Gazdasági Lapok, 1865 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1865-11-22 / 47. szám
„Hogy a számító angolnak nagyon nehezen eshetik, ha valaki ily óriásilag felülteti, könnyen megfoghatja mindenki; de az orvosi tudomány magas álláspontjáról is, melynek dr. Druilt meggyőző apostola, mint a testi erősbödés hű őre, élesen fejtegeti ő az angoloknak, hogy a Port és Sherry-bor, a brandy (pálinka) aránytalan vegyítése által megszűnik a borok osztályába tartozni, s mint szeszes ital, csupán külön betegségi esetekben használható ; az egészséges ember szervezetét azonban apránként lehangolja, míg a természeti, és kivált a magyar bor, eredeti állapotában, vértápláló tulajdonságánál fogva, az emberiség eszméi és tetteire kiható befolyást gyakorol. Dr. Druill tüzetesen és világosan szól a magyar borok különböző fajainak jeles tulajdonairól, s kivált a következőket emeli ki: ruszti, szomorodni, diószegi bakator, soproni, kőbányai, Villányai, neszmélyi, somlai, badacsonyi, budai, szekszárdi, ménesi, egri, karlóczai sat. borok. A fentebb említett és dr. Druilt által szerkesztett emlékirat egész Brittaniában el van terjedve, és sokat tett arra nézve, hogy boraink ott ily kelendőségre jutottak; de mindenekelőtt az érdem Greger Miksa honfitársunkat illeti, ki a bécsi kereskedelmi kamara alelnöke, Wertheim Ferencz lovag által bátorítva, 1861 óta kizárólag azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy a magyar borokat, mint ilyeneket, Anglia minden részében megismertesse és megszerettesse. Mint jól értesült forrásból tudjuk, Greger úrnak roppant nehézségeket kelle leküzdenie, majd az ottani borkereskedők szegültek ellene egyesült erővel az új betolakodónak., majd. Ismét magának a népunok a nem jól kezelt és kellemetlen fanyar magyar bor ellen mélyen gyökerező előítéletet kellett kiirtani; de fáradhatatlan tevékenység, párosulva a nagy feladat észszerű felfogásával, végre Greger urat a helyzet urává tették, s a magyar bort ott látjuk a jobb angol társaságok asztalán, mint mindennapi és szükséges italt. * * * Eddig az érdekes közlés, melyet tegnap este vettem egy Londonban letelepedett hazánkfia szívességéből. Valóban nagyon óhajtandó volna, hogy bortermelőink Greger urat, az ő fáradozásaiért, legalább azzal jutalmaznák meg, hogy számára jó kezelésű borokat tartanának készen, miután, a mint halljuk, nemsokára közénkbe szándékozik jönni, hogy londoni raktára számára tetemes borbevásárlásokat tegyen. Kérem a tisztelt szerkesztőséget, szíveskedjék ezen soroknak becses lapjában helyet adni. Pest, nov. 18. 1865. (P. N.) Korizmics. A keszthelyi országos gazdasági és erdészeti tanintézet igazgatójának az ünnepélyes megnyitáskor tartott beszéde. Méltóságos Gróf, Főispán és Királyi Biztos ur! Nagytekintetü Gyülekezet! Hazánk közkérdései között épen tulnyomólag agriculturális viszonyainknál fogva, alig van egy egy nagyobb jelentőségű, mint a minő a gazdasági nevelés kérdése, mely a gazdászati tanintézetek tüzetes feladatát teszi, azért minden mozzanat, mely annak bármi szerény arányban is előmozdítását czélozza s eszközli, nálunk nem kicsinyelhető jelentőséggel bír. Azonban mi a mai napot hazánk mezőgazdasága történetében még más oldalról különösebben is értékes és emlékezetessé emeli, azt én a körülmények azon, mondhatni providentiális összetalálkozásában szemlélem, miszerint csaknem hét évtized lefolyása után ismét Keszthelyen, és ismét a fényes grófi háznak tagja — a dicső Festetics György hazaszerte tisztelt unokája által nyittatik meg a mezőgazdasági értelmesség terjesztésére ezen első magyar országos gazdászati tanintézet; nyittatik meg — fényes környezetében oly ünnepelt hazafiaknak, kiket gazdasági érdekeinknek előmozdításában lankadatlan kitartással, és mindig sikerrel tisztelve látunk fáradozni. Sokszorosan szerencsésnek érzem magam, hogy parányiságomnak jutott a megtisztelő feladat ezen működését Isten segélyével már megkezdő intézet, sőt talán az összes mezőgazdasági ügynek is nevében, mély hálát mondani: először is az ország magas főkormányszékének, mely a fejedelmi legmagasb jóakarat folytán ezen intézetet felállitá, s azt Méltóságod, mint magas képviselője által a mai napon megnyittatá, s közhasznú rendeltetésének általengedé. — Mély hálát mondani: Keszthely urának magos gróf Festetics Tasziló cs. kir. kamarás és altábornagy urnak, kinek főúri bőkezűsége tette egyedül lehetővé, hogy a fejedelmi legmagasb szándék épen itt Keszthelyen nyerhetett valósulást ezen intézet létesítésében. Mély hálát mondani, az Országos Magyar Gazdasági egyesületnek, mely hazafias kezdeményezése, bölcs irányadása és erélyes közbenjárása által legtöbb sikerrel mozdította elő ezen intézet létrejövetelét. Mély hálát és hazafias köszönetet mondani: Zala és Somogy vármegyéknek és gazdasági egyesületeinek; mlgos Somsichliál udv. tanácsos urnak, mint a vinczellérképezdei részvénytársulat elnökének, mlgos és főtisztelendő Simon Vincze csornai prépost urnak; Keszthely városa érdemes polgárainak, kik mindnyájan és egyenkint lelkes felkarolói és hazafias áldozatkészséggel is eszközlői voltak az intézet felállításának. És én kellemes kötelességemül ismerem az ezen intézetre tett hazafias ajánlatokat, maradandó hálás emlékül, Méltóságod s a nagytekintetü Gyülekezet előtt bemutatni. 1. Migos gróf Festetics Tasziló cs. kir. kamarás és altábornagy ur, keszthelyi földbirtokából átengedett az intézetnek kísérleti és mintagazdasági települé rét és szántóföldekben öszvesen 232 katastr. holdat, örökös és méltányos haszonbérlet mellett. 2. A csornai fényes és tudós premontrei rend, s ennek élén magos és iedő Simon Vincze csornai prépost ur, az 1863-ik évi junius hó 22-kén Csornán kelt alapitó levele folytán egy oly tagját ajánlotta fel az intézet számára tanárul, ki a természettani és mennyiségtani, valamint természetrajzi tantárgyak előadására kellő képességgel bir, kötelezvén a rend erre magát mindaddig, mig Keszthelyen saját tanintézettel bir. 3. A zalai összes nemesség tulajdonát képző pénzalap kezelő választmánya az intézet felszerelési költségeire egyszer mindenkorra 1000 frtot, továbbá ugyanaz, mig ezen intézet a kijelölt czélirányban működik — 600 frtnyi évi járulékot ajánlott fel, mely ajánlat az 1863-ik évi