Geodézia és kartográfia 2004 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11. szám - SZEMLE - Székely Domokos: Az Erzsébet híd kettős jubileuma
delte a Fővám téri és az Eskü téri híd megépítését. A Fővám téri híd (ma Szabadság híd) építése 1894- ben elkezdődött, és viszonylag gyorsan, két év alatt meg is épült. Ferenc József - a róla elnevezett hidat - a millenniumi ünnepségek kapcsán, 1896. október 4-én avatta fel. Az Eskü téri híd tervezése és építése azonban - mint azt a továbbiakban látni fogjuk - jelentősen elhúzódott. A M. kir. Kereskedelemi és Közlekedési Minisztérium az 54.553/1893. számú rendeletével az Eskü téri híd megépítésére nemzetközi tervpályázatot írt ki. Ezen 53 pályamű közül első díjat nyert, kábelhíd tervével, Julius Kübler, az esslingeni gépgyár főmérnöke és két társa. A Minisztérium azonban túl drágának tartotta a megoldását, mert a hídhoz szükséges kábeleket akkoriban csak külföldről lehetett beszerezni. Helyette előnyben részesítette Czekelius Aurél miniszteri osztályvezető javaslatát, hogy magyar tervek alapján, magyar gyártmányú anyagból, magyar vállalkozók építsék meg a hidat [4] [5]. Czekelius elképzelése az volt, hogy a parton lévő két pilléren nyugodva, egynyílású, merevített, függő lánchíd épüljön. Az építészeti részt Nagy Virgil egyetemi tanár tervezte, míg a statikai számításokat és a vasszerkezet kialakítását - Kherndl Antal professzor irányításával - dr. Gállik István és Beke József készítette [6]. A mozgásvizsgálatokat, Zágoni Bodola Lajos professzor irányításával, a Műegyetem Geodéziai tanszéke végezte. Az előkészítő munkák befejezése után, 1898-ban kezdődött el a híd építése. 1902-ben kiderült, hogy a budai hídfőnél, mindkét lánckamrában a lehorgonyozás 3,5 cm-t megcsúszott. A további megfigyeléssel Bodola professzor tanszékét bízták meg. Erről a későbbiekben Oltay Károly így írt: „1902. március havában a kereskedelemügyi miniszter felkérésére megtervezte (ti. Bodola - a szerző megjegyzése), elkészítette és felszereltette az Erzsébet híd budai hídfőjének a vasszerkezet szerelése közben mutatkozott parányi elmozdulások megfigyelésére szükséges mérőeszközöket, és vezette a velük való méréseket, e mérések eredményei alapján határozták el mindkét hídfőnek a megerősítését..." [12]. A megerősítés eredményképpen, a további csúszás megszűnt. 1903 szeptemberében végezték el a híd próbaterhelését. Több mint 2300 tonna bazalt kockakövet hordtak fel a hídra. A terhelés során 285 mm maximális elmozdulást, (függőleges lehajlást) mértek mederközépen a geodéták, ami a két pillér közötti nyílásnak (290 m) mindössze egy ezreléke volt. A híd hivatalos átadása (1903. október 10.) után azonnal megindult rajta a lóvontatású omnibusz közlekedés. Ezt 1914-ben felváltotta az alsóvezetékes, 1923-tól pedig a felsővezetékes villamos forgalom. A rendszeres autóbusz közlekedés 1928-ban indult meg a hídon. 1941-ben a hídon is bevezették a jobboldali közlekedést. Budapest ostroma alatt, a visszavonuló német-magyar csapatok 1945. január 17-éről 18- ára virradó éjjel a hidat felrobbantották. Technikai hiba miatt a pesti oldali lánckamrákban a robbanás nem következett be, ezért csak a budai kapuzat dőlt össze (lásd a 3. ábrát). Mivel a szovjet csapatok 1944 karácsonyára Budapestet teljesen körülzárták, és korábban már több helyen, nagy erőkkel átkeltek a Dunán, ezért a hidak elpusztítása esztelen és értelmetlen dolog volt, mert mindössze három héttel tolta ki a Budát védő csapatok kapitulálását. (1945. febr. 12.) Új Erzsébet híd felépítése (avagy a régi újjáépítése?) Ahogy elcsitultak Budán a fegyverek, a főváros lakossága a romok eltakarításához és az élet beindításához látott. Március végén az Ideiglenes Kormány Debrecenből Pestre költözött. A Közlekedési Minisztérium intézkedésére, április 25-én két úszódaru hozzáfogott a roncsok kiemeléséhez. Május 9-én a Minisztérium pályázatot írt ki a dunai átkelések gyors, ideiglenes megoldására. Az eredményhirdetés után elkezdődött az Erzsébet híd melletti pontonhíd (Petőfi híd), és a Kossuth híd építése. Az előbbit november 18-án, míg az utóbbit 1946. január 20-án adták át a forga 2. ábra Zágoni Bodola Lajos professzor, a régi Erzsébet híd geodéziai munkáinak irányítója (Bazilides S. rajza) 3. ábra A felrobbantott Erzsébet híd (1945)