Geodézia és kartográfia 1975 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 1. szám - EGYESÜLETI HÍREK - RENDELETEK
RENDELETEK A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 6/1974. (TK. 52.) MTTH számú utasítása az ingatlannyilvántartás szerkesztési munkáival kapcsolatos tanácsi tevékenységről 1. Az 1972. évi 31. számú tvr. 43. § (1) bekezdése értelmében az ingatlannyilvántartás szerkesztése végett a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatalhoz való benyújtás céljára kért valamennyi okiratot (hatósági bizonyítvány, anyakönyvi kivonat stb.) kiadványi illeték lerovatása nélkül kell kiadni. 2. A tanácsi szervek az ingatlannyilvántartás szerkesztésének zavartalansága érdekében kötelesek a) minden ilyen célt szolgáló eljárást soron kívül lefolytatni, illetőleg akár az ügyfél, akár a földhivatal kérelmére soron kívül intézkedni; b) felülvizsgálni a tanácsi kezelésbe tartozó ingatlanok helyzetét és még a földhivatal megkeresése előtt tisztázni azt, hogy az egyes ingatlanok melyik, illetőleg milyen szintű tanácsi szerv kezelésében vannak; szükség esetén (ha a telekkönyvben nincs kezelő bejegyezve, vagy nem tanácsi szerv van kezelőként feltüntetve) a kezelői jog megállapítására, illetőleg rendezésére meghozni a hatósági döntést; c) a szükséges kiadványokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiadni. 3. A 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 137. §-a alapján kért hatósági bizonyítványok esetében a tényleges birtoklás és az ismeretlen helyen tartózkodás tényét elsősorban a rendelkezésre álló nyilvántartások (adófőkönyv, választói névjegyzék, lakó-nyilvántartókönyv, telek-, lakás- és üdülőtulajdon-nyilvántartás stb.) alapján kell megállapítani. 4. Az ingatlannyilvántartás szerkesztésének megkezdése előtt az érintett, területen folyamatban levő olyan munkákat, amelyek az ingatlanok nyilvántartását jelentősen befolyásolják (kisajátítás, házhelyosztás, belterületi határmódosítás stb.), lehetőleg be kell fejezni. A helyi szakigazgatási szerv csak kivételesen indokolt esetben teheti folyamatba az említett eljárást, ha annak befejezése a szerkesztés megkezdéséig nem biztosítható. Dr. Varga József s. k., a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese 2§ (1) Újítás az a műszaki, illetőleg munka- vagy üzemszervezési megoldás, a) amely viszonylag új, b) hasznosítása a vállalat részére hasznos eredménnyel jár, c) nem tartozik előterjesztőjének munkaköri kötelességei közé, vagy munkaköri kötelessége ugyan, de jelentős alkotó teljesítménynek minősül, d) nem eredményez a fogyasztói érdekeket sértő minőségromlást. (2) A megoldás akkor viszonylag új, ha benyújtása előtt azzal azonos megoldást a vállalat — a vállalati újítási szabályzat ilyen rendelkezése esetén a gyáregység — még nem hasznosított, vagy azonos megoldás birtokában annak hasznosítását nem tervezte. A viszonylagos újdonság hiányának bizonyítása a vállalatot terheli. (3) Beruházási újításnak tekintendő az a megoldás, amelynek hasznosítása következtében, valamely beruházás kivitelezési költségei csökkennek. (4) Hasznosítás az újítás tárgyát képező megoldás a) felhasználása a vállalat termelési, gazdálkodási tevékenysége körében (megvalósítás), vagy b) értékesítése más vállalat részére. A Minisztertanács 38/1074. (X. 30.) számú rendelete az újítások ról Az újítómozgalom 1 § (1) Az újítómozgalom a műszaki haladás társadalmi erőforrása, a dolgozók önként vállalt és tudatos alkotó tevékenységének szervezett formája. Célja, hogy a dolgozók a munkaköri kötelességük ellátásán túl újítási javaslatokkal segítsék a műszaki fejlődést, a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának növelését. (2) Az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó és a költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek és vállalataik, a szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok, a gazdasági és szövetkezeti társulások, valamint a vízgazdálkodási társulatok (a továbbiakban: vállalat) kötelesek — e rendeletben meghatározott keretek között — az újítómozgalmat szervezni, az újításokat széles körűben hasznosítani, az újítókat erkölcsileg és anyagilag elismerni. Az újítás szerzője 3. § (1) Az újítás szerzőjének — az ellenkező bizonyításáig — azt kell tekinteni, aki a megoldást tartalmazó újítási javaslatot elsőként nyújtotta be a vállalathoz. (2) Akik közösen nyújtanak be újítási javaslatot, társszerzők. A javaslattevőket egyenlő arányban kell társszerzőknek tekinteni, ha az újítási javaslatban nem jelölik meg a szerzőség arányát. (3) Az újítási javaslat nyilvántartásbavétele után a szerző személyét vagy a szerzőség arányát csak a javaslattevő hozzájárulásával vagy jogerős bírói ítélet alapján lehet megváltoztatni. (4) Aki az (1) bekezdésben megjelölt javaslattevővel szemben bizonyítani kívánja, hogy a javaslat tárgyát képező megoldás egészben vagy részben tőle származik, kérheti a bíróságtól, hogy szerzőnek vagy társszerzőnek ismerjék el. 4 § (1) A hasznosító vállalattal szemben újítói jogokat — a 3. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve — csak az érvényesíthet, aki legkésőbb a hasznosítás megkezdésétől számított hat hónapon belül a vállalathoz újítási javaslatot nyújtott be. (2) Ha az újítási javaslatot a vállalat azért utasította (el, mert azt nem tartotta hasznosíthatónak vagy nem kívánta hasznosítani, de az elutasítást követően mégis hasznosítja, a 3. tj (1) bekezdésében meghatározott javaslattevőt kell a megoldás szerzőjének tekinteni. (3) Az újítás szerzősége nem ruházható át. Az újításból származó vagyoni (újítási díj és költségtérítés iránti) igény azonban a polgári jog szabályai szerint átruházható és örökölhető. Az újító erkölcsi elismerése 5 § (1) A vállalat köteles a hasznosított újítás szerzőjének az újítási díj — szakaszos díjfolyósítás esetén az utolsó díjrészlet — kifizetésével egyidőben újítói tanúsítványt adni. (2) Nagy jelentőségű újítás vagy rendszeres újító tevékenység elismeréseként a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), az Országos Találmányi Hivatal elnöke és a Szakszervezetek Országos Tanácsa — szövetkezeti tag esetében a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve — együttesen a „Kiváló Újító” kitüntetés arany, ezüst vagy bronz fokozatát adományozhatja. Erre az érdekelt vállalat vezetője a szakszerve z3