Gazdasági Mérnök, 1889. január-december (13. évfolyam, 1-52. szám)
1889-11-17 / 46. szám
46. szám. hajtandó útépítési különféle munkanemekre vonatkozó azon részletes határozatokat, melyek ezen munkákhoz felhasználandó anyag minőségére, a munka mikénti végrehajtására, a munkák számbavételére, díjazására és az azokért követelendijátállásra vonatkoznak, s miután az úti építkezésekre és szállításokra vonatkozó vállalati szerződés és ezen szerződés kiegészítő részét képező általános feltételek mintája is az időközben tapasztalt hiányokat pótló és a fejlettebb viszonyoknak megfelelő módosításokat igényelt, ezen mintákat is a részletes határozatok kiadásával együtt megfelelően módosítottam s újból állapítottam meg. Az állami utak felügyeletére és fentartására nézve horvát-Szlavonországban lényegben ugyanazon elveket tartottam szem előtt, melyeket Magyarországon levő állami utak felügyeletére és fentartására nézve előadni szerencsém volt. E részben itt csak azt tartom különösen felemlítendőnek, hogy az államépítészeti hivatalok szolgálatára és hatáskörére, továbbá a kerületi felügyelők hatáskörére, valamint az államutmesterekre és végre az államutak fentartása körül követendő eljárásra vonatkozó utasításokat, mely utasításokat a szűkebb értelemben vett Magyarországra nézve már az előző 1887. évben adtam ki és léptettem életbe, az 1888. év folyamán Horvát- Szlavonországra is kiterjesztettem azon módosításokkal, melyeket az ott fennálló és némileg eltérő közigazgatási viszonyok szükségesekké tettek. Meg kell említenem továbbá, hogy a cs. és kir. közös hadügyminiszterrel és a horvát-szlavonországi bánnal létrejött megállapodás folytán az államilag kezelt Kuzmin-mitrovicza-vogányi út az 1888. év folyamán a horvát-szlavon országos kormány kezelésébe és fentartásába adatott át és e helyett az addig a hadügyminiszter által fentartott noviváros-ógradiskai útszakasz vétetett állami kezelés és fentartás alá. Ezek után áttérve az állami utakon 1888. évben végrehajtott fontosabb építkezésekre, van szerencsém azokat az alábbiakban röviden felsorolni. A «kőutak fentartása» czime alatt megszavazott adomány terhére végrehajtott fontosabb építkezések a következők : Magyarországon : 1. Az Árvavármegye területén átvonuló nagyszombat krakói államidon levő 52. számú «mokrádi» vasfelszerkezetű híd újból építése 24,074 frt 15 krnyi tényleges költséggel; 2. a Hont vármegye területén átvonuló vácz-selmeczi államidon a 27 -28 kilométer közti útfeltöltés és árréti híd építése 6470 forint 14 krnyi tényleges költséggel ; 3. a Komárom vármegye területén átvonuló komárom-érsekujvári államidon lévő 19. számú híd helyreállítása és jégtörők építése 8388 forint 52 krnyi költséggel ; 4. a Krassó-Szörény vármegye területén átvonuló lugos-orsovai államid 979—982 és 119—121 klmtr közti szakaszain útbiztosítási munkák végrehajtása 7468 frt 61 krnyi tényleges költséggel; 5. a Maros-Torda vármegye területén átvonuló nagyvárad-kolozsvár-brassói államidén a 272—274 klmtr közti szakasz átalakítása 9977 frt 42 krnyi tényleges költséggel; 6. a Somogy vármegye területén átvonuló mohács-varasdi államid 65—115 kimtr közti kongó tégláid helyreállítása 6500 forintnyi tényleges költséggel ; 7. a Torda-Aranyos vármegye területén nagyváradkolozsvár-brassói államid 219—220 kilométer közti szakaszán a Maros folyón átvezető 93. sz. kutyfalvi fahíd felszerkezetének helyreállítása 7213 forint 42 krnyi tényleges költséggel ; 8. a Vasvármegye területén átvonuló szombathely- pinkafői államid 49—50 kmír közti szakaszán fekvő 100. és 101. számú hidak újból építése 8,233 frt * 50 krnyi tényleges költséggel ; 9. a "Zemplén vármegye területén átvonuló mis- kelez-gerendai államidon lévő 9-ik számú gesztelyi Hernádiad újból építése 16,332 frt 91 krnyi tény leges költséggel. Az államutakra 1888. évben tényleg kiszállított kavics mennyiségek és azokért fizetett összegek a 1 1/. alatt mellékelt kimutatásban vannak föltüntetve. A beruházásoknál «új utak és hidak építése» czime alatt megszavazott adomány terhére a következő építkezések hajtottak végre. Magyarországban : 1. Kolozs vármegyében az apahida-szászrégeni államid folytatólagos építése 15,000 frtnyi tényleges é költséggel; 2. Krassó-Szörény vármegyében a báziás-orsovai c államut Ribisevo és Divics közti szakasza építésének befejezése 10,143 forint 71 krnyi tényleges v költséggel ; a 3. Liptó vármegyében a nagyszombat-krakói általamuton levő 316. sz. rózsahegyi vasfelszerkezetű Vág- híd újból építésének befejezése 27,626 frt 47 krnyi/ tényleges költséggel. Horvát-Szlavonországban :1 1. A varazsd-károlyvárosi államidon levő zágrábi Száva hídon felüli párhuzamma folytatólagos kiépí■ tésére törvényhozásilag engedélyeztetett 10,000 frt, ebből azonban, miután a munka versenytárgyalás utján jelentékeny árleengedés mellett adatott ki, csak 7375 frt 57 kr használtatott s e szerint 2624 frt 43 kr megtakarittatott. 2. Az ottocsácz-goszpicsi államot 120—121 krmtr szakaszán levő hid vasszerkezettel való felépítésére megszavaztatott 30.000 frt, tényleg azonban ezen hídnak kőhidfökkel és vasszerkezettel való felépítésére csak 26.554 frt 14 kr volt szükséges s e szerint a megszavazott összegből 3445 forint 86 kr meg-takarittatott. Felemlítem ezeken kívül, hogy a Barcs és Terestenfald közti Dráva-híd kölcsöntörlesztésére 1888. évben is 22.450 főt fordittatott. Az állami utak fentartására és felügyeletére tényleg kiadott költségek a törvényhozás által engedélyezett összegekkel szemben a következők : a) az állami utak fentartására és felügyeletére engedélyezve lett..................... 2.898,826 frt — kr. tényleg kiadtam..................... 2.879,636 « 49£ « a megtakarítás . . 19,189 frt 504 kr. Ebből Magyarországra nézve : engedélyezve ...... 2.469,335 frt — kr. tényleg kiadva.......................... 2.452,650 « 45£ « a megtakarítás . . 16,684 frt 54£ kr. Horvát-Szlavonországra nézve, engedélyezve . . 429,491 frt — kr tényleg kiadva . . 426,986 frt 04 kr a megtakarítás . . 2,504 frt 96 kr , b) Új utak és hidak építésére engedélyezve .... 100,000 frt — kr tényleg kiadtam . 86,699 frt 89 kr s a megtakarítás . . 13,300 frt 11 kr 1 Ebből Magyarországra nézve : 1 engedélyezve . . 60,000 frt — kr tényleg kiadva . . 52,770 frt 18 kr a a megtakarítás . . 7,229 frt 82 kr Horvát-Szlavonországra nézve : 1 engedélyezve . . . 40,000 frt — kr.e tényleg kiadva . . . 33,929 f 71 « a megtakarítás : 6,070 frt 29 kr. Ezek szerint az a) és b) pontok alatt említett kia-dásoknál összesen 32,489 frt 61£ krt takarítottam 11 meg, mely összegből Magyarországra 23,914 frt 36^1 kr., Horvát-Szlavonországra pedig 8575 frt 25 kr esik. Az állami utak fentartása és felügyelete czime alatt , Magyarországon 16,684 frt 54 krt takarítottam 11 meg, mely megtakarítás onnan származik, hogy egy- p részt a tervezettnél kevesebb munka volt szükséges, 11 másrészt pedig, hogy némely késedelmes vállalkozó i1 járandóságából a vállalati szerződési feltételek alap-ján, megfelelő kötbérösszegeket vontam le. A Horvát-Szlavónországra nézve engedélyezett adó- aránynál elért megtakarítás leginkább a munkák ki-adása czéljából tartott versenytárgyalások kedvező eredményének, illetve az elért árleengedéseknek tulajdonítandó. Tekintettel arra, hogy az államutak hossza 1888. évben ugyanannyi volt, mint 1887. évben, vagyis 5,969 743 kilométer, a fentebb kimutatott fentartási és felügyeleti költséggel szemben egy kilométer hosszú államut felügyelete és fentartása 414 írtba került, 1 e/ Horvát-Szlavónországban pedig, tekintettel az 11 1266.922 kilométer hosszú államutakra és fentebb 11 kimutatott költségekre, egy kilométer hosszú út felüvggyelete és fentartása kerek számban 353 írtba került. Az államutvonalakat az 1888. évi állapot szerint Magyarországban, úgy szintén Horvát-Szlavonország- hián a 21. alatti kimutatás tünteti fel. Az Az 1867—1888. évig terjedő időszakban a magyar- és országi és horvát-szlavonországi államutak hossza, és sem különben az azokra fordított rendes kiadások tó 1 37. alatt, a rendkívüli kiadások pedig a 47 alatt kicsatolt kimutatásokban vannak előtüntetve. 1 f g II. törvényhatósági hadászati és községi utak, közmunka és vámügyek. a , , ke a) Közmunkaügy és törvényhatósági utak. ..r Az országos közmunkaügy — miként annak 1887. na ívről szóló jelentésemben is már kifejezést adtam — teljesen és véglegesen csak törvényhozási uton renmezhető. E czélból beható tanácskozások után elkészístettem a «közutakról és vámokról» szóló törvényjaaslatot, mely ez idő szerint már a 1. képviselőhöz isztalán fekszik. E törvényjavaslat indokolása kellő ajékozást nyújt a közmunka- és úzügy jelenlegi az állásáról s azon teendőkről, melyeket e téren a helyes rendezés és a jövő fejlődés érdekében szükségeseknek tartok. A közutak ügyének a fennálló törvényes határozatok keretén belül eszközölhető fejlesztése és javítása, 1888. évben is gondjaim egyik legkiválóbbját képezte. A törvényhatóságokat feladatuk teljesítésénél kormányzati és felügyeleti jogaimból kifolyólag a törvények korlátai közt mindenkor serkentettem és irányítottam, továbbá üdvös intézkedéseiket nemcsak erkölcsi, de a törvényhozás által rendelkezésemre adott hitelek keretén belül lehetőleg anyagi támogatásban is részesítettem. A törvényhozás által — a törvényhatóságoknak útjaik és hídjaik fentartására —■ különös tekintettel a hadászatilag fontos utak és hidak építésére és fentartására — megszavazott adományokból — a törvényhatóságok tekintélyes része kisebb-nagyobb pénzsegélyt nyert ez évben is, s nem zárkóztam el attól sem, hogy ott, ahol az a közforgalom fentartása vagy biztosítása érdekében elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozott, az illetékes miniszterekkel egyetértőleg fentartva a törvényhozás intézkedéseit, vámszedési jogokat engedélyeztek. Az állami segélyezésekre nézve felemlítem, hogy a törvényhozásilag az 1888. évi állami költségvetés XVII. fejezete 4. czimének (Köutak) b) pontja alatt felvett 250,000 frtos adomány terhére — 1165 forint 271 krnyi kompenzálható bevétel leszámításával— 249,544 frt 5£ krt utalványoztam, a költségvetés IV. fejezetének (Beruházások) 5. czime alatt megszavazott 350,000 forint terhére pedig — 1857 forint 12 krnyi bevétel leszámításával — 348,707 forint 86 krt tettem folyóvá. Ezen kerek hatszázezer forintnyi költséggel a vármegyék kezelése alatt álló utakon oly út- és hídépítési munkák hajtottak végre, melyek az akadálytalan forgalom biztosítása érdekében elkerülhetlenül szükségesek, de az illető törvényhatóságok által, közmunka alapjuk korlátolt voltára való tekintettel, nem lettek volna végrehajthatók. Az állam részéről nyújtott ezen anyagi támogatás a törvényhatósági útügy jelentékeny előnyére szolgált. Az 1888. évi közmunka-tartozásokat és a törvényhatósági úthálózatot az 5/.alatti kimutatás tünteti elő. Ezen kimutatás szerint — az előző évihez viszonyítva — a közmunkaerő mennyisége szaporodott, s ugyancsak nagyobb mérvet öltöttek a készpénzbeli megváltások is. Nevezetesen 1888. évben az országos közmunka egészen kötelezőleg megváltozott a következő törvényhatóságokban : Bács-Bodrog, Baranya, Brassó, Csanád, Csongrád, Hajdú, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Szeben, Tolna, Trencsén vármegyékben, továbbá Budapest fővárosában, végül Baja, Debreczen, Kassa, Pécs, Pozsony, Szabadka, Szatmárnémeti, Temesvár, Újvidék, Versecz és Zombor önálló törvényhatósági joggal felruházott városokban. Ezen felül több törvényhatóságban a kötelező megváltás részben volt megállapítva. A törvényhatósági utak hossza kilométerekben volt 13,929-6, melyből kiépített 22,959-6 kimtr, kiépítetlen 10,970-0 kim. b) Községi közlekedési (vicinai) közutak. Ezen útvonalak kiépítése nem halad úgy előre, mint kívánatos volna, mi sok tekintetben a községtörvény hiányos rendelkezésének tulajdonítható. A közutakról és vámokról szóló törvényjavaslat ezen közutak ügyét is felöleli s igy bizton számit■ hatni, hogy annak életbeléptével a községi közleke- dési közutak kiépítése is a kívánt lendületet fogja venni. c) Vámügyek: Az út, híd és révvámügyek tekintetében az eddig követett eljáráshoz alkalmazkodtam, nevezetesen vámszedési jogokat csak akkor engedélyeztem, illetve csak akkor hosszabbítottam meg, ha ez a közforgalom, tojjbbá a vámtárgy létesítése illetve fentartása érdekében elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozott, másrészt szigorú felügyeletet és ellenőrzést gyakoroltam a tekintetben, hogy a jogszerűtlenül gyakorolt vámok beszüntettessenek. Általában kiterjesztettem figyelmemet arra, hogy a vámszedési jogok gyakorlása, valamint a közlekedésnek a hidakon és kompokon való biztonsága érdekében kiadott rendeleteim pontosan betartassanak és végrehajtassanak. 1888. évben engedélyezett vámokat a 6. a. kimutatás tünteti elő, megjegyezvén, hogy nyolcz vámszedési jogot meghosszabbítottam. III. Magas építkezések. A társminisztériumok megkeresései folytán, úgy az azok tárczája terhére, mint a törvényhatóságok által GAZDASÁGI MÉRNÖK 541