az ülésteremből, — siró minisztert még nem látott az angol parlament — mindenki érez­te, hogy Hoare nem az elvesztett hatalmat siratja, hanem az Euró­­pát fenyegető összeomlástól való rettegés morzsolta fel. Hoare be­széde mély benyomást gyakorolt. Kevésbé szerencsés napja volt Baldwin miniszterelnöknek, aki kénytelen volt megtagadni minisz­tertársát és csak azzal mentette meg a helyzetét, hogy hangoz­tatta: a párisi béketerv teljesen és tökéletesen meghalt és nem is próbálják meg fel­támasztani. A francia közvéleményt valóság­

Next