Friss Ujság, 1939. szeptember (44. évfolyam, 199-223. szám)
1939-09-01 / 199. szám
Ma: Friss Rádió Újság OSZTÁLYSORSJÁTÉK Ára 6 fillér 44. évfolyam, 199. szám Budapest, 1939 szeptember 1. péntek előfizetési árt (Helyben As vidéken) írT hónapra .... 1 P 50 fillér leavedévre .... 4 P .10 fillér KEllOlUOn sí el Afizetési ér kétszeres Egyes szám ára: Bétktatamwi ................# rmér ’Tasárnap ........ IX fillér POLITIKAI NAPILAP Szerkesztéseit és kiademetét BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ UCCA 8 Telefon: *1-242-#» Németország gyakorlatilag elutasítottnak tekinti javaslatait Berlin feltárja Angliával folytatott tárgyalásait valamint 16 pontból álló javaslatát és követelését Hitler javaslata' Danzig térjen vissza a német birodalomhoz A tengerhez vezető lengyel folyosó népszavazással döntsön hova*tartozása felöl — A megmaradó kisebbség visszatérhetne anyaországába — Gdynia lengyel kikötő maradna katonaság nélkül Németország lengyel megbízott kiküldését kívánta, aki azonban eddig nem jelentkezett A pápa békejegyzéke öt kormányfőhöz A Hitler é Datadier közötti levélváltás óta a külső és látható katonai intézkedésektől eltekintve, a titkos diplomácia útjára terelődött a világválság. A Chamberlain angol miniszterelnök és Hitler vezér közötti levél és üzenetváltások sora a világ közvéleménye előtt úgyszólván teljes titokban maradt és csak egyes jólértesült körökből kiszivárgó hírekre lehetett támaszkodni. Csütörtökön a késő éjjeli órákban azonban fény derült az eddig titokban tartott diplomáciai tárgyalásokra, amenynyiben a német birodalmi kormány hivatalos jelentésben közölte Angliával folytatott tárgyalásainak részleteit, valamint nyilvánosságra hozta azt a tíi pontból álló követelését, illetve javaslatát, amelynek alapján Lengyelországgal a közvetlen tárgyalás fonalát fel akarta venni a német birodalmi kormány. Berlinből a következőket jelenti a Német Távirati Iroda: Az angol királyi kormány a német, kormányhoz intézett 1939 augusztus 28-iki jegyzékében felajánlotta közvetítését Németoszág és Lengyelország között a vitás problémák rendezése céljából folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. Az angol kormány ugyanakkor nem hagyott kétséget efelől, hogy tudatában van az eljárás sürgősségének, tekintettel a folytonos incidensekre és az általános európai feszültségre. A német kormány 1939 augusztus 29-iki válaszjegyzékében — noha bizalmatlanul ítélte meg a lengyel kormány akaratát, hogy egyáltalában megállapodásra akarjutni — a béke érdekében késznek nyilatkozott elfogadni az angol közvetítésre tett indítványt. A fennforgó körülmények figyelembevételével szükségesnek tartotta, hogy ebben a jegyzékében rámutasson arra, hogy gyorsan és haladéktalanul kell cselekedni, ha egyáltalán el akarják kerülni a katasztrófa veszélyét Ebben az értelemben késznek, ütközött 1939. augusztus 30-án estig fogadni a lengyel kormány megbízottját , azzal a feltétellel, hogy valóban felhatalmazása legyen nemcsak arra, hogy vitát, folytasson, hanem tárgyalásokat is vezessen és befejezéshez juttathasson. A német kormány továbbá kilátásba helyezte, hogy úgy hiszi, hogy ennek a lengyel tárgyalófélnek Berlinbe érkezéséig az angol kormányhoz is eljuttathatja a megegyezési ajánlat alapjait. A német kormány ahelyett, hogy meghatalmazott lengyel személyiség megérkezéséről kapott volna közlést, megértési készségére válaszul először a lengyel mozgósítás hírét kapta és csupán 1939 augusztus 31-én éjjel 12 óra után kapott angol részről általánosságban mozgó ígéretet arról, hogy Anglia kész a tárgyalások megkezdése érdekében közbenjárni.gyel folyosó területe, ami a Keleti- tengertől Marienburg--Bromberg vonalától a nyugati irányban Schwanzellenreichie terjed, maga dönt arról, hogy Németországhoz, vagy Lengyelországhoz tartozzék. Ebből a célból ezen a területen egy év alatt népszavazást tartanának. Olaszország, Szovjetunió, franciaország ésAnglia közös bizottsága gyakorolná a népszavazásig e területen a felségjogokat és innen addig ki kell vonulnia a lengyel katonaságnak és rendőrségnek. Gdynia kikötő lengyel felségjog alatt álló terület maradna. A népszavazás idejéig szavatolnák Németországnak Kelet-Poroszországgal, Lengyelországnak pedig a tengerrel való korlátlan összeköttetését és szabad forgalmát. Ha a folyosó Németországnak jutna, Lengyelország Hágnia kikötőjébe való szabad és korlátlan forgalma érdekében területenkívüli utakra és vasúti összeköttetésekre kapna jogot. A nélszavazás után a folyosó területén lakosságcserét végre lehetne hajtani Németország és Lengyelország között, Danzig és Gdynia tisztára kereskedelmi város jelleget kapna katonai berendezések és katonai erődítmények nélkül. Hogy a kisebbségi súrlódás megszűnjön. Németország Lengyelországgal „Két napja hiába vár a lengyel válaszra a német kormány“ A német kormány úgy véli, hogy ilyen körülmények között joga van ahhoz, hogy legalább utólag azonnal jelöljenek meg egy lengyel személyiséget, mert a birodalmi kormánytól nem lehet megkívánni, hogy a maga részéről állandóan ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló készségét ne csupán hangsúlyozza, hanem ki legyen téve annak, hogy lengyel részről csupán üres kifogásokkal és semmitmondó kijelentésekkel áltassák. A lengyel nagykövet részéről időközben történt lépésből mégis az tűnik ki, hogy ő sincs felhatalmazva arra, hogy eszmecserébe bocsátkozzon, annál kevésbé, hogy tárgyalhasson. Ekként a Vezér és a német birodalmi kormány immár két napja, hiába vár lengyel válasz érkezésére. Ilyen körülmények között a német birodalmi kormány ezúttal is javaslatait gyakorlatilag véve elutasítottnak tekinti, noha nézete szerint ezek abban a formában, amelyben az angol kormánynak is tudomására bízatták, messzemenően lojálisak, méltányosak és teljesíthetők lettek volna. A birodalmi kormány helyénvalónak tartja, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa ezekről a Ribbentrop birodalmi külügyminiszter részéről az angol nagykövettel közölt tárgyalási alapokról. Danzigot azonnal követeli Németország Németország ezután közzétette t11 partiból álló követelését. Eszerint Danzig szabad város tiszta német jelleggel, valamint lakosságának egybehangzó akarata alapján azonnal visszatér a német birodalomba. A második pont szerint a len kisebbségvédelmi egyezményt kötne és kölcsönösen megtérítené azokat a károkat, amelyek a két kisebbség kárára előadódtak. Ha e javaslatok alapján megállapodás jönne létre, Németországnak és Lengyelországnak hajlandónak kellene nyilatkozni, hogy haderejének mozgósítását azonnal megszünteti.