Mezőgazdasági Mérnök, 1968 (9. évfolyam, 1-20. szám)
1968-01-20 / 1. szám
legnevesebben eltitkolta volna. Sohasem szerette a feltűnést, s most bár örül a kitüntetésnek, a jutalomnak, azt, hogy lármát csapjanak körülötte, semmiképpen sem akarja. Ezért van, hogy közvetlen kollégáin, s az illetékes vezetőkön kívül — akik hivatalból szereztek tudomást a dologról — sokan még mindig nem tudják az egyetemen, hogy Bányai Sándor gépkocsivezető a bronz-, az ezüst- és az aranyfokozat után, a múlt év végén elnyerte a „balesetmentes közlekedésért” kitüntetés legmagasabb fokát is az 500 000 balesetmentes kilométerért járó érmet. Még kimondani is sok a fél millió kilométert, hát még baleset nélkül megtenni! Oly sok, hogy érzékelni sem lehet, elképzelni is nehéz. Hiszen az egyenlítő hossza mindössze 40 476,562 km, de a Holdnak a Földtől való közepes távolsága sem haladja meg a 384 400 kilométert. Nem csoda — bár pontos adatokkal nem rendelkezünk —, hogy a gépkocsivezetők csak nagyon kis hányada rendelkezik ezzel a megtisztelő kitüntetéssel. Ilyen kimagasló teljesítményt csak a szakmailag legjobban képzett, legfegyelmezettebb, pedánsabb gépkocsivezetők érhetnek el, mint amilyen Bányai Sándor is. Aki ellen 1957 eleje óta — azóta dolgozik egyetemünkön —, de legjobb tudomásunk szerint azelőtt sem, senkinek nem volt és nem lehetett kifogása. Kocsiját példásan karbantartja (e nélkül el sem képzelhető 500 000 kilométert baleset nélkül lefutni, télben, hóban, fagyban, rekkenő hőségben"), munkáját mindig precízen, kötelességtudóan végzi, s kellemes, műveit modorával, fegyelmezett magatartásával, mértékadó megjelenésével, szerénységével és segítőkészségével hamar kivívta magának mind kollégái, mind utasai megbecsülését, tiszteletét, szeretetét. Nagyon sok szeretettel gratulálunk Bányai Sándornak e ritka és magas, az egyetemen még kuriózumszámba menő kitüntetéshez, s azt kívánjuk, hogy a következő fél millió kilométert is ilyen jó erőben és egészségben tegye meg — természetesen szintén balesetmentesen! Erre biztosíték ő maga, egész jelleme és magatartása, a szó legnemesebb értelmében vett embersége. Félmillió kilométer - baleset nélkül TRAKTORGYÁR EGERBEN Traktorgyár építését kezdték meg Egerben, a város dél peremén. 196 millió forintos költséggel, 1970-re épül fel az új üzem, amely a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár üzemegységeiként működik majd. ÚJ FAJTA: a magyartarka-kosztrómai Tizenöt év gyümölcse ♦ 77 milliós nyereségtöbblet Azért kerestük fel dr. Magyari András professzort, hogy gratuláljunk. A napokban értesültünk róla — pontot téve tizenöt esztendő szorgalmas munkájára — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Fajta- és Termeléstechnikai Eljárásokat Minősítő Tanács előzetesen elismert, új fajtának minősítette a magyartarka-kosztrómai szarvasmarhát. A kutatómunka, a téma jelentőségének illusztrálására eléggoy két önmagáért beszélő számadat. A szarvasmarhatenyésztés évi bruttó termelési értéke 12 milliárd forint, több, mint a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésé együttvéve.■Népgazdasági szerepére utal, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a meződazdaság össztermelésének 14,5 százalékát adja. Ьgyanúkkor a tejen és a húson keresztül biológiailag teljes értékű állati fehérjét szolgáltat, s ennek előállításához — a sertéstől és a tyúktól eltérően — nem igényel drága, állati eredetű fehérjét takarmányként. A tizenöt esztendővel ezelőtt megkezdett keresztezési kísérletek — melyek végeredménye, a magyartarka-kosztrómai, már jelenlegi keretében is egy év alatt mintegy 11 millió tiszta nyereségtöbbletet ad a tenyésztésével foglalkozó gazdaságoknak — úttörő munkának számítottak. Más irányú keresztezések hazánkban csak két évvel későbben kezdődtek. Tehát a tenyésztés régi, megszokott módszereit első ízben e kísérletek során váltották fel újakkal. Ennek, a merőben új eljárásnak „köszönhető”, hogy a munka számos támogatója mellett akadtak ellenzői is. Mint minden új, a magyartarka-kosztrómai tehát viták füzében, harcban született. — Ilyen körülmények között jó munkatársak, jó kollektíva nélkül nem is lehetett volna sikert elérni. A jó kollektíva azonban adva volt, s munkájában egyaránt részt vettek a tudományos munkatársak és a termelésben dolgozók — mondja Magyari professzor. — Az újság nyilvánosságát szeretném felhasználni, s ezúton is köszönetet mondani Cirhut Antal szarvasmarha-tenyésztő telepvezetőnek, Blümmel Lajos brigádvezetőnek Mosonmagyaróvárról, a keresztezéseket folytató állami gazdaságok igazgatóinak, a termelőszövetkezetek elnökeinek és állattenyésztési szakembereinek. Köszönet illeti közvetlen egyetemi munkatársaimat, Bacsó Dezső tudományos főmunkatársat, valamint tanszékünk számos dolgozóját, így Fekete Gábort, Gáspár Józsefet, Mikolai Ferencet, Monostori Istvánt, Knobloch Józsefet, Nagy Istvánt, Nagy Nándort, Nyerges Ferencet, Enyedi Sándornét, Szőke Károlyt, Várkonyi Józsefet és a többieket, akiknek segítő közreműködése nél i említettem, az eredmények nem születtek volna meg. — Milyen tapasztalatokat szerzett Magyari elvtárs és az egész kollektíva a keresztezési kísérletek során? — Mivel új, úttörő munkáról van szó, szokatlanok voltak módszereink, s ez egyrészt kiváltotta a konzervatívok roszszallását, másrészt kockázattal is járt. Éppen ezért a termelés és annak gazdaságossága szempontjából bizonytalan kimenetelű lépéseket mindig nagyon óvatosan és a lehető legszűkebb keretek között tettük meg. Tehát szélesebb körű bevezetésre már csak olyat javasoltunk, amelynek hasznáról a kísérletek során meggyőződtünk, így az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a keresztezések mindig hozamnövelést és a termelési költségek csökkenését eredményezték. Tapasztalat továbbá, hogy sikereket csak a gyakorlati tenyésztőkkel szorosan együttműködve lehet elérni. Ezért először őket kell meggyőzni, s megnyerni szövetségesnek. Erre nem szabad kímélni sem erőt, sem fáradságot. Egyszerre kell szervező és tanító munkát végezni. Adminisztratív módszerekkel és utasítgatásokkal nem lehet előrehaladni a tudományos munkában. — Szép példája ez a munka a szocialista országok közötti önzetlen, baráti együttműködésnek. A Szovjetunióból igen nagy értékű tenyészállatokat kaptunk, kiváló egyedeket az ottani törzstenyészetekből. Pedig a Szovjetunióban is nagy erőfeszítéseket tesznek az állattenyésztés belterjes irányi fejlesztése érdekében, s ott is nagy szükség van a nagy teljesítményű egyedekre. Kérésünkre mégsem mondtak nemet. — Magát, az új fajta termelőképességet dokumentál adatokat, úgy véljük, név szükséges itt közölni, hiszen az egyetemen többnyire ismeretesek azok. Oktatóink többsége megfordult a tanszék telepén, figyelemmel kísértük a különféle szakmai bemutatókat, a magyartarka kosztrómai fejlődésének, helyesebben kialakulásának illusztrálására elegendőek azok a fotók amelyeket volt szíves Magyart elvtárs rendelkezésünkre bocsátani, s amelyeket most leközlünk. Hallhatnánk viszont valamit a további tervekről, a munka folytatásáról? — A munkát természetesen folytatjuk, hiszen a tudományban nincs megállás. Rövidesen január 26-án nagyszabású szarvasmarhatenyésztési tanácskozást rendezünk az egyetemen. Itt jelen lesznek a keresztezést folytató állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakemberei és itt beszéljük meg — a többi között — az új fajta törzskönyvbe sorolásának feltételeit, elnevezését stb. Újabb és újabb erőfeszítésekre kötelez most már az a tény is, hogy az elmúlt napokban újabb termelőszövetkezetek és állami gazdaságok jelentkeztek az igénnyel szeretnék bevezetni a termelésbe az új fajtát. Ez számunkra nagy öröm, de fokozott felelősséget is jelent — fejezte be a beszélgetést dr Magyari András. K. F. Bag nevű kosztromai tenyészbika. Több mint 10 000 utóda van Az új fajtához tartozó 222. Ildi tehén. Termelése a III. laktávióban 6746 kg tej, 4,4 százalékos zsírtartalommal Az új fajtához tartozó 321. Jácint nevű tehén. Termelése az I. laktációban 6208 kg tej, 3,82 százalékos zsírtartalommal Az új fajtához tartozó 222. Muki tehén. Kitűnő tőgyalakulással és húsformáival jól képviseli az új fajta típusát Helikon-ünnepségek Keszthelyen Már elkészült az idei Helikon-ünnepségek program ia Keszthelyen. Megkezdték az előkészületeket, hogy az április 21 és május 1 között a Balaton fővárosába érkező ezerhatszáz fiatalt megfelelően fogadhassák. A keszthelyi Agrártudományi Főiskola hallgatói ezekben a napokban „szabadságon" lesznek és az ország különböző részéből érkező vendégeket a hatemeletes korszerű diákszállóban helyezik el. Számítanak azoknak a külföldi főiskoláknak és egyetemeknek a hallgatóira is, akikkel barátsági szerződésben áll a keszthelyi Agrártudományi Főiskola. A Helikon-ünnepségeken részt vesznek hazánk valamennyi főiskolájának és egyetemének ének- és zenekarai, szólistái. Ebből az alkalomból a KISZ központi bizottsága zenei pályázatot hirdet a fiatalok körében. —g — A magyar gépesítés nagy alakjai Dr. Szabó Gusztáv Mezőgazdasági gépészetünk nagy egyénisége, dr. Szabó Gusztáv, 1879-ben született Győrött. 1900-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1918- ban lett a Műegyetem tanára. Ezt követően 32 éven át volt a mezőgazdasági géptani tanszé professzora és a tanszéki intézet vezetője. Munkásságát technika két területén, a mezőgazdasági és a vasúti gépészet terén fejtette ki. Az 1920- as évektől kezdve munkásságában a mezőgazdasági gépészet kerül előtérbe. Szabó Gusztáv dr. világosan látta mezőgazdasági gépesítésünk akkori nehézségeit. Ennek ellenére a gépesítés elmaradhatatlanságára mutatott rá, előre látva hosszú időkre mezőgazdaságunk fejleszthetőségének feltételeit és nem riadt vissza az energiaszegénység és a munkanélküliség gépesítésellenes politikájának támadásaitól. Intézetének legjelentősebb programja a traktorok és a traktor-vontatású munkagépek vizsgálatára, azok kialakítására vonatkozott. E két fő irányvonalhoz kapcsolódtak a többi vizsgálatok, kísérletek és kutatások. Sok traktort vizsgált meg аз intézet, melyek a világ különböző részeiben készültek. Akkor nem engedhette meg magának egyetlen külföldi vagy hazai traktorgyártással foglalkozó cég sem, hogy traktorát Szabó intézetében le ne vizsgáztassa. Szabó Gusztáv a vizsgálatok során vontatási, fékezési fogyasztási próbákat és vonzóerőméréseket eszközölt a különböző talajművelőgépekkel, különféle mélységben, különböző kormánylemezekkel. Ő vezette be az intézet munkájába a traktorkerekek „szlip” meghatározására vonatkozó vizsgálatokat. Eme vizsgálatokkal és a leszűrt eredmények kiértékelésével nagyban hozzájárult nemcsak a hazai, de a világ traktorgyártásának a kialakításához. önálló kísérletei, kutatómunkája során behatóan foglalkozott a vontató és vontatott szerkezeteket összekapcsoló berendezések szilárdságtani vizsgálatával. Az országos szántógép-bemutatók és szántóversenyek szervező bizottságának elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület műszaki szakosztályának elnöke, és mindenek felett nagyszerű pedagógus. Munkásságával már életében kivívta a magyar műszaki világ osztatlan tiszteletét és maradandó emlékét sokáig fogják őrizni. Nagy kort élt meg. Nyolcvanötödik évében ragadta el a halál. Magáról megállapította, hogy „Szép volt az élete, mert mindig az igazságért harcolt". Munkássága és értékes tanácsai igen nagyban hozzájárultak magyar mezőgazdasági gépészetünk és gépgyártásunk fejlődéséhez. Dikán András, gépészmérnök hallgató III. évfolyam SZÁMADÁS szakszervezeti munkáról A gépészmérnöki kar szakszervezeti alapszervezete 1967. december 20-án tartotta a múlt év utolsó taggyűlését. A taggyűlés megvitatta az szb évi munkájáról szóló beszámolót, melyben többek között szó esett az évközi politikai, érdekvédelmi és szociális jellegű tevékenységről. A beszámoló ismertette az 1967. évi üdültetések alakulását, mely szerint a karon az elmúlt évben negyvennégyen kaptak SZOT-beutalót. Önköltséges családos üdülésben 91-en részesültek, ezenkívül említésre méltó még az a tény, hogy a gyermeküdültetés kiterjedt a kari dolgozók gyermekeinek körülbelül 30 százalékára. A taggyűlés elé terjesztették a kari alapszervezet 1968. évi költségvetését, melyet a taggyűlés megvitatott és elfogadott. Ugyancsak a taggyűlésen került sor a számvizsgáló bizottságon belül megüresedett egyik tagsági hely betöltésére. A szakszervezeti bizottság Jelinek Istvánt, az építészeti tanszék tudományos főmunkatársát javasolta, a taggyűlés a javaslattal egyetértett. Befejezésül megjutalmazták az év során jó munkát végzett aktivistákat. A kari szakszervezeti élet másik jelentős eseménye volt a december 22-i Télapó ünnepség és a december 29-i nyugdíjas találkozó. A Télapó ünnepségen a kar dolgozóinak 98 tíz éven aluli gyermeke értékes ajándékokat kapott a jelmezes Télapótól. A nyugdíjasok összejövetelén a kar eddig nyugdíjba vonult dolgozóit látta vendégül az stb. A meleg, bensőséges családi találkozón a vendégek őszinte elismerésüket fejezték ki és ennek az immár hagyománnyá váló szokásnak a fenntartását kérték. Elnézést kérünk dr. Fekete Béla adjunktustól és Fekete László tanársegédtől, amiért szilveszteri összeállításunkban Fekete László szavait dr. Fekete Bélának tulajdonítottuk. Mentségünkre szolgáljon, hogy az oldal anyagát zömében az elsőévesek szállították, akik még sok tanár elvtársat nem ismernek. Mi pedig ismerve dr. Fekete Béla remek humorérzékét — viszont erről az oldaláról nem ismerve még Fekete tanársegédet —, minden további nélkül Béla bácsinak tulajdonítottuk Fekete László kedves kis történetét. Ismételten elnézését kérjük mindkettőjüknek. mezőgazdasági mérnök az Agrártudományi Egyetem és az egyetem MSZMP, KISZ- és szakszervezeti bizottságának lapja Felelős szerkesztő: BOKOR VERA Szerkesztőség: Gödöllő, ATE Tel.: Gödöllő 1. 24-es mellék Előfizetési díj: 1 évre 9,60, félévre 4,80 negyedévre 2,40. Terjeszti az egyetem KISZ- és szakszervezeti bizottsága Kiadja: Hírlapkiadó Vállalat, Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343—100 Felelős kiadó: Csollány Ferenc Szikra Lapnyomda, Budapest