Mezőgazdasági Mérnök, 1968 (9. évfolyam, 1-20. szám)

1968-01-20 / 1. szám

l­egnevesebben eltitkolta­­ volna. Sohasem szerette a feltűnést, s most bár örül a kitüntetésnek, a jutalomnak, azt, hogy lármát csapjanak körülötte, semmiképpen sem akarja. Ezért van, hogy köz­vetlen kollégáin, s az illeté­kes vezetőkön kívül — akik hivatalból szereztek tudomást a dologról — sokan még min­dig nem tudják az egyetemen, hogy Bányai Sándor gépkocsi­­vezető a bronz-, az ezüst- és az aranyfokozat után, a múlt év végén elnyerte a „baleset­­mentes közlekedésért” kitün­tetés legmagasabb fokát is az 500 000 balesetmentes kilomé­terért járó érmet. Még kimondani is sok a fél millió kilométert, hát még baleset nélkül megtenni! Oly sok, hogy érzékelni sem lehet, elképzelni is nehéz. Hiszen az egyenlítő hossza mindössze 40 476,562 km, de a Holdnak a Földtől való közepes távolsága sem haladja meg a 384 400 ki­lométert. Nem csoda — bár pontos adatokkal nem rendelkezünk —, hogy a gépkocsivezetők csak nagyon kis hányada ren­delkezik ezzel a megtisztelő kitüntetéssel. Ilyen kimagas­ló teljesítményt csak a szak­mailag legjobban képzett, leg­­fegyelmezettebb, pedánsabb gépkocsivezetők érhetnek el, mint amilyen Bányai Sándor is. Aki ellen 1957 eleje óta — azóta dolgozik egyetemünkön —, de legjobb tudomásunk szerint azelőtt sem, senkinek nem volt és nem lehetett ki­fogása. Kocsiját példásan karbantartja (e nélkül el sem képzelhető 500 000 kilométert baleset nélkül lefutni, télben, hóban, fagyban, rekkenő hő­ségben"), munkáját mindig precízen, kötelességtudóan végzi, s kellemes, műveit mo­dorával, fegyelmezett maga­tartásával, mértékadó megje­lenésével, szerénységével és segítőkészségével hamar ki­vívta magának mind kollégái, mind utasai megbecsülését, tiszteletét, szeretetét. N­agyon sok szeretettel gra­t­­­ulálunk Bányai Sándor­nak e ritka és magas, az egye­temen még kuriózumszám­ba menő kitüntetéshez, s azt kí­vánjuk, hogy a következő fél millió kilométert is ilyen jó erőben és egészségben tegye meg — természetesen szintén balesetmentesen! Erre biztosí­ték ő maga, egész jelleme és magatartása, a szó legneme­sebb értelmében vett ember­sége. Félmillió kilométer - baleset nélkül TRAKTORGYÁR EGERBEN Traktorgyár építését kezd­ték meg Egerben, a város dél peremén. 196 millió fo­rintos költséggel, 1970-re épül fel az új üzem, amely a bu­dapesti Vörös Csillag Trak­torgyár üzemegységeiként mű­ködik majd. ÚJ FAJTA: a magyartarka-kosztrómai Tizenöt év gyümölcse ♦ 77 milliós nyereségtöbblet Azért kerestük fel dr. Ma­­gyari András professzort, hogy gratuláljunk. A napokban ér­tesültünk róla — pontot téve tizenöt esztendő szorgalmas munkájára — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, az Országos Fajta- és Termeléstechnikai Eljárásokat Minősítő Tanács előzetesen el­ismert, új fajtának minősítette a magyartarka-kosztrómai szarvasmarhát. A kutatómunka, a téma je­lentőségének illusztrálására elég­goy­ két önmagáért beszé­lő számadat. A szarvasmarha­­tenyésztés évi bruttó termelési értéke 12 milliárd forint, több, mint a zöldség-, szőlő- és gyü­mölcstermesztésé együttvéve.■­­Népgazdasági szerepére utal, hogy a szarvasmarha-tenyész­tés a meződ­azdaság összterme­lésének 14,5 százalékát adja. Ьgyanúkkor a tejen és a hú­son keresztül biológiailag tel­jes értékű állati fehérjét szol­gáltat, s ennek előállításához — a sertéstől és a tyúktól el­térően — nem igényel drága, állati eredetű fehérjét takar­mányként. A tizenöt esztendővel ez­előtt megkezdett keresztezési kísérletek — melyek végered­ménye, a magyartarka-koszt­római, már jelenlegi keretében is egy év alatt mintegy 11 millió tiszta nyereségtöbbletet ad a tenyésztésével foglalkozó gazdaságoknak — úttörő mun­kának számítottak. Más irá­nyú keresztezések hazánkban csak két évvel későbben kez­dődtek. Tehát a tenyésztés ré­gi, megszokott módszereit el­ső ízben e kísérletek során váltották fel újakkal. Ennek, a merőben új eljárásnak „kö­szönhető”, hogy a munka szá­mos támogatója mellett akad­tak ellenzői is. Mint minden új, a magyartarka-kosztrómai tehát viták füzében, harcban született. — Ilyen körülmények között jó munkatársak, jó kollektíva nélkül nem is lehetett volna sikert elérni. A jó kollektíva azonban adva volt, s munkájá­ban egyaránt részt vettek a tudományos munkatársak és a termelésben dolgozók — mondja Magyari professzor. — Az újság nyilvánosságát sze­retném felhasználni, s ezúton is köszönetet mondani Cirhut Antal szarvasmarha-tenyésztő telepvezetőnek, Blümmel La­jos brigádvezetőnek Mosonma­gyaróvárról, a keresztezése­ket folytató állami gazdaságok igazgatóinak, a termelőszövet­kezetek elnökeinek és állat­tenyésztési szakembereinek. Köszönet illeti közvetlen egye­temi munkatársaimat, Bacsó Dezső tudományos főmunka­társat, valamint tanszékünk számos dolgozóját, így Fekete Gábort, Gáspár Józsefet, Mi­­kolai Ferencet, Monostori Ist­vánt, Knobloch Józsefet, Nagy Istvánt, Nagy Nándort, Nyer­ges Ferencet, Enyedi Sándor­­nét, Szőke Károlyt, Várkonyi Józsefet és a többieket, akik­nek segítő közreműködése nél i­­ említettem­, az eredmények nem szület­tek volna meg. — Milyen tapasztalatokat szerzett Magyari elvtárs és az egész kollektíva a keresz­tezési kísérletek során? — Mivel új, úttörő munkáról van szó, szokatlanok voltak módszereink, s ez egyrészt ki­váltotta a konzervatívok rosz­­szallását, másrészt kockázattal is járt. Éppen ezért a terme­lés és annak gazdaságossága szempontjából bizonytalan ki­menetelű lépéseket mindig na­gyon óvatosan és a lehető leg­szűkebb keretek között tettük meg. Tehát szélesebb körű be­vezetésre már csak olyat java­soltunk, amelynek hasznáról a kísérletek során meggyőződ­tünk, így az állami gazdasá­gokban és a termelőszövetke­zetekben a keresztezések min­dig hozamnövelést és a terme­lési költségek csökkenését eredményezték.­­ Tapasztalat továbbá, hogy sikereket csak a gyakorlati te­nyésztőkkel szorosan együtt­működve lehet elérni. Ezért először őket kell meggyőzni, s megnyerni szövetségesnek. Er­re nem szabad kímélni sem erőt, sem fáradságot. Egyszer­re kell szervező és tanító mun­kát végezni. Adminisztratív módszerekkel és utasítgatások­­kal nem lehet előrehaladni a tudományos munkában. — Szép példája ez a munka a szocialista országok közötti önzetlen, baráti együttműkö­désnek. A Szovjetunióból igen nagy értékű tenyészállatokat kaptunk, kiváló egyedeket az ottani törzstenyészetekből. Pe­dig a Szovjetunióban is nagy erőfeszítéseket tesznek az ál­lattenyésztés belterjes irányi fejlesztése érdekében, s ott is nagy szükség van a nagy telje­sítményű egyedekre. Kéré­sünkre mégsem mondtak ne­met. — Magát, az új fajta ter­melőképességet dokumentál adatokat, úgy véljük, név szükséges itt közölni, hiszen az egyetemen többnyire isme­retesek azok. Oktatóink több­sége megfordult a tanszék te­lepén, figyelemmel kísértük a különféle szakmai bemutató­kat, a magyartarka­ kosztró­­mai fejlődésének, helyeseb­ben kialakulásának illusztrálá­sára elegendőek azok a fotók amelyeket volt szíves Magyart elvtárs rendelkezésünkre bo­csátani, s amelyeket most le­­közlünk. Hallhatnánk viszont valamit a további tervekről, a munka folytatásáról? — A munkát természetesen folytatjuk, hiszen a tudomány­ban nincs megállás. Rövidesen január 26-án nagyszabású szarvasmarhatenyésztési ta­nácskozást rendezünk az egye­temen. Itt jelen lesznek a ke­resztezést folytató állami gaz­daságok és termelőszövetkeze­tek szakemberei és itt beszél­jük meg — a többi között — az új fajta törzskönyvbe soro­lásának feltételeit, elnevezé­sét stb. Újabb és újabb erőfe­szítésekre kötelez most már az a tény is, hogy az elmúlt napokban újabb termelőszö­vetkezetek és állami gazdasá­gok jelentkeztek az igénnyel szeretnék bevezetni a terme­lésbe az új fajtát. Ez szá­munkra nagy öröm, de foko­zott felelősséget is jelent — fejezte be a beszélgetést dr Magyari András. K. F. Bag nevű kosztromai tenyészbika. Több mint 10 000 utóda van Az új fajtához tartozó 222. Ildi tehén. Termelése a III. l­aktá­vi­óban 6746 kg tej, 4,4 százalékos zsírtartalommal Az új fajtához tartozó 321. Jácint nevű tehén. Termelése az I. lak­tációban 6208 kg tej, 3,82 százalékos zsírtartalommal Az új fajtához tartozó 222. Muki tehén. Kitűnő tőgyalakulás­sal és húsformáival jól képviseli az új fajta típusát Helikon-ünnepségek Keszthelyen Már elkészült az idei Helikon-ünnepségek program ia Keszthelyen. Megkezdték az előkészületeket, hogy az április 21 és május 1 között a Balaton fővárosába érkező ezerhatszáz fia­talt megfelelően fogadhassák. A keszthelyi Agrártudományi Főiskola hallgatói ezekben a napokban „szabadságon" lesznek és az ország különböző részé­ből érkező vendégeket a hatemeletes korszerű diákszállóban helyezik el. Számítanak azoknak a külföldi főiskoláknak és egyetemeknek a hallgatóira is, akikkel barátsági szerződésben áll a keszthelyi Agrártudományi Főiskola. A Helikon-ünnepségeken részt vesznek hazánk valamennyi főiskolájának és egyetemének ének- és zenekarai, szólistái. Eb­ből az alkalomból a KISZ központi bizottsága zenei pályázatot hirdet a fiatalok körében. —­g — A magyar gépesítés nagy alakjai Dr. Szabó Gusztáv Mezőgazdasági gépésze­tünk nagy egyénisége, dr. Szabó Gusztáv, 1879-ben szü­letett Győrött. 1900-ban szer­zett gépészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1918- ban lett a Műegyetem tanára. Ezt követően 32 éven át volt a mezőgazdasági géptani tanszé professzora és a tanszéki in­tézet vezetője. Munkásságát technika két területén, a me­zőgazdasági és a vasúti gépé­szet terén fejtette ki. Az 1920- as évektől kezdve munkássá­gában a mezőgazdasági gépé­szet kerül előtérbe. Szabó Gusztáv dr. világosan látta mezőgazdasági gépesíté­sünk akkori nehézségeit. En­nek ellenére a gépesítés elma­­radhatatlanságára mutatott rá, előre látva hosszú időkre me­zőgazdaságunk fejleszthető­ségének feltételeit és nem riadt vissza az energiaszegény­­ség és a munkanélküliség gé­pesítésellenes politikájának támadásaitól. Intézetének legjelentősebb programja a traktorok és a traktor-vontatású munkagé­pek vizsgálatára, azok kialakí­tására vonatkozott. E két fő irányvonalhoz kapcsolódtak a többi vizsgálatok, kísérletek és kutatások. Sok traktort vizsgált meg аз intézet, melyek a világ külön­böző részeiben készültek. Ak­kor nem engedhette meg ma­gának egyetlen külföldi vagy hazai traktorgyártással fog­lalkozó cég sem, hogy trakto­rát Szabó intézetében le ne vizsgáztassa. Szabó Gusztáv a vizsgálatok során vontatási, fékezési fo­gyasztási próbákat és vonzó­erőméréseket eszközölt a kü­lönböző talajművelőgépekkel, különféle mélységben, külön­böző kormánylemezekkel. Ő vezette be az intézet munkájá­ba a traktorkerekek „szlip” meghatározására vonatkozó vizsgálatokat. Eme vizsgála­tokkal és a leszűrt eredmé­nyek kiértékelésével nagyban hozzájárult nemcsak a hazai, de a világ traktorgyártásának a kialakításához. önálló kísérletei, kutató­munkája során behatóan fog­lalkozott a vontató és vonta­tott szerkezeteket összekap­csoló berendezések szilárdság­tani vizsgálatával. Az országos szántógép-be­mutatók és szántóversenyek szervező bizottságának elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület műszaki szakosztá­lyának elnöke, és mindenek felett nagyszerű pedagógus. Munkásságával már életében kivívta a magyar műszaki vi­lág osztatlan tiszteletét és maradandó emlékét sokáig fogják őrizni. Nagy kort élt meg. Nyolc­vanötödik évében ragadta el a halál. Magáról megállapította, hogy „Szép volt az élete, mert mindig az igazságért harcolt". Munkássága és értékes ta­nácsai igen nagyban hozzájá­rultak magyar mezőgazdasági gépészetünk és gépgyártásunk fejlődéséhez. Dikán András, gépészmérnök hallgató III. évfolyam SZÁMADÁS szakszervezeti munkáról A gépészmérnöki kar szak­­szervezeti alapszervezete 1967. december 20-án tartotta a múlt év utolsó taggyűlését. A tag­gyűlés megvitatta az szb évi munkájáról szóló beszámolót, melyben többek között szó esett az évközi politikai, érdek­­védelmi és szociális jellegű te­vékenységről. A beszámoló is­mertette az 1967. évi üdülte­tések alakulását, mely szerint a karon az elmúlt évben negy­vennégyen kaptak SZOT-be­­utalót. Önköltséges családos üdülésben 91-en részesültek, ezenkívül említésre méltó még az a tény, hogy a gyermeküdül­tetés kiterjedt a kari dolgozók gyermekeinek körülbelül 30 százalékára. A taggyűlés elé terjesztették a kari alapszervezet 1968. évi költségvetését, melyet a tag­gyűlés megvitatott és elfoga­dott. Ugyancsak a taggyűlésen került sor a számvizsgáló bi­zottságon belül megüresedett egyik tagsági hely betöltésére. A szakszervezeti bizottság Je­linek Istvánt, az építészeti tan­szék tudományos főmunkatár­sát javasolta, a taggyűlés a ja­vaslattal egyetértett. Befejezé­sül megjutalmazták az év so­rán jó munkát végzett aktivis­tákat. A kari szakszervezeti élet másik jelentős eseménye volt a december 22-i Télapó ünnep­ség és a december 29-i nyug­díjas találkozó. A Télapó ün­nepségen a kar dolgozóinak 98 tíz éven aluli gyermeke érté­kes ajándékokat kapott a jel­mezes Télapótól. A nyugdíja­sok összejövetelén a kar eddig nyugdíjba vonult dolgozóit látta vendégül az stb. A me­leg, bensőséges családi talál­kozón a vendégek őszinte elis­merésüket fejezték ki és en­nek az immár hagyománnyá váló szokásnak a fenntartását kérték. Elnézést kérünk dr. Fekete Béla adjunktustól és Fekete László tanársegéd­től, amiért szilveszteri össze­állításunkban Fekete László szavait dr. Fekete Bélának tu­lajdonítottuk. Mentségünkre szolgáljon, hogy az oldal anyagát zömében az elsőéve­sek szállították, akik még sok tanár elvtársat nem is­mernek. Mi pedig ismerve dr. Fekete Béla remek humorér­zékét — viszont erről az ol­daláról nem ismerve még Fe­kete tanársegédet —, minden további nélkül Béla bácsinak tulajdonítottuk Fekete László kedves kis történetét. Ismételten elnézését kérjük mindkettőjüknek. mezőgazdasági mérnök az Agrártudományi Egyetem és az egyetem MSZMP, KISZ- és szakszervezeti bizottságának lapja Felelős szerkesztő: BOKOR VERA Szerkesztőség: Gödöllő, ATE Tel.: Gödöllő 1. 24-es mellék Előfizetési díj: 1 évre 9,60, félévre 4,80 negyed­évre 2,40. Terjeszti az egyetem KISZ- és szakszervezeti bizottsága Kiadja: Hírlapkiadó Vállalat, Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343—100 Felelős kiadó: Csollány Ferenc Szikra Lapnyomda, Budapest

Next