Független Magyarország, 1905. március (4. évfolyam, 1061-1091. szám)
1905-03-02 / 1062. szám
10_______________________________ fÜGGETLEIT MAGYARORSZÁG 1905. március 2. mmngm ár Elek Pál udvari tanácsos. A távozó Tiszakormány által adományozott kitüntetések között ma egy olyan férfiú kitüntetését találjuk, amely széles körben fog osztatlan megelégedést kelteni. A hivatalos lap mai híradása szerint malomszegi Elek Pált, a Magyar Kereskedelmi rt. vezérigazgatóját udvari tanácsosi méltósággal tüntette ki a király. Ez a kitüntetés úgy a puritán jellemű férfinek, mint közgazdasági életünk egyik legkiválóbb egyéniségének szól. Malomszegi Elek Pál kitüntetése a magyar külkereskedelemre is újabb fényt vet, amelynek az új udvari tanácsos úgyszólván vezére és irányítója. Több mint egy évtized óta áll malomszegi Elek Pál a magyar külkereskedelem élén, s ez idő óta minden tekintetben irányítója kiviteli törekvéseinknek. A nagy magyar miniszter, Baross Gábor külgazdasági vezérelvel letéteményesének bizonyult malomszegi Elek Pál mindvégig, s évek hosszú során keresztül nem volt külkereskedelmünkben se erzékenyebb evolúció, amelyben nem őt illette volna az oroszlánrész. Közel két évtized óta mindmáig szünetlenül és lankadatlan hévvel dolgozott a vezetése alatt álló Magyar Kereskedelmi Társaság felvirágoztatásán, és csakis hatalmas szaktudásának és kiváló képességeinek tudandó be ennek intenzív fejlődése, mely újabb üzletágak keletkezésében s a részvénytőkének szükségessé vált szaporításában nyilvánult meg. Nagy feladatok vártak malomszegi Elek Pálra, amikor hivatalába lépett s ő ezeket a feladatokat mindvégig fényesen oldotta meg. És kitüntetése mindazáltal nem a Kereskedelmi Társaságnak, hanem az egész magyar gazdasági életnek ügye. Sokat, nagyon sokat köszönünk malomszegi Elek Pálnak. Roppant szaktudásával és szinte egyedülálló képességeivel sikerült fellendítenie Fiume kereskedelmét s ezáltal egyetlen tengeri kikötőnket csak szorosabban fűzte az anyaországhoz. Ma már Fiumében bonyolódik le a magyar külkereskedelmi forgalom tekintélyes hányada s behozatalunkban malomszegi Elek Pál iniciatívájára hódított tért a gyarmatáruk és gyümölcsfélék behozatala. Úgyszintén neki köszöni kereskedelmi életünk az olyannyira számottevő aukciórendszer meghonosodását is. Ezernyolcszázkilencvenkettőben honosította meg nálunk malomszegi Elek Pál ezt az intézményt a budapesti déligyümölcsaukció létesítésével s az ő hatalmas erélyének köszönjük az évenkint több ízben megismétlődő gyapjúaukciók fennállását is, amelyeknek eredményeképen a vámkülföld legtávolibb országaiból is a magyar fővárosba tódulnak az érdekeltek. Általában alig van kimagaslóbb eseménye az utóbbi évek gazdasági életének, amelyből Elek Pál ne vette volna ki részét s amelyben a siker ne az ő nevéhez fűződnék. A magyar folyamhajózás szervezésének terve, a Magyar Királyi Államvasutak gépgyárának létesítése, mind, mind malomszegi Elek Pál lángoló lelkesedéséről tesznek tanúbizonyságot. Külföldi tanulmányútjai maradandó nyomot hagytak a magyar gazdasági életben. Messze idegenben szerzett piacot a magyar gépiparnak, Oroszországban és Romániában s ma mindkét állam rendes fogyasztója a magyarországi gépgyáraknak. A távoli Keleten is találkozunk malomszegi Elek Pál alkotásaival. Az európai és ázsiai Törökországban csak úgy mint Afrikában feltalálja a magyar utazó Kereskedelmi Múzeum áldásos működésű kirendeltségeit, amelyek kivétel nélkül az exportfejlesztési mozgalomnak állnak szolgálatában. Ennek az exportfejlesztési mozgalomnak, a magyar kiviteli törekvéseknek úttörője malomszegi Elek Pál, magyar királyi udvari tanácsos, aki nélkül külkereskedelmünk soha sem jutott volna arra a tekintélyes helyre, amelyet ma avilágforgalomban elfoglak Amit csak tesz, minden a magyar külkereskedelem nagyratörő céljait szolgálja s ugyanezt tapasztalhattuk néhány év előtt is, amikor a hazai sónak szerzett piacot a külföld országaiba. Az iparsó-adminisztráció terén valósággal korszakalkotó eredményre vezetett széleskörű reformmunkája, aminek legjobb tanúsága az a tény, hogy míg azelőtt alig 150—160 iparos vehette igénybe az olcsó iparsó kedvezményét, ma már a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság szervezete révén közel 2000 hazai iparos részesül e jótéteményben. Még sok egyéb hasonló fajtájú vállalkozásban vett részt Elek Pál, megteremtette a magyar keleti csomagposta-forgalmat stb. Elek Pál számos közérdekű testületnek és vállalatnak vezetésében vesz részt; nevezetesen: tagja a kereskedelemügyi minisztérium tarifabizottságának, az Adria tengerhajózási társaság igazgatóságának, az Országos Kereskedelmi és Iparoktatási Tanácsnak, az Országos Iparegyesület igazgató-tanácsának stb. Élénk részt vesz a közjótékonyság terén: az Erzsébet Szanatórium igazgató-tanácsosa, a Klotild-Szeretetház pénztárosa. Ez a mai kitüntetés az egész magyar kereskedelmi életnek ügye és nemcsak a Társaságé, amelyet felvirágoztatott. Egész gazdasági életünknek dicsőségére válik, hogy akadt vezéralakja, aki a szabadelvű párti kormányok idejében is a gazdasági önállóságnak volt híve, akinek törekvései mindig a gazdasági függetlenítésre irányultak. Számos miniszteri szakértekezleten és kamarai tanácskozáson szállt síkra malomszegi Elek Pál Magyarország külgazdasági önállóságáért s mindig azok közé tartozott, akik a vámterületi közösség ellen harcoltak. És ezért kitüntetése csak csekély mértékű honorálása , hervadhatatlan érdemeinek az uralkodó részéről, amelyről jól esik tudomást vennünk abban a biztos tudatban, hogy malomszegi Elek Pál kiváló egyénisége a magyar gazdasági életben mindig magasabbra fog emelkedni. — Orosz katonák. Keletázsiában napnap után püfölik az oroszt, Oroszországban lobog a lelkekben a forradalmi láng, ellenben a pobjedonoszcevek otthon is békét remélnek s azt hiszik, hogy új emberáldozattal ki lehet erőszakolni a csatatéren orosz győzelmeket. Küldenek tehát folyton folyvást uj katonaságot Keletázsiába. Ha odaér a katona, akár éhenveszhet és megfagyhat élelem meg ruha nélkül, de ha nem gazdálkodnak is így a harctéri szállító urak, akkor is nehéz reménykedni az olyan katonák győzelmében, akik épenséggel nem lelkesednek ezért a háborúért. Márpedig — nem egy eset példázta már — ugyancsak nem lelkesednek. Most is érkezik Varsóból egy rendkívül érdekes és jellemző példa hire. Az orosz-lengyelországi Új - Alexandrovoban a 71. gyalogezred parancsnoka a díszszemlén így szólott a katonákhoz: — Testvérek, talán nemsokára ránk kerül a sor, hogy a japánok ellen vonuljunk ! Fogadjuk meg, hogy mindenkor meg fogjuk óvni az ezred becsületét! Erre az egész ezred szinte egyhangúan ezt kiáltotta: — Nem, mi nem megyünk a háborúba! Ez a váratlan felelet ugyancsak nagy megdöbbenést keltett. És hogy mekkora a forradalmi mozgalom ereje Oroszországon, legjobban bizonyítja az a jelentés, hogy «még nem tudják, mi lesz a következménye ennek az incidensnek.» Az ezredes urnak és katonáinak fent leírt véleményeltérése az orosz törekvésekbe új és igen fontos mozzanatot hoz: a katonaság megtagadja az engedelmességet. A zsarnok uralomnak ez jelenti a végét. ■— Március 15. A szabadság napját a Keleti Kereskedelmi Akadémia ifjúsága matinével ünnepli meg. Az ünnepség rendezésében a tanári kar néhány tagja is részt vesz. Az ünnep napján úgy az első, mint a második évfolyamon szünetelnek az előadások. — Lujza hercegnő ügye. A szerencsétlen Kóburg Lujza hercegnő ügye csak lassan tisztázódik. A párisi Temps legutóbbi számában hosszú tudósítást közöl a Kóburg Lujza ügyében végzett orvosi vizsgálatról. A Temps azt mondja, hogy a Westminsterhotelben, a hercegnő szállásán tíz orvosi konferenciát tartottak, melynek eredményeképen jelentést készítettek a hercegnő egészségi állapotáról. A jelentésben Garnier és Magnan tanárok azt a véleményt fejezték le, hogy Lujza hercegnő egészségi állapota egyáltalán nem olyan, hogy őt gyógyintézetben kellene tartani. — Disztaggá választás. Tabody József cs. és kir. kamarást, a szabadkai Fehér Keresztegyesület 19 évi buzgó tevékenységéért, amelyet az intézet ügyei közül kifejtett, örökös dísztagjául választott, — Jubiláló föreáliskola. Székesfehérvári tudósítónk jelenti: Az itteni állami föreáliskola fennállásának félszázados jubileumát március 19-én fényes ünnepség keretében fogják megtartani. A székesfehérvári főreáliskolát, mely második volt az országban, 1854-ben nyitották meg. Az első években csak négy osztályú volt, később azonban nyolc osztályúvá alakították át. — Ünnepeit polgármester. Pápán Mészáros Károly polgármester tiszteletére abból az alkalomból, hogy a Ferencz József-renddel kitüntették, lakomát rendeztek. A lakomán 300-an vettek részt, köztük báró Bánffy Dezső, a város orsz. képviselője is. Koller Sándor alispán a vármegye, dr. Antal Géza a város nevében köszöntötte fel a polgármestert. Sült József kir. tanácsos Bánffy Dezsőt éltette, ki a polgármestert köszöntötte fel. — Gorkij betegsége. Gorkijné — mint Pétervárról jelentik — azt mondta az újságíróknak, hogy férjének állapota nagyon aggasztó. Gorkij azzal a kéréssel fordult a hatósághoz, engedjék meg, hogy egészségének helyreállítása végett Krimiába utazhasson, de a hatóságok ezt a kérését elutasították. — Az egyetem Csokonai-ünnepe. Az egyetemi olvasócsarnok irodalmi és retorikai szakosztálya március 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a központi egyetem kupolatermében a költő halálának százados évfordulója alkalmából Csokonai-ünnepet rendez. Az ünnep műsora a következő : 1. Kéer B. Csokonai nyitánya. 2. Dr. Demkó György rektor megnyitó beszéde. 3. Csokonai. Gulyás József pályanyertes költeménye, szavalja ifj. Lányi Ernő. 4. Emlékbeszéd. Mondja Beöthy Zsolt főrendiházi tag, egyetemi tanár. 5. A reményhez. Csokonai költeménye, szavalja R. Maróthy Margit, a Magyar Színház művésznője. 6. Csokonai és Lillája. Irta és felolvassa Madai Gyula szakosztályi elnök. 7. Lavotta: «A tihanyi echóhoz», Lengyel Dezső: «Muzsikálnak, muzsikálnak» (szöv. Baja Mihálytól), «Busan szól a» (szöv. Zsitvay Tibortól). Kóczó Antal zenekarának kísérete mellett énekli Kenedich Kálmán, a Népszínház tagja. 8. Csokonaidalok. Hegedüli Kóczó Antal. 9. Dr. Heinrich Gusztáv prorektor záróbeszéde. — Házasságok. Krámer Alfréd károlyvárosi földbirtokos és gyáros eljegyezte Czukor Erzsike kisasszonyt özv. Czukor Emilné leányát Szentesről. Hegedüs Ferenc kerületi szövetkezeti könyvelő e hónap 27-én tartotta esküvőjét Bertics Mariskával Tamásiban. Fischer Jakab Babócsáról eljegyezte Vértessi Adolf, a kaposvári izr. népiskola igazgatójának leányát, Etelkát. — Báró Rotsoild esküvője. Párisban tegnapbáró Rotschild Ede, a világhírű cég társtulajdonosa lépett a nyolcadik kerületi maire előtt házasságra Halphen Germaine kisasszonynyal, Halphen Emil és neje szül. Főnéd Elvira leányával. Az após a nagybátyjának, Jacques Sternlnek halála óta társfőnöke a Stern cégnek, melynek Londonban és Frankfurtban vannak fióküzletei. A vőlegény jelenleg 37 esztendős s holnap templomban is megesküszik menyasszonyával. Az esküvő nagy esemény lesz Párisban s az ünnepségen részt vesznek a legelőkelőbb polgári körök, az arisztokrácia s a művészvilág képviselői. A márkapár remek ajándékokat kapott. A sok értékes és művészi becsű holmi között egy pompás ezüst szamovár van Witte volt orosz minisztertől. A királygyilkosok ellen. Miután Szerbiában egyenes és férfias után nem tudnak megszabadulni a királygyilkos tisztek uralmától, a morális és a közérdek pedig sürgősen kívánja ennek a terrorizáló csapatnak a közéletből való minél előbbi száműzetését, a «Politika» című belgrádi lap eredeti javaslattal áll elő. Egy magasrangú tiszt tollából ott közölt cikk ugyanis azt ajánlja, hogy a tisztikar körében titkos szavazást kell elrendelni, váljon az összeesküvők mellett vagy ellenük dönt-e a többség. Ha az összeesküvők mellett szavaz, akkor az ellenkező véleményen levő tiszteknek ki kell lépniök a hadseregből, ellenkező esetben haladéktalanul nyugdíjazni kell az összeesküvésben részes tiszteket. Mind a két esetben az alaptalanul nyugdíjazott tiszteket és a 65 évesnél nem idősebb tábornokokat reaktiválni kell. A parancsnoki állások egy külön bizottság javaslatai alapján újból töltendők be. Ennek a tervnek nagy visszhangja van a szerb fővárosban.