Geodézia és kartográfia 2008 (60. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Márton Mátyás: Egy elfeledett magyar csoda: Perczel László földgömbje - az első "világtérképmű"?
papírmasé szegmentekből alakította ki a gömbfelszínt. A gondos kidolgozású, kézzel írt földgömb színes határvonalakkal és vízrajzzal, ábrázolva a tengeráramlásokat is, árnyékolt hegyrajzzal készült. Sajnos a forrásmunkára vonatkozó utalások nem maradtak fent. Perczel munkája 1881-ben vált nemzetközileg ismertté, amikor a III. Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson Velencében kiállították. Ez a szép, ,Földgömb. Készítette Perczel László, Kömlödön, Magyarhonban, 1862’ feliratú mű ma is megtekinthető, az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának gyűjteményét gazdagítja. ’’ Ezt az ismertetést olvashatjuk Klinghammer István: A föld- és éggömbök története című munkájában, 1998-ban [3]. Szűkszavúbban, de az idők folyamán megemlékezik a glóbuszról pl. Irmédi-Molnár László [4] és mások [5, 6, 7] is, de komolyabb elemzést senki sem ad. Mindenki tesz valamit az előzőekhez, pontosít vagy elront, de lényegét tekintve nem ad többet az előző három idézett munkánál. Ebben a sorban mindenképpen kiemelt említést érdemel Ambrus-Fallenbüchl Zoltán 1963-ban — a glóbusz elkészültének 100. évfordulója alkalmából a Geodézia és Kartográfia hasábjain megjelent kicsit „bőbeszédűbb” és távolabbra mutató cikke, amely a glóbusz szerzőjéről is tartalmaz néhány érdekes életrajzi adatot, ezt követően pedig magáról a műről, annak történetéről, majd tartalmáról szól elemző-értékelő módon [8]. A tanulmány - hírt adva a nagyvilág térképész szakemberei számára is - a Globusfreundban is megjelent [9], így mind Perezetnek, mind glóbuszának írásos nyoma van ugyan a külhoni szakirodalomban [10], valójában mégis ismeretlen maradt. „Földgömb. Készítette és rajzolta Perczel László. Kömlödön, Magyar honban, 1862.” Kérdések A földgömb feliratában szereplő adatokból talán csak egy adat egyértelmű: az, hogy Magyar honban készült a glóbusz. Mert mit jelent az, hogy 1862? Impresszumokban rendszerint a kiadás évét. Azonban, ha Perczel 1862-ben fejezte be művét, hogyan került rá pl. az 1869-ben elkészült Szuezi-csatorna? A tervek alapján? Vagy később? S vajon melyik Kömlödön (Kömlödön) élt Perczel valójában? Az egykori Tolna vármegyeiDunajkömlődön, ahogyan azt az OSZKG honlapján olvashatjuk [11]? Vagy a Komárom vármegyei Kömlödön, ahogyan a legtöbb forrásmunka alapján feltételezhetjük? Esetleg a Szatmár vármegyei Kömlöd-Tótfaluban (Kömlödtótfalu)? És ki volt ő? Melyik Perczel Lászlóról van szó? Vagy ezidőtájt csak egy említésre érdemes László nevű tagja volt a szerteágazó családjával bíró neves magyar famíliának? Egy gazdálkodáshoz nem értő birtokossal állunk szemben vagy olyan emberrel, aki mintagazdaságot hozott létre? Olyan valakivel, aki felesége halála után már semmit nem csinált, vagy olyannal, akinek érdemei vannak a magyar vasúthálózat fejlesztésében? Mi az igazság? A szabadságharcot szolgáló, vagy a mások szabadságharca ellen küzdő császári tiszt képe a valódi Perczel-arckép? Valójában nincs módom minden kérdésre korrekt választ adni, feloldani a sokszor ellentmondásos képet, csupán jelezni akartam, hogy Fodor 1950-es évekbeli kijelentése ma már a múlté: ma már sokat, de sokféleképpen tudunk Perczel Lászlóról. A szerzőről A Pallas Nagy Lexikona [12] - egyezően Révai Nagy Lexikonéval [13] - csak említés szintjén beszél a család bonyhádi ágának összefoglalásában Perczel Lászlóról. Utóbbit idézem: „...Sándor népes családjának többi tagjai ellenben a hazai ügyet fegyverrel is szolgálták; elsősorban: Mór, a hős tábornok...[Móricz tábornok, menekült - lásd később], Miklós honvédezredes, II. Sándor honvédőrnagy...; II. Ferenc, Pál, László szintén honvédtisztek..." Nagy Iván Magyarország családai [14] című munkája szerint: „László 1846-ban került ki jeles bizonyitványnyal a belovári cs. kir. katonai növeldéből, és a Császár huszár ezredben cadet, 1847-ben hadnagy lett, 1848-ban ezredével együtt a forradalomhoz állott. 1849-ben a világosi fegyverletétel után hadi törvényszék ítélete szerint négy évi várfogságra ítéltetett, utóbb kegyelmet nyervén, haza jött, meghalt 1854-ben kora 29 éves korában. Nejétől Sárközy Lídiától a táblán látható három gyermeke maradt. ” [A három gyermek: „Antonia, Erzse és Lidia”. Ugyancsak e II. tábla szerint: László („volt kato ) „Perczel László: Földgömb (Dunakömlőd, 1862) Magyarország második legnagyobb, 132 cm átmérőjű kéziratos földgömbje a Velencében megtartott III. Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson jelentős sikert ért el. - TD 19/ 10