Függetlenség, 1941. június (9. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-26 / 143. szám
----■■■ Csütörtök, 1941 június 26 A felszabadult Délvidék iparossága írta: Kovalóczy Rezső dr., az Ipartestületek Országos Központja főtitkára Az ezeréves magyar kard ereje, a történelmi igazság, a nemzeti és gazdasági törvényszerűség érvényesülése visszaszerezte Szent István koronájának Trianonban elrabolt délvidéki gyöngyeit. A magyar kézművesiparosság is meghatottsággal és testvéri szeretettel nyújtja kezét a huszonkét éves idegen uralom alól felszabadult délvidéki iparosságnak, melynek létszáma igen jelentékeny, mert a világháború után Jugoszláviához csatolt terület másfélmillió lakosságának 2 százalékára, azaz kb. 50 ezerre tehetjük az önálló iparosok számát. Az 1910. évi legutolsó magyar hivatalos adatok szerint, tehát 30 év előtt e területeken 58, ezek közül a Bácskában 36 ipartestület működött, a kötelékükbe tartozó önálló kézművesiparos mesterek száma meghaladta a 15 ezret, a segédek száma közel 8 ezer, a tanoncoké kb. ugyanennyi volt. Amíg Erdélyben az oláh uralom szétrombolta az ipartestületi szerveztet, addig Jugoszláviában a magyar ipartörvény alapján létesült testületek megmaradtak s ma is működnek. Hivatalos nyelvük a szerb volt, a német vidéken szerb és német nyelven adták ki jelentéseiket. A jugoszláv kormány által létesített és szerb vezetés alatt működő újvidéki és nagybecskereki kereskedelmi és iparkamarák irányítása mellett dolgoztak az ipartestületek, amelyek most boldog örömmel és hálás köszönettel fogadták a magyar iparosság központjának átiratát és magyar nyelven írt válaszuk legtöbbjén ismét ott van a régi magyar bélyegző a nyolcvanas évek alapítási évével. A szerb megszállás ideje alatt az 1884. évi magyar ipartörvény, majd az 1931. évi jugoszláv ipartörvény rendelkezései szerint az iparosság ipartestületi kötelékében igyekezett érdekeit megóvni. A jugoszláv ipartörvény a kötelező ipartestületi tagság elvét érvényesítette, behozta a kötelező mestervizsga intézményét. A törvény végrehajtása során azonban a kisebbségek iparosainak súlyos elnyomását láttuk. Ugyanez volt a helyzet az adózás terén, így az újvidéki magyarság vezetője, Nagy Iván dr. a napokban megjelent egyik cikkében rámutatott arra, hogy ,,a szerb adórendszerben uralkodó látszólagos zűrzavar tulajdonképen arra volt jó, hogy ennek segítségével a lázas adóbehajtási tevékenység palástjába burkolják azt a kegyetlen kizsákmányolást, amely a magyar és a német lakosságot sújtotta. A szerb ipartörvény végrehajtásánál a kötelező mestervizsgák határozatlan, sokirányú anyagát a soviniszta szerb vizsgázottak arra használták fel, hogy még a legképzettebb magyar iparost is lehetőleg elbuktassák pl. azért, mert a szerb irodalomban nem bírt kellő jártassággal, vagy a szerb nyelvet nem beszélte a megfelelő hangsúllyal. „A régi iparosoktól oly okmányokat követeltek, amiről tudták, hogy nem is létezik“. A koncessziókhoz kötött iparok engedélyét megvonták magyar iparosoktól s a magyar iparostársadalom a magyar földmívesosztályhoz hasonló szomorú sorsra jutott és „az iparosságból a legtöbb esetben agrárproletár lett“. Ez magyarázza, hogy pl. számos bácskai községben az iparosok száma harminc év alatt alig emelkedett, sőt sok esetben csökkent. (így pl. Bácson 203-ról 150-re, Szivaron 289-ről 262-re, Petrőcön 165-ről 164-re, Torzsán 164- ről 169-re.) Az újverbászi ipartestületnek szerb és német nyelven kiadott 1940. évi jelentése a gazdasági helyzet súlyos leromlásáról számol be, amelyet főleg az általános bizonytalanság, a jogosulatlan iparűzés elburjánzása, az anyagbeszerzési nehézségek, az építőipari sztrájkok és a súlyos adóterhek idéztek elő. A felszabadulás ünnepnapjai után a felelősségteljes komoly gazdasági szervezési munka kezdődik. Az iparügyi minisztérium, a szegedi kamara kiküldöttei már a katonai közigazgatás ideje alatt a helyszínen állapítják meg a legfontosabb és legsürgősebb teendőket. Az Ipartestületek Országos Központja felvette az érintkezést a felszabadult területek ipartestületeivel, tanácscsal útmutatással látva el az iparosság szervezeteit. Megindul a szervező, építő munka a magyar törvények szellemében, hogy a kézművesiparosságot az anyaország gazdasági vérkeringésébe, az össziparosság ipari közigazgatásába, iparoktatásába, társadalmi és kulturális életébe késedelem nélkül belekapcsolhassuk, hogy a délvidéki iparosság mielőbb megkapja mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a magyar törvények és rendeletek a kisipar gazdasági helyzetének feljavítása érdekében biztosítanak. Közmunkához, hitelhez, nyersanyaghoz kell sürgősen juttatnunk hazatért iparosságunkat, hogy nemcsak szívében, hanem gazdasági téren is jótékonyan érezze a magyar haza jóságos, megértő gondoskodását, kenyeret, jobb jövőt nyújtó segítő kezét, melyet igaz anyai szeretettel tár ki minden hazatérő gyermeke felé. Balkányi Kálmán lemondott az OMKE igazgatói állásáról Az OMKE választmánya Mösstner Pál dr. kereskedelmi főtanácsos elnöklete alatt ülést tartott. A választmány lelkesen ünnepelte a Kormányzó Úr öfőméltóságát, akihez 73 éves születésnapja alkalmából hódoló táviratot intéztek. Hálás kegyelettel adózott a választmány Gömbös Gyula emlékének, majd Messmer Pál dr. elnök felhívta a kereskedőtársadalmat, hogy támogassa az Újságírók Nyugdíjintézete anyagi alapjainak gyarapítására indított országos akciót. A kereskedelem — mondotta— sokat köszönhet a sajtó jóindulatának és nem nélkülözheti azt az erőforrást, amelyet számára a magyar újságírótársadalom megértése és megerősödése jelent. A bevásárlási könyvrendszerrel kapcsolatban megállapította, hogy az nem jelent messzemenő korlátozást, hanem elsősorban az áruhalmozás megakadályozását szolgálja, ezzel a céllal pedig a kereskedők its egyetértenek. A kereskedelemnek kötelessége a rendeletét a legnagyobb lelkiismeretességgel végrehajtani, mert aki ezt nem teszi, nemcsak a törvényes következményeket kénytelen viselni, de tisztességtelen versenyt is űz. A termésértékesítéssel kapcsolatban hangoztatta, hogy az értékesítés tökéletes lebonyolítása érdekében a jogosított gabonakereskedelemnek lehetővé kell tenni, hogy a szövetkezeti szervezetekkel azonos feltételekkel vehessenek részt az értékesítés munkájában. Ezután Messmer Pál dr. bejelentette, hogy Balkányi Kálmán dr. 33 évi működés után megválik az OMKE ügyeinek vezetésétől. A választmány az elnökség javaslatára Balkányi Kálmánnak az OMKE, valamint a kereskedelem egyeteme érdekében kifejtett munkájáért elismerését nyilvánította. Az OMKE irodájának vezetésével 8r. Kándor Béla és Horváth István főtitkárokat bízta meg. Gonda Hugó, Intrédy-Meiszner Rudolf, Besnyő Béla és György Ernő dr. felszólalásai után Balkányi Kálmán mondott köszönetet a kereskedőtársadalom támogatásáért. Végül a választmány 120 tagú ügyvivő igazgatóságot választott. (1) Felemelték a szőlősgazdák zöldhitelét. Az árvizek és az időjárás viszontagságai miatt bajbakerült szőlősgazdáknak kormány rendkívül előnyös zöldhitel-akcióval siet a segítségére. A hitel összege holdanként 90 pengős keretben mozgott. A Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete arról értesítette az igénylőket, hogy a kormány a hitelkeretet felemelte és 140 pengős tökbhitelt lehet holdanként igényelni. A hitelt borban október végéig, készpénzben pedig december 31-éig lehet visszafizetni. (—) Nyári lóvásár Érsekújvárott. A földművelésügyi miniszter a Nyitra-Pozsony vármegyei Gazdasági Egyesületnek engedélyt adott arra,hogy Érsekújváron június 29-én és 30-án „Érsekújvári Nyári Lóvásár” elnevezés alatt mezőgazdasági kiállítást rendezzen. il földmivelésügyi miniszter fogadta a német vetőmagbizottság tagjait A magyar-német mezőgazdasági megállapodás alapján alakult közös vetőmagbizottság jelenleg Budapesten ülésezik a gyakorlati együttműködés tervszerű fejlesztése érdekében. A tárgyalások főleg a nemesített növényfajták kölcsönös elismerésére és védelmére vonatkozik. Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter szerdán délelőtt fogadta Grote grófot és Schulze dr.-t, a német vetőmagbizottság vezetőit és többi tagjait Bárczay János államtitkár jelenlétében és melegen érdeklődött a tárgyalások felől, amelyek előreláthatóan mindkét ország mezőgazdaságára igen kedvező eredménnyel fognak befejeződni. ■—oOo— Az életbiztosítások a háborús kockázatra is kötelszeleg kiterjednek Számos esetben felmerült kérdésre a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége közli a biztosítást kereső közönséggel, hogy a 2890— 1941. M. E. sz. rendelet értelmében az életbiztosítás immár a háborús kockázatra is kötelezőleg kiterjed és pedig tekintet nélkül arra, hogy a biztosított fél a harcvonalban, vagy a mögöttes országrészben veszti el valamely háborús esemény következtében életét. A háborús kockázat viseléséért pótdíj fizetendő és pedig azoknál a biztosításoknál, melyek a háborús események beállta előtt köttettek meg, ez a pótdíj a biztosított tőke 6 ezreléke, azoknál a biztosításoknál pedig, melyek csak a háborús események beállta után köttetnek, a biztosított tőke10 ezreléke. A háborús események beálltának napját a pénzügyminiszter külön rendelettel állapítja meg. Nincs tehát semmi akadálya az életbiztosítás kötésének. Májusban az árai alig változtak, a belépei emelkedtek A Központi Statisztikai Hivatal a következő május havi gazdaságstatisztikai adatokat közli: A nagykereskedelmi árak indexszáma az 1929. évi árakat 100-zal véve egyenlőknek, május végén 115,4 volt, az előző havi 114,7-tel szemben. A létfenntartási költségek indexe május hónapban nem változott s az 1913. évi árakat 100-zal véve egyenlőknek, május végén lakbérrel együtt számítva 120.1, lakbér nélkül számítva 124..9 volt. A Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó budapesti pénzintézeteknél és a Postatakarékpénztárnál elhelyezett összes betétek h álladéka folyó évi május hó végén 1881.2 millió pengőt tett, melyből a takarékbetétekre 807.8, a folyószámla betétekre pedig 1073.4 millió pengő esett. Az előző hóhoz képest a takarékbetétek álladéka 28.4 millió pengővel, a folyószámlabetétek álladéka pedig 9,7 millió pengővel emelkedett. (-) A Pesti Tétesdíj új számában Rubolpch László, Polinszky Gyula dr. írtak cikkeket. A Diákkaptár verseny győzteseiről, az értéktőzsdéről, a biztosítási, textil, vas- és gépipari élet köréből érdekes riportok számolnak be. Közli a lap a textilhulladékgyűjtésre vonatkozó, valamint a növényvédelmi szerek eladására vonatkozó fontostóbbi legújabb rendelkezőket. Be kell jelenteni a malmok búza és rozs készleteit A közellátási miniszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében a malmok kötelesek a birtokukban lévő, az 1940. évi 6530. M. E. rendelettel sár alá helyezett búzát, rozsot és kétszerest, valamint, ezek lisztjét három nap alatt a Közélelmezési Hivatalnak (V., Nádor utca 27) bejelenteni. A bejelentett lisztet sár alá helyezettnek kell tekinteni és azt forgalomba hozni vagy azzal egyébként rendelkezni csak a Közélelmezési Hivatal engedélyével, illetve utasításai szerint szabad. A budapesti építkezések még mindig nem elégítik ki a folyton fokozódó lakásszükségletet A székesfőváros Statisztikai Füzetei, mint ismeretes, havonként lelkiismeretesen beszámolnak többek közt az építkezési mozgalomról is. A most, megjelent füzet szerint április hónapban lakóházakra 122 építési engedélyt adtak ki, 25-öt egyéb építkezésre, ugyancsak 25-öt toldaléképítésre, 7-et ráépítésre és 47-et egyéb átalakításra. A múlt év áprilisával összehasonlítva az idén kevesebb az új lakóházakra kiadott engedélyek száma 60-nal. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a tavalyi áprilisban kiadott engedélyek közül 60 volt olyan kis földszintes ház, amelyet az OTI építtetett s ugyanabban a hónapban kezdődött meg a főváros 20 kislakásos bérházának építkezése, az idei eredményt elég kedvezőnek kell mondanunk, annál is inkább, mert újabban inkább nagyobb, több lakással bíró bérházakra kérnek építési engedélyt, míg tavaly túlnyomó volt még a földszintes házak állítása. A lakásinsénen tehát a most folyó építkezések jobban segítenek. Az év első négy hónapjában együttesen például tavaly 325 új ház építésére adtak ki engedélyt, az idén 331-re. A különbség tehát nem nagy, de míg az előbbiek között csak 84 volt olyan, amely háromemeletes, vagy magasabb épületekre szólt, az idén 104 volt ilyen. Az építkezés területi megoszlása tekintetében a helyzet alig változott, most is a budai kerületekben és a Zuglóban kérik a legtöbb építési engedélyt. Az, áprilisi 122 lakóház-engedély közül nem kevesebb, mint 70 esik a budai kerületekre és 30 Zuglóra. A többi összes kerületekre csak 20 ház építése jut. Alig akad építkezés a IV., VI. és VIII. kerületben, ebben a három kerületben az első négy hónap alatt is mindössze 5 új ház építésére adtak ki engedélyt. Április hó folyamán 25 ház építését fejezték be a múlt évi 23-mal szemben. Ez nem mondható ugyan kedvező eredménynek, mert a költözködés előtti hónapokban általában sok ház építését igyekeznek befejezni. Ha azonban az első első négy hónapot nézzük, az eredmény már jóval kedvezőbb, bár még távol áll attól, hogy a folyton fokozódó szükségletet kielégítse. Tavaly az év első harmadában 76 ház készült el, az idén 135. Az előbbiek között azonban csak 8 volt nagyobb, háromemeletes, vagy ennél magasabb bérház, az idén 34. A legtöbb ház épült a Zuglóban: 39, azután a XI. kerületben 22, ellenben a IV., VI. és VII. kerületben csak 11, a IX. kerületben pedig azgész első évharmadban egyetlenegy új ház sem keletkezteti. Ott úgy látszik az idén a későbbi hónapokban lesz csak nagyobb termelés, mert a IX. kerületben az idei első négy hónapban már 28 új házra kértek engedélyt a tavalyi 5-tel szemben. Legfontosabb azonban a keletkezett új lakások száma. Áprilisban 305 új lakás épült az elkészült házakban, míg tavaly áprilisban csak 188 .lett készen. Még kedvezőbb az első négy hónap összehasonlítása. Ebben az időszakban tavaly 443 új lakás keletkezett, míg az idén 1152. Ez utóbbi számból magára az V. kerületre 245 esik, mert itt épülnek a nagy bérházak, de e szám mögött is kevéssel marad el a XI. kerület, amely 201 lakást termelt, 100-on felüli új lakással járult még a lakásszükséglet enyhítéséhez a XII., a II. és a XIV. kerület. Jellemző az újabb építkezésekre, hogy inkább üres telkekre építkeznek és így a régi házak lerombolása folytán is jóval kevesebb lakás szűnik meg. Tavaly az első négy hónapban 155 régi lakást kellett lerombolni, az idén csak 62-t, a lakások tiszta szaporulata tehát a tavalyi 288-cal szemben az idén 1090. Azt is kimutatja a statisztika, hogy a keletkezett új lakások miként oszlanak meg nagyság szerint. Az első harmadban épült 1152 új lakás közül 633, tehát több, mint fele volt egyszoba.3, 435 kétszobás, 56 háromszobás, 18 négyszobás, 6 ötszobás és 4 hat- és többszobás. Javulás tehát abban a tekintetben nem igen mutatkozik, hogy a családi és közegészségügyi követelményeknek megfelelő nagyobb lakások épüljenek. Budapestet jellemzi az egyszobás lakások túltengése, amelyek a külvárosokban a szegényebb néposztálynál a családok túlzsúfoltságát mutatják, újabban pedig már a gyermektelenség elterjedésével a jobbmódú városrészekben is, a modernül, minden kényelemmel ellátott házakban csak egy és kétszobás lakásokat építenek, a családok nem is számítanak gyermekre. Ma már a konyha sem elsőrendű szükséglet a modern lakásokban. Az 1152 új lakás közül csak 827-nek van rendes konyhája.. Ellenben fürdőszoba 895 lakáshoz tartozik, előszobám pedig 1079-nek van. A belső területekben a modern új lakásoknak már csak felében építenek konyhát és ezekben a lakásokban többnyire még cselédszoba sincsen, mert az újranevezett garzon-lakásoknak cselédszobára nincs szükségük. értéktőzsde ZÁRÓÁRFOLYAMOK (Zárójelben a keddi zárlatok.) Nemzeti Bank (320.—) 320.—, Első Magyar Biztosító (960.—) 960.—, Főnéiéré (115.—) 115.—, Concordia (12.5) 12.5, Békéscsabai (38.5) 39.75, Első Budapesti Gőzmalom (39.—) 41.—, Hungária-malom (69.—) 70.—, Bauxit (450.—) 470.—, Beocsini (44.5) 46.—, Borsodi szén (31.5) 33.—, Szentlőrinci (34.5) 34.—, Cementia (162.—) 168.—, Kohó (43.—) 45.—, Drasche (82.5) 85.—, Aszfalt (16.5) 17.75, Kőszén (749.—) 785.—, Nagybátonyi (65.—) 66.5, Salgó (66.—) 69.25, Urikányi (70.—) 73.5, Athenaeum (—) 68.—, Fővárosi (17.—) 15.25, Franklin (17.—) 17.—, Fegyver(110.5) 116.—, Ganz (41.—) 43.—, Lsáng ( 158.—) 152.—, Acél (101.—) 106.—, Magyar vágón (81.—) 84.—, Rima (178.5) 187.—, OFA (34.5) 36.—, Nasici (125.—) 131.—, Duna-Száva (26.—) 27.—, Nova (47.—) 48.—, Trust (104.—) 109.—, Államvasút (25.—) 26.25, Délcukor (179.—) 181.—, Magyar Cukor (216.—), 226.8, Georgia (52.—) 54.6, Izzó (335.—) 355.—, Drohor- Hoggenmacher (—) 390.—, Királysor (39.—) 40.—, Polgári sör (650.—) 682.—, Pannónia-sör (35.—) 36.—, Schwartzer (13.5) 13.5, Gyapjúmosó (29.—) 30.5, Goldberger (105.—) 110.—, Magyar kender (56.—) 56.75, Pamutipar (80.—) 84.75, Chinoin (49.2*5) 51.—, Danica 110.41 10.6, Műtrágya (100.—) 105.—, Klotild (43.25 ) 44.75, Brassói (58.—) 57.—, Gumi (94.1) 96.—, Vasúti forg. (52.—) 54 6, Telefon (21.3) 22.9, Pálfalvi (44.5) 46.5. Államadósság, kötvények, rangterelek( 1914. évi főv. 413, 440.2—444 (445), 1927. évi főv. — .(183.5). Sertésvásár A Magyar Keresztény Állatkereked 61e Országos Egyesülete jelenti: A Magyar Állatkiviteli Szövetkezet (MÁSz) lebonyolítási árai: la uradalmi 202, Ila uradalmi 198, la szedett 194, 11% szedett 190, Illa szedett 188, a, öregsertés 186, Ha öregsertés 178, la angol sonkasüldő 190 fillér kg-kénti élesúlyban. 7- Az újburgonya termelői ára Az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának felhatalmazásával a belföldi burgonyakereskedelmi egyesülés bizományi értékesítési alapon a folyó évi június 24-től a termelőknek budapesti paritásbaji 1941. évi termésű mosatlan ujburgonyáért I. osztályú étkezési minőségre válogatott nyári rózsáért és Gülbabáért q-ként 20 pengőt, II. osztályú 3 cm-es és 3 cm-nél kisebb apró burgonyáért q-ként 10 pengőt fizet. 1—) Az. ITI Világ ft heti ssáms írd*» kis cikkftkben számol hft * vállalati tőkeemelések előretöréséről, a világ. gazdaság és a habon! eseményeiről. • magyar biztosítási és hitelpiac, vak» mint 37, inar. kereskedelem és a meafr ■gazdasági élet aktualitásairól*