Függetlenség, 1907. március (20. évfolyam, 50-75. szám)

1907-03-02 / 51. szám

2. oldal mezteti az énekre, igy szólítván meg őt: „Walt­her, hallod-e a magyarok éneke mily édes?“ Vagy midőn 1151-ben a magyarok Izasz­­low fejedelem mellett harcoltak, mint szövetsé­gesek, s a győzelem után Kiewbe bevonultak, a városiak ünnepies lakomákat adtak a győ­zőknek s boldog volt az a ház, melyben a magyar zene és ének fölhangzott. Természetesen ezen adatok a népies ze­nére szólnak, melyet — bár a kereszténység fölvétele alkalmával iparkodnak lehetőleg kiir­tani, mint az új hívek korábbi vallására és­­ szokásaira emlékeztető káros elemet — meg­semmisíteni nem képesek. Sőt a haladás vál­­tozhatlan törvényénél fogva a dalnokok révén — kik által a királyi udvarba és főuraink kö­rébe is bejut — megindul azon az útón, mely­­ a művészi zene kialakulása felé vezet. A szerencsétlen Zách Klára esetéről, Kont­i és a 32 nemesről szóló énekek, melyekről föl- J jegyzéseink megemlékeznek, már ilyen művé-­­­sziesebb dalok, melyeket később a nép is­­ átvett.Királyaink udvarában ismerték és szeret­­­­ték meg a magyar zenét és táncot a külföldiek­­ is, akik azokat magokkal vitték hazájokba s igy terjesztették és kedveltették meg a magyar zenét messze idegenben is. Külföldi nótás könyvekben és lanttáblá­zatokban meglehetős sűrűn találkozunk olyan táncdalokkal, melyek, ha nem is eredetiek, de legalább is magyar stíl utánzatok : passamezzo ongaro, saltarello ongaro, ungarescha, tön­­lende, ungerischer lanz, ongara stb. nevekkel vannak megjelölve. Ilyen gyűjtemények pl. Heckel lanttáblá­zata 1562-ből, Pa­x-nek a följegyzései 1583-ból, egy „Balli d’arpicordo“ című füzet 1621-ből stb. Még inkább terjed a magyar zene iránt való szeretet és nagyrabecsülés a külföldön a XVIII. század végén és a XIX. század elején, a­mikor a zenetörténelemnek oly kimagasló alakjai foglalkoznak vele és használják föl mű­veikben a magyaros elemet, mint Haydn, Schu­bert, ki 1818-ban „Divertissementes hongrois“-t ír és Beethoven maga, aki egyetlen hegedű szonátájában fölhasználja a mi hallgató nótáink figuráját. Ez időben lesz általánossá az „alla onga­­rese“ jelzés, mely magyaros tartalmat és elő­adást is jelentett. Napjainkban pedig, mint azt magunk is tudjuk, cigányaink révén diadalmasan járja be a magyar dal az egész világot. Hogy miben nyilvánul a magyar zenének ez a sajátos eredetisége és bája, annak okát a magyar daloknak a más népekétől elütő hangsorában, hangköreiben, összhangjában, dal­­lamfüzésében, ékesítésében és főleg ritmusában találjuk meg. És itt érdemesnek tartom idézni Liszt Ferencnek magkapó költői szárnyalása fejtege­tését a magyar ritmusról már csak azért is, mert Lisztet közönségesen a kozmopolita zene aposta­mindig azon kellett rettegniök, hogy egyszer csak betoppan az igazi apa s azt mondja: itt van a száz forintotok, de ez a gyerek az enyém, vissza­viszem magamhoz. Aztán meg igaz, hogy az a leány úgy ragaszkodik hozzá­juk, mintha édes szülei volnának, hanem hát mindennapi imádsággal fohászkodik a menyek­ben édes­anyjához, s mindennapi imádságában kéri az áldást távol élő apjára. Ki tudja, hogy ha egyszer ide vetődik az az igazi apa, nem inkább ahhoz húz e majd annak a jó léleknek a szive? Esztendő számra csak ezen töpren­­kedtek le Csótiék, s bizony nagyon is megszol­gáltatta velük az Isten a rájuk pazarolt jóságát. Aztán csakugyan volt is okuk az aggo­dalomra. A Vladák János felett is átzúgott a nagy idők viharja, ősz haj bontotta a fejét. Mikor már oda jut az ember, hogy többször gondol a halálra, mint az életre, hát úgy szereti intézni a sorát, hogy a nagy út előtt lerázza lelkéről a terhet. A Vladák János lelkét két dolog nyomta. Tizenöt esztendeje nem imádkozott a felesége sírján, meg tizenöt esztendő óta nem látta az elszakadt gyerekét. Nem volt már egyéb vágya, mint hogy még egyszer eljuthas­son jó felesége sírjához, s életében még egy­szer meglássa gyermekét. (Vége köv.) fának szokták tekinteni, minden nemzeti érzést megtagadván tőle, vagy legalább is igen keve­set hagyva meg neki. Már­pedig olyan rajongó lelkesedéssel írni a magyar ritmusról, mint ez, az alább következő idézetben tapasztalható, melyet Ponori Thewrewk Emil is fölhasznál „A magyar zene ritmusáéról írt tanulmányá­ban , csak magyar lélekkel, magyar szívvel lehet. Halljuk tehát, miként nyilatkozik a mes­ter a magyar ritmusról. (Folyt. köv.) NAPI HÍREK. Kecskemét, március 1. — A Nőegylet kabarett-zsurja. A Jótékony Nőegylet kabaréit tea-zsurja, mint illetékes helyről értesülünk, az első megállapodáshoz­­ híven március hó 19-én vasárnap d. u. 5 óra­­­­kor tartódik meg. — Öngyilkosság az idegenben. Ismét el­­­dördült a fegyver és egy fiatal embernek éle­­i­­­tét oltotta ki. Dudás István, Dudás János, Vili.­­ tized 86. szám alatt lakó földbirtokos, sokra-­­ jogosított fia tegnap Nagyszebenben főbe lőtte magát és a lövés után egy óra múlva meghalt. A szerencsétlen öngyilkos az önkéntességi jogot akarta megszerezni, de a vizsgálaton elbukott és ebbeli elkeseredésében önkezével vetett véget életének. A városszerte ismert, műveit fiú iránt általános a részvét. A mélyen sújtott család ha­zahozatja szerencsétlen fiát és itthon temet­ted el. — Kecskemétiek küldöttsége. Szterényi József kereskedelemügyi államtitkárt tegnap­­ küldöttség kereste föl Kecskemétről, a melynek­­ nevében Szappanos István országos képviselő kérte az államtitkárt, hogy vegye pártfogásába a Kecskeméten alakítandó gazdasági gépgyárnak állami támogatására irányuló kérelmét. Szte­rényi József államtitkár válaszában kijelentette, hogy a szubvenció megadását megnehezíti az a körülmény, hogy eddig egyetlen gépgyár sem részesült állami támogatásban, de a maga ré­széről a legnagyobb jóindulatot ígérte. — Kinevezések. Mint a hivatalos lap mai száma jelenti, az igazságügyminiszter Balázs­­falvi Kiss Jenő, pécsi törvényszéki aljegyzőt pécsi törvényszéki, Oláh Béla temesrékasi já­­rásbírósági aljegyzőt temesrékasi járásbirósági, Harkay József szegedi törvényszéki aljegyzőt szegedi törvényszéki jegyzővé kinevezte. — Schreier Sándor hangversenye. Schreier Sándor hegedű játékos, kinek játéka eléggé is­meretes közönségünk előtt a Royal-Beretvás vendéglőben és a sétatéri kioszkban rendezett zeneestélyei révén , március hó 9-én hangver­senyt rendez a Kereskedelmi Kaszinó nagy­termében. E hangversenyen közreműködik Da­rabos Lajos hódmezővásárhelyi ev. ref. kántor is, ki magyar dalokat énekel. — Az újvidéki dalosok ünnepe. Az Újvi­­vidéki Magyar Daloskor az idén ünnepli fenn­állásának tizedik évfordulóját. Ebből az alka­lomból a daloskor Teleki Arvédné grófné, született Teleki Bella grófnő zászlóanya védő­­ségével május 19-én és 20-án dalosversennyel egybekötött zászlószentelő ünnepet rendez. Az ünnepre az újvidéki daloskor meghívta városunk mindkét dalos egyesületét. — Az 1905—6. évi ellenállás története. Ezzel a címmel érdekes díszmunka fog meg­jelenni a napokban Horváth József dr. ország­gyűlési képviselő tollából. A mintegy ötszáz­oldalra terjedő munka négy fejezetre oszlik s e fejezetekben kimerítően tárgyalja a lefolyt alkot­mányos küzdelmet. Megtaláljuk majd a könyv­ben hiteles névsorát azoknak az embereknek is, a­kik a vármegyei törvényhatóságokban a Fejérváry-kormány alatt királybiztosi, vagy főispáni állást vállaltak, valamint azokét is, a­kik a törvénytelen kormány alatt főispáni állá­sukat megtartották. Az alsóbbrendű tiszti állá­sok vállalkozóit az illető vármegye fejezetében sorolja fel a könyv. De még ebben a fejezet­ben bélyegzi meg azokat, a­kik vármegyékben állást nem vállaltak ugyan, hanem azért külö­nös buzgósággal vettek részt a vármegyék ellenállásának megtörésében. Ilyenek gyanánt említi a belügyminisztériumból Kaffka László miniszteri tanácsost, a későbbi államtitkárt, a­ki a főispánok beiktatása érdekében maga járt el Kassán és Sátoraljaújhelyen, Roth Károly miniszteri osztálytanácsost, a­ki Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyében és Ungvármegyében szere­pelt vizsgálóul és kormánybiztosul, valamint Horváth Elek miniszteri titkárt is, a­ki az erő­szakos installációk körül buzgólkodott. A városi törvényhatóságok királyi biztosairól, kormány­­biztosairól és főispánjairól abban a fejezetben emlékezik meg, a­mely a városi törvényható­ságok ellenállását ismerteti és méltatja. — Gazdasági tanulmányút Németországba. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által Németországba rendezendő tanulmányútra a jelentkezések nap-nap után folynak. A német gazdák nagyban készülnek magyarországi gaz­datársaik fogadására. A német Bund der Land­wirte vezeti az előkészületeket. Darányi föld­­mivelésügyi miniszter utasítására a földmive­­lésügyi minisztérium két szaktudósítója, Krisz­­tinkovich Ede és Leitgeb Imre egész útján végig kisérik a társaságot, amely május 29-én indul a fővárosból. A jelentkezés határideje március 15-ike. — Új kivándorlási törvény. Gróf Andrássy­­ Gyula belügyminiszter a mind nagyobb mér­veket öltő kivándorlás megakadályozására tör­vényjavaslatot szándékozik a képviselőház elé terjeszteni. A javaslat tervezete már elkészült, most csak a részletes indokolás kidolgozása van függőben. Azonkívül számos statisztikai adatot kell még beszerezni, mire nézve az intézkedések már megtörténtek. A kivándorlással kapcso­­latban kiegészítést nyer határrendőrség szerve­zete, azonkívül pedig az útlevél-ügy újból fog szerveztetni. A belügyminisztériumban annak előtte fennállott útlevél-osztályt ismét életbe fogják léptetni, úgy, hogy a külföldi útlevelek ismét csak a belügyminisztérium utján lesznek beszerezh­etők. A reform megbeszélésének cél­jából Andrássy Gyula gróf tavaszszal szakta­­nácskozmányt fog összehívni. A törvényjavas­latot magát az őszszel fogják a képviselőház elé terjeszteni. — A hernyók irtása. A földmivelésügyi miniszter a folyó év elején szigorú rendeletet adott ki a hernyók irtása ügyében. Eme mi­niszteri rendeletből folyólag a rendőrhatóság a kellő hirdetéseket, illetve felhívásokat a gyü­mölcsfa tenyésztők tudomására hozta több íz­ben. Jó lesz tehát a hernyókat rohamosan ir­tani, mivel az irtást elmulasztókkal szemben a kihágási eljárás meg fog indíttatni. — Megvadult mén-ló. Ma reggel a szol­noki közön, amint a csődörösök szokásos napi járatásukat végezték, az egyik vezetékló vala­mitől megijedve, lerántotta a katonát a lóról s az alatta levő ló elszabadult, de a katonának kisebb sérülésen kívül nagyobb baja nem történt. — Katonaképzés az iskolában. Minket Kecskemétieket igen érdekel a kormánynak az a határozata, amelyről most értesítette Bugyi Sándor biharpüspöki ref. lelkészt. Bugyi Sán­dor ugyanis katonai gyakorlatokra, fegyver­fogásokra oktatta az iskolás gyermekeket, akik ezt könnyen elsajátították. Az alispán erről jelentést tett a honvédelmi miniszternél s most arról értesítette a miniszter az alispáni hivatalt, hogy utasította a nagyváradi 4. honvédgyalog­ezredet, hogy a kellő fölszerelést bocsássa a lelkész rendelkezésére és egy tisztet és két tartalékos tisztet, akik segítségére legyenek a gyermekek kiképzésénél. Az érdekes újításban az első lépést látjuk ahhoz, hogy a katonakép­zést az iskolában kezdik majd és így nem kell három évig szolgálni. — A gyermekvédő liga bélyegei. Az or­szágos gyermekvédő liga mindenképpen hozzá­­férkőzni igyekszik az emberek jószívűségéhez. Most újfajta bélyegeket adott ki, amelyeket da­rabonként két fillérért árusítanak úton-útfélen. A bélyeg sárga mezejében egy angyal a gyer­meket dédelgeti, a mező peremén pedig kél a nap. A jótékonysági bélyegek nyilván nagy keletűek lesznek. . — Zólyom megye átirata. Zólyom- és Nóg­rádmegye megállapodásra jutottak a községi és közjegyzői szolgálati viszonosság tekintetében, amennyiben, ha az egyik vármegyében levő segédjegyzőt, kör, vagy községi jegyzőt a má­sik megyében megválasztják, az ott eltöltött idejüket beszámítják a másik vármegyében is a nyugdíjba és a nyugdíjalapra befizetett ősz- FÜGGETLENSÉG 51. szám

Next