Gazdasági Lapok, 1872 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1872-08-08 / 32. szám
Előfizetési felhívás a Gazdasági Lapok 1872. július—decz. folyamára. A lapjaink homlokára tűzött „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ jelszóhoz hűven egyaránt fontosak lévén előttünk a mezei gazdaság egyes ágai, lapjaink főrésze külön rovatozás nélkül mindannyira kiterjed, mint az orsz. Magyar Gazdasági Egyesület közlönye pedig az „Egyesületi közleményekben“ a központi és vidéki egyesületi működéseket, és Tárczánk a gazdasági életre érdekes eseményeket, kormányi s törvényhozási intézkedéseket, s kereskedelmi mozgalmakat kíséri figyelemmel. Megjelennek lapjaink hetenkint egyszer két tömött nagy ivén. Az előfizetési díj az eddigi: egy évre 10 frt, fél évre 5 frt, negyed évre 2 frt 50 kr o. é. Előfizethetni Pesten a szerkesztőségnél (Üllői út 12. sz. köztelek), vagy a könyvkereskedésekben, vagy a szerkesztőséghez czimzett postai utalványokban. Az idei első számtól kezdve még szolgálhatunk teljes példányokkal. Pesten, 1872. aug. 1. A „Gazd. Lapok“ szerkesztősége. A cserepes szőlőkiállitás ügyében. A világkiállitási magyar orsz. bizottmány végrehajtó bizottsága a hazai szőlőmivelést és borászatot a bécsi világkiállításon három irányban óhajtja képviseltetni, u. m.: 1. szőlőkiállítással, 2. borkiállítással, 3. a hazai szőlőmivelés és borászat állapotára vonatkozó adatok és segédeszközök bemutatása által. Különösen a szőlőkiállítást illetőleg a bizottmány a kívánt sikert egy oly gyűjteményes kiállítás által reményű legbiztosabban elérhetni, melyben az ország jelesebb borvidékeinek mindazon szőlőfajai, melyek az illető borvidék borainak kiváló charactert adnak, tekintettel a fajborokra is, melyek bizonyos fajta szőlőből szüretnek, és mindazon asztali s oly szőlőfajok is, melyek a jelesebb hazai borok minőségére lényegesebb befolyással nincsenek ugyan, de az országban el lévén terjedve, a hazai szőlészet ismertetése tekintetéből mégis érdekkel bírnak: gyökeres, fürtös, tehát cserepekben nevelt, s ennél fogva szállítható példányokban legyenek kiállítva és képviselve. Termelési ágaink közt talán épen a szőlőtermelés az, mely a külföld előtt legelismeretlenebb, tekintve főleg boraink természetes valóságát s kereskedelmi értékét. De szőlőfajaink nagyobb részének természetét mi magunk sem ismerjük jóformán. Nagyon érdekünkben fekszik ennél fogva, hogy nemcsak a világ eme fajokkal és azok speciális értékével megismertessék, hanem egyszersmind azok külön vidékek szerinti azonossága és synonym volta az összehasonlítás útján saját tájékozásunkra is constatáltassék. S miután a fajok összehasonlítására, tanulmányozására és synonymiájuknak meghatározására a bécsi világkiállításhoz hasonló előnyös alkalmunk még soha sem kínálkozott, annál is inkább használjuk fel a kedvező alkalmat, mivel a kormány a gyökereztetésre szükséges cserepek ingyen kiszolgáltatása és szállítása által a kiállítás költségét viseli, s annak kivihetőségét lehetővé teszi. A szándékba vett gyűjteményes szőlőkiállítás eszközlésére elsősorban az orsz. magyar Gazdasági Egyesület budai szőlőiskolája lévén hivatva, — ezen egyesület kedves hazafiai kötelességének tartá a mellékelt catalogusban foglalt szőlőfajoknak, cserepes kiállítása iránt intézkedni. Minthogy azonban a végrehajtó bizottmány a gyűjteményes kiállítást mennél teljesebben szeretné valósítani, a budai gyűjteményben hiányzó szőlőfajok beszerzése végett hazafias bizalommal fordul azon buzgó szőlőművelőkhöz, kik országszerte ismeretesek arról, hogy ha a hazai szőlőművelés érdeke úgy kívánja, tudnak is, akarnak is segédkezet nyújtani. E buzgó ügybarátok közt különösen felkéretett m. Bogyay Lajos úr a Balatonmellék specificus szőlőfajainak, nevezetesen a kéknyelű, zöld szőlő, somogyi fehér, körte szőlő, szőke szőlő, zöld fehér, bokor és változványai, tót szőlő, világos, badacsonyi somszőlő, halászi muskotály, chasselas imperial, — nt. Kovács József r. lelkész ur (Bátorkeszi) az általa gyűjtött, s a budai iskolában hiányzó franczia uj fajoknak, — dr. Málnay Ignácz ur a grátza, sajgó és a budai gyűjteményben hiányzó nemesebb asztali szőlő fajoknak, — t. Nagy Zoltán ur Ménes-Magyaráz specificus szőlőfajainak, nevezetesen a mustafer, aprafer és a valódi ménesi kadarka, — t. Nagy Ferencz ur Erdély specificus szőlő fajainak, nevezetesen a leányszőlő, somszőlő, járdovány, királyszőlő vagy lámpor, kövérszőlő, erdélyi muskotály, boros vagy vékonyhajú, héviz, — n. Paget János ur az általa Erdélybe hozott és meghonosított franczia fajoknak, nevezetesen a Carbenet sauvignon, Carbenet franc, Verdotte, Malbet, Merlot, Ponat noir, Semilion és fehér Sauvignon, — dr. Pan 11 er főorvos ur Pécsett a baranyai szőlőfajoknak, nevezetesen a tökösfehér, fügér, barátcsuha, gyűdi fehér és a Pécs körül kéknyelűnek nevezett,im. Simon Vincze prépost ur a győri vidék specificus szőlőfajainak azon elnevezés 32 „Honunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyez arányokat." Pest, 1872. augustus 8. 32 XXIV. évfolyam II. fele. a 17 DI SÍ 81 LAPOK. A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Megjelennek e lapok minden csütörtökön 2 tömött ivén. — Előfizetési dij: Egész évre 10 forint, fél évre 5 forint, negyed évre 2 forint 50 krt. — Szerkesztőség: a M. Gazdasági Egyesület köztelkén (üllői ut 12. szám), a hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. — Előfizethetni Pesten: a szerkesztőségnél a köztelken, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden m. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. — A hirdetések elfogadtatnak : a szerkesztőségnél, a hirdetési kezetőségnél Paulay Józsefnél, Vas-utcza 15. sz. II. emelet 21. sz., és a külön ügynöknél: Pfanhauser A. Bécsben (Wien, VII. Bandgasse Nr. 6.)