Független Magyarország, 1905. augusztus (4. évfolyam, 1211-1241. szám)

1905-08-03 / 1213. szám

s !" FÜGGETLEN M­AGYAR H­OFESÁG 1905. augusztus 3. — A képviselőház a nagyszécsényi Rákóczi­­ünnepen. A nógrádmegyei Nagyszécsényben ez év szeptember hónap 12-én a vármegye közönsége Rákóczi-ünnepet rendez abból az alkalomból, hogy a magyar rendek 1705. szeptember 12-én Nagyszé­­chényben II. Rákóczi Ferencet fejedelemnek kiál­tották ki. Az országos ünnepre, amely rendkívül fényesnek ígérkezik, Nógrád megye törvényhatósága meghívta a képviselőházat is és a meghívólevél most érkezett a képviselőház irodájába. A képvi­selőház elnöksége legkö­­zelebb felhívást intéz­ a képviselőház tagjaihoz, hogy a hazafias ünnepen men­tél nagyobb számban vegyenek részt.­­ A konstantinápolyi bombamerénylet. Zimonyból táviratozzék, hogy a belgrádi török követ, F­e­­­h­­­basa ma Konstantiná­polyból táviratot kapott, hogy a minapi merény­let elkövetője Rips névre szóló útlevéllel Belgrád felé utazott. Hasonló táviratot kapott ma Bécsből a zimonyi rendőrség is, mely csakhamar megállapí­totta, hogy egy ily névre kiállított útlevéllel a minap csakugyan keresztül utazott a zimonyi állomáson egy orosz alattvaló, de hogy hova és merre utazott el, azt egyelőre még nem tudják.­­ Konstantinápolyból táv­iratozzék, hogy a tegnapi házkutatás nem a beteg­sége miatt Európában tartózkodó exarka lakásán, hanem az exarkátus irodahelyiségé­ben volt. Török részről azt híresztelték, hogy az el­kobzott iratok között hetvenöt bolgár banda fő fény­képe van. Ezzel szemben az exarkátus körében azt állítják, hogy semmi kompromittálót nem találtak és hogy az elkobzott papírok nem egyebek, mint az exarkátusi hivatal iratai, amelyek között talán a hi­vatalnokoknak magánlevelei, vagy újságai vannak. Két alantas hivatalnokot és három hivatalszolgát l­e­t­a­r­t­ó­z­t­at­t­a­k. Ab­ban a tiltakozó jegyzékben, amelyet tegnap a por­tának átnyújtottak, Gregorius, az exarka he­lyettese energikusan tiltakozik a rendőrségnek amaz eljárása ellen, amelyet az exarkátus főbb tisztviselői­nek letartóztatása és több okirat lefoglalása alkalmá­val követett és kijelenti, hogy ezzel az exarká­tus b­e­c­s­ül­e­t­é­t és méltóságát meg­sértették. A jegyzék végül elhárít minden fele­lősséget azokért a következményekért, amelyek eme törvénytelenség folytán a török hatóságokat érhetik — Vörös és Szterényi üdvözlése. Az állami iparoktatási intézetek személyzete ma tisztelgett Vörös László kereskedelemügyi miniszternél és Szterényi József államtitkárnál. A minisztert a személyzet felkérésére Szterényi államtitkár üdvö­zölte, míg az államtitkárnál V­i­g Albert főigazgató tolmácsolta a személyzet ragaszkodását. Vörös és Szterényi — úgymond — az iparoktatás megteremtői voltak s az ő munkájuk eredménye, hogy ez az intézmény ma már a nyugati nagy államok nívóján áll. A miniszter válaszában különösen kiemelte az intézmény közgazdasági jelentőségét s biztosította a küldöttségét, hogy az iparoktatást további jóindulatá­ban fogja részesíteni. Itt említjük meg, hogy Vörös László ke­reskedelmi miniszter holnap reggel nyolc óra­kor Karlsbadba utazik, amely alkalommal az ott időző báró F­ejérváry Géza minisz­terelnököt is meglátogatja. Egy napi ott tartóz­kodás után tovább utazik családjához Franzensbadba, ahonnan pár nap múlva tér vissza a fővárosba. Tá­­volléte folytán a péntek­ kihallgatást Szterényi József államtitkár tartja meg. — Az interparlamentáris konferencia, D­es­se­w­f­f­y Arisztid, az interparlamentáris konferen­cia magyar csoportjának titkára, a közeli napokban körlevelet intéz a konferencia magyar csoportjának tagjaihoz, amelyhez csatolni fogja a belga rendező­bizottságtól néhány nap előtt kézhez vett meghívót és programmot, úgyszintén a magyar csoport részé­ről jelentkezők névsorát. Az augusztus hó 28-án Brüsszelben megkezdődő interparlamentáris konfe­rencia programmja a következő: H­é­t­f­ő­n, augusztus hó 28-án. Délelőtt 10 óra­kor a konferencia ülést tart, amely délután fél 3 órakor folytatódik. Este 9 órakor a belga csoport a Palais de Ration helyiségeiben fényes fogadásban részesíti a külföldi tagokat és a megjelent hölgyeket.­­ Kedden, augusztus 29-én délelőtt 10 órakor és délután fél 4 órakor ülést tart. Este 8 órakor a Theatre de la Monnaieben díszelőadás. — Szer­dán, augusztus hó 30-án. Kirándulás Liegebe. A kiállítás megtekintése. Reggeli az ünnepélyek csar­nokában. Záróülés. — Csütörtökön, augusz­tus hó 31-én. Kirándulás Mariomenteba és Charle­­roiba. A kőszénbányák megtekintése és lunch. A körlevél tudatja a konferenciára jelentke­zettekkel, hogy a belga vasutak semmi utazási ked­vezményt nem nyújtanak. Ellenben a kirándulások díjmentesek. A magyar csoport részéről a követke­zők jelentkeztek a kongresszuson való részvételre: Gróf Apponyi Albert, báró Bánffy Endre, Bedőházy János, Blaskovics Ferenc, Csörgheő Gyula, Dessewffy Arisztid, Domahidy Elemér, dr. Egyedi Arthur, Fábry Károly, dr. Gál Sándor, dr. Giesswein Sándor, dr. Günther Antal, báró Harkányi Frigyes, dr. Horváth József, Huszágh István, Jagics József és neje, Justh Gyula, dr. Komlóssy Ferenc, dr. Kovács Ernő, Lánczy Leó, Laehne Hugó, Leszkay Gyula, Lévay Lajos és neje, dr. Markbreit Gyula, Maurer Mihály, dr. Nagy Emil és neje, dr. Papp Géza, Piukovics József, Popovics V. István, Rajk Aladár, Révay Mór, dr. Serban Miklós, Sümegi Vilmos, Steiner Ferenc, Szász Zsombor és neje, Szombathy György, Sulyovszky Dezső és neje, dr. Szúnyog Mihály, neje és nővére, Szüllő Géza, gróf Teleki Sándor, dr. Várady Imre, dr. Vermes Béla és neje, Visontai Soma és neje, Zakariás János és neje, főrendiházi tagok, képviselők. — Vilmos császár Kopenhágában, Kopen­­hágából táviratozzák. Amidőn Keresztély dán király a reggelihez a «Hohenzollern» fedélzetére érkezett, a hadihajók üdvlövésekkel fogadták, a zene pedig a dán nemzeti Himnuszt játszotta. A reggelinél a­­ király megköszönte a császár látogatását, mire Vilmos császár köszönetét fejezte ki a szíves fogad­tatásért és örömének adott kifejezést afelett, hogy bizalmas családi körben tartózkodhatott és alkalma volt a királynak dán tengernagyi minőségében be­mutatkozhatni. Egynegyed négy órakor a király és a királyi család többi tagjai a hajóágyuk üdvlövései mellett elhagyták a «Hohenzollern»-t. Vilmos császár szívélyesen búcsúzott el a királytól. Az uralkodók megölelték és többször megcsókolták egymást. A császár a dán trónörököstől és az uralkodóház többi tagjaitól is igen barátságosan búcsúzott el. Délután 5 órakor a császár Károly királyi hercegnél szűk családi körben teázott és este a német követnél a tiszteletére rendezett vacsorán vett részt. Ezután a «Hohenzollern» fedélzetére ment. — Árulás a francia hadseregben. A francia hadseregben, mint P­á­r­i­s­b­ó­l Írják, ismét nagy katonai árulásnak jöttek a nyomára. Két francia ka­tona, Beose és Pelissier a XV. hadtest mozgósítási terveit eladta Olaszországnak négyszáz­­ezer frankért. Az eset igen nagy fontosságú, mert egy ügyes vezérkari tiszt egyetlen hadtest mozgósí­tási terveiből az egész hadsereg összes mozgósítási terveit meg tudja szerkeszteni. Érdekes, hogy nem­rég Németországban követett el hasonló árulást egy Wessel nevű volt tiszt, akit francia kémek veszte­gettek meg. Olaszországban most tárgyalják az áruló Ercolessi kapitány perét, Bécsben pedig csak a minap ítéltek el egy évi fegyházra egy Dóré nevű franciát, aki az osztrák vasútügyi minisz­tériumban s a hadügyminisztérium földrajzi intéze­tében kémkedett. A kémkedést tehát nemcsak a Dreyfus-ügy idejében, hanem még most is nagyban űzik Európa-szerte. A katonai titkok megszerzése ma már csupán pénzkérdés ; rég elmúlt az az idő, mikor a kémkedő tisztek idegen országokban álru­hában jártak, s mint kőművesek dolgoztak a kikém­lelendő vár építésénél, vagy pedig szakácsnak álltak be a szomszéd ország valamelyik tábornokához, hogy katonai titkok birtokába jussanak. Ma már nem ügyességgel és csellel, hanem pénzzel szerzik a katonai titkokat. A kémkedés jól szervezett iparág, s kiterjed egész Európára ; e nemzetközi szervezet­nek, melynek minden államban vannak ügynökei, Nizza a székhelye, ott csereberélik és sokszorosítják a megszerzett anyagot, s ha lehet, öt-hat állam katonai attaséjának is eladják az elárult katonai titkot. — Somló Bódog — egyetemi tanár. Egy nagyváradi lap híradása szerint, dr. Somló Bódo­­­got, az ismert nevű nagyváradi jogakadémiai tanárt és híres jogbölcsészt, legközelebb a kolozsvári egyetemre a jogbölcselet nyilvános rendes tanárává fogják kinevezni. Somló állítólag már szeptember­ben megkezdi működését új katedráján. — József kir. herceg tűzoltó fővédnök. A liptó-tarnóci önkéntes tűzoltó egye­sületnek 26 éven át volt a fővédnöke néhai József főherceg. Az egyesület most az elhunyt fő­herceg fiának, József kir. hercegnek ajánlotta föl a fővédnökséget, s a kir. herceg udvari titkára ma értesítette az egyesület vezetőségét, hogy ő fensége a tisztséget elfogadta. — Roosevelt Alice útja. Newyorkbó­l jelentik, hogy Roosevelt Alic és Taft hadügyminiszter ma Manilába utaztak. Az elutazáskor a pályaudvaron megjelentek a hatóságok képviselői és nagyszámú közönség. — Lipót király egészsége. Brüsszelből jelentik, hogy Lipót király tegnap Gasteinba utazott. A belga lapok azt írják, hogy a király kény­­telen lesz rendes, szigorú kúrát tartani, mert epe- és májbántalma van.­­ — Ellopott milliók. Zimonyb­ól táviratoztak, hogy ott ma letartóztattak egy asszonyt, aki nagy mennyiségű hamis bolgár pénzt akart forgalomba hozni. A bolgár kormány nem­rég Oroszországban nagymennyiségű bolgár bank­jegyet rendelt, s a papirospénzből egy láda két millió frank értékkel, valahogyan elveszett. A bank­jegyekre még nem voltak rányomtatva az aláírások, s így a hamisított bankókat könnyű volt fölismerni.. Az elfogott asszony vallomásai alapján Uhitro­­vicán is letartóztattak három embert, akiknél­ szintén találtak hamisított bolgár bankjegyeket.­­ Ez ügyben a hatóság nagy elővigyázattal folytatja a vizsgálatot, mert a két millió forgalomba hozatala jelentékeny fondorlatot és segítséget igényelt. — Bártfa pusztulása. Szepesváralja pusztulása után most Bártfáról érkezett az a szomorú híradás, hogy a város egy része leégett. B­árt­fáról jelentik, hogy déli egy óráig száznegyvenkét ház égett le; a nagy szélviharban tehetetlen volt a tűz-­ oltóság s a nagy vízhiány miatt különben sem le­hetett még csak gondolni sem a házak mentésére. Alig néhány éve, hogy Bártfa nagy része leégett , most újabb nagy csapás sújtotta az úgyis egyre jobban szegényedő bártfai népet. — Báró Bánffy Dezsőné zászlóanya. Báró B­á­n­f­f­y Dezső családjával e hó 13-án Szegedre utazik. Bánffyné a tűzoltóegylet zászlószentelési ün­nepélyén zászlóanya lesz. — Léghajón az Atlanti óceánon át. Godard Lajos, az ismert francia léghajós, aki az 1896-iki kiállítás idején Budapesten is járt, egy léghajó utazást tervez, az Atlanti óceánon át. Godard ezzel a merész tervvel először 1901-ben állt elő, ugyanabban az évben, amelyben Santos-Dumont megnyerte a százezer frankos Henry­ Deutsch-díjat. Azóta Godard folyton azzal foglalkozott, hogy a merész terv részleteit megállapítsa és hogy egy olyan erős léghajót készíttessen, amelyik ezt az utat ki­bírja. Godard Amerikából akar elindulni és onnan Európába átrepülni. Az út körülbelül ötezer kilo­méter és mivel kedvező szél mellett ötven kilo­méternyi utat tesz meg egy léghajó óránként, Godard­­nak négy napra és négy órára lesz szüksége. Godard mindenesetre tizenkét és félnapi élelmet visz magá­val. A léghajó tartalma 12.750 köbméter lesz. — A spanyol udvarból. A spanyol kormány kétszázezer koronás hitelt szavazott meg Alfonz király berlini utazásának költségeire. — A lapok jelentései szerint Bourbon Carlos herceg no­vember havában nőül veszi Teréz infánsnőt, a tavaszszal elhalt felesége nővérét. Ez okból Al­­f­o­n­z király elhalasztja bécsi utazását. — San Sebastianból jelentik, hogy Fernando infáns állapota napról-napra súlyosabbá válik. — A király nyaralása. Radmerből táviratozzák: A király az udvari vadászatok befejezése után ma délután visszatért Ischlbe. — A német gyorsíró-kong­resszus, Braun­­schweigból táviratozzák : A Gabelsberger rendszerű nyolcadik német gyorsíró-kongresszus elhatározta, hogy a legközelebbi kongresszust 1910-ben Stutt­­gartban tartja. A Petőfi-ünnep Almádiban. Petőfi Sándor halálának évfordulóján a siófoki sporttelep Almádiba kirándulást rendezett s itt kegyeletes ünnep kapcsán megkoszorúzta Petőfi szobrát. A kirándulókat, akik Salamon igazgató vezetésével háromszázan ért­e­keztek, Almádiban dr. Ó­v­á­r­y Ferenc országgyű­lési képviselő fogadta. A vendégek Petőfi szobrán kívü­l megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát is, ahol G­r­ó­s­z Alice és Lö­winger Berta haza­­fias költeményeket szavaltak. Végül elénekelték a Himnuszt és a Szózatot.

Next