Függetlenség, 1941. június (9. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-26 / 143. szám

----■■■ Csütörtök, 1941 június 26 A felszabadult Délvidék iparossága írta: Kovalóczy Rezső dr., az Ipartestületek Országos Központja főtitkára Az ezeréves magyar kard ereje, a történelmi igazság, a nemzeti és gazdasági törvény­szerűség érvényesülése vissza­szerezte Szent István koronájá­nak Trianonban elrabolt délvi­déki gyöngyeit. A magyar kéz­­művesiparosság is meghatott­sággal és testvéri szeretettel nyújtja kezét a huszonkét éves idegen uralom alól felszabadult délvidéki iparosságnak, melynek létszáma igen jelentékeny, mert a világháború után Jugoszláviá­hoz csatolt terület másfélmillió lakosságának 2 százalékára, azaz kb. 50 ezerre tehetjük az önálló iparosok számát. Az 1910. évi legutolsó magyar hivatalos ada­tok szerint, tehát 30 év előtt e területeken 58, ezek közül a Bácskában 36 ipartestület mű­ködött, a kötelékükbe tartozó önálló kézművesiparos mesterek száma meghaladta a 15 ezret, a segédek száma közel 8 ezer, a tanoncoké kb. ugyanennyi volt. Amíg Erdélyben az oláh ura­lom szétrombolta az ipartestü­leti szerveztet, addig Jugoszlá­viában a magyar ipartörvény alapján létesült testületek meg­maradtak s ma is működnek. Hivatalos nyelvük a szerb volt, a német vidéken szerb és német nyelven adták ki jelentéseiket. A jugoszláv kormány által léte­sített és szerb vezetés alatt mű­ködő újvidéki és nagybecskereki kereskedelmi és iparkamarák irányítása mellett dolgoztak az ipartestületek, amelyek most bol­dog örömmel és hálás köszönet­tel fogadták a magyar iparosság központjának átiratát és magyar nyelven írt válaszuk legtöbbjén ismét ott van a régi magyar bé­lyegző a nyolcvanas évek alapí­tási évével. A szerb megszállás ideje alatt az 1884. évi magyar ipartörvény, majd az 1931. évi jugoszláv ipar­törvény rendelkezései szerint az iparosság ipartestületi köteléké­ben igyekezett érdekeit megóvni. A jugoszláv ipartörvény a köte­lező ipartestületi tagság elvét érvényesítette, behozta a köte­lező mestervizsga intézményét. A törvény végrehajtása során azonban a kisebbségek iparosai­nak súlyos elnyomását láttuk. Ugyanez volt a helyzet az adó­zás terén, így az újvidéki ma­gyarság vezetője, Nagy Iván dr. a napokban megjelent egyik cik­kében rámutatott arra, hogy ,,a szerb adórendszerben ural­kodó látszólagos zűrzavar tulaj­donképen arra volt jó, hogy en­nek segítségével a lázas adóbe­hajtási tevékenység palástjába burkolják azt a kegyetlen ki­zsákmányolást, amely a magyar és a német lakosságot sújtotta­. A szerb ipartörvény végrehajtá­sánál a kötelező mestervizsgák határozatlan, sokirányú anyagát a soviniszta szerb vizsgázottak arra használták fel, hogy még a legképzettebb magyar iparost is lehetőleg elbuktassák pl. azért, mert a szerb irodalomban nem bírt kellő jártassággal, vagy a szerb nyelvet nem beszélte a megfelelő hangsúllyal. „A régi iparosoktól oly okmányokat kö­veteltek, amiről tudták, hogy nem is létezik“. A koncessziók­hoz kötött iparok engedélyét megvonták magyar iparosoktól s a magyar iparostársadalom a magyar földmívesosztályhoz ha­sonló szomorú sorsra jutott és „az iparosságból a legtöbb eset­ben agrárproletár lett“. Ez ma­gyarázza, hogy pl. számos bács­kai községben az iparosok száma harminc év alatt alig emelke­dett, sőt sok esetben csökkent. (így pl. Bácson 203-ról 150-re, Szivaron 289-ről 262-re, Petrő­cön 165-ről 164-re, Torzsán 164- ről 169-re.) Az újverbászi ipartestületnek szerb és német nyelven kiadott 1940. évi jelentése a gazdasági helyzet súlyos leromlásáról szá­mol be, amelyet főleg az általá­nos bizonytalanság, a­ jogosulat­lan iparűzés elburjánzása, az anyagbeszerzési nehézségek, az építőipari sztrájkok és a súlyos adóterhek idéztek elő. A felszabadulás ünnepnapjai után a felelősségteljes komoly gazdasági szervezési munka kez­dődik. Az iparügyi minisztérium, a szegedi kamara kiküldöttei már a katonai közigazgatás ideje alatt a helyszínen állapítják meg a legfontosabb és legsürgősebb teendőket. Az Ipartestületek Országos Központja felvette az érintkezést a felszabadult terü­letek ipartestületeivel, tanács­csal útmutatással látva el az iparosság szervezeteit. Megindul a szervező, építő munka a ma­gyar törvények szellemében, hogy a kézművesiparosságot az anyaország gazdasági vér­keringésébe, az össziparosság ipari közigazgatásába, iparokta­tásába, társadalmi és kulturális életébe késedelem nélkül bele­kapcsolhassuk, hogy a délvidéki iparosság mielőbb megkapja mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a magyar törvények és rendeletek a kisipar gazdasági helyzetének feljavítása érdeké­ben biztosítanak. Közmunkához, hitelhez, nyersanyaghoz kell sür­gősen juttatnunk hazatért ipa­rosságunkat, hogy nemcsak szí­vében, hanem gazdasági téren is jótékonyan érezze a magyar haza jóságos, megértő gondosko­dását, kenyeret, jobb jövőt nyújtó segítő kezét, melyet igaz anyai szeretettel tár ki minden hazatérő gyermeke felé. Balkányi Kálmán lemondott az OMKE igazgatói állásáról Az­ OMKE választmánya Möss­­tner Pál dr. kereskedelmi főtaná­csos elnöklete alatt ülést tartott. A választmány lelkesen ünnepelte a Kormányzó Úr öfőméltóságát, akihez 73 éves születésnapja alkal­mából hódoló táviratot intéztek. Hálás kegyelettel adózott a vá­lasztmány Gömbös Gyula emléké­nek, majd Messmer Pál dr. elnök felhívta a kereskedőtársadalmat, hogy támogassa az Újságírók Nyugdíjintézete anyagi alapjainak gyarapítására indított országos ak­ciót. A kereskedelem — mondotta­­— sokat köszönhet a sajtó jóindu­latának és nem nélkülözheti azt az erőforrást, amelyet számára a ma­gyar újságírótársadalom megérté­se és megerősödése jelent. A bevásárlási könyvrendszerrel kapcsolatban megállapította, hogy az nem jelent messzemenő korláto­zást, hanem elsősorban az áruhal­mozás megakadályozását szolgál­ja, ezzel a céllal pedig a kereske­dők its egyetértenek. A kereskede­lemnek kötelessége a rendeletét a legnagyobb lelkiismeretességgel végrehajtani, mert aki ezt nem te­szi, nemcsak a törvényes követ­kezményeket kénytelen viselni, de tisztességtelen versenyt is űz. A termésértékesítéssel kapcsolatban hangoztatta, hogy az értékesítés tökéletes lebonyolítása érdekében a jogosított gabonakereskedelem­nek lehetővé kell tenni, hogy a szövetkezeti szervezetekkel azo­nos feltételekkel vehessenek részt az értékesítés munkájában. Ezután Messmer Pál dr. beje­lentette, hogy Balkányi Kálmán dr. 33 évi működés után megválik az OMKE ügyeinek vezetésétől. A választmány az elnökség javasla­tára Balkányi Kálmánnak az OMKE, valamint a kereskedelem egyeteme érdekében kifejtett mun­kájáért elismerését nyilvánította. Az OMKE irodájának vezetésével 8r. Kánd­or Béla és Horváth István főtitkárokat bízta meg. Gonda Hugó, Intrédy-Meiszner Rudolf, Besnyő Béla és György Ernő dr. felszólalásai után Balkányi Kál­mán mondott köszönetet a keres­­kedőtársadalom támogatásáért. Végül a választmány 120 tagú ügyvivő igazgatóságot választott. (1) Felemelték a­ szőlősgazdák zöldhitelét. Az árvizek és az idő­járás viszontagságai miatt bajba­­került szőlősgazdáknak kormány rendkívül előnyös zöldhitel-akcióval siet a segítségére. A hitel összege holdanként 90 pengős keretben mozgott. A Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetke­zete arról értesítette az igénylő­ket, hogy a kormány a hitelkeretet felemelte és 140 pengős tökbhitelt lehet holdanként igényelni. A hitelt borban október végéig, készpénz­ben pedig december 31-éig lehet visszafizetni. (—) Nyári lóvásár Érsekújvá­­rott. A földművelésügyi miniszter a Nyitra-Pozsony vármegyei Gaz­dasági Egyesületnek engedélyt adott a­rra,­­hogy Érsekújváron június 29-én és 30-án „Érsekújvári Nyári Lóvásár” elnevezés alatt mezőgaz­dasági kiállítást rendezzen. il földmivelésügyi miniszter fogadta a német vetőmagbizottság tagjait A magyar-német mezőgazdasági megállapodás alapján alakult kö­zös vetőmagbizottság jelenleg Bu­dapesten ülésezik a gyakorlati együttműködés tervszerű fejlesz­tése érdekében. A tárgyalások főleg a nemesí­tett növényfajták kölcsönös el­ismerésére és védelmére vonatko­zik. Bánffy Dániel báró földmívelés­­ügyi miniszter szerdán délelőtt fogadta Grote grófot és Schulze dr.-t, a német vetőmagbizottság vezetőit és többi tagjait Bárczay János államtitkár jelenlétében és melegen érdeklődött a tárgyalások felől, amelyek előreláthatóan mind­két ország mezőgazdaságára igen kedvező eredménnyel fognak be­fejeződni. ■—oOo— Az életbiztosítások a háborús kockázatra is kötelszeleg kiterjednek Számos esetben felmerült kérdés­re a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége közli a biztosítást ke­reső közönséggel, hogy a 2890— 1941. M. E. sz. rendelet értelmé­ben az életbiztosítás immár a há­borús kockázatra is kötelezőleg kiterjed és pedig tekintet nélkül arra, hogy a biztosított fél a harc­vonalban, vagy a mögöttes ország­részben veszti el valamely hábo­rús esemény következtében életét. A háborús kockázat viseléséért p­ót­díj fizetendő és pedig azoknál a biztosításoknál, melyek a hábo­rús események beállta előtt köttet­tek meg, ez a pótdíj a biztosított tőke 6 ezreléke, azoknál a biztosí­tásoknál pedig, melyek csak a háborús események beállta után köttetnek, a biztosított tőke­­10 ezreléke. A háborús események beálltá­nak napját a pénzügyminiszter külön rendelettel állapítja meg. Nincs tehát semmi akadálya az életbiztosítás kötésén­ek. Májusban az árai alig változtak, a belépei emelkedtek A Központi Statisztikai Hivatal a következő május havi gazdaság­statisztikai adatokat közli: A nagykereskedelmi árak index­száma az 1929. évi árakat 100-zal véve egyenlőknek, május végén 115,4 volt, az előző havi 114,7-tel szemben. A létfenntartási költsé­gek indexe május hónapban nem változott s az 1913. évi árakat 100-zal véve egyenlőknek, május végén lakbérrel együtt számítva 120.­­1, lakbér nélkül számítva 124..9 volt. A Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó budapesti pénz­intézeteknél és a Postatakarék­pénztárnál elhelyezett összes be­tétek h álladék­a folyó évi május hó végén 1881.2 millió pengőt tett, melyből a takarékbetétekre 807.8, a folyószámla betétekre pedig 1073.4 millió pengő esett. Az előző hóhoz képest a takarékbetétek álladéka 28.4 millió pengővel, a­ folyószám­labetétek­ álladéka pedig 9,7 millió pengővel emelkedett. (-) A Pesti Tétesdíj új számában Rubolpch László, Polinszky Gyula dr. írtak cikkeket. A Diákkaptár verseny győzteseiről, az értéktőzsdéről, a­ biz­tosítási, textil, vas- és gépipari élet köréből érdekes riportok számolnak be. Közli a lap a textilhulladékgyűj­­tésre vonatkozó, valamint a növény­­védelmi szerek eladására vonatkozó fontostób­bi legújabb rendelkezőket. Be kell jelenteni a malmok búza és rozs készleteit A közellátási miniszter rendele­tet adott ki, amelynek értelmében a malmok kötelesek a birto­kukban lévő, az 1940. évi 6530. M. E. rendelettel sár alá helyezett búzát, rozsot és kétsze­rest, valamint, ezek lisztjét három nap alatt a Közélelmezési Hivatal­nak (V., Nádor­ utca 27) bejelen­teni. A bejelentett lisztet sár alá he­lyezettnek kell tekinteni és azt forgalomba hozni vagy azzal egyébként rendelkezni csak a Közélelmezési Hivatal engedélyé­vel, illetve utasításai szerint sza­bad. A budapesti építkezések még mindig nem elégítik ki a folyton fokozódó lakásszükségletet A székesfőváros Statisztikai Fü­zetei, mint ismeretes, havonként lelkiismeretesen beszámolnak töb­bek közt az építkezési mozgalom­ról is. A most, megjelent füzet szerint április hónapban lakó­házakra 122 építési engedélyt ad­tak ki, 25-öt egyéb építkezésre, ugyancsak 25-öt toldaléképítésre, 7-et ráépítésre és 47-et egyéb át­alakításra. A múlt év áprilisával összehasonlítva az idén kevesebb az új lakóházakra kiadott enge­délyek száma 60-nal. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a ta­valyi áprilisban kiadott engedélyek közül 60 volt olyan kis földszintes ház, amelyet az OTI építtetett s ugyanabban a hónapban kezdődött meg a főváros 20 kislakásos bér­házának építkezése, az idei ered­ményt elég kedvezőnek kell mon­danunk, annál is inkább, mert újabban inkább nagyobb, több la­kással bíró bérházakra kérnek építési engedélyt, míg tavaly túl­nyomó volt még a földszintes há­zak állítása. A lakásinsénen tehát a most folyó építkezések jobban segítenek. Az év első négy hónap­jában együttesen például tavaly 325 új ház építésére adtak ki en­gedélyt, az idén 331-re. A különb­ség tehá­t nem nagy, de míg az előbbiek között csak 84 volt olyan, amely háromemeletes, vagy maga­sabb épületekre szólt, az idén 104 volt ilyen. Az építkezés területi megoszlása tekintetében a helyzet alig válto­zott, most is a budai kerületekben és a Zuglóban kérik a legtöbb épí­tési engedélyt. Az, áprilisi 122 lakóház-engedély közül nem keve­sebb, mint 70 esik a budai kerü­letekre és 30 Zuglóra. A többi összes kerületekre csak 20 ház építése jut. Alig akad építkezés a IV., VI. és VIII. kerületben, ebben a három kerületben az első négy hónap alatt is mindössze 5 új ház építésére adtak ki engedélyt. Április hó folyamán 25 ház épí­tését fejezték be a múlt évi 23-mal szemben. Ez nem mondható ugyan kedvező eredménynek, mert a köl­tözködés előtti hónapokban általá­ban sok ház építését igyekeznek befejezni. Ha azonban az első első négy hónapot nézzük, az ered­mény már jóval kedvezőbb, bár még távol áll attól, hogy a foly­ton fokozódó szükségletet kielé­gítse. Tavaly az év első harmadá­ban 76 ház készült el, az idén 135. Az előbbiek között azonban csak 8 volt nagyobb, háromemeletes, vagy ennél magasabb bérház, az idén 34. A legtöbb ház épült a Zuglóban: 39, azután a XI. kerü­letben­ 22, ellenben a IV., VI. és VII. kerületben csak 1­1, a IX. kerületben pedig az­gész első év­­harmadban egyetlenegy új ház sem keletkezteti. Ott úgy látszik az idén a későbbi hónapokban lesz csak nagyobb termelés, mert a IX. ke­rületben az idei első négy hónap­ban már 28 új házra kértek enge­délyt a tavalyi 5-tel szemben. Legfontosabb azonban a kelet­kezett új lakások száma. Április­ban 305 új lakás épült az elké­szült házakban, míg tavaly április­ban csak 188 .lett készen. Még kedvezőbb az első négy hónap összehasonlítása. Ebben az idő­szakban tavaly 443 új lakás kelet­kezett, míg az idén 1152. Ez utóbbi számból magára az V. ke­rületre 245 esik, mert itt épülnek a nagy bérházak, de e szám mö­gött is kevéssel marad el a XI. kerület, amely 201 lakást termelt, 100-on felüli új lakással járult még a lakásszükséglet enyhítésé­hez a XII., a II.­ és a XIV. kerület. Jellemző az újabb építkezésekre, hogy inkább üres telkekre épít­keznek és így a régi házak lerom­bolása folytán is jóval kevesebb lakás szűnik meg. Tavaly az első négy hónapban 155 régi lakást kellett lerombolni, az idén csak 62-t, a lakások tiszta szaporulata tehát a tavalyi 288-cal szemben az idén 1090. Azt is kimutatja a statisztika, hogy a keletkezett új lakások mi­ként oszlanak meg nagyság sze­rint. Az első harmadban épült 1152 új lakás közül 633, tehát több, mint fele volt egyszoba.3, 435 kétszobás, 56 háromszobás, 18 négyszobás, 6 ötszobás és 4 hat- és többszobás. Javulás tehát abban a tekintetben nem igen mu­tatkozik, hogy a családi és köz­egészségügyi követelményeknek megfelelő nagyobb lakások épül­jenek. Budapestet jellemzi az egy­szobás lakások túltengése, amelyek a külvárosokban a szegényebb néposztálynál a családok túlzsú­foltságát mutatják, újabban pedig már a gyermektelenség elterjedé­sével a jobbmódú városrészekben is, a modernül, minden kényelem­mel ellátott házakban csak egy és kétszobás lakásokat építenek, a családok nem is számítanak gyer­mekre. Ma már a konyha sem elsőrendű szükséglet a modern lakásokban. Az 1152 új lakás kö­zül csak 827-nek van rendes konyhája.. Ellenben fürdőszoba 895 lakáshoz tartozik, előszobám pedig 1079-nek van. A belső terü­letekben a modern új lakásoknak már csak felében építenek kony­hát és ezekben a lakásokban több­nyire még cselédszoba sincsen, mert az újranevezett garzon-laká­soknak cselédszobára nincs szük­ségük. értéktőzsde ZÁRÓÁRFOLYAMOK (Zárójelben a keddi zárlatok.) Nemzeti Bank (320.—) 320.—, Első Magyar Biztosító (960.—) 960.—, Főn­éi­éré (115.—) 115.—, Concordia (12.5) 12.5, Békéscsabai (38.5) 39.75, Első Bu­dapesti Gőzmalom (39.—) 41.—, Hun­­gária-malom (69.—) 70.—, Bauxit (450.—) 470.—, Beocsini (44.5) 46.—, Borsodi szén (31.5) 33.—, Szentlőrinci (34.5) 34.—­, Cementia (162.—) 168.—, Kohó (43.—) 45.—, Drasche (82.5) 85.—, Aszfalt (16.5)­ 17.75, Kőszén (749.—) 785.—, Nagybátonyi (65.—) 66.5, Salgó (66.—) 69.25, Urikányi (70.—) 73.5, Athenaeum (—) 68.—, Fő­városi (17.—) 15.25, Franklin (17.—) 17.—, Fegyver­­(110.5) 116.—, Ganz (41.—) 43.—, Lsáng ( 158.—) 152.—, Acél (101.—) 106.—, Magyar vágón (81.—) 84.—, Rima (178.5) 187.—, OFA (34.5) 36.—, Nasici (125.—) 131.—, Duna-Száva (26.—) 27.—, Nova (47.—) 48.—, Trust (104.—) 109.—, Államvasút (25.—) 26.25, Délcukor (179.—) 181.—, Magyar Cukor (216.—), 226.8, Georgia (52.—) 54.6, Izzó (335.—) 355.—, Drohor- Hoggenmacher (—) 390.—, Királysor (39.—) 40.—, Polgári sör (650.—) 682.—, Pannónia-sör (35.—) 36.—, Schwartzer (13.5) 13.5, Gyapjúmosó (29.—) 30.5, Goldberger (105.—) 110.—, Magyar kender (56.—) 56.75, Pamutipar (80.—) 84.75, Chinoin (49.2*5) 51.—, Danica 110.41 10.6, Műtrágya (100.—) 105.—, Klotild (43.25 ) 44.75, Brassói (58.—) 57.—, Gumi (94.1­) 96.—, Vasúti forg. (52.—) 54 6, Telefon (21.3) 22.9, Pál­­falvi (44.5) 46.5. Államadósság, kötvények, rangterelek( 1914. évi főv. 413, 440.2—444 (445), 1927. évi főv. — .(183.5). Sertésvásár A Magyar Keresztény Állat­kereked 61e Országos Egyesülete jelenti: A Ma­gyar Állatkiviteli Szövetkezet (MÁSz) lebonyolítási árai: la uradalmi 202, Ila uradalmi 198, la szedett­ 194, 11% szedett 190, Illa szedett 188, a, öreg­sertés 186, Ha öregsertés 178, la an­gol sonkasüldő 190 fillér kg-kénti éle­­súlyban. 7- Az újburgonya termelői ára Az Árellenőrzés Országos Kor­mánybiztosának felhatalmazásával a belföldi burgonyakereskedelmi egyesülés bizományi értékesítési alapon a folyó évi június 24-től a termelőknek budapesti paritásbaji 1941. évi termésű mosatlan ujbur­­gonyáért I. osztályú étkezési mi­­nőségre válogatott nyári rózsáért és Gülbabáért q-ként 20 pengőt, II. osztályú 3 cm-es és 3 cm-nél kisebb apró burgonyáért q-ként 10 pengőt fizet. 1—) Az. ITI Világ ft heti ssáms írd*» kis cikkftkben számol hft * vállalati tőkeemelések előretöréséről, a világ. gazdaság és a habon! eseményeiről. • magyar biztosítási és hitelpiac, vak» mint 37, inar. kereskedelem és a meafr ■gazdasági élet aktualitásairól*

Next