Friss Ujság, 1950. október (55. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

HARCOLJ A BÉKÉÉRT! JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság megteremtésének egyéves évfordulója alkalmából­ ­ Mao Ce-tung elvtársnak! A magyar dolgozó nép és a Magyar Dolgozók Pártja nevében fogadja forró üdvözletünket a Kínai Népköztársaság megteremtésének első évfordulóján. A magyar dolgozó nép lelkes öröm­mel látta a kínai nép szabadságharcának győzelmét és a legnagyobb rokonszenv­­vel kísérte azokat a hatalmas eredmé­nyeket, amelyeket a Kínai Népköztársa­ság az újjáépítés frontján az Ön vezeté­sével az elmúlt esztendő alatt elért. Fel­becsülhetetlen az a harc is, amelyet a nagy kínai nép a béke megvédéséért, az imperialista hatalmak ázsiai gyarmatosító politikája ellen folytat. A magyar dolgozó nép nevében to­vábbi sikereket kívánunk a Kínai Nép­­köztársaságnak és ennek a béke meg­védése és az országépítés nagy munká­jában. Meleg kommunista üdvözlettel: Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében RÁKOSI MÁTYÁS főtitkár, "Topá­ : * Mao Ce-tungnak, a Kínai Népköztár­saság központi népi kormánya elnökének, Peking. A kínai nép nagy nemzeti ünnepe, nép­­köztársasága kikiáltásának első évfor­dulója alkalmából fogadja a Magyar Nép­­köztársaság minisztertanácsának és a magam legmelegebb üdvözletét. A ma­gyar nép csodálattal és együttérzéssel kísérte a nagy kínai nép hősi népfelsza­badító harcát, amelynek eredményekkép­pen a Kínai Kommunista Párt és az Ön vezetése alatt lerázta magáról az évszá­zados feudális és az imperialista elnyo­más igáját. Szívből kívánjuk, hogy Kí­nának ma még megszállott területei is mielőbb felszabaduljanak. A kínai nép világtörténelmi győzelme és jelenlegi elszánt állásfoglalása az ország ellen törő imperialistákkal szemben hatalmas csapás a háborús gyújtogatók terveire és nagy mértékben hozzájárul a nagy Szovjetunió vezette, legyőzhetetlen bé­ketábor további erősödéséhez. Teljes si­kert kívánok országuk újjáépítéséhez és a függetlenségért és a békéért folyatatott küzdelmükhöz DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * Csu En-lajnak, a Kínai Népköztársa­ság központi népi kormánya külügymi­niszterének, Peking. A kínai nép legnagyobb ünnepe, ok­tóber 1-e alkalmából fogadja forró sze­­rencsekívánataimat. A magyar nép, amely testvéri együttérzéssel kísérte a nagy kínai nép felszabadító harcát a kül­földi imperialisták és belföldi csatlósaik ellen, most őszinte csodálattal figyeli azokat a hatalmas eredményeket, ame­lyeket hazája újjáépítése terén ér el. A magyar és a kínai népet egyre szorosab­ban fűzi össze a Szovjetúnió iránti ba­rátság és a béke megvédéséért vívott harc. A magyar nép, amely felháborodás­sal értesült az imperialista agresszorok Kína elleni legutóbbi provokációjáról, a nagy kínai népnek a békéért folytatott küzdelmét saját ügyének is tekinti. Szi­lárdan meg vagyok győződve, hogy a Kínai Népköztársaság harcát és építő munkáját további nagy sikerek fogják koronázni KÁLLA­ GYULA, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. * A SZOT távirata az összkínai Munkásszövetséghez A Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a következő táviratot küldte az összkínai Munkásszövet­ségn­ek: ,­­ . ,,A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa a magyar szervezett dolgozók nevében forró testvéri üdvözletét küldi az összkínai Munkásszövetségnek és rajta keresztül az egész kínai dolgozó népnek a Kínai­ Népköztársaság kikiál­tásának első évfordulója alkalmából. Kívánjuk, hogy a hős kínai nép Mao Ce-tung elvtárs vezetésével újabb és újabb sikereket érjen el a szabad, erős, virágzó Kína felépítésében, mutasson továbbra is példát Ázsia és az egész világ elnyomott népei számára, erősítse továbbra is a Szovjetunió vezette im­­perialistaellenes béketábort. Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa Apró Antal főtitkár" ^ * : Az MNDSZ távirata * a Kínai Nőszövetséghez A Magyar Nők Demokratikus Szö­vetsége az alábbi táviratot küldte a Kínai Nőszövetségnek:­­ ,,A magyar asszonyok milliói hevé­ben a Szabad Kína hős­ asszonyainak, nemzeti ünnepük alkalmából sok sikert kívánunk további felszabadító harcuk­hoz és szocializmust építő munkájuk­hoz népük és az egész világ békéjéért. A Szovjetunió vezetésével, a hős kínai néppel és minden békeharcossal együtt mi is fokozzuk erőfeszítéseinket a béke megvédéséért. Magyar Nék Demokratikus Szövetsége" A Biztonsági Tanács meghívta a Kínai Népköztársaság képviselőjét a tajvani kérdés tárgyalására A Biztonsági Tanács szeptember 29-i ülésén lefolytatta a szavazást az ecuadori küldött határozati ja­vaslata felett. A javaslat arra iráá­nyul, hogy a Tajvan szigetére való fegyveres behatolással kapcsolatos panaszt tűzzék az 1950 november 15-e utáni első ülés napirendjére és a vitára hívják meg a népi Kína képviselőit. A javaslat mellett a­ Szovjetunió, Anglia, Franciaország, India, Norvégia, Ecuador és Jugo­szlávia megbízottai, ellene az USA, a Kuomintang-küldött, Egyiptom és Kuba képviselői szavaztak. Miután az elnök bejelentette, hogy a Ta­nács elfogadta a javaslatot, a Kuo­­mintang-klikk képviselője abban a kétségbeesett igyekezetében, hogy megakadályozza a kínai népi kor­mány meghívását, vétót emelt a sza­vazás ellen. Miután a vétójogot csak lényegbevágó kérdésnél lehet alkalmazni, vita indult meg arról, hogy az említett kérdés lényegbe­­vátóó-e, vagy­ pedig ügyrendi. Mattfi megcáfolta a Kuomintang-klikk képviselőjének csavaros érveit. Más tanácstagok is kimutatták, hogy a Kuomintang képviselőjének állás­pontja teljesen tarthatatlan. A vi­tát a következő ülésen folytatják. A Kuomintang-kü­l­d­ött vétójogá­val kapcsolatban a Biztonsági Ta­nács szavazás keretében döntötte el, hogy az ecuadori javaslat eljá­rási kérdés, így a határozat a Kínai Népköztár­saság képviselői­nek meghívásáról jogerőre emel­kedett. Az ülés befejező részében Malik követelte, hogy tárgyalják meg a Korea békés lakosságának és fő­városainak az amerikai légi­erők által történt embertelen bom­bázásának halaszthatatlan kérdé­sét. A Biztonsági Tanács tagjai ennek ellenére az ülés bezárása mellett szavaztak, de Malik sürge­tésére beleegyeztek, hogy szeptem­ber 30-án ennek a kérdésnek felül­vizsgálásával folytatják munkáju­kat. _ Egy esztendő nem­ hagy idő egy nép életében. Mégis a kínai nép a Népköztársaság fennállásának egy éve alatt nagyobb változásokon ment ke­resztül, mint azt megelőzően hosszú évszázadokon át. A hősi szabadság­­harc után méltó lelkesedéssel és oda­adással dolgozik a nép, hogy hazáját gazdaságilag felemelje, függetlenségét biztosítsa és örökre lehetetlenné, tegye gyarmati leigázását. Egy esztendővel ezelőtt, 1949 októ­ber 1-én választották meg a Kínai Népköztársaság központi kormányát. Kína dolgozó népének első feladata a nehézipar fejlesztése volt. A hosszú im­perialista kizsákmányolás minden ere­jével arra törekedett, hogy Kínában hát­térbe szorítsa az ipari fejlődést. A ha­talmas országot nyersanyagtermelő te­rületnek tekintették, amelynek kincseit elrabolták és Angliában, Amerikában, Japánban dolgozták fel. Ez a politika eredményezte, hogy Kínában az ország összes termeléséből az iparra még ma is mindössze tíz százalék esik.­­ Nehéz akadályokat emelt az ipar fejlesztése elé a polgárháború pusztí­tása is. Amikor a felszabadító néphad­sereg egy évvel ezelőtt végérvényesen megtisztította az országot az ellenség­től, a kínai vas- és acéltermelő gyárak kilencven százaléka, az energiatermelő eszközöknek pedig ötven százaléka ro­mokban hevert. Mandzsúria felszabadí­tásakor nem maradt egyetlen ép vas­úti híd sem, a szénbányákat­­a vissza­vonuló Kuomintang hadsereg vízzel árasztotta el, a legtöbb üzemet pedig a földdel tette egyenlővé. Azóta a helyzet gyökeresen megvál­tozott. Egyik gyár a másik után kezdi meg a termelést s a munkások versenye a termelés növelésére és a minőség megjavítására új meg új sikereket eredményez. Az iparilag fontos észak­keleti terület széntermelése például fele annyi géppel már elérte az 1944. évi termelés 87 százalékát. A vas- és acélipar pedig ebben az évben, már 1.600.000 tonna vasat és acélt fog gyár­­tani. Hatalmas sikereket értek el a kínai vasutasok is. Az elmúlt tizenkét hónap alatt óriási munkát végeztek és számos olyan vonalon állították helyre a forgalmat, amelyen a Japán elleni háború kitörése óta nem jártak vona­tok. Ebben az évben fordult elő 13 év óta először, hogy Kína valamennyi fő vasútvonalán menetrendszerűen közle­kednek a vonatok. Az ipari munkások és a vasuta­sok hősi erőfeszítésének segítségével és példamutatásával jelentős fellendülés mutatkozik a mezőgazdaságban­­. Az ország túlnyomó részében "befejezték a történelmi jelentőségű földreformot, kü­­lönböző vidékeken 30 központot létesí­tettek a mezőgazdasági kártevők elleni harc fokozására, és gépesített állami mintagazdaságokat létesítettek, amelyen két traktorral, valamint egyéb mező­­gazdasági gépekkel láttak el. Ezeknek, az erőfeszítéseknek eredményeképpen —­ bár a múlt évben húsz év óta példát­lan árvizek és aszályok sújtották Ki­­m­ít — az ország élelmiszerellátása jobb, mint bármikor ezelőtt .A Kommunnista Párt vezetésével dia­­dalmasan megvívott szabadságharc a kínai nép számára megteremtette­ a felemelkedés "lehetőségét. S amikor a Népköztársaságának egyéves születés­­napján Kína népe kegyelettel adózik a hősöknek, akik életüket adták a szabadságért, mindenekelőtt hálás szeretettel fordul a Szovjetunió felé. Tudják, hogy nem vívhatták volna ki a szabadságot, ha egyedül állnának az­ imperialistákkal szemben. Mao Ce-tang a népi kormány elnöke, a felszabadító harc legendás ve­zetője így foglalta össze a kínai nép érzelmeit: „Ha nem volna Szovjetúnió, ha nem lett volna győzelem a fasizmus elleni második világháborúban , ami különösen fontos számunkra, ha a lapáti, imperializmust nem verték volna szét akkor a nemzetközi reakció erős nyo­­­mása természetesen sokkal erősebb len­ne, mint most. Vájjon kivívhattuk volna-e a győzelmet ilyen körülmények között? Persze, hogy nem. Ugyanígy lehetetlen volna megszilárdítani a győ­zelmet." Nem kétséges, hogy a nagy kínai nép a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok önzetlen, testvéri segítségére támaszkodva továbbra is sikeresen tel­jesíti történelmi feladatait és biztosítja az ország függetlenségét, boldog jövőjét­ Mao­ Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság elnöke. AZ EGÉSZ NÉMET NÉP, A BÉKÉT AKARJA A Német Kommunista Párt vezetősége kiáltványt intézett Nyugat-Németország lakosságához. A kiáltvány rámutat, hogy a háborús veszély rendkívül komoly, mert a Newyorkban hozott határozatok értelmében az imperialisták a bonni bábi­államot a Szovjetunió és a népi demo­­kráciák eben irányuló háborúra akarják felhasználni. Hangsúlyozza a kiáltvány* hogy ez nem történhet meg, mert a£ egész .német gég * békét akarja*

Next