Gazdasági Lapok, 1851 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1851-05-04 / 18. szám
felsoroljuk az egyes fanemeket, hogy azoknak alkalmatossága a tenyésztés és használat egy vagy más czéljához képest annál jobban kitűnjék. Felteszszük azonban, hogy az egyes fanemek közhasznúságát, mit azok, mint tűzi, szerszám vagy építési anyagok, s leveleik és lombjukkal mint alomszerek nyújtanak, mindenki előtt ismeretes. A tölgy alkalmas: a különálló vastagabb törzs gyanánt kertekbe (parkokba), és legelőkre. A nyílt helyen, szabadon álló tölgyfa gyakrabban és több makkot terem, mint zárt erdőkben, s különösen sertéshizlalásnál jó szolgálatot teszen. E czélra a tölgyfa még azon körülménynél fogva is figyelmet érdemel, minthogy a régi tölgyerdők újabb időben már csak a vasúti építések által is nem kis mértékben ritkulnak. b) Szántóföldnek kevesbbé alkalmas helyekre, határszéleken, mesgyéken stb., sarj-erdőnek nevelve, 12 —15 éves vágásra, minél a tölgy nevezetes pénzjövedelmet hajt. Kérge ugyanis mint cserző szer igen becses, különösen a fiatalabb fákról, ejelősövények s vizparti szegélyek egyes pontjaira, hol az ültetvényeknek nemcsak kiesebb tekintetet kölcsönöz, hanem rendesen megnyesve, fájával s gallyával tüzelőt, lombjával takarmányt, s kérgével cserző anyagot szolgáltat. A bikk csak kivételkép fordul elő mint sudár fa a legelőkön, de ekkor aztán gyakori termékenysége által kitűnő. A bikk-makk olajtartalmánál fogva jó években a hizlalásra nevezetes; zöld lombja pedig takarmánynak, s lehullott levelei alomnak használhatók. Azonfelül a bikk még élősövénynek is különösen alkalmas. A gyertyán legelőkres élő sövénynek egyaránt alkalmas. Lombja zöld és száraz állapotban a bikkével vetekedik. Az egerf a leginkább vízpartok beszegésére való , továbbá árokpartok beültetésére nedves réteken , s földmivelés által nem igen értékesíthető vizenyős helyekre, hol minden 10—15 évben ki lehet vágni, és sarj-erdő gyanánt kezelhető. Kérgét fekete festéknek használják. A nyír helyenkint parkokban vagy élősövények közt, s ekkor vesszejét közönségesen seprőnek használják. — Holsteinban a nyírfa leginkább a gazdaságok nagyobb nyomásai közt,s a körülárkolt jószágok szélein fordul elő. Az ottan szokásos 12 és több éves legelő-nyomású gazdálkodás mellett, a nyírfa a gabnatermesztés kezdetekor kivágatik annyira,hogy a régi nap szabad rést kapjon, ellenben a legelőkön a nedvességet fentartja. A juhar ritkás lombja miatt élő sövényekbe, szántóföldek s utak beszegésére alkalmas , továbbá ollyan legelők beültetésére, hol sűrű árnyék nem kívántatik. Szép levelei, s törzse idomzata ajánlatossá teszik még a juharfát diszkertek, sétányok s lakházak ékesitésére is, mint Tirol- és Stájerországban, hol a juhar lombja zölden és szárítva takarmányul is használtatik. A szilfa sűrű lombozata miatt főleg sétaterek, piaczok s átalában olly helyek beültetésére alkalmas, hol sűrű árnyék a czél. Azonkívül még fája is becses, melly a tölgy előnyeivel vetekedik, s ágyú-talpnak különösen szeretik.'"') A kőris átalában a juhar tulajdonságaival bir, csakhogy még jobban illik a sövényekbe s a szántóföldek beszegésére, mert leveleit minden évben le lehet szedni takarmánynak, s épen ezért csekély árnyékot vet. Leveleit legörömestebb eszi a kecske, tavasztól őszig. Tirol- és Stájerországban a réteket közönségesen kőris és juharfával veszik körül. A hárs részint sűrű lombozata s jóillatu virágai , részint fájának szép alakja s igen tartós élete miatt, leginkább sétasorok s piaczok ékesitésére szolgál. A fekete nyárfa igen alkalmas a legelőkre s vízpartokra, hol a jégtorlás által okozott sérüléseket is könnyen elviseli. Leveleit közép Németországban sok helyen takarmányul használják. A fűzfa átalában nedves , vízjárta helyekre való. A gyenge fűzfa-veszszők használhatósága különféle fonásokra ismeretes. A berkenyefa sétatereken, kertekben s utak mellett, fehér (jegenye) nyárfával jól veszi ki magát, különösen ott, hol a gyümölcsfáknak a vidék már hideg és zordon. Szép piros gyümölcse által kitűnik , mire őszszel és télen a madarak összeseregelnek, de különben pálinkát is főzhetni belőle. A vadgesztenye szép virágai s lombozata miatt sétatérében s kertekben kedves fa. Gyümölcsét a juhok nagyon szeretik. A szelid gesztenyének is kedvező hazánk nagy része. A boglárfa (platán) szép alakja és levelei miatt sétatérében igen kedves. Az ákáczfát könnyű tenyésztése s szaporítása, rendkívül gyors növése miatt minden porhanyóbb s tisztán tartott földön, s mint igen jeles tűzt és szerszámfát — eléggé ajánlani nem lehet. Az ákáczot azonban czélszerübb tuskóra vágva vagy fejezve növelni a parkokban, hajtásokon, mesgyéken stb., mint sudár fának, mert törzse nem szép, s repedezett. Illatos virága miatt olly évszakban, midőn legtöbb más növénynek virágzása már elmúlt, sétaterekre s parkokba különösen ajánlatos. A pyramis-nyárfa szép alakjánál fogva gyönyörű sétányokat vagy egyes fasorokat képez, csekély árnyékot vet, s a nyesést eltűri. A kanadai nyárfa valamennyi közt leggyorsabban növekszik, s legelőkön, kertekben tenyészteni lehet. A szeder (eper) fa mindenütt diszlik, hol a szöllő még megérik; kertek- s legelőkre alkalmas, még inkább élősövénynek, mert igy legtöbb levelet is szolgáltat a selyembogarak táplálására, s fagy ál *) *) Napoleon a várakban és várak körül leginkább szilfát ültettetett.