Agráregyetem, 1953 (1. évfolyam, 2-20. szám)

1953-03-13 / 2. szám

4 Az agronómus feladata a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtása során Állami üzemeink éves ter­­­rmelési tervének helyes össze­állítása, elkészítése, a terv­ben megadott­ feladatok tel­­­jesítésének valóraváltása el­sősorban az agronómus ke­zébe van letéve. Az éves termelési terv valóraváltása nemcsak az agronómus feladata, hanem mindannyiunké. A tervről Sztálin elvtárs azt ta­nítja: „A valóságban a ter­melési terv az emberek mil­lióinak eleven és gyakorlati tevékenysége. Termelési ter­vünk realitása — a dolgozók milliói, akik új életet akar­nak. Programmunk realitása — az eleven emberek, mi mindannyian, a mi munka­akaratunk, készségünk, hogy új módon dolgozzunk, eltö­kéltségünk, hogy a tervet tel­jesítsük.” Az üzemek agronómusai­­nak feladata, hogy kidolgoz­zák a gazdaság növényter­mesztési tervét, meghatároz­zák a helyes agrotechnikát és elkészítsék a munkaerő­felhasználás tervét. A gaz­daság éves termelési terve alapján kampány munkater­veket és dekádutasításokat készítenek és azokat az üzemegység — illetve a brit­ gázvezetőkkel­­felbontják. Az agronómus most soronlévő legfontosabb feladata, hogy a tavaszi mezőgazdasági mun­kák kampánytervét, majd a dekádutasításokat elkészítse és azokat közvetlen és mellé­rendelt munkatársaival fel­bontsa. A kampánytervek és dekádutasítások elkészítésé­nél nem szabad mechaniku­san eljárni, hanem az adott­ságok alapos mérlegelésével, számbavételével kell ezeket a döntő fontosságú részletter­veket elkészíteni. Az agronó­mus feladatai közé tartozik az, hogy a kampánytervek maradéktalanul, időben való teljesítéséhez szükséges elő­feltételeket biztosítsa. Biz­tosítania kell a munkák jó­minőségű elvégzéséhez szük­séges gépeket és eszközöket. Hogy pl. a minisztertanácsi határozatban lefektetett simí­tózást az üzem a megkezdés­től számított három napon belül befejezze, ehhez előre gondosan elkészített, vagy kijavított számú simítóra van szükség. A miniszterta­nácsi határozat intézkedik a gyengén telelt és a későőszi vetések fejtrágyázásáról. A fejtrágyázásra péti sót, kom­­posztot, fahamut, baromfi­trágyát kell használni. A ha­­­tározat végrehajtása érde­kében az agronómusnak kell arról gondoskodni, hogy a szükséges fejtrágya kellő mennyiségben és minőségben elő legyen készítve. Ez al­kalommal igen helyesen jár el, ha elsősorban a gazda­­ságban meglévő, hosszabb­­rövidebb idő óta elfekvő szerves és szervetlen — ha­mu, komposzt, baromfitrá­gya — trágyaszerekkel igyekszik a fej­trágyázást megoldani. Csak annyi péti­sót vásároljon, amennyi a meglévő trágyaszerek pótlá­saként jelentkezik. Ezzel az előrelátó gondoskodásával, amikor elsősorban a meglévő trágyaszerek­ felhasználá­sára törekszik, egyben ön­költséget csökkent, tehát ol­csóbban termel. A tavaszi növények veté­sének a minisztertanácsi ha­tározatban megszabott ha­táridőre történő befejezé­séhez a vetőmagtisztításon, csávázáson, jarovizáláson kí­vül, a munkák elvégzéséhez szükséges gépekről és esz­közökről is kell gondoskod­nia. Ezeknek a termelőesz­közöknek üzemképes állapot­ban kell lenniök. Igen helye­sen teszi az agronómus, ha pl. a vetőgépek, műtrágya­szórók üzemképességéről jóval a vetés megkezdése előtt személyesen meggyő­ződik. A vetés mielőtti megkezdé­se és befejezése érdekében szervezze meg a Szovjet­unióban igen jól bevált je­lentő- és figyelő-szolgála­tot. Tudja azt, hogy a gon­dozására és a vezetésére bí­zott gazdaság melyik táblá­ján kezdhető a munka. A jelentő-figyelő szolgá­lattal olyan összeköttetést kell kiépíteni, hogy félnapon­ként értesüljön a határban történt eseményekről, ponto­san tudja azt, hogy a követ­kező félnapon, vagy napon a határ melyik tábláján lehet­­enni, fogasolni, vagy az ősziek közül melyiket lehet és ítéli hengerezni. Természe­tesen önmagában a jelentő- és figyelő­szolgálat nem elég. Hogy az eléggé bonyo­lult és sokrétű mezőgazda­ság fogaskerék módjára mű­ködjék, ahhoz feltétlenül­­szükséges az agronómus ak­tivitása, ügyszeretete és az, hogy ezekben az időkben a határban tartózkodjék. Szük­séges továbbá az is, hogy — ha nem is minden alkalom­mal — személyesen győződ­jön meg a jelentő- és figyelő­­szolgálat jelentésének he­lyességéről. Hogy az agronómus ak­tivitásával, ügyszeretetével, a határban való tartózkodá­sával mi érhető el, erre csak a hajdúszoboszlói egyetemi tangazdaság főagronómu­­sának példáját említjük. A múlt év októberében, novem­berében alakult 3850 kh szántóval rendelkező tan­gazdaságban a naponkénti vetés 140—150 kh-t tett ki. Amikor megkérdeztük a tan­gazdaság főagronómusát, hogy ezt az eredményt ho­gyan érte el, a válasz ez volt: egész nap a határban vagyok, minden munkát na­ponta legalább négyszer megnézek, és ha valahol baj van, azonnal tudok intéz­kedni. Varga Ernő docens Meghódított föld ,.... Ólmos fénnyel csillog a forró augusztusi napon a széles, sekély szárazér hepe­hupás, szikes feneke, amelyet itt-ott szomjan senyvedő gyér fű borít. A vörhenyes hamu­színű lankán sovány és dur­va sztyepp-növényzet ring a száraz, tikkasztó szélben: po­ros, hitvány, kutyatej bokrocs­­kák, szürkés árvalányhaj-bu­­gák, szőkésfehér ürömfű gön­dör prémje és rozsdás-zöld szátorja, amelyek fanyar-ke­­serűen illatoznak az izzó le­vegőben. A termő­sziktől egy kissé távolabb fel-felvillannak a soha nem hervadó bársony­virág lila csillagai, az északi kakukkfű apró, sárga virág­pora, azontúl pedig a nemrég felszántott mező nyúlik el élénkbarnán, simán, mint a víz tükre. A magas kurgán szinte őrködik felettük. A kur­gán mögött kísérteties ho­mályban remeg a határtalan sztyeppe, mintha finom, áttet­sző, sárga fátyol függönyözné el. A nap­ perzselte lejtő és mező felett a terméketlenség vigasztalan sivársága, év­százados szomorúság leng.” — Azt mesélik, hogy nagy­apáink a maguk keserű sorsát ■ ásták itt el. A föld annyi verejtéket szívott magába, hogy megsavanyodott és megkeményedett, akár a szá­rított kenyér. — mondja Iván Szamuszev, a „Sztyeppe vilá­gítótornya” szovhoz brigádve­zetője Bolotovnak, az üzem­­egység fiatal agronómusának, aki az egyetem padjaiból ki­ Solohov-Szinyavszkij, kerülve, most foglalta el állá­sát. Ugye vigasztalan az a kép, amit a könyv írói lefestenek Van-e erő, amely meg tudja hódítani ezt a szűz sztyeppét, amely meg tud birkózni a természet ezer viszontagsá­gával? Aligha. É­s mégis, van­nak, akik vállal­­znak erre a feladatra: Bold­o , fiatal ag­ronómus, és Nagya Pivnyeva brigádvezető vezetésével a szovhoz egész ifjúsága egy emberként vállalja a nehézsé­geket ... Sok akadállyal kell megküzdeniök. Munkájukat nemcsak a maradi szakembe­rek, a természet viszontagsá­gai, de a saját soraikban meghúzódó kishitűség is akadályozza. Fáradságuk mégis eredményes lesz. A magyar parasztküldöttség tagjai, mikor a szovhozba el­látogatnak, el sem akarják hinni, hogy egy éve még si­vár pusztaság volt a most kö­vér kalászokat hordozó búza­táblák helyén. A természet átalakításáról a föld meghódítóiról szól So­­lohov—Szinyavszkij fordula­tokban és izgalmakban bővel­kedő könyve. Most, az üzemi gyakorlatok idején különösen fontos az, hogy minél többen olvassák el ezt a szakmai szempontból is kiváló köny­vet, amely egyben arról is képet ad, hogyan állja meg a helyét egy fiatal agronómus az életben. A könyv a DISZ szépiro­dalmi könyvtárból kölcsönöz­hető ki. Jól v­a­n - e ez így? Hallgatóink nagy része menzáról jövet az ajtó­­helyett az ablakon át távoznak. AGRÁREGYETEM Nyílt levél Jancsula Vince elvtársnak Kedves Jancsula elvtárs, azt hiszem, emlékszel a feb­ruár id­én lezajló közönség­­szervező értekezletre. Itt ál­talában szó esett a közönség­­szervezés problémáiról és fő­leg a szovjet film ünnepe­ alatt való feladatairól. Az értekezleten a közönségszer­vező elvtársak igen nagy lel­kesedéssel komoly, felajánlá­sokat tettek, a szovjet fil­mekre való szervezéssel kap­csolatban. Ilyen lelkes felajánlást tettél te is, Jancsula elvtárs, melynek példája nyomán én is vállaltam, hogy évfolya­munkon minden hallgató két szovjet filmet néz meg ápri­lis 4-ig. Én ezt 177 száza­lékban teljesítettem. Tud­tommal te még csak 72 szá­zaléknál tartol. Igaz, hogy neked nehezebb a munkád, mivel évfolyamod a leg­nagyobb létszámú az egyete­men, e mellett az egyetemi központi film­kultúr propa­gandistája vagy. A megnöve­kedett feladat nem jelenti azt, hogy vállalásod teljesítésé­re nem kell nagyobb gondot fordítani. Én ezen levelemmel kér­lek Jancsula elvtárs, hogy az agitációs munkádat fo­kozd a szovjet film ünnepé­nek és vállalásod teljesítésé­nek érdekében. Ezzel nagy­mértékben elősegíted a hall­gatók kulturális, politikai és szakmai színvonalának eme­lését, így még jobban meg­szeretik a szovjet filmet, amely példát mutat a haza­szeretetre, utat mutat a szo­cializmus építésében. Szovjet filmmel a békéért! Molnár József igen tisztelt Agrártudományi Egyetem Agrár Közgazdasági Kar DISZ vezetősége! Örömmel tudatjuk, hogy hozzánk, Szülőkhöz küldött levelüket megkaptuk, mely­ben fiúnk szorgalmáról, va­lamint a félévi vizsgákon el­ért jeles eredményről és tár­sainak nyújtott segítségéről tudatnak bennünket. Minket, szülőket, a leg­nagyobb boldogság érzése tölt el, mikor gyermekünkről ilyen szép elismerést kapunk. Mi azon leszünk, és hisz­­szük is, hogy fiúnk a jövő­ben is a legjobb tudásával és szorgalmával még jobb sikereket érjen el, mert csak így tudja Népköztársasá­gunknak megháláni azt, amit értünk tett és tesz. Kö­szönetet mondunk tanárai­nak, és mindazoknak, akik azon fáradoznak, hogy gyer­mekeink jó szakemberré vál­janak, hogy tudásukkal, hű hazaszeretetükkel megte­remtsék hazánkban a virág­zó mezőgazdaságot. Maradunk továbbra is bízva fiúnk jó szorgalmá­ban és tanulásában. Demokratikus üdvözlettel Czibok Ferenc AGRÁREGYETEM az Agrártudományi Egyetem Párt­­bizottságának, Rektorátusának, DISZ és Szakszervezeti Bizottsá­gánál lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Lőrincz Miklós. Szerkesztőség: Budapest, XI., Szent Imre (hg.­útja 2?. Telefon: 268—689. Előfizetési díj félévre: 4,80 Ft. Kiadja: a Budapesti Lapkiadóvállalat. Budapest, Blaha Lujza­ tér 3. Telefon: 343—104. Felelős kiadó: Kürti Lász­­óné. Révai-nyomda 1. sz. telep. Budapest, V., Bajcsy Zs.­út 34. Felelős: Nyáry Dezső. Versenykihívás Az Agrártudományi Egye­tem dolgozóik alapsz­erve 1953. február 27-i taggyűlése a kö­vetkező határozatot fogadta el­1 1953. március­­29-én, vasár­nap az alapszerv minden dol­gozója (­betegek és öregek ki­vételeivel) kimennek egynapos munkára a gödöllői egyetem építkezéséhez. Versenyre hívjuk az egye­tem tudományos a­lapszenved­­. A versen­y­pontok a követ­kezők: 4. A dolgozók részvétele százalékszerűen­­,irányítva a tagok létszámához. 2. A végzett munka m­eny­­nyi­sége a résztvevők számá­hoz arányítva. 3. A kiértékelés alapját az építésvezetőség által megadott tel­festmény képezi. Bodor Elek dolgozók Párttitkára Hosszúlejáratú versenykihívás .Én, Gáspár István MÁV műszaki von­alellenőr, tól a MÁV Távközlő Biztosító Be­rendezési Vonal tisztviselői 18 hónapos levelező tanfolyam hatodik hónapos hallgatója vagyok, kihívom István nevű fiamat, ki az Agrártudományi Egyetem Gépészeti Karának ■III. éves rendes hallgatója, hogy tanulmányi végeredmé­nyeink, mivel úgy az én, mint fiam utolsó éve és vizsgáink egyszerre fejeződnek be, me­lyikünké lesz jobb. Jelenlegi eredményem 4,5, fiiamé 4. Békéscsaba, 1953. február hó 1-én. Gáspár István sk. MÁV m. V. e. A fenti tanulm­ányeredmé­nyi versenykihívást elfoga­dóim: Gáspár István sk. A. 1­. egyetemi hallgató Tavaszi felvonulás Itt a siikéjét, dalol a madár, Szorgos kezektől szépül a határ. Serényen tesz-vesz a földnek népe, Övé már a haza, szép az élete. Zúgnak a gépek, árad a föld szaga, Talpon a falvaknak apraja és nagyja. Nincs pihenő, most indul az élet, Rest mindaz, ki ilyenkor henyélhet. Agrárosok! DISZ fiatalok! Sok múlik rajtatok. Hogy a tavaszi munkákat jól elsajátítsátok. Gyakorlaton együtt dolgozzatok kedvvel. Álljatok mindenhol helyi becsülettel. Mutassatok példát, legyetek fegyelmezettek. Sokat tanuljatok, legyetek éberek. Oktassatok, neveljetek, hasznosak legyetek­, Munkátokkal a megbecsülést kiérdemeljétek. Váljon hasznotokra a gyakorlati munka, Az elméleti tudást vele összehangolva. Tudásotok érték s majd legyen termékeny. Hogy épülő hazánkban ,minden szép legyen. Rajta hát vidáman, jó kedvvel előre! Vigyétek a gyakorlati munkát mindenhol sikerre Boldog jövőnkért, népünkért mindez érdemes Tavaszi felvonulástok győzedelmes legyen. Hanzser László. SP­TA A DISZ politikai, nevelő és szervező munkája mellett — mondotta Farikas elvtárs — bátrabban foglalkozzék az if­júság sport- és k­ul­t­ű regényei­nek kielégítésével. А К. V. ezen útmutatása alapján a DISZ szervezet egyre több tá­mogatást nyújt az egyetemi sportban. A Haladás Sportkö­rök alapvető feladata a minő­ségi sportmunka, melynek alapját a tömegsport, a­z MHK kell hogy képezze. Már sok új, eddig ismeretlen tehetség tűnt fel az MHK segítségével. A kötelező testnevelés az első két é­vfolyamon nagyban elő­segítette egyetemünkön a spor­tolási lehetőséget. A hallgatók megértették a testnevelés fon­tosságát és így szívesen, öröm­mel vesznek részt a testneve­lési órákon. A kötelező test­nevelési órák lényegében az MHK-n épülnek f­el. Az 1953-as évben fontos­ feladat az MHK-ra való tevé­keny mozgósítás. A terv a bu­dapesti egyetemen 1800 részt­vevő bekapcsolását tűzi ki cé­lul. Ismertetni akarom a G. Ha­ladás felkészülését a tavaszi MHK testnevelési rend­szer próbáinak teljesítésére nagy vonásokban. A G. Haladás ve­zetősége MHK edzési és pró­­bázási ütemtervet dolgozott ki, melynek pontos betartása le­hetővé teszi a jó felkészülést és az eredményes próbázást Az MHK próbák lehetősem ko­moly erőfeszítéseket követel­nek. A könnyebb teljesítés és a megerőltetés megelőzése ér­dekében a próbázás előtt ed­zéseket tartunk. Az edzés szakosztályok keretén belül történik. De azok számára is, akik nem vesznek részt a szakosztályi edzéseken, két MHK edzést biztosítunk, előre lerögzített időpontban Ez, mint már említettem, azt a célt szolgálja, hogy a próbák letétele ne legyen megerőlte­tett. Sajnos, vannak olyan hall­gatók is, akik közönyösen vi­selkednek az MHK-val szem­ben. A közlöny letörése érde­kében komoly munkát kell végezniük nép­ne­velőin­k­n­ek. Komoly szervező munka vár DISZ szervezetünkre, mert nagy tömegeket kell megmoz­gatni. Nagy gondot kell fordíta­nunk a női sportolók MHK- m­ozgalomba való bevonására. A testnevelők különös súlyt fék­­et­nek a női tornaórákra és edzésekre, hogy ők is jó eredményeket érhessenek el Novák Ilonka olimpiai bajno­kunk tapasztalataival, útmuta­tásaival segíti a női szakosz­tályok létrehozását a Buda­pesti Agráregy­etemen. Fontos feladatunk még a minőségi sportolóik létszámá­nak növelése. Ez nagyon fontos feladat, mert a labdarúgó és röplab­da csapatunk, valamint atlé­táink a megyei bajnokságban indulnak, ami magas követel­mények elé állítja verseny­zőinket. Szeretném felhívni sporto­­lóim­k figyellmét arra, hogy fordítsanak több gondot a fel­szerelésre. A mez n­em láb és cipő törlő, ezt minden ember tudja, de sajnos, sokan mégis nemlaik használják, pedig tud­hatnák, hogy dolgozó népünk­nek nagy áldozatába­­került sportfelszerelésünk. A szocia­lista tulajdonhoz való viszony sportolóinknál még nem ki­elégítő. Hová rakják pl. azok a «sportolók» öntudatukat, akik az új zoknikat kicserélik az elhasznált, rongyos zok­nikkal, amelyet már soha senki nem tud­ felvenni. Ezt nem nevezhetem másnak, mint szocialista tula­jdon ello­pásának. Az olyan ember, aki ezt megteszi, nem érdemli meg, hogy felszerelést kapjon. Van rá módunk, hogy az ilyen kártevőkkel úgy bánjuk el, hogy intő példa legyen min­den tanulótársunk számára.

Next