Friss Ujság, 1938. október (43. évfolyam, 222-247. szám)

1938-10-01 / 222. szám

1938 október 1, szombat friss újság Mit jelent a müncheni döntés ? A szeptember 30-ára virradó éj­szaka előtt már nemcsak Európa, de az egész földkerekség népe le­számolt azzal, hogy a müncheni Vezérházban tanácskozó négy ál­lamférfi valamennyiünknek életé­ről és haláláról dönt. Péntek haj­nalban aztán a világ minden zugába szétfutott a szikratávírók hullámain a távíró- és telefon­drótokon, hogy meg vagyunk mentve, az emberi bölcsesség dia­dalmaskodott és megszületett Né­metország, Nagy-Britannia, Fran­ciaország és Olaszország között az a megállapodás, amelyet a világ­történelem mint a „müncheni békeegyezmény“-t fog emlegetni s amely az emberiség egyik leg­büszkébb cselekedete, mert a fegy­ver helyett a józan megértés út­jait választotta. Ebben az egyezmény­ben szentesítették az elvben már Chamberlain és Hitler között létre­jött megállapodást a szudétanémet területek Németországnak való átengedéséről. Ez a népek önren­delkezési jogának elve alapján történik, még­pedig a következő módozatokkal: Október elsején megszállhatják a német csapatok azokat a nyolc­­van-kilencven százalékban német lakosú területeket, amelyek már régen Németországhoz való csato­lásuk mellett döntöttek. Ezeknek a területeknek belsőbb öveit október tizedikéig szállhatják meg a német csapatok, még­pedig azzal a ki­kötéssel és feltétellel, hogy a cseh­szlovák kormány felelős azért, hogy a városok közműveit, út­hálózatát, vízvezetékét, elektromos berendezését meg ne rongálják. A kiürítés és a területi átadás békés módjára egy német —angol—francia—olasz—cseh kö­zös bizottság fog vigyázni. Már Münchenben megállapítot­ták azt a térképet, amelyen ki van j­­jelölve Csehszlovákia északi új tatára és az a terület, amelyen népszavazást fognak tartani. Ahol népszavazást fog a közös bizott­ság elhatározni, ott angol, francia és olasz nemzetközi katonaság tartja fenn a rendet és vigyáz a népszavazás végrehajtására, a­melynek napja még november vége előtt kitűzendő. A határok végleges megálla­pítását a népszavazás lezajlása után a nemzetközi bizottság határozza meg. A határok megállapítása után úgy a cseh, mint a német te­rületen mindenkinek joga lesz önként választani, hogy cseh, vagy német állampolgár akar-e lenni. Ez a választás, illetve optálási jog teszi lehetővé, hogy a Németor­szágnak ítélt területekre szorult csehek visszaköltözhessenek Cseh­országba és a cseh területre szo­rult németek kiköltözhessenek a német birodalomba. A müncheni megállapodástól számított négy­heti határidőn belül kötelezi az egyezmény a cseh kormányt, hogy a cseh katonai és rendőri kötelék­ből elbocsássák a németeket és szabadon bocsássák a politikai vét­ségek miatt elítélt és letartóztatott németeket. A magyar követelésekre vonatkozóan pótnyilatkozat van az egyezményhez csatolva, amely szerint a müncheni egyezményt aláíró négy hatalom kormányfői kötelezik magukat, hogy amennyi­ben három hónapon belül a ma­gyar és a lengyel kormánynak nem sikerül követeléseikre vonat­kozóan a cseh kormánnyal meg­egyezni, akkor a négy hatalom kormányfői újabb tanácskozáson döntenek a magyar és a lengyel követe­lésekről. Egy másik pótegyezmény azt mondja, hogy mihelyt a cseh­szlovákiai lengyel és magyar ki­sebbségek kérdése rendeztetik, a négy nagyhatalom, köztük Né­metország és Olaszország is, biz­tosítják Csehszlovákia új határait. Csehország új helyzete Szombaton megkezdődik a mün­cheni egyezség végrehajtása, a­melynek következtében a szudéta­német területekkel Csehország el­veszti legfontosabb ipari terüle­teit. A régi és eredeti Csehország területét Brünn körül csak alig 30 kilométeres kapu fogja elvá­lasztani a szlovák országrésztől, ami térképre rajzolva és az élet­ben is hasonlítani fog az ütőér­hez, amit zsineggel összeszorítot­­tak. Az iparvidék elvesztése a cseh gazdasági erőforrás kiapadá­sát jelenti és a megmaradó Cseh­országról egyszerre kiderül majd, hogy most már nemcsak néprajzi­lag, politikailag, de gazdaságilag is életképtelen alakulat, amelynek bomlási folyamata többé fel sem tartóztatható. A kisebbségek, a­melyeket eddig talán meg lehetett téveszteni a gazdasági biztonság­­érzet elhitetésével, most már eb­ben sem hihetnek többé. Hitler kancellár Dalailler francia miniszterelnökkel tárgyal Münchenben. Hosszú idő óta ez volt az első találkozás a két ország vezetői között. A középen a tolmács látható. A német csapatok ma kezdik a szudéta vidék megszállását A müncheni megegyezés értel­mében szombaton, október elsején és másodikén a német csapatok megszállják azokat a nagyobb községeket, amelyek a Moldva fo­lyó mentén fekszenek s amelyek között legjelentősebbek Wallem és Hohemfurth. A megszállás területe hatvan kilométer hosszú és húsz kilo­méter széles. Ez a terület Linztől északra esik. A német csapatok minden való­színűség szerint szombatra virradó éjjel indulnak el­ A más­ik te- Graschnitzet, Ascht, Franzensba­­rn­letszakasz, amelyet a németek október 2-án és 3-án szállnak meg Csehszlovákia északi határa men­tén van és magában foglalja Bol­­denbachot, Tetschent, Friedlandot, Schönlindet, Gross-Schönaut, Rum­­burgot, Schultzkenaut és Warns­­dorfot. A harmadik területszakasz jóval nagyobb a többinél. Ezt ok­tóber 3-án, 4-én és 5-én veszik bir­tokba a németek. Magában foglal­ja Égert, Karlsbadot, Joachim­­stahlt, Marienbadot, Tachaut, Neu­decket, Chodaut, Fischernt, Fal­­kenaut, Kadent, Sebastianberget Graschnitzet, Ascht, Franzensba­­dot, Neumarktot és Hostaut. A ne­gyedik területet 6-án és 7-én száll­­ják meg a németek. Ezen a terü­leten van többek között Jegern­­dorff, Freudentahl, Freiwaldau, Altstatt Sétapálcával fogják fenntartani a rendet A nemzetközi bizottság mega­­lapította területeken a népszava­zás lezártáig az angol légió ala­kulatai mellett a francia front­harcosok csapatai fogják fenn­tar­taztani a rendet. Az angol légió­nak tízezer tagja áll készen, hogy megkezdje a szolgálatát a szudéta­­vidéken. Valóságos keménykala­pos hadsereg lesz ez, amennyiben tagjai polgári ruhát fognak vi­selni. Ismertetőjel csak egy kék­sárga karszalag, egyedüli fegy­verük csak sétapálca vagy eser­nyő lesz- Mussolini olasz miniszterelnök a müncheni pályaudvaron Hitler kancee­­lártól meleg búcsút vesz. A két kormányfő arcán visszatükröződik az öröm, hogy tanácskozásaik teljes sikerrel jártak. A­­ Örömmámorban fogadta a világ a müncheni békét Göring német birodalmi­, minisz­ter Münchenben a francia újság­írók előtt ezt mondotta: — A Münchenben összeült ál­lamférfiak igen nagy győzelmet arattak és a győzelem neve a béke. Semmi akadálya sem lehet annak, hogy egymást kölcsönösen becsülő két nagy nemzet, a francia és a német békében éljen egymás mel­lett. Göring tábornagy igen nagy figyelmet tanúsított Daladier fran­cia miniszterelnökkel szemben. A szálló előcsarnokában, ahol együtt laktak, megpróbálta rávenni: — Ne utazzék még el, maradjon itt az októberi müncheni ünne­pekre! (A müncheni októberi ün­nepeken az őszi sör első csapolása mellett szoktak vigadni a bajorok.) Amikor Daladier miniszterelnök a szálló kapujából kilépett, a kí­váncsiak tömegéből egy német asszony ugrott elő, hirtelen megcsókolta Daladiert és a német anyák nevében köszö­netet mondott neki, amiért meg­mentette a békét. Párizs örömujjongással fogadta a megegyezés hírét. Minden lap­ hangoztatja, hogy a müncheni ér­tekezlet Európa történelmében döntő fordulópont és nagy nem­zeti együttműködés kiindulópont­ja. A franciák nagy elismeréssel adóznak Mussolininek, aki mindent elkövetett, hogy kö­zelebb hozza egymáshoz a fran­cia, angol és német szemponto­kat. Csak egy kis réteg van Pá­rizsban, amely azt mondja, hogy Franciaország Münchenben sú­lyos diplomáciai vereséget szer­r­vedett. A német lapok kiemelik, hogy a megegyezés az európai béke biztosítását jelenti. Köszönetet mondanak Chamberlainnek és Daladiernek, amiért mindent el­követtek, hogy megmentsék az európai békét és ugyanakkor kí­vánják, hogy a magyar és lengyel nemzet­nek a meghatározott három 3

Next