Gazdasági Lapok, 1874 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1874-08-02 / 31. szám
462 tornya, mely még akkor is a láthatáron van, amidőn a város már csak emlékezetünkben él! Tiszta idővel nagyon sokáig látjuk a szép rónaság e felkiáltó jelét! Halién túl Stumszdorfig gazdasági tekintetben csak az a különbség, hogy a föld valamivel hullámosabb, gyengébb, s hogy rajta a szokott termények mellett baltaczim, takácsmácsonya és kömény is termesztetik. Látni valami kevés luczernát is. De biz az itt is csak nyomorog, épen úgy mint Csehországban. Erdőség nagyon kevés, gyümölcs több, a mezőség pedig, miután erre már mindenütt istállózás van, kijáró állatok hiányában szinte kihaltnak látszik. A stumszdorf-kötheni vonal már az anhaltkötheni herczegség földjén fekszik, mely Poroszországnak bátran tehetné egy vármegyéjét. Kiterjedése 480 mfld, népessége 150,000. Tekintve a közelséget Szászországhoz, s tekintve a földnek jóságát, a népesség rajta aránylag kevés. Felét se teszi a szászországinak! A föld erre valamivel gyengébb, és kevésbé mivelt is. Közben metropolis, ószerü városka, mintegy hat ezernyi lakossal. Mint központja a berlin- magdeburg- és lipcsei vasutaknak, szép jövővel bir. Kalbe an der Saale-ig a földmivelési viszonyok ugyanazok. A magdeburg-vidéki nagyszerű répa-czukor termelés előőrseivel itt már találkozunk. Véget éri egyúttal az alig érintett herczegség is, mely a vasúti gyors haladás mellett szintén mértékét veszti. Egy délutáni szundikálás rendesen hosszabb, mint a meddig e souverain államka átrepülése tart. Egyik útitársunk felébredése után közvidámság közt csakugyan kérése is az elszundikált országocskát. A Saale folyó, melyen a vasút keresztül visz, hajózásra meglehetősen alkalmatos. A közlekedés rajta 10—12 ölnyi hosszú s 2—272 ölnyi széles, vitorlás dereglyéken történik. Esés-viszonyaival hasonlit e víz a Tiszához, melynek szélességre nézve felét vagy kétharmadát teheti. Kalbe, Onadau és Schönbeck, gyorsan következnek egymásra. A földmivelési viszonyok ugyanazok. A czukorrépa folyvást nagyobb tömegekben jelenik meg. Gnadauhernhutter telep, kedves hely, egészen gyümölcsfa-ültetvények közt. Schönbecknél feküsznek a salzeni nagyszerű sófőzések, melyekhez a szükséges gépi erő mind, számos szélmalom segélyével állíttatik elő. A vidék gabnaféléi közt túlnyomó a rozs. A takarmányfüvek termelése meglehetősen korlátolt. Annál nagyobb kiterjedésben mivelik a burgonyát és czukorrépát Erdőség valamivel több. Falvak csinosak; házaik átalában cserépfedelűek, 8 jólétre mutatnak. Ezentúl Magdeburgig, ameddig csak szemünk ér, csupa répával és répaczukor gyárakkal találkozunk csak. A répának éppen második kapálása lévén, nem egy helyen láttam száz és több munkást, kérdésemre, hogy a mivelés közül miért nem alkalmazzák a lókapát? válaszul nyertem, hogy kézi mivelés után, habár az többe kerül, mégis nagyobb a tiszta haszon. Magas répaár, és olcsó napszám mellett, nincs is az máskép. A répa sikerülése e vidéken, hol rajta annyi gyár és ember keresete nyugszik, természetesen életkérdés. El is követnek mindent, hogy minél nagyobb terméseket kaphassanak. Ezúttal a hosszasan uralkodott szárazság miatt a termény állása még jóformán hátra volt. Gabnafélékből a répa mellett, leginkább rozsot és árpát, a takarmányfüvekből pedig veres lóherét és baltaczimet termesztenek. Minél inkább közeledünk Magdeburghoz, mely egyébiránt róna fekvése miatt, korán felmerül a láthatáron, a répatermelés annál átalánosabb, s a magas kemény közép gyári épületek, annál sűrűbbek. Ezeknek puszta látása sejteti már az itteni répaczukor termelés nagy fontosságát. XIII. Magdeburg és vidéke. Junius 26. 1851. Az Elbával, melyet Szászország földjén hagytunk el, Magdeburg falai alatt ismét találkozunk. Itt már jóval jelentékenyebb. Emlékezzünk meg tehát róla egy kissé részletesebben. E folyó az „Érczhegység,fölében ered 4260 lábnyi magasságban a tenger fölött. Az északi tengerig 156 mfldót fut meg, s útjában fölvesz magába 53 folyót és 326 patakot. Magdeburg, kereskedelmi fontosságát, főleg neki köszönheti. Ama dereglyék száma, melyek rajta a szállítást főleg eszközük, a városnál már százakra megy, s rajtok Hamburgig és vissza évenkint mintegy öt millió mázsa terhet szállítanak. A személyszállítást természetesen gőzhajók közvetítik, melyeken innen Hamburgba naponkint mehetni. Magdeburg Poroszország egyik nevezetesebb erőssége. Régtől fogva erődített hely lévén, sok viszonytagságon ment keresztül. Legsúlyosabb csapások e helyet a harminczéves háború alatt érték. Wallenstein 1629-ben 6 álló hónapig ostromolta. Két évvel később Tilly seregei vették be rohammal, és földig lerombolák. Csak 139 ház maradt meg benne épen. Fellegvárában, mely most állami fogház, ült Lafayatte és Carnot mint fogoly. Ezek közül utóbbi, 1823-ban itt halt meg. Népesség és terjedelemre nézve Magdeburg Lipcsével áll körülbelül egy vonalon. Csakhogy sem oly szép, sem oly élénk nem. Különös nevezetességei nincsenek. Kit a régi templomok érdekelnek, megtekintheti a főegyházat, mely éjszaki Németország legszebb művei közé soroztatik. A keresztényi buzgalom ez egyházat még 1208-ban kezdé építeni, de mire befejezte, már 1520-ra fordult az idő! Egyszerűbb sokkal mint a prágai sz. Vid temploma. Azután protestáns isteni tiszteletre szolgálván, szűkölködik minden belső díszítésben, mi tekintetét igen üressé és pusztává teszi. Érdekes dolgai különben a templomnak: Ernő érsek sarkoshágja 1495-ből; Nagy Ottó és nejének, kik 937 és 947-ben haltak meg, síremlék töredékei; egy remek prédikáló szék 1595-ből, a Harczhegység alabástromából; végül Tillynek sövege, vezérbotja stb.-féle. Magdeburgnak kereskedelme messze kiterjed. Az Elba és Saale Németország középrészeivel, a planeni csatorna Berlinnel, a Fridrik-Vilmos-csatorn Szilézia, Poramera, Lengyelország és Preuszen tartománynyal, a branbergi s még egy más mesterséges vizi út végül a német föld számos egyéb részeivel hozzák kapcsolatba. Ez előnyös vizi utakhoz járul még a kifejlett vasúti közlekedés is, mely e várost ma már, lehet mondani, Európa csaknem minden részével összeköti A kereskedelmi érdekek előmozdítására van e városban egy tekintélyes kereskedői társulat is, mely egyúttal bíráskodólag is eljár üzleti viszonyokból eredő viszályok elintézésében kereskedők, hajósok, s fuvarosok közt. Kétszáznál több nagy kereskedő tartozik hozzá, s váltóképességgel csak azok bírnak, kik tagjai ez egyesületnek. Van e városban számos kisebb kereskedő is. Fűszerárus mintegy: 104; élelmi czikkekkel kereskedő 61; pénzváltó 8; keresk. ügynök 23; váltó-, áru- és gabna-üzér: 54. Magdeburg régi, egykor szintén nevezetes vásárai Lipcsének újabb emelkedése miatt fontosságukból sokat veszítettek. Sokkal közelebb feküsznek egymáshoz e helyek, semhogy mindegyikben egyformán nevezetes és nagyszerű vásárok tarthatnák magukat. Ami Magdeburgban mai nap is nevezetes, az terjedelmes borkereskedése: mintegy 20 — 22 ház foglalkozik ez üzlettel, és pedig nagyban. Ha meggondoljuk, hogy e város a vasutak által ma már hazánkkal is kapcsolatban áll, ha visszaemlékezem továbbá azon gyámoltalan italra, melyet nekem itten bor gyanánt, mesze-