Függetlenség, 1940. október (8. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-16 / 236. szám
»sti Vichir ‘ ’-is. Szerda, 1940 október 16 mnetteluui7- Nyolc és félmilliárd pengő a magyar szántóföld értéke Hol mennyi a föld ára ? — Érdekes adatok a múlt évi haszonbérekről Az 1939. év A földmívelésügyi minisztérium évi jelentése a földárakról és földhaszonbérekről mindig nagy érdeklődésre tarthat számot, mert sok felvilágosítással szolgál a nemzeti vagyon és nemzeti jövedelem egyik, talán legnagyobb jelentőségű tényezője ■ tekintetében. földárairól és földhaszonbéreiről kiadott jelentés annál érdekesebb, mert már feldolgozza a visszatért felvidéki megyék adatait is. Az ország átlagos szántóföldára 1939-ben is és 1938- ban is katasztrális holdanként átlag 786 pangó volt. Az egyes birtokcsoportok között azonban a föld átlagárai lényeges eltéréseket mutatnak, mert minél nagyobb a birtok, annál alacsonyabb az ár. A nagybirtoknál az átlagár 570 pengő, a kis-középbirtoknál (100— 500 holdig) 655 pengő, a kisbirtoknál 735—980 pengő, végül a törpebirtoknál (1—5 holdig) 1070 pengő. A törpebirtok és a kisbirtok között körülbelül 20 százalék a különbség, a kisbirtok és nagybirtok között 30 százalék, mindig a kisebb birtokkategória javára. A kisbirtok magasabb árait helyzeti okok is előidézik, amilyen például a faluhoz való közelség, ami a megművelést könnyebbé teszi. Országrészenként is különböző a földek ára. Ligmagasabb földárak 900 pengős átlaggal a Duna- Tisza közén vannak, utána a kisalföldi országrész következik 823 pengővel, a dunántúli 794 pengővel, a tiszántúli 778 pengővel és végül az északi dombos vidék 578 pengővel. Csak természetes, hogy a földárak országrészenként és azokon belül összefüggésben vannak a föld jóságával. Irányjelzőül használható a kataszteri tiszta jövedelem is. A törpe- és kisbirtoknál az egész országban a legmagasabbak a földárak a duna-tiszaközi országrészhez tartozó Bács-Bodrog megyében, ahol a kisbirtok szántóföldjének ára 1400 pengő és az átlagos kataszteri tiszta jövedelem kereken 14 pengő. Viszont Komárom és Esztergom megyében 13 pengő az átlagos kát, tiszta jövedelem, holott a kisbirtok szántóföldjének ára csak 700 pengő. A Felvidékkel együtt Magyarországon a szántóföldterület öszszesen 10.971.914 kát hold és ennek összes értéke átlagos árat véve figyelembe 8516 millió pengő, vagyis kerek számban nyolc és félmiliárd. Igen érdekesek az 1939. évi haszonbérekre vonatkozó adatok, tekintettel arra, hogy a kishaszonbérletekről szóló legújabb törvény következtében a haszonbérleti forma mezőgazdaságunkban bizonyára meg fog erősödni. Magyarországon a földbirtok kereken 16 millió kát. hold területből (ezek trianoni adatok), összesen 2,8 millió kát. hold, azaz 18 százalék volt a haszonbérletek területe. Ugyanakkor Angliában 67 százalék, Franciaországban 24,5 százalék, Olaszországban 42,5 százalék, viszont Németországban 13 százalék, Dániában 12,19 százalék, Jugoszláviában 8 százalék. A földhaszonbér a kisbirtoknál, két, holdankint pénzben 46,5 pengő, terményben pedig 2,09 métermázsa volt, középbirtoknál 33 pengő, illetőleg egy métermázsa termény, nagybirtoknál pedig 27 pengő, illetőleg 1,1 méter mázsa. Természetes, hogy a földárakhoz hasonlóan a földhaszonbérek is nagyobbak a kisbirtokon, mint a közép- vagy nagybirtokon. Ez a különbség a kisbirtok és nagybirtok között pénzértékben 43 százalék, terményértékben pedig 50 százalék, amelynek az a magyarázata, hogy a tőkehiányban szenvedő földmívesek és a kisebb terjedelmű parasztbirtokok tulajdonosai a haszonbérleti földön végzett prikával együtt jobban ki tudják használni saját munkaerejüket. A haszonbér egyébként országos átlagban a földár 4—4,8 százalékos kamatozásának felel meg. Említésre méltó még, hogy az 1933. évi gazdasági világválság mélypontjának áraival összehasonlítva ma a szántóföldek ára a kisbirtokon 66, a középbirtokon 65, a nagybirtokon pedig 46 százalékkal magasabb, viszont ugyanez alatt az idő alatt a haszonbéreknek terményekben kifejezett ára semmit sem változott. Augusztusban emelkedett Budapest belső vendégforgalma Augusztus hó folyamán Budapest szállodáiban és penzióiban a Szent István-hét vonzóereje következtében a július havi 15.905 idegennel szemben összesen 10.247 idegen szállott meg és 62.801 éjjelt töltött el. A múlt év augusztus havában a Budapesten megszállott idegenek száma 99.797 volt, akik 94.912 éjjelt töltöttek el a fővárosban. A nagymértékű csökkenés csak a külföldi idegenforgalom majdnem teljes elmaradásának tulajdonítható, mert a belföldről érkezett idegenek száma nemhogy csökkent az előző év augusztusával szemben, hanem éppen emelkedett. A folyó év augusztus havában Budapestre érkezett és itt megszállott 20.247 idegen közül 26.768-an érkeztek Csonka-Magyarország területéről, 1093-an az elszakított területekről és mindöszsze 2391-en külföld egyéb országaiból. Ezzel szemben , tavaly augusztusban Csonka-Magyarország területéről 14.046-an, az elszakított területről 2691-en, egyéb külföldről pedig 13.060-an szálltak meg a főváros szállodáiban . □ . ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRÓÁRFOLYAMOK (Zárójelben a hétfmzi U'lstok.) Nemzeti Bank (182.—) 183.—, Omneordia (2.50) 2.50, Hungária (31.—) 30.—, Bauxit (159.5) 160.5, Beocsini (11.8) 11.—, Boraodlenén (9.30) 9.—, Cementia (—) 67.—, Kohó (—) 15.6, Köemén (319.—) 818.6, Ní Rvbátnnál (41.—) 41.—, Salgó (32.3 ) 32 3. Urikányi (28.—) 27.—, Franklin (6.50) 6..50. Pallas (6.—) 6.— Fegyver (27.25) 28.2.5. Ganz (14.—) 14.2 Láng (—) 43 8. Rima (78.—) 78.2 Schuller (38.—) 40.—, Nasiri (51.5) 50.4 Stevante (0.50) 0.55. Trust (40.—) 39.—, Allamvasut (—) 7.50. Délcukor (77.6) 75.—, M. cukor (80.5) 81.7. Izzó (—) 105.—, Gschwindt (883.—) 885.—. Gyapjfitapac (S.96) 3.95. Goldberger .(—) 48.—, Pamutipar (85.—) 36.—, Sz.kender (60.—) 59.—, Flóra (—) 16.—, Bras■sói (22.75) 23.6, Gumi (42.5) 42.5, Vasúti forg. (16.—) 15.1, Telefon (6.80) 6.80. O—O (—) Méhészeti tanfolyam. Budapest Székesfőváros Iskolánkívüli Népmivelési Bizottsága 14-én kezdődő méhészeti tanfolyamot tart, minden hétfőn este fél 6- tól fél 8-ig, Kiskorona Utca 30. szám alatt. Részvételi díj 3 pengő. Jelentkezéseket a fent jelölt helyen Kovács Gyiga tanár vesz fel. Kedden a forgalom a nyílt piacokon és vásárcsarnokokban lanyha volt. Hamnaiilta: trusteiytus, felsál kg 260—290, leveshúsok (tarja, csontos oiuarus, szegyes 160—241. Borjúhús: Comb (sseletelle) kg 280—300, borjúvesés 190—240. Juhhús ! Hátulja kg 180— no. eleje 140-180. Sertéshús: Kara) (hosszú, rövid) kg 250-340, tarja, comb, lapocka 230—280, leveshúsok itorfa csontos odalas) 170—186, szalonna, zsírnakvalő 212, háj 228, zsír 221. RI« hszi».«fi. '■•..■•ti drb 300—550, csirke 160-350. ri»r»t:ntt tr*» 200—270, csirke 260—350, lúd, hízott 200—270, ruca, hízott 200—280. Trias: Tos in trh-Kurtrb 15—17, tea 11 darabtól 270— 280 f ózó és apró 11 darab 14—15, főző és apró 11 drbtól kg 280—270. Ilnlsk: Poi’tv sir, ruev*-kr szerint kg 220—300, ponty. Jegelt és nem élő IGO—260, ponty, jegelt és nem élő, velencetavi 160. Tej és tejtermékek: Teljes tej (kanintej' I. 32, tejföl 130, teavaj, édes tejszínből (tömb) 390, teavaj, édes pasz' ■ .*v). 410—420, tehéntúró, sovány 70—80. 'lenyér: Ettyé'ees búza Kenyér, község 38, egységes kenyér kg 38—40, egységes búza-rozskenyér, közszigi 34 —36, népkenyér, községi 80. Sz.maxfőzelék: tserese KE 66—96, borsó 80-120, bab, fehér, aprószemfi 64—60, Zöldségfélék : Burgonya, GUrbaba kg 14, nyári rózsa 14—15, őszi rózsa 14, Ella 12—13, zöldborsó 36— 66, karfiol, tisztított 20—32, vöröshagyma, makói 26—30, fokhagyma 48—70, fejeskáposzta 10—16, kelkáposzta 10—16, savanyúkáposzta 32—36, kalarábé levéllel drb 3—8, sóska kg 28 —10, paraj 20—32, zöldbab 38—60, fözötök 12—16, uborka 40—100, zöldpaprika, töltenivaló kg 40—70, tengerieső drb 6—12, paradicsom, közönséges, érett kg 16—24. Gyürmölcs: Alma, nemes faj 76—170, közönséges, válogatott kg 60—110, körte, nemes faj 100—220, közönséges válogatott 60—110, szilva, magba- Váló 60—100, szőlő 64—160, mák 240—260, dióbél 360-480. HOSVASAB Készlet: Nagymarha érk. 230, eladás 200, növendékmarha érk. 23, elkelt, borjú érk. 644, eladás 494, birka érk. 885, eladás 815 darab. Az irányzat közepes. .Arak: Marhahús, ökör fa egészben 210—224, hátulja 233—246, eleje 194—200, szegye 190. Ila egészben 170— 180, hátulja 180—200, eleje 160—170, szegye 160, tehén fa egészben 200—206, hátulja 220—226, eleje 184—190. szegye 180. Ha egészben 120— 140. hátulja 136—176. eleje 110—130. szegye 120. csontoznivaló 110—120. növendékmarha la egészben 128—140. borjú leölt bőrben Ta 180— 190. Ha 170—178. borjú, eleje 160—156. lebőrözött eleje 150 —156. lebőrözött hátulja la 210—220. Ha 190—208. Juh, leölt, nyiltott la 140—150. Ha ion—138, bárány 130, zsiger 100—110, fagyyel 5.5—110, csont 40, marhafej (fél fej) 150—260, orr és köröm 30— 50, láb (4 darab) 60—120, paCA egészben 70—100, marhabél 800—450, borjúfodor egészben 60—70, Juhbél 70— 107, marhavér (egy tál) 30 fillér kg-ként. HIDEGICSVASA« Nagymarha érk. 20, elkelt, növendék érk. 2, elkelt, Juh érk. 74, elkelt, borjú érk. 361, elkelt, félsertés, nyúzott érk. 152, elkelt, szalonnával érk. 93, elkelt, süldő érk. 77, elkelt, sertészsiger érk. 216, elkelt, marhazsiger érk. 146 kg. elkelt. Az irányzat közepes. Arak. Marhahús csontoznivaló 120, növendék 100, borid, leölt, bőrben la 170—184, fia 160—168, Illa 150—158, juh. leölt, nyúzott la 136— 150, Ila 80—134, félsertés szalonnával la 190—196, szalonna nélkül 196—210, süldő 174—190, sertészsiger 120, marhazsiger 100 fillér kg SERTÉSVASÁR Előző napi maradvány 68, keddi összfelhajtás 378, öszszesen 436 darab, eladás 426, eladatlan 10 darab. A vásári állományból angol hússertésfelhajtás 26 darab. A vásár irányzata változatlan. Arak: Uradalmi zsírsertés páronként 340 kg-on felül 160, 340 kg-on alul 154. szedettsertés, silányminőségi ISO—140. angol sonkasertés la 147—152. Ha 142 fillér kg-ként élősúlyban. Félserszalonnával la 207—211. ITTa 204—207 félsertéshús 212—213. bál 216. csontoznivaló hús 210. belföldi zsír 214, hátszalonna 194—gyv. hátszalonna, sózott 197—207, belsőrész 140, bél ég gyomor 120—130, töpörtyű Ha 40 fillér kg-ként. OKTÓBER 10., szerda: Kunhegyes (Jász-N.-Sz.) vák., Miskolc (Borsod) ház a külön e célra épített istállókban, Nyárád (Veszprém) vák., Siófok (Veszprém) oák., Székesfehérvár (Fejér) oák., Tiszabercel (Szabolcs) oák. 17., csütörtük: Császár (Komárom) oák., Keszthely (Zala) oák., Miskolc (Borsod) há. a külön e célra épített istállókban, Szarvas (Békés) o, marhavásár, Zánka (Zala) oák. 18., péntek: Aszód (Pest) há., Csenger (Szatmár) oák., Kistelek (Csongrádi o. baromfi, se. és juhvásár, Szalksztmárton (Pest) oák., Szarvas (Békés) o. lóvásár, Szentgotthárd (Vas) oák., Szentlőrinc (Baranya) oák., Szölfösgyörök (Somogy) oák. 19., szombat: Csanádpalota (Csanád-Ar.-Tor.) oák., Kistelek (Csongrádi oák., Szarvas Békés) oák., Tállya (Zempén) diák. 20, vasárnap: Füzesgyarmat (Békés) oák., Nagykőrös (Pest) oák., Németből (Baranya) oák. Tatársztgyörgy (Pest) ok. Jellegű búcsúvásár. 21., hétfő: Baranyajenő (Baranya) oák., Bátaszék (Tolna) oák., Devecser (Veszprém) oák.. Egyed (Sopron) oák.. Egyházaskozár (Baranyai oák , Felsőmocsolád (Somogy) oák.. Hajdúszoboszló (Hajdú) oák.. Hedrehely (Somogy) oák.. Heves (Heves) oák.. Inke (Somogy) oák.. Jászdózsa (Jász- N.-Sz.) oák.. Kapuvár (Sopron) oák.. Kecel (Pest) oák., Kunmadaras (Jász-N.-Szoln.) pák., Kunszentmiklós (Pest) Pák., Nádudvag (Hajdú) pák.. (—) A hivatásrendi társadalomról tartott érdekes előadást Mihelics Vid dr. egyetemi m.-tanár a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége társadalompolitikai ankétjának a megnyitásán. Mihelics dr. rámutatott arra, hogy a hivatásrendiség gondolata az utóbbi években kilépett a tudós könyvvekből és bámulatos gyorsasággal hódít. A gondolat valójában nem új, mert már a szociálpolitika is megkötéseket épített a kapitalizmus szabad gazdálkodásába, a hivatások kamarái pedig előkészítik a hivatásrendiség kialakulását. A gazdasági válságok nyomán az államhatalom is mind nagyobb teret juttat a politikamentes szakmai szerveknek. Végül hangsúlyozta, hogy a hivatásrendi alakulatoknak kellene jogot kapniuk a termelés szabályozására, a minőség ellenőrzésére, az árak, bérek, munkaviszonyok rendezésére, a szakoktatás irányítására, a szakmai bíráskodásra, a gazdasági és szociális kockázatok kiegyenlítésére. Az idén az elemi károk megközelitik az 1881-i csúcspontot Az idei katasztrófákkal teljes esztendő a gondolkodó emberek figyelmét az elemi csapásokra tereli. Az elemi csapások az 1881. évben Magyarország területén 1,045.440 hektár szántóföld termését pusztították el, azai az egész ország szántóterületének 10,69 százaléka. Ezzel ellentétben az utolsó 1938. évi adat az összes tok káresetei között a legalacsonyabb százalékot mutatja, 0.1%-ot. Ebben az évben 7.817 hektárt öntött el a víz, az aszály 331 hektárt égetett ki, 232 hektáron a termés felfagyott. Az uralkodó elemi csapás a jég volt, mely 5.645 Ha-t tett tönkre. A többi károkat egerek, férgek, rovarok és egyebek okozták. A károk nagyságáról tiszta képet nyerünk, ha az utolsó, 1938-as adatot állítjuk melléje, ez ugyan csak a csonka hazára vonatkozik, de csak 2 millió pengő kárt tesz ki. Az idei katasztrófa nagysága körülbelül meg fogja közelíteni az 1881. évét.—A bársonyit ára. A Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesülés a bérellenőrzés országos kormánybiztosának 24.200—1940. A. K. számú rendeletével budapesti paritásban megállapított legmagasabb termelői árakat és pedig étkezési minőségben válogatott nyári rózsaburgonyáért g-ként 9, GUlbabáért 8.50, őszi rózsáért 8.20, Ella és sárgáért 7, Woltmanért 6.20, Krügerért 5.70, ipori Krügerért 5 pengőt űzet. oro A SVÉD FŐVÁROSBAN FÖLDALATTI VASUTAT ÉPÍTENEK. A stockholmi földalatti vasút megépítése 116 millió svéd koronába kerül, amiből kilencvenmillió magának az építkezésnek költsége, míg az összeg többi részét a földalatti vasút kocsiparkjának beszerzésére szánták. Azt hiszik, hogy a stockholmi földalatti vasút szakaszonként hét év alatt teljesen elkészülhet. A földalatti vasút hossza összesen tizenkét kilométer lesz. 10% .Mámadósság, költvények, záloglevelek: 1940. évi pótjegy 100 (1OO), 1934. évi fővárosi kötvény 4.5% 312—311 (311), 1927. évi 6% 102 (102). A magyar kisipar és középipar sikerét bizonyítja cipő-, kesztyű- és kalapkivitelink fejlődése A világválságtól a háború kitöréséig megsokszorozódott a magyar ruházati cikkek exportja A közfelfogás elsősorban a magyar mezőgazdaság világmárkáira gondol, ha Magyarország kiviteléről van szó. Érdekes tehát rámutatni arra, hogy a magyar iparnak ma már szintén vannak olyan készítményei, amelyek ismertek az egész világon és a magyar névnek éppen annyi dicsőséget szereznek, mint a tiszavidéki búza, a szegedi paprika vagy a szentesi pulyka. A legtöbb iparágnál a magyar termékek a világpiacon az 1931-ben ránk szakadt világválság után értek el jelentős sikereket. Ennek különösen érdekes példája a magyar cipő, a magyar kesztyű és a magyar kalap kivitelének alakulása. Magyarország cipőkivitele 1931- ben mindössze 32.095 pár volt. 1938-ban állandó fokozatos emelkedés mellett már a 665.044 párnál tartottunk. A bőrkesztyűnél 1931-ben szintén egészen szerény az elindulás. Csupán 1353 darab. A maximum Itt 1936-ban következik be 1.274.281 darabbal. 1938-ban a nyersanyaghiány és a fokozódó belföldi fogyasztás némi visszaesést okoz, de az eddig elért eredmények bíztató kilátásokat nyújtanak a jövőre. Ezek az eredmények nem új gyáralapításokkal vannak összefüggésben, hanem sok tekintetben a magyar kisipar és középipar sikerei, mert iparosaink fejlett ízlésére és kiváló készítményeire éppen olyan államokban figyeltek fel, ahol fejlett gyáripar van. Áll ez elsősorban a magyar cipőre, amely Európa leggazdagabb országaiban talált vevőre. 1939 második fele már a háborús gazdálkodás és szállítási nehézségek korszaka. Ennek ellenére nagyobb visszaesés csak a kalap kivitelénél jelentkezik. Cipőkivitelünk csupán 486.846 párra esett vissza, bözkesztyűkivitelünkviszont 430.018 párra emelkedett. A vásárlók megoszlására minden esetre jellemzőbb az 1938. évi adatok részletezése és éppen ezért az alábbiakban azt adjuk közre: 1938-ban külföldre szállított 665.044 pár cipőből legtöbbet vásárolt Anglia, éspedig 477.461 párt. A többi vásárló: az Amerikai Egyesült Államok 119.389, Svédország 35.181, Délafrikai Unió 6908, Finnország 5984, Norvégia 4526, Németország 3751, Ausztria 753, Kanada 3268, Írország 2809, Málta 1635, Irak 448, Curacao 141, Jugoszlávia 94, Egyiptom 54, Holland- India 48, Franciaország 92 pár magyar cipővel. Magyarország cipő, kesztyű, kalap kivitele a világválság utáni években . A magyar kesztyű 1938. évi vásárlói sorában: Anglia 166.236 párt kitevő vásárlása után mindjárt Svédország következik 51.789 párral. A többi vásárló: Németalföld 44.254, Új-Zélamd 13.244, Ausztrália 10.312, Délafrikai Unió 7516, Norvégul 5812, Svájc 1278, Jugoszlávia 287, Írország 94 pár magyar bőrkesztyűvel. 1938-ban külföldre szállított 850.120 darab magyar kalapot 23 állam vásárolta meg. Ezek közül az első helyen Németország áll 516.927 darabbal. Hollandia, Anglia és Olaszország egyenként 40—50 ezer magyar kalapot vásárolt és nagyobb mennyiségekkel szerepel a statisztikában Románia, Svájc, Skandinávia és Franciaország is. Szválytészáru Bőrkesztyű Kalap 1931 32.095 529 1.355 1932 11.001— 349.191 1934 19.488 154 559.738 1934 11.660 6.384 516.486 1935 32.487 54.146 683.825 1938 186.490 285.278 1,274.281 1937 348.430 362.009 1,248.409 K-38 665.044 302.876 850.120 Hol vannak fontosabb országos vásárok a visszacsatolt Erdélyben? Ballavásár (Háromszék vm.): December 19—20. Bánffyhunyad (Kolozs vm.): November 25—28 és december 23—24. Beszterce (Beszterce-Naszód vm.): November 25—26. Bemen (Szolnok- Doboka vm.): November 25—26. Bihardiószeg (Bihar vm.): December 4—5. Biharpüspök (Bihar vm.): November 3. Dés (Szolnok-Doboka vm.): December 10— 11. Gyergyószentmiklós (Csíkvm.) December 10—13. Kézdivásárhely (Háromszék vm.): Október 28— 29. Kibéd (Maros-Torda vm.): December 1—3. Kolozs (Kolozs vm.) : November 4—5. Királyháza (Ugocsa vm.): November 13—14. Kolozsvár: November 2- Kovászna, (Háromszék vm.): November 3 —12. Kükönóvár (Kiskükülő vm.): December 4—5. Makfalva (Maros-Torda vm.): December 30-től január 1-ig. Máramarossziget: Október 13. november 5—6. Marosvásárhely: November 11. Nagybánya (Szatmár vm.): November 11—12. Nagykároly (Szatmár vm.): November 4. december 9. Nagyszalonta (Bihar vm.): November 15—16 Nagyvárad (Bihar ■vm): December 8—9 állat, 11—13 kirak. vásár, Naszód (Beszterce-Naszód vm.): November 6—8. Parajd (Udvarhely vm.): December 15—17. Sepsiszentgyörgy (Háromszék vm.): December 23—24. Szamosújvár (Szolnok-Doboka vm.): Október 23. Szatmárnémeti: November 19—20. December 17—18. Székelyhid (Bihar vm.): November 29 és december 27. Székelyudvarhely: December 21. Szilágy- Somlyó: December 19—20. Uzon (Háromszék atti.): December 11— 12. Visk (Máramaros vm.): Október 25—26. Zilah (Szlágyvm.): December 4—5. Zsibó (Szilágy vm.): Október 10—11 és december 17—18. Vármihályfalva (Bihar vm.): December 11—12. 0-0 A terménytőzsde árai — Október 15. — Búza, 78 '80 kg-os • * . Kft B s 33.40 P Bozs, 71 kg-os....................................... . 19.40 P A búza és a rozs ára a nyugati határállomásokra, Budapestre, dunai holdállomásokra és Szolnoktól délre eső hajóállomásokra vonatkozik Búzánál a minimális ár 1.60 P-nél nem lehet kevesebb a megállapított árnál. 41 kg-oa o a 0 o Árpa. Sörárpa, kiváló . . Sörárpa, elsőrendű Sörárpa ...................... 58 kg-os, Ipari Takarmány, 65—66 kg Takarmány, középminőségű Zab. 28.36 P 25.35 „ 24.35 „ 22.70 „ 20.70 „ 19.70