Független Magyarország, 1905. április (4. évfolyam, 1092-1120. szám)
1905-04-30 / 1120. szám
1905. április 30. JUCMJETTE» MAGYARORSZXO 4» Tannhauser — — — — — Gassi Wolfram — — — — — Bignto Walker — — — — — Dalnoki Béni Biteroff — — — — — Kiss Dezső Reimar — — — — — Szendrőy Lajos Vénusz ■— — — — — Rotter Gizella Amabban a balletet C a m p i 11 i balletmeeter tanította be s Erkel Ferenc, ki már 1867-ben lelkes híte lett Wagnernek, művészi lelkesedéssel nnitotta be az operát. Emebben Erkel Sándor vezényelte a zenekart. Az első előadás szereplői közül mér csak négyen tagjai az Operaháznak: Nem, Dalnoki, Kiss és Szendrőy. A két főszerepet időrendes fölsorolással a következők énekelték : Erzsébetet — Tarolls Emma, Szigetiné, Oselio Gina, Schröder- Hanfstänger Mária, Baumann-Trilovné, Vandiola Mária, Rossini Adél, Krammer Teréz, Vasquezné Itália, Diószgné Berta, Sedlmayr Zsófia, Strasserné és Viola Lenke; Tannhausert — Gassi, Hajós, Pero 11, De Gradh, Weitlinger, Bronik, Ernst (akit rekedtsége miatt a második felvonástól kezdve Bronlik helyettesített), Ritterthaus, Schaffenberg, Larizza, Warruth Burran és Anthes. Tulajdonképen nálunk Tannhausernek Lohengiint meg kellett volna előzni sorrendben. Liszt Ferenc, Mosonyi Mihály és id. Ábrányi Kornél erősen kardoskodtak mellette. De a párisi Tannhäuser bukás után (1861) még Wagner személyes megjelenése sem tudta Erkel Ferencet, a Nemzeti Színház akkori főzeneigazgatóját az ügynek megnyerni. Erkel csak 1867. körül állt Wagner táborába, Dózsa György című dalművének megírásaban. Bizony időbe került, míg az édeskés olasz zenészek akkortájt lelkes barátai meg tudtak barátkozni az új stílussal. Mindenesetre érdekes világot vet az akkori zenei műveltségre, hogy a közönségnek külön tudomására kellett adni, hogy a «Vénuszhoz intézett dal nem kuplé, hanem himnusz a bűnhöz.» A darabról előzetesen és utólag írt egy-egy tárcát Vadnay Károly, Ábrányi Kornél (Fővárosi Lapok) és Bertha Sándor (Pesti Napló). Bertha igen erős kritikája szerint: «Tannhauser egy lángeszű kezdeményezőnek majd fönséges, majd gyerekes szerzeménye». S báró Orczy mégis színre hozta, sőt dacára annak, hogy a második előadáson 12 bérelt páholya üresen tátongott, már az első hónapban ötször tűzte ki előadásra Tannhausert. " * Wagnernek talán egyetlen művében sem szerepelnek annyira a személyes élményei, mint Tannhauserben. Mondhatnék, fordulópontot jelent az nemcsak művészetében, ds individuális életében is, midőn a Rienzi-hatás diadalától ittasan a felületességek és külsőségek minden csábításának energikusan ellenállott. Ha ezzel szemben a zajos párisi életet, avagy épen udvari zenekarigazgatói díszek méltóságát tekintetbe vesszük, aatán Rienzi óriási sikerét, bátran mondhatjuk, hogy ideáljához való kitartó ragaszkodás csodálatunkra méltó nála. S hogy az élet élvezetei utáni vágyakozás Wagnerben nem hiányzott, épen Tannhauser jelleme, szenvedélyes hevessége legjobban bizonyítják. A holnapi, századik előadás alkalmából nekünk is eszünkbe jutnak Liszt Ferenc szavai, ki Tannhauserről szólva igy szólt: «Láncoló szellem műve, ki hivatva van kettős koronát hordani, tűzből meg vasból, csodásan álmodva, ahogyan költők álmodhatnak csupán.» (*) A jövő színház! hét. Apró bemutató a Nemzeti Színházban, Bertram vandégjátékai az Operában, a Népszínháznak Budára való költözködése, a berliniek vendégjátékainak folytatása és befejezése a Vígszínházban, Miss Mary Halton vendégfellépései a Magyar Színházban és újból «János vitén» Fedák Sárival: ezek főbb mozzanatai a jövő színházi hétnek, amelynek részletes műsora itt következik: Az Operahézban holnap, vasárnap kerül századszor előadásra »Tannhäuser». Kedden kezdi meg vendégjátékait Bertram Tódor a «Bolygó hollandi-ba», második fellépése a «Faust»-ban lesz Mefisztó szerepében, jövő hétfőn pedig a «Parasztbecsület»-ben Alfiót és a «Bajazzók»-ban Toniot fogja énekelni. Csütörtökön «Lakmé»-t adják Yvonne de Treville vendégfelléptével. A Nemzeti Színház hétfőn és jövő vasárnap este — Alszeghy Irmával, Ódryval és Császárral — «Az ember tragédiájá»-t hozza színre, kedden «A szökött katonái», szerdán az «Enyészet» előtt Dezső József «Egy szál mikus» című egyfelvonásos színművét mutatja be D. Ligeti Juliskával Paulayné val, Paulay Erzsivel és O dry-val, csütörtökön «A boszorkány»-t adják elő, pénteken az «Erősek és gyengék»-et, szombaton a «Kitherankie herceg»-gel az egyfelvonásos újdonságot, vasárnap délután pedig a «Folt, amely tisztitl kerül előadásra. A Népszínházban holnap játszanak utoljára ebben a szezonban. «A betyár kendőjé»-t adják elő, amely után záporpróba lesz, szombaton már a budai arénában hozzák szinre «A sárga csikó»-t, vasárnap délután «A parasztkisasszony»-t, (mind a két darabot Blaba Lujzával) és vasárnap este a «Boccaccó»-t. A Vigsza bázb.nsorác, a németek további vendégjátékaiul ezek a darabok szerepelnek : holnap, vasárnap este a «Traumulus», hétfőn Hauptmann Gerhart komédiája, «A prémes kabát» s ez után a «Becsületének orvosa», kedden «Népgörbölő», szerdán Hirschfeld György színműve, «Egymás mellett», csütörtökön «Bernd Róza», pénteken pedig búcsúelőadásul: «Nóra». Szombaton és vasárnap este a «Kézrólkézre», vasárnap déután a «Diákélet» van repertoáron. A Király Szinésóban keddig bezárólagA dancigi hercegné*-tudják Küry Klára vendégjátékával, szerdától minden este a «János vitéz«-t Bedák Sárivál. A Magyar Színházban pénteken és szombaton a «tréfák»-ban vendégszerepel Miss Mary Halton, aki a jövő héten a «Szegény Jonathén» Mollyjárban és a «Sherry» Janójában is fellép. E hét többi napjain az «Ex lex»-et adják. (*) A takácsok, Hauptmann Gerbardnak az emberi nyomorúságról szóló hatalmas drámáját játszották el a ma a Vígszínház berlini vendégei. A darabot a főváros közönsége három színházának előadásából ismeri és volt alkalma azt már más német művészektől is látni. De érdeklődését ez csak fokozta és a darab mai előadására színültig zsúfolt ház gyűlt egybe. Az érdeklődést a Lessing-színház tagjainak játéka bőségesen megjutalmazta. Tele volt az melegséggel, színnel, egyszerűséggel, mindenekfölött pedig hatalmas és megragadó erővel. Ezek a takácsok éltek, nyomoruk, szenvedésük szívünkbe kapott, szenvedélyes elkeseredésüket megértettük. A német művészet alakítása szinte megérzékítette a társadalmi rend roppant igazságtalanságait, az örvényeket, amelyek az élvező és dolgozó osztályokat egymástól elválasztják. A szereplők egész hosszú névsorát ide kellene iktatnunk, hogy mindenkinek juttassunk a dicséretből, de érjük be vele, hogy kiemeljük a hölgyek közül Schiff Elzát, Platt Johannát és Bertens Rózát, az urak sorából Bassermannt, Paulit, Forestet, Stie- ter Kurtot és Fuchsot. A mesteri összjátékot és tökéletes rendezést issleges felemlíteni Az előadás hatása a közönségre rendkívüli volt és különösen a rombolási jelenet után percekig tombolt a taps. Az előadást végignézte József Ágost főherceg és felesége Auguszta főhercegnő is. A krónikás hűség kedvéért idejegyezzük, hogy a fenségek a rombolási jelenet után nem tapsoltak.® (b. L) (*) A népszínház énekkarának jutalomjátéka. Derék szociális politika, hogy a Népszínház vezetősége a színház névtelen és lelkismeretes katonáinak és hegyeinek, a karszemélyzetnek engedte át a ma délutáni előadást: ha már babér nem jut a színpad páriáinak, legyen legalább jövedelemben részük. A Népszínház, valamint más színházak tagjai, továbbá cigányzenekarok készséggel kértek és vettek részt a kóristák és kóristanők jutalomjátékán, a «Tündérlak Magyarhonban» előadásán, és pedig a kép, hogy az ódon kis darab második felvonásába illesztett hangversenyen szerepeltek ének- vagy táncszámmal. Öröm volt persze nézni ennyi jó erő felvonulását és a viharos taps, amely a váratlanul beugrott Blaha Laza csupaszív énekét, Pálmai Ilka pompás knockabout-kupléját és táncát és Székely Irén kristálytiszta koloratúráját követte, egyaránt lelkesen zúzott Déri Margit és Ferenczy Károly kecses duettje, T. Harmath Ilona Niobe-keriyője, G. Kipolni Iván tánca, Komósi Emma és Ledofszki Gizella magyar dalszámai, Baumann Károly kacagtató kupléi és Kovács Mihály meg Pázmán Ferenc tréfás kettőse nyomán. Szívesen szólt végül a tét ház elismerése a magyar dalokat kísérő Ráez Laci és Farkas Pali zenekarainak is. Magában a darab előadásában nagy tetszés jutott Blaha Lujzán kivel Szirmai-nak, Szabó Antalnak és Pintérnek. (*) Színészeti akadémia. Két heti pihenés után ma ismét felvonultak az Uránia Színház színpadára a színészeti akadémia növendékei s eljátszották Sardou «Az idegesek» című vígjátékát, mint utolsóját azoknak az előadásoknak, amelyben a második évet végzett növendékek is részt vettek. Mielőtt tehát ez előadásra rátérnénk, nem mulaszthatjuk el az elmúlt év vizsgálati előadásaira visszatekintve, annak konstatálását, hogy az iskola vezetői, isten tudja miféle befolyás alatt, némely növendéket a többiek rovására valósággal favorizáltak, így aztán a növendékek között van sok olyan, nem is a tehetségesebbje, aki minden vizsgálati előadáson játszott, de van olyan is, aki egyáltalában nem jutott szóhoz. Ez pedig az iskola részéről akár szándékos rosszakaratból történt, akár tehetetlenségből, a legnagyobb igazságtalanság. Ezek kénytelen elmondása után rátérhetünk a mai előadásra, s szólunk elsősorban Hajdú Józsefről, aki nagy színészi kvalitásaival lelket emelt az előadásba. Marteau-t játszotta az igazi színjátszás, minden hatásának teljes ismeretével, igen nagy hatással. Mellette a többiek kissé jelentéktelennek tetszettek, de azért mégis megérdemli a dicséretét Gedő Gusztáv, aki minden előadásban játszott, továbbá Thuránszky Lucián, Bodonyi Béla, a lányok közül elsőnek Gergely Emma, azután Rózsák Gizella és Papp Etel. A közönség természetesen sokat tapsolt s Csiflag Teréz tanárnőt különös ovációban részesítette. (*) A Népszínház átalakítása, A népszínházi bizottság ma délelőtt ülést tartott, Halmos János polgármester elnöklése mellett s ez alkalommal felbomozták azokat a zárt ajánlatokat, amelyek a bontómunkákra, továbbá a bádogos, szobrász, kőfaragó, vasbeton, asztalos és lakatosmunkákra érkeztek. Az ajánlatokat, az összehasonlító számítások megtétele végett, kiadták a számvevőségnek. Legjobb kerti és gazdaságinNA g% «38VAiB beszerzésére » , ajánljaBerubás]len rr magssreskonettt, 18 BUDAPEST, «Háló vn-téz 9. Árjegyzék ingyen és bérmentés« Tudomány és irodalom. * A középiskola reformja. A Társadalomtudományi Társaság tegnap folytatta a husvéti ünnepek miatt félbeszakított vitasorozatát a középiskolai reform kérdéséről. Az előadások sorozatát ezúttal dr. Schaffer Károly idegorvos, egyetemi tanár, nyitotta meg, aki kifejtette, hogy a középiskola mai szervezetében szem elől téveszti sajátos hivatását. Ahelyett, hogy általános műveltséget nyújtana, szaktudósokat nevel. Különösen áll ez a klaszikus nyelvek oktatásáról. Jobb sorsra érdemes gyermekeket regbuktatnak azért, mert nincsenek eléggé beavatva az accusative cum infinitive és az abnativus absolute misztériumaiba. A klaszikus nyelvek helyett inkább modern nyelveket kellene tanítani, a természettudományokat pedig intenzívebb módon kellene oldatni. Egyúttal a testi nevelésre is nagyobb gond fordítandó, mert korunk idegessége nem üres frázis, de komoly valóság. Dr. Schuschny iskolaorvos pl. megállapította, hogy az V. kerületi reáliskola 200 tanulója közül 200 ideges gyermek van. A mi középiskoláink csak a tudomány követelményeire vannak tekintettel, a gyermekek idegéretét figyelmen kívül hagyják. Azt ajánlja, hogy az iskola a szellemi és testi kiképzést jobban tartsa összhangban és legyen figyelemmel az idegek ökonómiájára is. Dr. Schaffer nagy tetszéssel fogadott előadásával lezáródtak az idegorvosok előadásai és az iskolaorvosok