Gazdasági Lapok, 1867 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1867-01-02 / 1. szám
Gazdasági levelek. *) IX. Kedves barátom! Akárhányszor hallhatod azon megjegyzést, s valljuk meg nem alaptalanul, hogy a magyar gazdának a sorsa azért is oly sanyarú, mert nagyok, aránytalanok a közterhek, s közgazdaságilag tekintve, hiányosak azon módozatok, melyek szerint nálunk az állam szükségeinek fedezésére az adók kivettetni és beszedetni szoktak. Foglalkozzunk tehát egy kissé, e fontos kérdéssel, s próbáljuk meg elfogulatlanul az ez iránybani fejtegetést és eligazodást. Hogy ez adók hazánkra rögtönözve s a kellő előkészületek hiányában hozattak, azt tagadni egyátalában nem lehet. Hogy az adók ez okon nálunk aránylag sokkal súlyosabbak, mint a birodalom más országaiban, az szintén kétségenkívüli. . . Hogy végül, mert oly rögtönözve hozattak be mi nálunk az adók, azoknak alapjaiba igen sok hiba fészkelte be magát, az iránt legjobban meríthet az ember magának tájékozást, ha az országnak különböző részeiben egymással egybe tartja a földnek tényleges értékét, a katasteri jövedelem alapján számított tőkeértékkel. Ez irányban tapasztalásból mondhatom neked, hogy vannak hazánkban vidékek, hol a katasteri tőkeérték a tényleges tőkeértéket meghaladja kétszer is; holott meg, máshol a katasteri érték alig teszi a valóságos értéknek harmadát vagy felét; és végül vannak oly vidékeink is, hol a két érték jóformán egybe esik. . . . Adóztasd aztán meg az annyira különböző alapon, az illető földbirtokosokat aránylag egyenlőn; s légy, ha tudsz irányukban igazságos! Ez ép oly lehetetlen, mint öszhangban játszani egy elhangolt zeneszeren. És eltekintve a földadónak miképpen történt behozatalától , a fölebbi öszhangzástalanságban fekszik leginkább is ezen adónak az árnyoldala. Maga az elv, melyen ez adó fekszik ép, helyes és egészséges, miután az nem más, mint a mérsékelt, vagyis közönséges gazdálkodás mellett elérhető tiszta haszonnak, a kiderítése és megadóztatása. E szempontból tekintve a katasteri földadót, az, adóztatási rendszerünkben, mikép ez utóbbi a múltban divatozott bikázásban találta kifejezését, kétségkívül nagyszerű haladás. Az kár csak, hogy a földadónak ezen jobb rendszere, először is nem normális időknek a szüleménye , és hogy másodszor, mikép fölőbb említettem, oly nagy hiányával vitetett keresztül az öszhangzásnak. Tökéletesebbnek mondottam elvénél fogva, a katasteri földadót, a hazánkban az előtt divatozott bibás eljárásnál. Bizonyítása ennek nem nehéz, s abban fekszik, hogy midőn az egyik, a katasteri rendszer, a tiszta hasznot jelöli ki adóztatási alapul, addig a másik, a bibás rendszer, a földnek bizonyos területi egységét, holdját adóztatta meg nagyjából felállított osztályok szerint. Amannál tehát, ha helyesen van a földnek tiszta haszna megállapítva, az adó, mindig csak a fölöslegnek, a tiszta haszonnak egy kisebb vagy nagyobb részét teheti, holott a terület szerinti megadóztatásnál nincsen arra nézve biztosíték, hogy az adó a haszonból kerüljön ki helyesen. Ez utóbbi rendszernél azt sem tudjuk bizonyossággal, hogy mikor támadtatik meg az adótárgynak tőkeértéke ?! Azután a helyesen alkalmazott és értelmezett katasteri földadónak, a földmivelő munkást és azon állatokat, melyek a megadóztatott földet megmunkálják, valamint azon állatokat is, melyek a gazdaságban előállított takarmányt fölemésztik, s a földnek termékenységét az előállított trágya alapján fentartják, úgy nem különben a gazdálkodás folytatásához szükséges gazdasági épületeket sem szabad többé adóval terhelni külön-külön; miután mindezen tényezők eredménye benn foglaltatik már azon haszonban, melyet a katasteri rendszer, mint végeredményt, a fizetendő adó alapjául kijelölt. A bibás rendszer ellenben, ezzel tökéletes ellentétben mindezen tényezőket, külön-külön vette megadóztatás alá; külön a földet, külön a vonós és külön a haszonmarhát, s külön végül a munkáló embert. Látni ebből világosan, a két rendszer közti nagy különbséget. Látni nevezetesen, a jól létesített kataster *) A nyolcz első levél múlt félévi számainkban volt közölve. Szerk. (T) fi A Z D A A MAGYAR ¥ Megjelennek e lapok minden szerdán l'/j—2 , 1 £ í tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., íg . félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. Pest, 1867. Január 2. XIX. évi folyam l-ső fele. SÁGI LAPOK GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. ,,Hozunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ ír . Szerkesztőség.I a M. Gazd. Egyesület köztelkén (üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni Pesten: a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben.