Gép, 1978 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1978-09-01 / 9. szám
348 RKM—9 jelű csúszólapátos kompresszor laboratóriumi vizsgálata DR. KOVÁCS LÁSZLÓ*—VÁRADI SÁNDOR** A dolgozatban a szerzők csúszólapátos kompresszor laboratóriumi vizsgálatáról számolnak be. A vizsgálat eredményeként rámutatnak azokra a hiányosságokra, amelyeknek kijavításával a kompresszor megfelelhet a korszerű követelményeknek, versenytársa lehet a hasonló kategóriába tartozó külföldi gépeknek. Bevezetés A csúszólapátos kompresszor — bár mechanikus hatásfoka rosszabb, mint a dugattyús kompresszoré — kis nyomások területén a dugattyús gép versenytársa lehet kellően átgondolt hőtechnikai számítások, konstrukciós elvek és viszonylag nagyszámú, mindenre kiterjedő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése esetén. A laboratóriumban számos olyan üzemtani, konstrukciós, hőtechnikai, zajkérdés stb. vizsgálható, amelyek számítással alig, vagy csak nagy nehézség árán, jobbára csak durva közelítéssel határozhatók meg. Jelen dolgozat 2 db RKM —9 típusú Qid^500 m3/h p„— 4 bar, n=960 1/min kompresszor méréssel meghatározott jellemzőit, valamint az ezek felvétele során szerzett mérési tapasztalatokat foglalja egybe. 1. A laboratóriumi mérési elrendezés A vázlatos elrendezés az 1. ábrában látható. A kompresszorba bevezetett teljesítményt az M jelű mérlegmotorral mértük és fordulatszámának változtatásával tartottuk a kompresszort a névleges, a— 960 l/min fordulatszámnak megfelelő értéken. A kompresszor effektív gázszállítását szabványosan kiképzett, MP-vel jelölt mérőperemmel határoztuk meg. A kompresszor hűtésére felhasznált víz mennyiségét KT jelű köbözőtartály segítségével, a hőlépcsőt pedig két darab higanyos hőmérővel mértük. A jelleggörbe mérései során a kompresszor szállítóvezetékébe, mind a szívó, mind pedig a nyomóoldalon, a zaj csillapítását szolgáló dobokat építettünk be. 2. A mérési eredmények kiértékelése 2.1. A gázszállítás meghatározása A kompresszoroid eszményi gázszállítása az idevonatkozó (MSZ 19756/2—64) szabványnak megfelelően a gép munkaterének geometriai adataival arányos. A 2. ábrának megfelelően, az eszményi gázszállítás a gép „z” lapátszámának, valamint „n” fordulatszámának figyelembevételével az alábbi módon számítható: * BME Vízgépek Tanszéke, egyetemi docens. ** BME Vízgépek Tanszéke, tudományos munkatárs. Qid Kolm maxza 0) légszállítás 1. ábra. A mérőberendezés vázlata GÉP XXX. évfolyam. 1978. 9. szám. Szeptember