Friss Ujság, 1938. október (43. évfolyam, 222-247. szám)
1938-10-01 / 222. szám
1938 október 1, szombat friss újság Mit jelent a müncheni döntés ? A szeptember 30-ára virradó éjszaka előtt már nemcsak Európa, de az egész földkerekség népe leszámolt azzal, hogy a müncheni Vezérházban tanácskozó négy államférfi valamennyiünknek életéről és haláláról dönt. Péntek hajnalban aztán a világ minden zugába szétfutott a szikratávírók hullámain a távíró- és telefondrótokon, hogy meg vagyunk mentve, az emberi bölcsesség diadalmaskodott és megszületett Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország között az a megállapodás, amelyet a világtörténelem mint a „müncheni békeegyezmény“-t fog emlegetni s amely az emberiség egyik legbüszkébb cselekedete, mert a fegyver helyett a józan megértés útjait választotta. Ebben az egyezményben szentesítették az elvben már Chamberlain és Hitler között létrejött megállapodást a szudétanémet területek Németországnak való átengedéséről. Ez a népek önrendelkezési jogának elve alapján történik, mégpedig a következő módozatokkal: Október elsején megszállhatják a német csapatok azokat a nyolcvan-kilencven százalékban német lakosú területeket, amelyek már régen Németországhoz való csatolásuk mellett döntöttek. Ezeknek a területeknek belsőbb öveit október tizedikéig szállhatják meg a német csapatok, mégpedig azzal a kikötéssel és feltétellel, hogy a csehszlovák kormány felelős azért, hogy a városok közműveit, úthálózatát, vízvezetékét, elektromos berendezését meg ne rongálják. A kiürítés és a területi átadás békés módjára egy német —angol—francia—olasz—cseh közös bizottság fog vigyázni. Már Münchenben megállapították azt a térképet, amelyen ki van jjelölve Csehszlovákia északi új tatára és az a terület, amelyen népszavazást fognak tartani. Ahol népszavazást fog a közös bizottság elhatározni, ott angol, francia és olasz nemzetközi katonaság tartja fenn a rendet és vigyáz a népszavazás végrehajtására, amelynek napja még november vége előtt kitűzendő. A határok végleges megállapítását a népszavazás lezajlása után a nemzetközi bizottság határozza meg. A határok megállapítása után úgy a cseh, mint a német területen mindenkinek joga lesz önként választani, hogy cseh, vagy német állampolgár akar-e lenni. Ez a választás, illetve optálási jog teszi lehetővé, hogy a Németországnak ítélt területekre szorult csehek visszaköltözhessenek Csehországba és a cseh területre szorult németek kiköltözhessenek a német birodalomba. A müncheni megállapodástól számított négyheti határidőn belül kötelezi az egyezmény a cseh kormányt, hogy a cseh katonai és rendőri kötelékből elbocsássák a németeket és szabadon bocsássák a politikai vétségek miatt elítélt és letartóztatott németeket. A magyar követelésekre vonatkozóan pótnyilatkozat van az egyezményhez csatolva, amely szerint a müncheni egyezményt aláíró négy hatalom kormányfői kötelezik magukat, hogy amennyiben három hónapon belül a magyar és a lengyel kormánynak nem sikerül követeléseikre vonatkozóan a cseh kormánnyal megegyezni, akkor a négy hatalom kormányfői újabb tanácskozáson döntenek a magyar és a lengyel követelésekről. Egy másik pótegyezmény azt mondja, hogy mihelyt a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbségek kérdése rendeztetik, a négy nagyhatalom, köztük Németország és Olaszország is, biztosítják Csehszlovákia új határait. Csehország új helyzete Szombaton megkezdődik a müncheni egyezség végrehajtása, amelynek következtében a szudétanémet területekkel Csehország elveszti legfontosabb ipari területeit. A régi és eredeti Csehország területét Brünn körül csak alig 30 kilométeres kapu fogja elválasztani a szlovák országrésztől, ami térképre rajzolva és az életben is hasonlítani fog az ütőérhez, amit zsineggel összeszorítottak. Az iparvidék elvesztése a cseh gazdasági erőforrás kiapadását jelenti és a megmaradó Csehországról egyszerre kiderül majd, hogy most már nemcsak néprajzilag, politikailag, de gazdaságilag is életképtelen alakulat, amelynek bomlási folyamata többé fel sem tartóztatható. A kisebbségek, amelyeket eddig talán meg lehetett téveszteni a gazdasági biztonságérzet elhitetésével, most már ebben sem hihetnek többé. Hitler kancellár Dalailler francia miniszterelnökkel tárgyal Münchenben. Hosszú idő óta ez volt az első találkozás a két ország vezetői között. A középen a tolmács látható. A német csapatok ma kezdik a szudéta vidék megszállását A müncheni megegyezés értelmében szombaton, október elsején és másodikén a német csapatok megszállják azokat a nagyobb községeket, amelyek a Moldva folyó mentén fekszenek s amelyek között legjelentősebbek Wallem és Hohemfurth. A megszállás területe hatvan kilométer hosszú és húsz kilométer széles. Ez a terület Linztől északra esik. A német csapatok minden valószínűség szerint szombatra virradó éjjel indulnak el A másik te- Graschnitzet, Ascht, Franzensbarnletszakasz, amelyet a németek október 2-án és 3-án szállnak meg Csehszlovákia északi határa mentén van és magában foglalja Boldenbachot, Tetschent, Friedlandot, Schönlindet, Gross-Schönaut, Rumburgot, Schultzkenaut és Warnsdorfot. A harmadik területszakasz jóval nagyobb a többinél. Ezt október 3-án, 4-én és 5-én veszik birtokba a németek. Magában foglalja Égert, Karlsbadot, Joachimstahlt, Marienbadot, Tachaut, Neudecket, Chodaut, Fischernt, Falkenaut, Kadent, Sebastianberget Graschnitzet, Ascht, Franzensbadot, Neumarktot és Hostaut. A negyedik területet 6-án és 7-én szállják meg a németek. Ezen a területen van többek között Jegerndorff, Freudentahl, Freiwaldau, Altstatt Sétapálcával fogják fenntartani a rendet A nemzetközi bizottság megalapította területeken a népszavazás lezártáig az angol légió alakulatai mellett a francia frontharcosok csapatai fogják fenntartaztani a rendet. Az angol légiónak tízezer tagja áll készen, hogy megkezdje a szolgálatát a szudétavidéken. Valóságos keménykalapos hadsereg lesz ez, amennyiben tagjai polgári ruhát fognak viselni. Ismertetőjel csak egy kéksárga karszalag, egyedüli fegyverük csak sétapálca vagy esernyő lesz- Mussolini olasz miniszterelnök a müncheni pályaudvaron Hitler kanceelártól meleg búcsút vesz. A két kormányfő arcán visszatükröződik az öröm, hogy tanácskozásaik teljes sikerrel jártak. A Örömmámorban fogadta a világ a müncheni békét Göring német birodalmi, miniszter Münchenben a francia újságírók előtt ezt mondotta: — A Münchenben összeült államférfiak igen nagy győzelmet arattak és a győzelem neve a béke. Semmi akadálya sem lehet annak, hogy egymást kölcsönösen becsülő két nagy nemzet, a francia és a német békében éljen egymás mellett. Göring tábornagy igen nagy figyelmet tanúsított Daladier francia miniszterelnökkel szemben. A szálló előcsarnokában, ahol együtt laktak, megpróbálta rávenni: — Ne utazzék még el, maradjon itt az októberi müncheni ünnepekre! (A müncheni októberi ünnepeken az őszi sör első csapolása mellett szoktak vigadni a bajorok.) Amikor Daladier miniszterelnök a szálló kapujából kilépett, a kíváncsiak tömegéből egy német asszony ugrott elő, hirtelen megcsókolta Daladiert és a német anyák nevében köszönetet mondott neki, amiért megmentette a békét. Párizs örömujjongással fogadta a megegyezés hírét. Minden lap hangoztatja, hogy a müncheni értekezlet Európa történelmében döntő fordulópont és nagy nemzeti együttműködés kiindulópontja. A franciák nagy elismeréssel adóznak Mussolininek, aki mindent elkövetett, hogy közelebb hozza egymáshoz a francia, angol és német szempontokat. Csak egy kis réteg van Párizsban, amely azt mondja, hogy Franciaország Münchenben súlyos diplomáciai vereséget szerrvedett. A német lapok kiemelik, hogy a megegyezés az európai béke biztosítását jelenti. Köszönetet mondanak Chamberlainnek és Daladiernek, amiért mindent elkövettek, hogy megmentsék az európai békét és ugyanakkor kívánják, hogy a magyar és lengyel nemzetnek a meghatározott három 3