Függetlenség, 1942. május (10. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

Péntek, 1942 május 1 Radovay László igazságü­gyminiszter beszédével befejeződött a közélet tiszta­ságáról szóló törvényjavaslat vitája A képviselőhöz csütörtöki ülésén folytatták a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes bün­­tető rendelkezésekről szóló törvény­­javaslat vitáját. Radocsay László igazságügymin­iszter nagyszabású beszéd keretében válaszolt az el­hangzott felszólalásokra és megin­dokolta a törvényjavaslat benyúj­tásának szükségességét. A javaslat fölötti határozathozatalra a pénteki ülésen kerül sor. Tasnádi Nagy András elnök tíz óra után néhány perccel nyitotta meg az ülést. Mocsáry Ödön ismer­tette az állandó összeférhetetlen­ségi bizottság határozatát Jurcsek Béla önmaga elírni bejelentett ösz­­szeférhetetlenségi ügyében. A ha­tározat szerint Jurcsek Bélával kapcsolatban az összeférhetetlen­ség esete nem forog fenn. Ezután folytatták a napirenden lévő javas­lat tárgyalását. Biró István (Erdélyi Párt) meg­állapította, hogy a javaslat skét célt szolgál: elsősorban a büntető törvényszakaszok hézagainak ki­töltését, másodsorban dió,kéi szi­gorr­al, preventív módon meg akar akadályozni minden esetleges jog­talanságot, illetve annak kísérle­tét. A világháború kellős közepén kevés dolog lehet fontosabb, mint a közélet tisztaságának és törvé­nyességének megóvása. A magyar honvéd nem azért küzd messzi idegenben, hogy ezért az önfelál­dozásért idehaza valaki is jogtalan előnyüket szerezzen. Az erdélyi magyarság nevében örömmel üd­vözölte a javaslatot és elfogadta. Mosonyi Kálmán (Magyar Meg­­íorás Nemzetiszoc­ista Pártszö­vetség) arról beszélt, hogy a ja­vaslat mellett iratkozott fel, an­nak ellenére, hogy ellenzéki kép­viselő, azért, mert pártja minden kezde­ményezést támogat, amely a közélet tisztaságát akarja meg­óvni. A javaslatot elfogadta. Közi-Horváth József (Keresztény, párt) szerint a javaslatot meg kel­lett volna előznie a köztisztviselői összeférhetetlenség általános rende­zésének, hogy végre tisztán álljon a köztisztviselő és a nagyközönség előtt egyformán, hogy mit szabad és mit ne­m szabad cselekednie a köztisztviselőnek. A javaslatot el­fogadta. A közélet tisztasága: a komoly felelősség kérdése Mezey Lajos (MLP) megállapí­totta, hogy a javaslatot a húszon­­negyedik órában terjesztették a Ház elé és időszerűségét mi sera igazolja jobban, mint az, hogy vál­tozó gazdasági, politikai és társa­dalmi rendszerek idejében történt benyújtása, továbbá, hogy nem kí­ván nagy horderejű kodifikáció lenni, hanem csak azokat a kérdé­seket érinti, amelyek szorosan ösz­­szefüggnek a közélet tisztaságával és törvényességével. Foglalkozott büntetőjogi rend­szerünkkel, kereskedelmi jogunk és csődjogunk kérdésével, amelyek mind a liberális gazdasági rend­szer uralmának tetőfoka idejében keletkeztek és ma már olyan élet­viszonyokra vonatkoznak, amelyek nagyjában elavultak. Megállapí­totta, hogy a közélet tisztasága, a köztisztviselői etika, elsősorban a komoly­ felelősség kérdése. Felelős­ség a köztisztviselő részéről a kö­zösséggel szemben. Kitért a köz­tisztviselői nevelés fontosságára, idézte a közigazgatási szaktanfo­lyamok intézményét, a bírói és ügyészi testületeknél a külön téli szemináriumokat, ahol ezt a fon­tos feladatot már megoldották és a javaslatot örömmel elfogadta. Szabó Zoltán (MLP) szerint a javaslatban a régi liberális rend­szer fontos bástyája dől össze, az a felfogás szenved csorbát, amely évtizedekig uralkodott a világ közéletén azzal a néha kimondott, néha ki nem mondott jelszóval, hogy mindenkinek megvan a maga ára, csak meg kell f­izetni. A tör­vényjavaslatban egyikét látja azoknak a megvalósítandó felada­toknak, amelyek a magyar munka­­etikát, a közszolgálati etikát nem­csak tisztviselői vonatkozásban, hanem egyetemes közösségi vonat­kozásban is erősítik. A javaslatot elfogadta. Hagy László (Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség) elismeréssel emlékezett meg a vádhatóságokról, a bíróságról és az ügyészségről. Komoly törekvést lát a javaslatban a közélet meg­tisztítására és azt elfogadta. Az igazságügy miniszter beszéde Ezután általános érdeklődés köz­ben Radocsay László igazságügyi­­miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Köszönetet mon­dott a felszólalóknak majd arról beszélt: nem a köztisztviselők in­tegritásában rejlik a javaslat be­nyújtásának indító oka, a javaslat célja a megelőzés. Háborúban va­gyunk és a háborús állapot kö­vetelményeit minden tekintetben ftt kell vonni. Minden háborúnak vannak gazdasági és szociális ki­hatásai és ezeknek következtében az erkölcsiség veszélyeknek van ki­téve. Ennek megelőzésére mindent meg kell tenni. Azokra a kifogásokra, melyek szerint a javaslat kevesebbet tar­talmaz, mint amennyi a címében van, megállapította: nem szabad megfeledkezni arról, hogy a cím nem általában a közélet törvé­nyességét és tisztaságát biztosító rendelkezésekről, hanem az ezeket biztosító egyes büntető rendelke­zésekről szól és amikor a cím ke­letkezett, senki sem gondolt arra, hogy itt a közélet tisztaságának teljes kódexét hozzák. A közélet tisztaságának és törvényességének szabályai elsősorban erkölcsi sza­bályok és azokat kodifikálni nem lehet. Válaszolva azoknak, akik szóvá tették, hogy a „befolyással való üzérkedés“ tilalma érinti az ügy­védek működését, hangsúlyozta, hogy a kormánytól távol áll min­den olyan szándék, hogy az ügyvé­deket hivatásszerű munkájukban megakadályozza. A javaslatnak ez nem is célja. A javaslat csak azok­ra vonatkozik, akik olyan ügyben akarják érvényesíteni befolyásu­kat, amelyben etikai alapon nem lehet képviseletnek helye, ha ezért fogad el díjazást. Az ilyen cselek­mény feltétlenül büntetendő, tekin­tet nélkül arra, hogy az illető ügy­véd, vagy nem. Hangoztatta: a ja­vaslat egyáltalán nem ügyvédelle­nes. Az ország ügyvédségének ki­lencvenöt százaléka el sem hiszi, hogy ő képes volna ügyvédellenes javaslatot benyújtani. A közalkalmazottak gazdasági elhelyezésének korlátozása Foglalkozott ezután azokkal a kívánságokkal, amelyek szerint meg kellene szüntetni a denunciá­­lást és a strohmannságot. A de­­nunciálásra van hatályos büntető­jogi jogszabályunk. A strohmann­­kérdéssel kapcsolatban hangoz­tatta, hogy az elsősorban nemzet­nevelési kérdés és strohmannságot egyedül csak bü­ntetőjogi szabá­lyokkal nem lehet megszüntetni. Megemlékezett Közi Horváth József első határozati javaslatáról, amely szerint vissza kell hívni a közszolgálatból a magángazda­ságba távozott tisztviselőket, vagy pedig be kell szüntetni nyugdíju­kat. Megállapította, hogy ilyen irányú eljárás már folyamatban van. A tapasztalat szerint vannak olyan esetek, amikor méltányos, hogy meghagyják az illetőt új helyén, amelybe nyugdíjazása után ment, mert az a munkája is közérdekű, főleg a mostani háborús időkben. Az első határozati ja­vaslattal szemben elfogadta és a Háznak is elfogadásra ajánlotta Közi Horváth József második ha­tározati javaslatát, amely arról szól, hogy utasítsa a Ház a kor­mányt olyan intézkedésekre, ame­lyek lehetetlenné teszik, hogy köz­­alkalmazott nyugdíjazás után olyast vállalathoz mehessen, amely bármiféle kapcsolatban van, vagy lehet előbbi hivatalával. A minisz­ter végül kérte a törvényjavaslat elfogadását. Radocsay igazságügyminiszter nagy tapssal és éljenzéssel foga­dott beszéde után az elnök beje­lentette, hogy a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartják. Napirendjén a közélet tisz­taságáról szóló javaslat feletti ha­tározathozatal és egyes már letár­­gyalt törvényjavaslatok részletei felett való döntés szerepel. Az ülés negyed háromkor fejező­dött be. affiaaet Bendái ....... Magyarország főormányzóhelyetese a Johannita Lovagrend lovagja Oszkár porosz királyi herceg őfensége, a Johannita lovagrend nagymestere nagybányai vitéz Horthy István kormányzóhelyet­test lovaggá nevezte ki. A ma­gyar tagozat küldöttsége ünne­pélyesen átadta . Főméltóságá­nak a lovagkeresztet. A nagymester Tasnádi Nagy Andrást, az országgyűlés képvi­selőházának elnökét szintén lo­vaggá nevezte ki. bentrop születésnapja A német birodalom népe nagy szeretettel és lelkesedéssel ünnepli Ribbentrop Joachim birodalmi kül­ügyminiszter 19-ik születésnapját. Ribbentrop 1893 április 30-án szü­letett olyan családból, amely igen sok nagy diplomatát adott ha­zájának. Egyik őse, Ribbentrop Byrthol írta alá a vestfáliai békét, másik őse pedig a porosz had­sereg főintendánsa volt. Kezdetben kereskedői pályára készült Rib­bentrop Joachim, azonban, amidőn kitört az első világháború, önként jelentkezett katonai szolgálatra és olyan vitézül viselkedett, hogy megkapta a Vaskereszt I. és V. osztályát. A Führer választotta ki arra a kivételes pozícióra, amely­ből most a hadbanáló Német­ország Tol­lpoltikáját irányítja s egyben az új Európa megszületé­sét készíti elő. A birodalmi külügyminiszter 1933 januárjától kezdve Hitler egyik legbizalmasabb munkatársa. Az Európa új járműé­zéséért folyó küzdelem diplomáciai harcainak vezetőjét és hősét köszönti benne a német nép, de az ünneplésbe őszinte rokonszenvel és nagyra­becsüléssel kapcsolódik bele a há­lás Magyarország is, hiszen Rib­bentrop volt­ az, aki megalapozta az antikomintern egyezményt, a hármashatalmi paktumot is két bécsi döntés során segített meg­vonni Magyarország új határait.. Millió és millió, magyar rab sza­badult ki a kisantant államok trianoni börtönéből e döntések folytán s a magyar nép sohasem felejti el, hogy Ribbentrop Joachim báró élén járt azoknak, akik segí­tettek jóvátenni a trianoni igaz­ságtalanságot s ezért őssinte sze­retettel csatlakozik ahhoz a me­leg ünnepléshez, amely most kö­rülveszi a birodalom nagy fiait. Egyiptom hadbalépését erélyesen cáfolja Hamifi pasa KAIRO, április 30. Nahas pasa miniszterelnök eré­lyes hangú nyilatkozatban cáfolta meg az Egyiptom hadbalépéséről szóló álhíreket. Nahas pasa kijelentette, hogy az angolok sohasem kérték Egyip­tomtól, hogy lépjen be a háborúba, majd szó szerint ezt mondotta: — Sohasem is fogadnám el Egyiptom hadbalépését, bármi tör­ténjék is. A Magyar-Bolgár szervezeteket létesít a vidéki városokban A közelmúltban megalakult Ma­gyar-Bolgár Társaság szerdán dél­után elnöki tanácsülést tartott. Az ülés iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg s megjelent azon a Társaság díszelnökei közül vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke. Vitéz Józses Móricz Kálmán el­nök beszámolt a társaság meg­alakulása­ óta végzett mimikáról. Hangoztatta, hogy a társaság megalakulása a magyar nemzeti társadalom jelentős politikai gesztusát jelenti a baráti bolgár nemzet felé. A társaság kulturális ünnepsé­geket, előadásokat, ünnepi össze­jöveteleket rendez, megkezdi a vi­déki szervezetek megalakítását. Az elnökségi tanácsülés ezután tiszteletbeli ügyésszé választotta szentiványi Czak­ó Tibor dr. ügyvé­det, a debreceni szervezet meg­alakításával pedig Radó Rezső dr. miniszteri biztost bízta meg. Bor­nemisza Géza ny. miniszter el­ismerését fejezte ki az elnökség eddigi működése iránt. 3 - Kállay Miklós miniszterelnököt az Öntözésügyi Hívestől elnöki állásától felmentette a Kormányzó A MTI jelenti: Magyarország főméltóságú kor­mányzója a következő legfelsőbb kéziratot kegyeskedett kibocsá­tani: Kedves dr. Kállay! Előterjesz­tésére a Magyar Királyi Országos öntözésügyi Hivatal elnöki állásá­­tól saját kérelmére felmentem és egyben e tisztében kifejtett, az magyar mezőgazdaság fejlesztése szempontjából rendkívül fontos és sikeres működéséért önnek teljes elismerésemet fejezem ki. Kelt, Budapesten, 1943. évt április hó 30. napján. Horthy 8. k, Kállay Miklós s. k. A Lapp-földön és a Murman-arcvonalon ismét súlyos veszteségeket szenvedett a Szovjet BERLIN, április 30. A Führer főhadiszállásáról jelen­tik. A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonal középső és északi szak­aszán eredményes tá­madó- és rohamcsapatvállalkozá­­sokat hajtottunk végre és sikeresen­­ visszavertük az ellenség szórvá-­­­nyos, gyengébb támadásait. Légi haderőnknek a szovjet vas­úti berendezések és hátsó össze­kötő vonalak ellen intézett táma­dásai következtében az ellenség érzékeny veszteségeket szenvedett gördülő­ hadianyagokban. A Lappföldön és a Murman-arc­­vonalon meghiúsítottuk a bolsevis­ták ismételt támadásait és súlyos, véres veszteségeket okoztunk a tá­­madóknak. Német Légigyőzelem a Jeges-tenger felett BERLIN, április 30. Mint a véderő fő­parancsnoksága közli, a Jeges-tenger partjai fölött szerdán innét elkeseredett légihar­cok folytak, amelyekből a német vadászok kerültek ki győztesen. A német vadászok eddig beérkezett jelentések szerint hét bolsevista vadászgépet lőttek le. Egy további szovjet vadászgép a német légvédel­mi tüzérség tüzelésének esett áldo­zatául. Sztranyavszky Sándor meghalt Sztranyavszky Sándor dr., m. kir. titkos tanácsos, nyugalma­zott földmívelésügyi miniszter, a képviselőház volt elnöke, csü­törtökön délután fél 3 órakor hosszas szenvedés után 60-ik életévében Nógrádmarcalban el­hunyt. Temetése szombat dél­után 4 órakor lesz Nógrádmar­­calb­an az evangélikus egyház szertartása szerint. H kG20s sors terheinek viselésében ne legyen különbség m­agyor is magyar között Antal István miniszter a nemzet erkölcsi felkészültségéről és lelki ellenállóerejéről mondott beszédet Jászberényben Antal István dr. nemzetvédelmi propagandaminiszter szerdán dél­után látogatást tett választókerü­lete székhelyén, Jászberényben. Ezt a látogatást a város közönsége felhasználta arra, hogy volt képvi­selőjét miniszteri kinevezése alkal­mából üdvözölje. Az üdvözlés a városháza közgyűlési termében folyt le, amelyet zsúfolásig meg­töltöttek a város minden rendű és rangú polgárai. Pénzes Sándor polgármester meleg szavakkal üdvözölte a mi­nisztert. Antal István miniszter hosz­­szabb beszéddel válaszolt a nagy tetszéssel fogadott üdvözlésre. Rá­mutatott azokra az erőfeszítések­re és megpróbáltatásokra, ame­lyeknek a nemzet a következő hónapokban elébenéz és amely ne­hézségeket és megpróbáltatásokat a nemzet minden bizonyol azzal az elszántsággal és kitartással fog leküzdeni, mint amilyen elszánt­sággal és áldozatkészséggel telje­síti kötelességét a magyar honvéd a frontokon. — Ne felejtsünk el két dolgot — mondotta a miniszter. — Elő­ször azt, hogy megpróbáltatások és áldozathozatal nélkül nincsen eredmény és a történelem felett uralkodó isteni gondviselés csak azokat a nemzeteket jutalmazza a maga országgyarapító áldásával, melyek nem ölhetett kézzel nézik az események alakulását, hanem amelyekben megvan az elhatáro­zás és az elszántság, hogy saját erejükkel irányítsák saját sorsuk alakulását. A magyar nemzet soha semmit sem kapott ingyen a sors­tól, mindenért keményen kellett megharcolnia. Amit mi a győ­zelmes háborútól és a győzelmes háború nyomán kia­lkuló új Euró­pától joggal elvárunk, azt csak akkor érhetjük el, ha meghozzuk a magunk áldozatát és megtes­szük a magunk kötelességét az új Európát kiformáló erők, hűtőképes­­ségének és érvényesülésének tel­jessé tételére.­­ De ne felejtsük el azt sem hogy akármilyen áldozatokat, nél­külözéseket, szenvedéseket kell a jövőben az országon belül a pol­gári társadalomnak elviselnie, a megpróbáltatások, mégha maximá­lisak is, csak elenyésző töredékét jelentik azoknak az áldozatoknak, amelyeket egy egyszerű honvéd katona nap, mint non meghoz érettünk: a mi biztonságunkért, exisztenciánkért, jövőnkért, nem­zeti életünkért.­­ Az elmúlt világháború szo­morú tapasztalatai elég intelem­mel szolgálnak számunkra, mit jelent ez erkölcsi felkészültség és lelki ellenállóerő és milyen szörnyű következményekkel járhat azok hiánya vagy meggyengülése. Az erkölcsi felkészültség és lelki ellen­­állóerő adja a nemzet számára a belső kitartást és az ebből erő­södő nemzeti hivatástudatot. En­nek viszont az az előfeltétele, hogy a nemzet egyetemére várakozó megpróbáltatások, nehézségek és esetleges nélkülözések egyenlően sújtsanak minden társadalmi réte­get és a közös sors nehéz terhei­nek viselésében ne legyen különb­ség magyar és magyar között. Meg kell teremtenünk a köteles­ségtelj­esítés, az áldozathozatal, a lemondás és az önfeláldozás tekin­tetében is az igazságos, egyenlő, illetve arányos teherviselést ma­gyar és magyar között, mert csak úgy lehet fenntartani a nemzet lelki egyensúlyát, ha mindenki meggyőződik arról, hogy a háború terheinek és nélkülözéseinek vise­lésében nincsen kedvezményezett és nincsen erősebben megterhelt, hanem mindezek tekintetében is csak azonos sorsú magyar testvé­rek vannak. — Tehát mindenki — fejezte be beszédét a miniszter — a maga posztján kövesse a magyar hon­véd kötelességteljesítésének példá­ját, mert a sok kis apró helytállá­sok összhangzatos együttműködé­séből alakul ki a nemzet milliói­nak átütőerejű, kollektív, törté­nelmi helytállása. Ennek birtoká­ban pedig nemcsak el tudjuk hárí­tani az életünket fenyegető külső veszedelmeket, hanem nagy lépést is teszünk előre az új Európában a magyarság méltó helyének el­foglalása felé. A jelenlévők hosszas és meleg ünneplésben részesítették a minisz­tert.

Next