Mezőgazdasági Mérnök, 1972 (13. évfolyam, 1-19. szám)

1972-10-07 / 14. szám

Fock Jenő miniszterelnök látogatása egyetemünkön Szeptember 29-én rangos vendéget fogadott egyetemünk,Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének személyében. A viszonylag rövid időn belül a kormány elnöke legutóbb június 5-én, Fidel Castroval járt egyetemünkön a másodszor Gödöllőre látogató Fock Jenőt Cservenka Ferencné, az MSZMP KB. tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke, dr. Pethő György rektor, dr. Lőkös László, az egyetemi pártbizottság titkára, Frankó János, az egyetemi KISZ-bizottság titkára és Véner István szb titkár fogadták. A kölcsönös üdvözlések után vendégünk és a házigazdák a rektori tanácsteremben folytattak rendkívül széles körű és élénk eszmecserét egyetemünk életéről, munkájáról, eredményeiről és terveiről a rektorhelyettesek, dékánok, több tanszékvezető professzorunk, valamint dr. Nagy Sándor, a városi pártbizottság titkára és Benedek János, a városi tanács elnökének jelenlétében. A rektori tájékoztató és a kormány elnökének kérdései nyomán kibontakozott mélyreható, de ugyanakkor közvetlen beszélgetés kölcsönösen szolgálta a tájékoztatást és a tájékozódást, mindenekelőtt természetesen a mi munkánk számára járva haszonnal és tanulságokkal. A beható, az egyetem életének szinte minden mozzanatára kiterjedő véleménycsere után, a kormány elnöke felkereste a talajtani tanszéket és laboratóriumát, ahol több külföldi aspiránssal találkozott, majd az állattani tanszéket látogatta meg. Itt dr. Fábián Gyula tanszékvezető profeszszor ismertette tanszéke munkáját, és meghívta Fock Jenőt az elsőévesek gyakorlati foglalkozására is. A tanszéki látogatásokat követően a kormány elnökének egyetemi programja egy szűkebb körű megbeszélléssel fejeződött be, amelynek során elsősorban a város és alma materünk egyre erősödő kapcsolatai szerepeltek napirenden. Fock Jenő miniszterelnök megérkezik egyetemünkre Dr. Fábián Gyula professzor diplomadolgozatokat, disszertációkat, tanszéki jegyzeteket, tankönyveket ismertet a kormány elnökévék Kötetlen beszélgetés egyetemünk dolgairól a rektor dolgozószobájában. (Hudetz József felvételei) • • • • ét köszöntő Az agrárfelsőoktatási intézmények sportolóinak hagyományos találkozójára — az agrársportnapokra — ezúttal negyedszer, ismét egyetemünkön kerül sor október 9-től 11- ig. Immár tizenhatodszor vonulnak fel a testvérintézmények sportolói az évenként rendezett háromnapos seregszemlére, hogy újra összemérjék erejüket, technikai felkészültségüket, küzdeni tudásukat, ezzel adva számot intézeteik sportéletéről. Ez a hagyomány kötelez, nemes vetélkedésre, sportszerű versenyzésre, a versenytársak kölcsönös megbecsülésére, hiszen mindazok, akik ma a különböző sportpályákon egymás ellen küzdenek, valamennyien a jövő agrárszakemberei. Ennek a gondolatnak a jegyében üdvözöljük a kilenc intézet mintegy ötszáz sportolóját és a velük érkezett sportvezetőket, tanárokat. Külön szeretettel köszöntjük a szegedi Élelmiszeripari Főiskola, a kaposvári és nyíregyházi mezőgazdasági főiskolák sportolóit. Minden sporttársunknak tapasztalatokban gazdag, eredményes versenyzést kívánunk, remélve azt, hogy jól érzik majd magukat alma materünkben! A RENDEZŐSÉG VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A GÖDÖLLŐI ATE LAPJA XIII. ÉVF. 14. SZÁM 40 FILLÉR 1972. X.7. mezőgazdasági PÁRTHATÁROZAT A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN Oktatás — biztos alapokon •Mit ad az iskola, az egyetem az ifjúságnak? A kérdésre még nem is olyan régen így feleltünk: mindent, ami az élethez szükséges. Időközben viszont világszerte lezajlott a tudományos-technikai forradalom, amely — egyebek között — darabokra szaggatta a polihisztor-elméletet. Új helyzeteket, szabályokat teremtett, átrétegezte az ipari társadalmakat és magas fokú specializálódást eredményezett. A változásokat az oktatásnak is követnie kellett és többszöri lépésváltás után jutottunk el az oktatási reformig, illetőleg olyan metódusokig, amelyek alkalmazása csökkentheti a különbséget az élet és az iskola között. Kimondták legfelső fórumon is: az oktatás minden szinten csak az alapokat adhatja. Az MSZMP KB és a kapcsolatos állami határozatok hangsúlyozottan aláhúzták azt a tényt, hogy az egyetemeken a szilárd alapokat és a legfontosabb szakmai ismereteket kell megtanítani, specializálódást pedig részben a felső évfolyamokon, legfőképpen pedig a postgraduális képzés keretében kell biztosítani.A határozat nem hagy kétséget afelől, hogy itt változott és megnövekedett feladatok várnak a tanszékekre, illetve a nálunk most kialakulóban levő intézetekre. Kétségtelen, hogy a hallgatók is némiképp új helyzet előtt állnak. Az alapok tanulása elsősorban alaposabb anyagelsajátítást jelent. Nem azt kívánják a hallgatótól — mint ezt júniusban az új rendszerű államvizsga is célozta —, hogy adatokat biflázzon, lexikonban, kézikönyvekben található adatokkal terhelje agyának befogadóképességét, hanem azt, hogy alkalmazni tudja a szerzett ismereteket, vagyis tudja hol keresse a választ problémáira. Szintén reform-sugallta elv: a hallgatóba beoltani az egyetemi évek során a tudományok iránti szeretetet és az önkényszert, amely állandóan sarkallja a lépéstartásra, ismereteinek szisztematikus gyarapítására. Az életbe kilépő szakembernek azonban nemcsak szűken értelmezett hivatására kell készülnie. Mert munkája mellett egy sor egyéb feladatot is el kell látnia, például a falu politikai, kulturális arculatának formálását. Ma már nyugodtan leírhatjuk, a pedagógus mellett az agrárvagy gépészmérnök is motorja a művelődésnek. A feladat ellátásához megbízható alapokra van szükség, hogy a fiatal mérnök eligazodjon és eligazítson. Nem véletlenül invitálják a hallgatókat az öntevékeny művészeti csoportok, nyújtanak ezer lehetőséget — például klubok, körök, népművelési speckoll, stb . az egyetemi kulturális szervek, mert a részvétel itt nemcsak kikapcsolódást és önművelést jelent, hanem egyben a formák, módszerek, tehát az alapok elsajátítását, vagyis a választott hivatás maradéktalan betöltését. A társadalmi elvárásoknak megfelelően egy magasabb műveltségi szinten, amelyre legutóbbi sajtótájékoztatóján Ilku Pál művelődésügyi miniszter is gyakran, és hangsúlyozottan utalt. A most egyesztendős ifjúsági törvénynek más vonatkozásai is kezdik éreztetni hatásukat. Emlékeztessünk az új ösztöndíjrendszerre, az ifjúsági turizmus kibontakozásának első lépéseire (új táborok, kedvezményes utazási és étkezési lehetőségek, stb.), vagy a minden fiatalt közvetlenül foglalkoztató téma: hogyan kezdi meg önálló életét? Az OIOT kezdeményezése nyomán több intézkedés készül a pályakezdők helyzetének megkönnyítésére. Rövidesen napvilágot látnak a tárcautasítások, amelyek ezeket a gondokat hivatottak csökkenteni, tizenkét megyében pedig már megszülettek az intézkedési tervek. Bizonyára sokan örülnek majd annak, hogy az ifjúsági lakásépítő szövetkezetek több jogot kapnak. A másik, ugyancsak készülő segítség, a családalapítási hitelkonstrukció — ez az indulás anyagi nehézségein lendíti át a fiatalokat. Érezhető tehát az erjedés, az egy esztendeje hatályba lépett törvény. Nagyobb szervezeti egységek, koncentrált anyagi és szellemi erők Mint azt már dr. Pethő György rektor a tanévnyitó ünnepi tanácsülésen bejelentette, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jóváhagyta három, kari keretek között működő intézet — a Matematikai és Számítástechnikai, a Mezőgazdasági Géptant, a Mezőgazdasági Munkaszervezési és Munkavédelmi létesítését. Az intézetek létrehozásának célja: az egyetemi oktató-nevelő, valamint tudományos munkának hatékonyabb előmozdítása, nagyobb szervezeti egységben összpontosított anyagi erők és eszközök útján. Nyilvánvaló, hogy az intézetekben tömörülő rokon tanszékek jobban összehangolhatják tantárgyi programjaikat, biztosabban elkerülhetők az esetleges átfedések a tananyagban, arról nem beszélve, hogy mind a szellemi, mind az anyagi erők fokozottabb koncentrálásával — szemléltető eszközök, különféle oktatási segédeszközök, laboratóriumok, műhelyek, gépparkok központi kezelése — hatékonyabbá, gazdaságosabbá válhat az oktató- és kutatómunka is. Ami az intézetek felállását illeti, a következő tanszékeket foglalják magukban: Matematikai és Számítástechnikai Intézet: a gépészmérnöki kar matematika tanszéke és az egyetemi számítóközpont. Mezőgazdasági Munkaszervezési és Munkavédelmi Intézet: alkalmazott üzemtani tanszék (mezőgazdaságtudományi kar), termelésfejlesztési osztály és a munkavédelmi kutatási osztály (gépészmérnöki kar). Mezőgazdasági Géptani Intézet: a gépészmérnöki kar mezőgazdasági gépek tanszéke és a mezőgazdaságtudományi kar géptani tanszéke. Az intézetek élén a MÉM szakoktatási főosztálya felett felügyeletet gyakorló miniszterhelyettes által megbízott igazgatók állnak, a Mezőgazdasági Munkaszervezési és Munkavédelmi Intézet közvetlen felügyeletét a mezőgazdaságtudományi kar dékánja, a másik két intézetét a mezőgazdasági gépészmérnöki kar dékánja látja el. Az intézetek a rendelkezésükre bocsátott eszközökkel önállóan gazdálkodnak, de nem önálló jogi személyek. A működésükkel kapcsolatos részletes szabályokat szervezeti és működési szabályzatok rögzítik. Az egyetem rektora, ideiglenes jelleggel, a következő elvtársakat bízta meg az intézetek vezetésével . Matematikai és Számítástechnikai Intézet: dr Hosszú Miklós professzor. Mezőgazdasági Munkaszervezési és Munkavédelmi Intézet: dr. Udvari László professzor. Mezőgazdasági Géptani Intézet: dr. Lehoczky László professzor.