Gazdasági Mérnök, 1895. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)
1895-07-28 / 30. szám
30. szám ez (60—-70 C) s így kevesebb vajsaj és eczetsav fejlődése mellett történik. A zsombolyai kazal készítés módját még magyaralföldinek is mondják, miután onnan ered, gr. Csekonics-féle zsombolyai uradalma jeles gazdatisztjeitől. A zsombolyai kazal készítése a következő módon történik. A tetszés szerinti nagyságú kazal fenekét tengeri szárszékkel vagy szalmával 50—60 cm. magasságban beágyazzuk, azután a frissen kaszált zöld takarmányt ráhordjuk és rétegenkint megtaposva — olyan formán kazalozzuk, hogy széleit zöldtakarmányhoz jól összefoglalt egy méternyi széles szalmafallal szegélyezzük. Midőn a kazalt igy 3—4 m. magasságra felépítettük, akkor háztető alakjában berakjuk s az egész felületét betakarjuk jó vastag szalmaréteggel s 15—20 cm. vastagságban befödeljük. A végleges befödeléssel egyelőre azért nem sietünk, mert első két nap után beállt rohamos ülepedés folytán a kívánt földmunkát sokkal kevesebb költséggel végezhetjük. Végleges megterheltetésnél egyébként annyi földet hányunk a kazalra, hogy a rajta dolgozó egyének lábai alatt az ne süppedezzen, mi 35—40 cm-nyi vastagságban felhányt földrétegnél szokott bekövetkezni. Ha a kazal lakását valamely ok miatt kénytelenek volnánk félbenhagyni, akkor az imént említett ideiglenes befedést és megterheltetést minden körülmény közt végre kell hajtanunk, nehogy a kazalba rakott takarmány a levegő szabad hozzáférhetése folytán magas fokú erjedésbe jutva, megszenesedjék és értéktelenné váljék. Az eddigi tapasztalatok után ítélve, azt mondhatjuk, hogy a harmatos vagy esőtől ázott zöld takarmányt is kazalba rakhatjuk az elromlás veszélye nélkül, ha arra az egyre ügyelünk, hogy végleges befedése és megterheltetése előtt az egész tömeg 50—60 fokra (40—48 R) felmelegedjék, ami az édes erjesztésű kazalok rakásánál azért fontos és szükséges, mivel ezen hőfok mellett már nem tenyészthetnek a savanyú erjedést előidéző gombák. Midőn tehát berakott takarmányunk a fent említett hőfokot elérte, akkor a végleges befedéssel és megterheléssel sietünk a levegő hozzáférhetését elzárni és ezáltal a magasabb hő fejlődését, illetve a megszenesedést meggátolni. A fődolog mindenesetre a körül forog, hogy a konzerválandó takarmány frissen kaszált eleven sejtű anyag legyen, hogy a kazalban jó tömöttre megtaposva legyen, hogy meg ne szenesedjen. Ezen utóbbi eshetőség elkerülése czéljából lehetőleg úgy intézkedjünk, hogy befedelése 48 óra alatt bevégződjék. A jól sikerült édesen erjesztett takarmányból alig 1—2 g/c fog elromlani. Színe zöldessárga, szaga kellemesen édeskés, miért is állataink kivétel nélkül mohóbban fogyasztják a frissen használt zöld takarmánynál. A kazalozástól számítva 6—8 hét múlva feltakarmányozható, de évekig is eltartható. A fogyasztás alá kerülő kazalból egyszere csak anyit bontsunk fel és annyit kezdjünk le, amennyit egy-két nap alatt feltakarmányozhatunk, mivel a levegőn való huzamosabb állás után erősen megsavanyodik és elromlik. A tornai kazal annyiban különbözik a zsombolyaitól, a mennyiben falazatához szalmát nem használunk, s igy az egész kazal tisztán a konzerválandó anyagból van összerakva s e mellett megterheltetésükhez nem földet, hanem jó vastag szalmaréteget és erre egyéb súlyokat, pl. köveket vagy fahasábokat használunk. Ott, ahol szalmával nem igen rendelkeznek és nagyobb tömegekbe, 20—30 k. holdról egy kazalba hordják és, rakják a konzerválandó anyagot, ott a tornai mód szerint rakott kazal szélein elromlott fa- GAZDASÁGI MÉRNÖK kormány százaléka esetleg nem lesz magasabb a szalma beszerzési áránál, ellenkező esetben helyesebben cselekszünk, ha zsombolázunk. A westfáliai Hugóbánya földalatti vizemelőgépe. A Hugóaknában, Buer mellett Westfáliában beépített földalatti vizemelőgép több tekintetből figyelemre méltó. Miután az aknafenék közelében a kőzet nem bsr kellő szilárdsággal, a vízemelőgép az aknától 260 m. távolságban állíttatott fel, ugyanitt gyűlnek meg a gyűjtőmedenczéket képező folyosókon a művelésektől jövő bányavizek, az aknafenéken meggyűlendő viz is, tekintettel a kőzetre egy az aknafenék felett 6 m-rel fekvő keresztvágatba vezettetik, s emelő csővel a gyűjtőmedenczébe. A vizemelőgép a gyűjtők felett 135 m-el s a legmélyebb műveleteknél 75 m-el fekszik magasabban. A gép a bányavizet 586 5 m magasra emeli. A gép fekvő «Verbund»-gép kondenzáczióval, melynek tamácsai két 90°-al állított forgattyúhoz és egy súlykerék göröndre vannak kapcsolva. Az alacsonynyomású henger átmérője 115 m., járathossza 1 2 m. és a főszivattyút hajtja, mely közös plunger és két egyszerűen működő hengerből áll. A nyomócső először 58 m-ig függőleges, itt egy keresztvágatban 260 m. hosszúságban szintes, azután 5285 m. függőleges magasságban az aknán át vezettetnek a csövek. A szivattyúnak hatásos tamacsfelülete 021 m 2, járathossza 12 m, és perczenkénti 48 fordulatnál 24 m, vizet szállít. A szelentyük etage-szelentyük négy-négy gyűrűvel, melyeknek átmérője az alsótól fölfelé kisebbedik. Minden gyűrű 3 részből áll, úgymint az alsó broncz, a középső bőr, és a felső öntöttvas részből. A magasnyomású henger átmérője 0,7 m., járathossza 12 m., térforgata négy-tizenegyed része az alacsonynyomású hengernek. Tolórúd és háromkara emelővel két függőleges szivattyút hajt, melyek a fenékvizet a főszivattyúhoz vezetik s egyszersmind mint kondenzácziós szivattyúk szerepelnek. A szivattyúk 38 m5 vizet emelnek perczenként 13 9 m. magasságra, tehát 14 m3-el többet, mint a nyomó szivattyúk, hogy tökéletesebb kondenzáció legyen elérhető, a vízmennyiség eme többlete ismét visszaesik a gyűjtőmedencébe. Kísérletek szerint percenkénti 40 fordulatnál 164 atmosphera közepes hatású gőznyomásnál a magas és 0 99 atmosphera gőznyomásnál az alacsonynyomású hengerben az óránkénti gőzhasználat 3531 kg. volt, ebből azonban 791 kg. a gőzvezetékben kondenzálódott, a gép tehát, csak 2741 kg. gőzt használt el, azaz lóerőnként és óránként 954 kg-ot. A vezetékben tapasztalt nagy gőzveszteség — 22-4% — jelentékenyen csökkenni fog, ha a tervezett második gép is beépül. A tiszta hatás aránya a gőz indikált munkájához 0 825-szer találtatott. A teljes berendezés két tökéletesen megegyező vízemelőgépből fog állani, melyek elkülönített falazott térben helyeztetnek el. A kereken 1000 m. hosszú gőz és a 940 m. hosszú emelőcső azonban közös. A csőösszeköttetéseknél kautschuk gyűrűk használtatnak, az egyik cső karimája kör alakú mélyedésekkel bír, az erre jövő cső karimája a mélyedéseknek megfelelő kiemelkedésekkel, s a kautschuk gyűrűk így vannak leszorítva. Albesttel való tömítés nem bizonyult jónak, mert az albest idővel megkeményedett s az összeköttetés lazult. A gőzvezetőcsövek be vannak burkolva 10 mm. vastag kovaföld-réteggel, melyre 45 mm. vastagságban papiros anyagból félhengerek vannak fektetve, melyeket lemezboríték tart össze. Először csak az egyik gép építtetett be, hogy a szivattyúk viselkedése a 60 atmosphera rendkívül nyomásra kipróbáltasék; miután a szivattyúk kifo--«*&»— 353 gástalanul dolgoztak. 1894. évi szeptember hóban — az első gép beépítése után másfél évvel — a második gép is beépíttetett. A búza mosása a malmászatban. A buzamosásra vonatkozólag egy molnár a következőket jegyzi meg. A búzamosást majd minden malom abbahagyta a búzaszemekben való káros behatás miatt. S ez nagyon is természetes. Pedig akkor nem bocsájtották teljesen víz alá, csak részben «nedvesítették» azt meg, mig a czikkiró ur «teljesen» viz alá óhajtja azt bocsájtani s még hozzá nehány másodperezre. Már én azt hiszem, hogy bármennyire is mesterséges száritón fog az elmentett buzaszem keresztül vonulni, a hosszadalmas viz alá merités semmi esetre sem lehet káros behatás nélkül. Legyen az hideg vagy meleg vízbe merítve, mégis midőn a szárítóba jön, a túlságos nedvesség miatt erjedésnek indul, s midőn feldolgozásra kerül, mégis marad benne víz. Hanem abban teljesen igazat adok a czikk írójának, hogy a buzsszemeknél nehezebb tárgyak, u. m. kövek, vas- és fémdarabok maguk a viz alá merülnek, míg a búza felszínre jön Tehát mintegy meg lesznek mentve a lisztanyagokra káros szemektől. A czikk írójának ezen ajánlata ajánlatos például a kavicsos búzáknál. De 74-től egész 79 karmos fajsúlyú búzáknál éppen nem lehet az ajánlott mosást alkalmazni,mert ezen búzafajok a nélkül is elég «porhanyósak». Színre, igaz, fehérebb anyagot adnak, mint az elsőbbrendű búzák, de előre nem. De ha meg lesznek mosva, szárazon is kevés, nedves állapotban még kevesebb fehér anyagot fognak szolgáltatni Mert a búza a mosás miatt «barnás», nem pedig fehérszínesedést nyer, ami pedig rossz vért szülhet a kereskedelemben. Legyen azon lisztanyag goromba vagy finom, egyre megy. És pedig a gyengébb búzafaj mindig több van és lesz, mint a jobb. Tehát a czikkíró ajánlatát csakis részben a 80 és 82 karmos búzáknál lehet alkalmazásba hozni. Az én nézetem szerint azonban a mosás még ezeknek is ártalmára van, ámbár ezen búzafajok fehérnyéjére semmi hatással sem lehet, mert a szemek igen kemények. De ha őrlés alá jönnek a barnább derezefajok, igen nehéz kiőrleni, még ha 13 és 14-es selymeken ejtjük is át azokat, mert a benne maradt «nedvek» a búza «zsírral» őrlés közben a melegség miatt összejönnek és fent a selyemlapok falait (lyukait) úgyszólván teljesen betapasztják. Ezen állításomat bizonyítja a barna derezefajok 5—6-szori felöntése, amig nem lesz teljesen lisztmentessé kidolgozva a korpa. Tehát itt sem alkalmazható kívánt sikerrel, mert késlelteti az üzlet munkaképességét. Márpedig súly helyezendő arra is, hogy a barnább lisztfajok is tiszták legyenek. Mert hiába, csakis ezen fajok hozzák be a magok árát, hogy a malmok tovább működhessenek. Tehát fő az, hogy ezen számoknak a piacra el ne rontassék. Pedig nézetem szerint a mosás azoknak ártalmára leend. Ezt pedig nagyon óvatosan kell kerülni. A korpára nézve csak annyit jegyzek meg, hogy mindegy akár piros vagy barna — annak egyforma piacza van, mert mindenféleképen lisztmentessé dolgoztatik ki. Az üszögös búzára sem alkalmas a mosás, hanem czélszerűbb annál annak kétszeri megszerelése. Verő, illetve vitorlás gépbe be nem szabad bocsátan, mindaddig, míg lehetőleg kétszer Besser-féle dörzsölő gépen át nem ment. S igy aztán az egész tisztitón keresztül vonult üszögös búza teljesen szagtalan s a mi a fő, teljesen használhatóvá lesz. Különben is ez eljárásra ritkán van szükségünk !