Gazdasági Mérnök, 1908. január-december (32. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-19 / 3. szám

6, kész gépek elszállítása még mindig sok bajjal jár, néha egy hétnél is tovább kell várni, a­mig a vasút megfelelő kocsit ad rendelkezésre és különösen a budapesti vasútállomásokon oly nagy az árutorlódás hogy a már tényleg föladott áruk is napokig hevernek a­míg továbbítják. Az év utolsó negyedében a pénzpiacon beállott nehéz viszonyok szintén hátrányosan befolyásol­ták a gépgyárak üzletmenetét, mert gátat vetettek az új gyári vállalatok keletkezésének és a régebbi gyáraknál már elhatározott üzem­kiterjesztéseknek és megjavításoknak, úgy, hogy a gépek fogyasztása lényegesen megcsappant. Ehhez járul, hogy egyes iparágak következetesen minden gépszükségletüket Ausztriából és a vám­­külföldről szerzik be és ez alól sokszor még az állami támogatással létesült gyárak sem tesznek kivételt. Jó keresletnek örvendettek, különösen az év első három negyedében, a gazdasági gépek, dacára a múlt évi gyönge termésnek, mert a mezőgazdasági termékeknek elég jó áruk volt és ezért a gazdák könnyebben szánták rá magukat újabb beszerzésekre. Az év vége felé azonban ezekben is kisebb lett a kereslet. Gazdasági gépgyáraink azon panaszkodnak, hogy a verseny nagyon elfajult, nemcsak az árak nagyon silányak, hanem egyes gyárak és gépkereskedők igen hosszú lejáratra adják el gépeiket és az adósoknak sok olyan kedvezményt adnak meg, a­melyek a különben is csekély hasznot egészen megemésztik. A gazdasági gépek kivitele is sok akadályba ütközik újabban. Eltekintve attól, hogy a vasművek, nagymérvű elfoglaltságukra való hivatkozzással nem akarnak kiviteli célokra készülő gépekhez olcsóbb vasat adni amint az évek hosszú sora óta szokásban volt, a német, osztrák, belga és amerikai verseny is mind jobban érezhetővé válik főleg a Balkánon, a­hová gépexportunk első­sorban irányul. Sok helyen a behozatali vámokat is felemelték, a­mi szintén megnehezíti azoknak kivitelét. Gőzkazánok és szerelvények az egész éven át elég jól fogytak és az ezeket készítő gyáraknak az év végével is elég szépen voltak rendel­­ményeik. De ezek is panaszkodnak, hogy a­míg nekik azért, hogy valamivel hamarább juthas­sanak a kazánokhoz való pléhek birtokába, a nyersanyagért jóval magasabb árakat kellett fizetniük az éles verseny lehetetlenné tette gyakran, hogy az ily ártöbbleteket a vevőtől megszerezzék. Még a legjobb dolguk volt és van most is a villamossági vállalatoknak. Úgy az országban magában, mint a külföldön is mindenfelé roha­mosan terjed a villamosság. Világítási és erő­­művi berendezések egymásután létesülnek és a régebbi ilyen telepeket folyton nagyobbítják, aminek révén az e szakmabeli gyárak nemcsak bőségesen el voltak látva folyton munkával, hanem elég jó árakat is tudtak elérni. Ez a jó üzletmenet visszahatott a kábelgyárakra is, de ezeknél sztrájkok és a munkások passzív rezisz­tenciája okozott sok bajt. A villamossági ipar legjobb rendelői voltak az 1907. évben a bánya és kohóvállalatok, bár ezeknél legújabb időben a sűrített levegő erős versenytársává vált a villamosságnak. A hajógyáraknak sincs okuk panaszkodni. A kincstári, főképen hadászati rendelményeken kívül elég szép számmal jutottak nekik ren­delések magánhajósoktól és hajóstársaságoktól, különösen kivitelre. Az exportban hajógyáraink elég jó árakat tudtak elérni, mert az angol hajógyáraknak is sok a munkájuk és így azok külföldi üzletekre egyelőre egyáltalában nem is reflektálnak. Szépen terjed nálunk a különféle motorok használata. Sajnos, nagyon kevés motorgyárunk van még és sok motorkereskedő visszaél a közönség jóhiszeműségével, amennyiben sokszor silányabb külföldi gyártmányokat adnak el magyar motorok gyanánt. Motorokat leginkább kisebb iparosok és gazdaságok vásárolnak, akiknél nem lehet a kellő szakértelmet fel­tételezni, úgy, hogy a becsapásra utazóknak tág terük nyílik, annyival is inkább, mert senki sem ellenőrzi őket és nincs, aki a hatóságok figyelmét a visszaélésekre fölhívja és azokat megtorol­­tassa. A vagyon- és mozdony­gyárak részben régebbi külföldi rendelésekkel, részben a hazai vas­­utaknak szállítandó kocsikkal és lokomotivokkal vannak meglehetősen hosszú időre jól elfoglalva. Ezek is a nyersanyag beszerzésének nehézségeivel küzködnek és emiatt nem tudják üzemeiket oly mérvben kihasználni, mint az kívánatos volna. Sokat panaszkodnak amiatt is, hogy az állam­vasutak túlságosan soká késlekedtek rendeléseik kiadásával, úgy, hogy még most is a vagyon­gyárak munkaképességüknek egy nem jelenték­telen részét a legkevésbbé sem rentábilis ki­vitelre szánt objektumok elkészítése köti le- M. K. L. GAZDASÁGI MÉRNÖK Közgazdaság. A Pesti hazai első takarékpénztár-eg­ye- Sület igazgatósága megállapította az 1907. év üzleti eredményét. Az igazgatóság elhatározta, hogy a közgyűlésnek 750 K­V 37,2 százalék osztalékot javasol, mint tavaly. Magyar telepítő és parcellázó bank­részvénytársaság. A Magyar telepítő és par­cellázó bank-részvénytársaság igazgatósága e hónap 18-án tartott ülésében megállapította az intézet 1907. évi zárószámadását, melynek adatai a követ­kezők: Mérlegszámla: Vagyon, be nem fizetett részvénytőke 2.500.000 korona, pénztárkészlet 97 985 korona 57 fillér, pénzintézeteknél elhelyezve 139.977 korona 52 fillér, értékpapírkészlet 534.403 korona, váltótárca 250.717 korona 32 fillér, ingatlanok: már eladott, de vevőkre még át nem irt ingatlanok 313.864 korona 74 fillér, megmaradt ingatlanok 3,509.599 korona 05 fillér, együtt: 3,823.463 korona 79 fillér, jelzálogkölcsönök 9,836.215 korona 55 fillér, ingatlanokkal fedezett vételárhátralékok 2,594.261 korona 57 fillér, adósok 242 403 korona 42 fillér, összesen: 20,019 427 korona 74 fillér. Teher: Részvénytőke 5.000.000 korona tartalékalap 53.742 korona 35 fillér, külön tartalékalap 65.000 korona, tisztviselő és szolgái nyugdíjalap 37.308 korona 46 fillér, elfogad­ványok 2.810.000 korona, enged­ményezett jelzálogkölcsönök 7,196.810 korona 60 fillér saját Ingatlanainkat terhelő jelzálogkölcsönök és vételárhátralékok 849.663 korona 87 fillér, hite­lezők 3,592727 korona 06 fillér, kincstári illetékek tartaléka 40.266 korona 65 fillér, átmeneti tételek 4.044 korona 21 fillér, nyereség mint egyenleg : át­­hozat 1906. évről 21,690 korona 39 fillér, 1907. évi tiszta nyereség 348171 korona 15 fillér, együtt: 369.861 korona 51 fillér, összesen: 20,019,427 korona 74 fillér. Üzleteredmény-számla : Veszteség : Üzleti költségek, üzleti adó és a felügyelő-bizottság illet­ményei 96.249 korona 91 fillér, tiszti és szolgai fizetések és jutalmak és a nyugdíjalaphoz való járulék 96.099 korona 21 fillér, nyereség mint egyenleg: áthozat 1906. évről 21.690 korona 39 fillér, 1907. évi tiszta nyereség 348.174 korona 15 fillér, együtt: 369.864 korona 54 fillér, összesen : 562.123 korona 66 fillér. Nyereség : Nyereségáthozat 1906. évről 21.690 korona 39 fillér, ingatlaneladási többlet és jutalékok 312.637 korona 59 fillér, kamat- és haszonbérjövedelem 227.795 korona 68 fillér, összesen: 562.123 korona 66 fillér. Az ez évi rendes közgyűlés e hónap 31-én délután 4 órakor fog az intézet helyiségében (V. Nádor­ utca 9.) megtartatni. Ipari ösztöndíjak 1907-ben. Az iparfej­lesztés egyik hasznos eszköze a tanulmányi ösztön­díj. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter az 1907. évben 144 iparosnak és munkásnak 136.574 koronát engedélyezett tanulmányi ösztöndíjakra. Ezek között volt 18 okleveles egyén, 8 iparművész, 6 ipari szakiskolát végzett Ifjú, 16 kereskedelmi iskolai érettségit tett fiatalember, a­kik nagyobbára textilipari tanulmányokat folytattak; 72 iparos­­mester, iparos­segéd és munkás. Ezeken kívül 17 iparos kapott ösztöndíjat belföldi szakiskolák láto­gatására 3. szám A szeszadó reformja. A pénzügyministérium­­ban jóformául már elkészültek az új szeszadótörvény­javaslattal . Az új törvény, úgy halljuk, 30 koronával fogja emelni a szeszadót. A pénzügyminiszer különben a jövő hónapban szaktanácskozás elé terjeszti a javas­­latot, melyet aztán nemsokára beterjesztenek a kép­viselőházba, a­hol még a nyári szünet előtt le kell tárgyalni. Ez okvetlenül szükséges, minthogy az új törvénynek szeptember 1-én kell életbe lépni. Ausztriá­ban szintén készülnek a szeszadó reformjára, mely ott is a szeszadó fölemelésével jár. VEGYES KÖZLEMÉNYEK Az angol hajóépítő-ipar. Nagyon régóta nem volt az angol hajóépítő-ipar oly rossz helyzet­ben, mint az 1907. évben. Először történt meg fennállása óta, hogy a hajóépítő-szakma egyik legrégibb cége, South Shieldsben egyetlenegy darab kész hajóval sem rendelkezik. Egyformán rossz a helyzete a clydei nagy ipari központ valamennyi üzemének. Egyik greenocki nagy cég, üzemének bizonyos időre való beszüntetését határozta el, miután nem volt elegendő meg­rendelése. Alig akad olyan hajógyár, a­honnan hetenkint tucatszámra ne bocsájtanának el munkásokat. A depresszió nemcsak a tulajdon­­képeni hajóépítőkre szorítkozik, hanem azokra is, akik a hajóalkatrészek készítésével foglal­koznak ; ezek is felette szorult helyzetben vannak, így a többi között a South Durham Steel and Iron Company Stockton-on-Teesben — amely gyár hajópáncélokat készít — már novemberben beszüntette üzemét kellő megrendelés hiányában, mindaddig, a­míg a viszonyok meg nem javulnak. Az üzem beszüntetése következtében, a cég által foglalkoztatott 1000 munkás vesztette el kenyerét. Sunderlandban oly rosszak a viszonyok, hogy ott kb .0.OOO család a legnagyobb nél­külözés közepett tengeti életét. A segítő­bizottság számtalan olyan családra bukkant, akiket a valóságos éhenhalás veszedelme fenyegetett. A munkásházak (workhouses) ennek következtében túltömöttek. A vázolt szomorú viszonyok oka abban keresendő, hogy az anyag drágasága következtében az angol gyáraknak lehetetlenné vált a külföldi versennyel lépést tartani, de másrészt abban is, hogy az Angliában most uralkodó politikai viszonyok következtében a tőkések nem hajlandók hajóépítkezésbe fektetni pénzüket. A norvég, svéd és német hajógyárak szinte túl vannak terhelve munkával, míg az angol hajógyári munkások ezrei minden kereset nélkül állanak. Csatorna acélpléhból. Egyiptomban, az asszu­­áni duzzasztógát fölött tisztán acélpléhből épí­tettek egy csatornát, mely a Nílusból vizet fog vezetni a sivatagon át Kem-Ombo felé, ahol öntözési célokra fog szolgálni. Különlegessége ennek a csatornának éppen az, hogy végig acélból készült s csak a hő okozta kiterjedésre való tekintettel iktattak közé 100—100 méteren­ként falazott csatornadarabokat, amelyeknek falain szabadon csúszhatnak az acél csatornák. Az egész vezeték mintegy 1700 m hosszú. Keresztmetszete félkör alakú, mely 0,5 m széles függőleges falakkal kétoldalt magasbitva van. A (1 mm vastag acélpléh­a alakú bordákkal merevíttetett. A normális vízszín a félkör alakú keresztmetszet átmérőjébe esik. A csatorna tel­jesen a földszinén a homokon fekszik és kétoldalt földtöltéssel van körülvéve. Nagy nehézséget okozott a szerelésnél eleinte az, hogy a benn­szülött munkások nem könnyen tudták a pneu­matikus szegecselést megtanulni, miért is a kézi erővel való szegecseléshez kellett folyamodni. Később azonban ment a dolog és a csatorna pneumatikusan szegecseltetett. A hőmérséklet árnyékban sokszor 117° Fahrenheit-ra (47'2’G) emelkedett. Tíz órai munka, ütemekben éjjel­nappal dolgozva a csatorna 5 hónap alatt készült el. Felelős szerkesztő PIROVITS ALADÁR Budapest székesfőváros mérnöke.

Next