Friss Ujság, 1949. május (54. évfolyam, 102-125. szám)

1949 május 1. vasárnap FRISS ÚJSÁG 991S«ieÍ£ leszünk...“ Felavatták a törzstiszti és főtiszti tanfolyam hallgatóit Szombaton délelőtt a Kossuth Aka­démián feladatták a honvéd törzstiszti és főtiszti tanfolyam hallgatóit. Az ün­­nepségen megjelentek politikai és tár­sadalmi életünk vezetői.. Hatalmas taps fogadta a szovjet katonai küldöttséget, majd felharsant a kürtszó és megérke­zett Szakosíts Árpád köztársasági el­nök Farkas Mihály honvédelmi mi­niszter vezérezredes, Kállai Gyula mi­niszter, Nógrádi Sándor, Válffy György és Sólyom László altábornagyok kísé­retében. A Himnusz eléneklése után a kelenföldi Goldberger gyár dolgozói gyönyörű magukszerte selyemzászlót adtak át a tanfolyam hallgatóinak. — A dolgozó nép ad a­ kezedbe fegyvert — légy hű a dolgozó nép államához — hirdette a zászló felirata honvédségünk és a dolgozó nép szövetségét. A köztársasági elnök nevében Kállai Gyula miniszter üldvözölte az új törzs- és főtiszteket, majd Révai Kál­mán vezérőrnagy, a Kossuth Akadémia parancsnoka méltatta annak jelentősé­gét, hogy az új tisztek élmunkások­ból, paraszti származásúakból kerül­tek ki. A felavatott tisztek letették az esküt, majd gyönyörű díszmenetben vonultak el a köztársasági elnök előtt. Kerekes Béla vezérőrnagy tanfolyam­­parancsnok köszönte, meg a Goldber­­ger-gyár dolgozóinak a csapatzászlót. Ezután a felavatásra kerülő tisztek a zászlóra, letették az esküt. Sólyom­ László altábornagy méltatta annak je­lentőségét, hogy a magyar honvédség törzs- és főtisztjei a dolgozó nép fiai közül kerültek ki. A felavatott tisztek nevében Balogh József ezredes­ tett ígéretet. — Hűek­ leszünk — mondottá­k— a második világháború szocialista hőseinek emlékéhez, nagy fegyver­­társunkhoz, a Szovjetunióhoz és mél­tók leszünk a dicső Szovjet Hadsereg­hez. A felavatott tisztek és a tanfo­lyam hallgatói ezután pompás díszme­­netben elvonultak a köztársasági­­el­nök előtt. Ölesés a felelős nevezetesen nagy kedvezményen az a­ rédiázóknak Katona Antal postavezérigazgató pén­teken ismertette azokat a kedvezménye­ket, amellyel a posta a távbeszélőt és a rádiót a dolgozók közkincsévé teszi. Eddig a 200 méteres távolságon belül történt belépésekért Budapesten 400, vidéken pedig 300 forint­­ díjat kellett fizetni. Most a 100 méteres belépésig a belépési díj Budapesten 200 forint, vidéken 150 forint, 100—200 méterig pedig ennek az összegnek a kétszerese. Ennek a leszállított díjnak a felét is visszafizeti a posta azáltal, hogy húsz hónapon át jóváírja azt az előfizetőnek. A legnagyobb kedvezményt az iker­állomások felszerelésénél nyújtja a posta. A felszereléskor esedékes 100 forint belépési díjat, amelyet húsz hónapon keresztül részletekben szednek be, a huszonegyedik hónaptól kezdve ugyan­csak a forintos részletekben vissza­térítik. Az ikerállomás használati díját Budapesten 50 forintról 32-re, vidéken 30 forintról 20 forintra csökkentik. A posta a rádiózást is olcsóbbá tette. Aki májusban lép az előfizetők sorába, három hónapig díjtalanul hallgathatja a rádiót. Ezenkívül 18 havi részletfize­tésre elsőrangú népszuperrádiókat biz­tosít a dolgozók részére. Ezeket a ké­szülékeket azok is megvásárolhatják, akik már régebben előfizetők. Azok az új­ előfizetők, akik májusban vásárolnak népszupert, hat hónapig rádiózhatnak díjtalanul. 50 GYERMEK ÉNEKEL A TISZACSEGEI INTERNÁTUSBAN Tiszacsege jellegzetes alföldi falu. Nevezetessége a tanyai internátus. Már messziről hallatszik a gyerme­kek éneke, ötven gyermeket gon­doznak itt. Nyolc hold földön gaz­dálkodik az ötven gyernek Most is javában folyik a munka amikor ott járunk. Tisza Lajos tanító és Albert Mária tanítónő tanítják a szegénysorsú tanyai gyermekeket. Nagy részük sosem tanult volna meg írni-olvasni, ha nem gondosko­­dik róluk a népi demokrácia. 12— 13 éves gyermekek most kezdik ta­nulni a betűvetés művészetét, pe­dig milyen sok tehetség van közöt­tük. Az Irodalmi és Kidtúrmunka Szolgálat tagjai már Debrecenbe is elvitték a hírét Varga Irmosnak, a 8 éves kis karmesternek. Alig lát­szik ki a földből és már megalakí­totta a gyermekek énekkarát és ő maga vezényli őket. Szabadságda­lokat, népi dalokat énekelnek a gyermekek. — A gyermekek élete más lesz, mint a miénk volt — mondja Kerek Béla, őszbecsavarodott fejű föld­munkás. — De a miénk is már most is más és más lesz az ötéves terv végén, mint volt régebben. Mi tiszacsegeiek tudjuk, mit, köszönhe­tünk a népi demokráciának. A © Ünnepi ebédet­ TÍPUS ÉTKÉSZLETBŐL!) 22 darab sej.— forint 3 Új iskolák, egyetemek, könyvtárak, kultúrházak a magyar művelődés szolgálatában Az ötéves terv keretében 2,5 milliárd forintot fordítunk kulturális célokra. — Ebből az összegből — mondotta Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter ismertetésében — több mint 300 két-, négy-, illetve nyolctantermes iskolát létesítünk, több mint ezer isko­lát helyreállítunk, illetve kibővítünk, úgyhogy az általános iskolai tantermek száma kétezerrel növekszik. Az ötödik tervév végére az általános iskolai tanulók száma eléri a másfél­­milliót. Négyezer iskolát kémiai labo­ratóriummal, további négyezret pedig fizikai kísérleti eszközökkel szerelünk fel Háromezer iskola kap rádiót, ezer iskola pedig műhelyberendezést.­­ Közel 800 új tanítói lakás létesül és 26 új tanulóotthont építünk. A gyógypedagógiai főiskolák számát tízre emeljük. A középfokú iskolákat ipari gócpontokba tömörítjük. Csepelen és Pécsbányatelepen, Budapesten a XIII. k­erületben, Diós­győrött, Ózdon, Tatabányán és Salgó­tarjánban tizenkétosztályos, Budapesten a III. és XIV. kerületben és Dorogon nyolcosztályos új középiskolát építünk. A Tiszántúl , eddig elhanyagolt mezőgazdasági köz­pontjaiban új középiskolák létesülnek, így Mátészalkán és Berettyóújfalun. — Az egyetemi reformmal kapcsolat­ban ki­bővítjük a budapesti, debreceni és szegedi orvosi tanszéket. — Magyarországnak a közel­jövőben 10 ezer új mérnökre van szüksége és ezért kibővítjük a Ríz­­egyetemet, az Állami Műszaki Főiskolát és Miskolcon teljesen új nehézipari mű­szaki egyetemet létesítünk. Az ötéves terv művészi alkotásai között szerepel a budapesti és a győri új Nemzeti Színház. Új kultúrházakat építünk és számukat 1230-ra emeljük. — Nyugodtan elmondhatjuk — fe­jezte be beszédét Ortutay Gyula —, hogy a hároméves terv és még inkább az ötéves terv új, fényes korszakot nyit a magyar művelődés történetében. „Jó tanulással fogjuk meghálálni Titokzatos láda érkezett a minap a bábonymegyeri általános isko­lába.. Nemcsak a­ diákok, a tanítók is nagy izgalommal kezdték kibon­tani. Kémcsövek, fémhálók, lombikok, üvegtölcsérek, különböző keverő­­csészék és 48 fajta vegyszer került elő. A csomaggal egyidőben érkezett levél tudatta az iskola igazgatójával, hogy a kislaboratóriumi felszere­lés a­ vallás- és közoktatásügyi minisztérium ajándéka és azt a célt szolgálja, hogy a VIII. osztályos tanulók ne csak tankönyvből és az elmélet alapján, hanem a gyakorlatban is tnulmányozhassák a termé­szettudomány törvényszerűségeit. Összesen kétezer általános iskola kapott ajándékba kislaboratóriu­­mot. Mindenütt nagy volt az öröm. Azóta alig várják a gyerekek a fizikaórát. A bábonymegyeri iskola diákjai pedig nyomban tollat vet­tek a kezükbe. A levelet még Dobos László, Horváth József, Erdélyi Lajos, Vázso­­nyi Gyula, Veréb Gyula, Benkő István, Major Károly, Palotai István, Horváth Géza, Kadlicskó József, Szabó Jenő, Mircsák István, Dobos István, Arató Irén, Bálás Irén, Farkas Karolin, Péter Ilonka, Bálint Rozália, Berke Erzsébet ,és Vámosy Katalin írta alá. n m I . I« dl VOMAh -­is* Uloxo kbouojbJJj^J^-­ O^OjricLe­koidi ruOu^cru­rrv^x^hoJjoJjrJu^ E yusiho a dolgozóknak

Next