Mezőgazdasági Mérnök, 1972 (13. évfolyam, 1-19. szám)

1972-10-07 / 14. szám

Fock Jenő miniszterelnök látogatása egyetemünkön­ ­ Szeptember 29-én rangos vendéget fogadott egyetemünk,­­Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökének sze­mélyében. A viszonylag rövid időn belül­­ a kormány elnö­ke legutóbb június 5-én, Fidel Castroval járt egyetemünkön a másodszor Gödöllőre láto­gató Fock Jenőt Cservenka Ferencné, az MSZMP KB. tag­ja, a Pest megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács el­nöke, dr. Pethő György rek­tor, dr. Lőkös László, az egye­temi pártbizottság titkára, Frankó János, az egyetemi KISZ-bizottság titkára és Vé­ner István szb titkár fogadták. A kölcsönös üdvözlések után vendégünk és a házigaz­dák a rektori tanácsteremben folytattak rendkívül széles kö­rű és élénk eszmecserét egye­temünk életéről, munkájáról, eredményeiről és terveiről a rektorhelyettesek, dékánok, több tanszékvezető professzo­runk, valamint dr. Nagy Sán­dor, a városi pártbizottság tit­kára és Benedek János, a vá­rosi tanács elnökének jelenlé­tében. A rektori tájékoztató és a kormány elnökének kérdései nyomán kibontakozott mélyre­ható, de ugyanakkor közvetlen beszélgetés kölcsönösen szol­gálta a tájékoztatást és a tá­jékozódást, mindenekelőtt ter­mészetesen a mi munkánk számára járva haszonnal és tanulságokkal. A beható, az egyetem életé­nek szinte minden mozzanatá­ra kiterjedő véleménycsere után, a kormány elnöke felke­reste a talajtani tanszéket és laboratóriumát, ahol több kül­földi aspiránssal találkozott, majd az állattani tanszéket lá­togatta meg. Itt dr. Fábián Gyula tanszékvezető profesz­­szor ismertette tanszéke mun­káját, és meghívta Fock Jenőt az elsőévesek gyakorlati fog­lalkozására is. A tanszéki látogatásokat kö­vetően a kormány elnökének egyetemi programja egy szű­­kebb körű megbeszélléssel fe­jeződött be, amelynek során elsősorban a város és alma materünk egyre erősödő kap­csolatai szerepeltek napiren­den. Fock Jenő miniszterelnök megérkezik egyetemünkre Dr. Fábián Gyula professzor diplomadolgozatokat, disszertációkat, tanszéki jegyzete­ket, tankönyveket ismertet a kormány elnö­kévék Kötetlen beszélgetés egyetemünk dolgairól a rektor dolgozószobájában. (Hudetz József felvételei) • • • • ét köszöntő Az agrárfelsőoktatási intéz­mények sportolóinak hagyo­mányos találkozójára — az agrár­sportnapokra — ezúttal negyedszer, ismét egyetemün­kön kerül sor október 9-től 11- ig. Immár tizenhatodszor vo­nulnak fel a testvérintézmé­nyek sportolói az évenként rendezett háromnapos sereg­szemlére, hogy újra összemér­jék erejüket, technikai felké­szültségüket, küzdeni tudásu­­kat, ezzel adva számot intéze­teik sportéletéről. Ez a hagyo­mány kötelez, nemes vetélke­désre, sportszerű versenyzésre, a versenytársak kölcsönös megbecsülésére, hiszen mind­azok, akik ma a különböző sportpályákon egymás ellen küzdenek, valamennyien a jö­vő agrárszakemberei. Ennek a gondolatnak a je­gyében üdvözöljük a kilenc intézet mintegy ötszáz sporto­lóját és a velük érkezett sport­vezetőket, tanárokat. Külön szeretettel köszöntjük a szege­di Élelmiszeripari Főiskola, a kaposvári és nyíregyházi me­zőgazdasági főiskolák sporto­lóit. Minden sporttársunknak ta­pasztalatokban gazdag, ered­ményes versenyzést kívánunk, remélve azt, hogy jól érzik majd magukat alma mate­rünkben! A RENDEZŐSÉG VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A GÖDÖLLŐI ATE LAPJA XIII. ÉVF. 14. SZÁM 40 FILLÉR 1972. X.7. mezőgazdasági PÁRTHATÁROZAT A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN Oktatás — biztos alapokon •Mit ad az iskola, az egye­tem az ifjúságnak? A kérdésre még nem is olyan régen így feleltünk: mindent, ami az élethez szük­séges. Időközben viszont vi­lágszerte lezajlott a tudomá­nyos-technikai forradalom, amely — egyebek között — darabokra szaggatta a poli­hisztor-elméletet. Új helyzete­ket, szabályokat teremtett, átrétegezte az ipari társadal­makat és magas fokú specia­lizálódást eredményezett. A változásokat az oktatás­nak is követnie kellett és többszöri lépésváltás után ju­tottunk el az oktatási refor­mig, illetőleg olyan metóduso­kig, amelyek alkalmazása csökkentheti a különbséget az élet és az iskola között. Kimondták legfelső fóru­mon is: az oktatás minden szinten csak az alapokat ad­hatja. Az MSZMP KB és a kapcsolatos állami határoza­tok hangsúlyozottan aláhúz­ták azt a tényt, hogy az egye­temeken a szilárd alapokat és a legfontosabb szakmai is­mereteket kell megtanítani, specializálódást pedig részben a felső évfolyamokon, leg­főképpen pedig a postgraduá­­lis képzés keretében kell biz­tosítani.­­A határozat nem hagy kétséget afelől, hogy itt változott és­ megnövekedett feladatok várnak a tanszékek­re, illetve a nálunk most ki­alakulóban levő intézetekre. Kétségtelen, hogy a hall­gatók is némiképp új helyzet előtt állnak. Az alapok tanu­lása elsősorban alaposabb anyagelsajátítást jelent. Nem azt kívánják a hallgatótól — mint ezt júniusban az új rendszerű államvizsga is cé­lozta —, hogy adatokat bif­lázzon, lexikonban, kéziköny­vekben található adatokkal terhelje agyának befogadóké­pességét, hanem azt, hogy al­kalmazni tudja a szerzett is­mereteket, vagyis tudja hol keresse a választ problémáira. Szintén reform-sugallta elv: a hallgatóba beoltani az egyetemi évek során a tu­dományok iránti szerete­­tet és az önkényszert, amely állandóan sarkallja a lépéstartásra,­­ ismereteinek szisztematikus gyarapítására. Az életbe kilépő szakember­nek azonban nemcsak szű­ken értelmezett hivatására kell készülnie. Mert munkája mellett egy sor egyéb felada­tot is el kell látnia, például a falu politikai, kulturális arcu­latának formálását. Ma már nyugodtan leírhatjuk, a pe­dagógus mellett az agrár­vagy gépészmérnök is motorja a művelődésnek. A feladat el­látásához megbízható alapok­ra van szükség, hogy a fiatal mérnök eligazodjon és eliga­zítson. Nem véletlenül invitál­ják a hallgatókat az öntevé­keny művészeti csoportok, nyújtanak ezer lehetőséget — például klubok, körök, nép­művelési speckoll, stb . az egyetemi kulturális szervek, mert a részvétel itt nemcsak kikapcsolódást és önművelést jelent, hanem egyben a for­mák, módszerek, tehát az ala­pok elsajátítását, vagyis a vá­lasztott hivatás maradéktalan betöltését. A társadalmi elvá­rásoknak megfelelően egy ma­gasabb műveltségi szinten, amelyre legutóbbi sajtótájé­koztatóján Ilku Pál művelő­désügyi miniszter is gyakran, és hangsúlyozottan utalt. A most egyesztendős ifjúsá­gi törvénynek más vonatkozá­sai is kezdik éreztetni hatá­sukat. Emlékeztessünk az új ösztöndíjrendszerre, az ifjú­sági turizmus kibontakozásá­nak első lépéseire (új táborok, kedvezményes utazási és étke­zési lehetőségek, stb.), vagy a minden fiatalt közvetlenül foglalkoztató téma: hogyan kezdi meg önálló életét? Az OIOT kezdeményezése nyomán több intézkedés ké­szül a pályakezdők helyzeté­nek megkönnyítésére. Rövi­desen napvilágot látnak a tárcautasítások, amelyek e­ze­ket a gondokat hivatottak csökkenteni, tizenkét megyé­ben pedig már megszülettek az intézkedési tervek. Bizo­nyára sokan örülnek majd annak, hogy az ifjúsági la­kásépítő szövetkezetek több jogot kapnak. A másik, ugyancsak készülő segítség, a családalapítási hitelkonstruk­ció — ez az indulás anyagi nehézségein lendíti át a fiata­lokat. Érezhető tehát az erjedés, az egy esztendeje hatályba lépett törvény. Nagyobb szervezeti egységek, koncentrált anyagi és szellemi erők Mint azt már dr. Pethő György rektor a tanévnyitó ünnepi tanácsülésen bejelen­tette, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jóvá­hagyta három, kari keretek között működő intézet — a Matematikai és Számítástech­nikai, a Mezőgazdasági Gép­tant, a Mezőgazdasági Munka­­szervezési és Munkavédelmi­­ létesítését. Az intézetek létrehozásának célja: az egyetemi oktató-ne­velő, valamint tudományos munkának hatékonyabb elő­mozdítása, nagyobb szerve­zeti egységben összpontosított anyagi erők és eszközök útján. Nyilvánvaló, hogy az intéze­tekben tömörülő rokon­ tan­székek jobban összehangolhat­ják tantárgyi programjaikat, biztosabban elkerülhetők az esetleges átfedések a tananyag­ban, arról nem beszélve, hogy mind a szellemi, mind az anyagi erők fokozottabb kon­centrálásával — szemléltető eszközök, különféle oktatá­si segédeszközök, labora­tóriumok, műhelyek, gép­parkok központi kezelése — hatékonyabbá, gazdaságo­sabbá válhat az oktató- és ku­tatómunka is. Ami az intézetek felállását illeti, a következő tanszékeket foglalják magukban: Matematikai és Számítás­­technikai Intézet: a gépész­­mérnöki kar matematika tan­széke és az egyetemi számító­­központ. Mezőgazdasági Munkaszer­vezési és Munkavédelmi Inté­zet: alkalmazott üzemtani tanszék (mezőgazdaságtudo­mányi kar), termelésfejlesz­tési osztály és a munkavédel­mi kutatási osztály (gépész­­mérnöki kar). Mezőgazdasági Géptani In­tézet: a gépészmérnöki kar mezőgazdasági gépek tanszéke és a mezőgazdaságtudományi kar géptani tanszéke. Az intézetek élén a MÉM szakoktatási főosztálya felett felügyeletet gyakorló minisz­terhelyettes által megbízott igazgatók állnak, a Mezőgaz­dasági Munkaszervezési és Munkavédelmi Intézet közvet­len felügyeletét a mezőgazda­ságtudományi kar dékánja, a másik két intézetét a mező­­gazdasági gépészmérnöki kar dékánja látja el. Az intézetek a rendelkezé­sükre bocsátott eszközökkel önállóan gazdálkodnak, de nem önálló jogi személyek. A működésükkel kapcsolatos részletes szabályokat szerve­zeti és működési szabályzatok rögzítik. Az egyetem rektora, ideig­lenes jelleggel, a következő elvtársakat bízta meg az in­tézetek vezetésével . Matematikai és Számítás­­technikai Intézet: dr Hosszú Miklós professzor. Mezőgazdasági Munkaszer­vezési és Munkavédelmi In­tézet: dr. Udvari László pro­fesszor. Mezőgazdasági Géptani In­tézet: dr. Lehoczky László professzor.

Next