Mezőgazdasági Mérnök, 1974 (15. évfolyam, 1-18. szám)
1974-01-24 / 1. szám
H ha valaki azt mondja, hogy 45 évig dolgozott egy helyen, akkor első hallásra monoton, megszokott munkára gondol az ember. De, ha azt is elmondja az illető, hogy ez alatt az idő alatt volt vívóedző, sportlövész válogatott kerettag, vitorlázórepülőoktató, testnevelő tanár és atlétikai edző, akkor már a testnevelés és sport szolgálatában eltöltött majd fél évszázad sokrétű, színes tevékenységet rejt magában. Ötvös Károly Gödöllőn született. Az 1920-as években az Erzsébet-parki srácokkal, ideális környezetben ismerkedett a különböző sportágak alapelemeivel. Maguk készítette kapuk között rúgták a labdát, s a sportszerek hiányában a természetes környezetet használták fel a testedzésre. Talán ez a „gyerekszoba” vitte 1926-ban Ötvös Károlyt a Testnevelési Főiskolára, ahol több mint száz jelentkező közül végül is harmincadmagával kezdte meg tanulmányait. — A főiskolán elsősorban atlétikával és tornával foglalkoztam — emlékezik vissza Karcsi bácsi —, de más sportágakban is élményeket gyűjthettem. Kiváló nem voltam ugyan egyik sportágban sem, de mint aktív sportoló, a későbbi munkámhoz sok tapasztalatot szereztem ezekben az években. Az akkor még 3 éves főiskolát 1929-ben végezte el Ötvös Károly. Ezután került az egyetem öreg falai között működő gimnáziumba a testnevelő tanárok között felállított ranglétra egyik alsó fokára. Közben, mint válogatott sportlövész, majdnem kikerült egy rangos római versenyre, de számára balszerencsésen végződött a válogató verseny. Nem került be a keretbe. A csalódottság a vitorlázó repülők közé vitte. Ennek a sportágnak gyakorlásáról 1947-ben az átlagosnál magasabb vérnyomása miatt kellett lemondania. Az ötvenes évek elején a járásban szervezett MHK- mozgalomban való fáradhatatlan részvétele segítette hozzá Ötvös Károlyt, hogy az Agrártudományi Egyetemre kerülhetett testnevelő tanárnak. Az ötvenes években az egyetemi sportkörben labdarúgással és atlétikával foglalkoztunk, s bár akkor még nem volt tornatermünk, az egyetem környékén jó mozgási lehetőségük volt a hallgatóknak — meséli tovább életútját Karcsi bácsi. — A testnevelési órákon akkor is, s azóta is alapelvem volt, nagyon ügyetlen ember nincs, csak tudni kell foglalkozni a hallgatókkal, meg kell találni azt a nyelvet, amellyel közelebb kerülhet hozzájuk az oktató, s felkeltheti érdeklődésüket a sport iránt. Hogy ez mennyire sikerült Ötvös Károlynak, arra tanúbizonyság az a szeretet, amely a testnevelési tanszéken, a GEAC-ban és a hallgatók körében két évtizedig, mint tanszékvezetőt körülvette, s amely most, 68 éves korában, nyugdíjazása után is köti az egyetemhez, a sporthoz, a barátokhoz és a tanítványokhoz. Karcsi bácsi keze alatt, egyetemünk hallgatói közül olyan atléták nőttek fel, mint Nyakas Ferenc gerelyvető, Jeti Richárd kalapácsvető és Gresa Lajos válogatott rövidtávfutó, akinek az egyetem elvégzése után is edzője maradt az FTC-ben és a válogatottban. A sport területén kifejtett nevelőmunkájáért 1954-ben Ötvös Károlyt Kiváló Dolgozó kitüntetéssel, 1962-ben pedig a Sport Érdemes Dolgozója kitüntetéssel jutalmazták. — Negyvenöt év után már egy kicsit terhesebb a tanszéki munka kötöttsége — tér át a jelenre Karcsi bácsi —, de azért mégsem tudok minden átmenet nélkül megválni eddigi munkámtól. Mint nyugdíjas, továbbra is én foglalkozom a GEAC atlétáival, s ha tehetem, bejövök második otthonomba, az egyetemre. Éppen a napokban gondoltam arra, hogy a negyvenöt év alatt vajon hányszor jöttem át a felüljárón! — Az egyetemen eltöltött évek alatt sok változást átéltem, ma már például szakosított testnevelés folyik nálunk. Külső létesítményekben is sokat gazdagodtunk, de még ma is nagy gondunk, hogy a tízszer húsz méteres tornateremben hogyan foglalkoztassunk egyszerre egy harmincvalahány hallgatóból álló csoportot! Pedig a szorgalmi időszak nagy része azokra a hónapokra esik, amikor teremfoglalkozásokat kell tartanunk. — Tudom, hogy nem könynyű összeegyeztetni a tanulást a magasabb szintű sportmunkával — folytatja Karcsi bácsi —, ezért különös öröm az edző, a testnevelő tanár számára, ha olyan tehetség sportsikereinek kovácsa lehet, mint Gresa Lajos. Sohasem felejtem el azokat a perceket, amikor Lajos 1970-ben megnyerte a főiskolai bajnokságot! Vele örültem, az ő sikerében látom kicsúcsosodni munkámat. X Tarcsi bácsi fáradhatatlan ember. Otthon, szabad idejében sem pihen, hanem az unokákkal, a környékbeli srácokkal ismerteti a rendszeres testedzés örömeit. Karcsi bácsi irányítása alatt a vidám gyerekhad azok között az Erzsébet-parki fák között szaladgál, ahol ötven évvel ezelőtt ő is elkötelezte magát a sport, a testedzés iránt. Tormai László A testnevelés szolgálatában KGST: Kölcsönös élelmiszer-szállítások A KGST-országok mezőgazdaságának és élelmiszeriparának gyors fejlődése egyre jobb feltételeket és lehetőségeket teremt az élelmiszercikkek kölcsönös cseréjének fokozásához. A tagországok áruforgalma ezen a területen a legutóbbi évtizedben háromszorosára nőtt és már tavaly meghaladta az 1,3 milliárd rubel értéket. Piacaikon egyre több olyan árucikk található, amely a kölcsönös szállítások eredménye. Lengyelországban széles körben ismert és kedvelt importáru a magyar szalámi, a bolgár, a magyar és a román gyümölcs-, valamint zöldségkonzervek, a csehszlovák cukorka és sör. Évről évre fokozódik a borforgalom is. A KGST keretében megvalósuló borszállítások elérik az évi 2 millió hektolitert. A cigarettaexportban Bulgária és Lengyelország vezet. Az élelmiszercikk-kereskedelem fejlesztése szempontjából jó távlatokat biztosít egyebek között az a tény, hogy a szocialista országok éghajlati és talajviszonyai különbözők. Ez lehetővé teszi a termelés szakosítását. Bulgária, Magyarország és Románia például tavaly körülbelül 2 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt szállított a KGST- országok piacaira. Magyarországon és Bulgáriában a legutóbbi években számottevően emelkedett a mezőgazdasági termények hozama. Ez lehetővé tette, hogy gabonát és búzát is exportáljanak. Egyes gabonafajtákból Románia is exportőr lett. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében jelentős szerepet játszik az új növényfajták meghonosítása. A KGST-országok tavaly több mint 500 000 mázsa nemesített vetőmagot és 1,4 millió mázsa vetőburgonyát cseréltek. A legutóbbi két évben mintegy 6600 tenyészmarhát, 11 000 juhot, több ezer malacot és 200 000 szárnyas állatot vásároltak egymástól. (BUDAPRESS-INTERPRESS) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ TANFOLYAM A múlt év novemberében a Vöröskereszt rendezésében 6 hetes elsősegélynyújtó tanfolyam indult az egyetemen. A nagyon kedélyes, családi hangulatú kurzus záróakkordjaként 26 dolgozó sikeres vizsgát tett nem csak elméletből, de mint a képen látható gyakorlatból is. Jövőre is minden bizonnyal beindul a tanfolyam. Mindenkinek figyelmébe ajánlom, sok hasznos dolgot tanulhat. Nemcsak családon belül előforduló rosszulléteknél, munkahelyen segíthet embertársain, hanem szükség esetén még életet is menthet szaktudásával. Kérem az egyetem dolgozóit éljenek ezzel a lehetőséggel, s azután ne csak a leadott anyagból, de emberségből is vizsgázzanak. Dajka Istvánné. Varsói tapasztalatok AZ ŐSSZEL egy hetet töltöttem a Varsói Mezőgazdasági Főiskolán. Tanulmányutam célja az volt, hogy közelebbről megismerkedjek a lengyel mezőgazdasági felsőoktatási intézményekben folyó idegennyelv tanítással, különös tekintettel az audiovizuális módszer szerepére a nyelvtan oktatásában. A lengyel agrárfelsőoktatási intézményekben nagy fontosságot tulajdonítanak az idegen nyelvek oktatásának. Véleményük szerint, egy jól képzett agrárszakembernek két idegen nyelven tudnia kell szakirodalmat olvasni és általános, valamint szaktémákról társalognia. Ezért már a felvételi vizsga tárgyai között is szerepel a jelölt által szabadon választható valamelyikvilágnyelv, és ennek tudásszintje beleszámít a felvétel eredményébe. Az orosz nyelvet az első két félévben oktatják összesen 64 órában. A megyel anyanyelvű diáknak az orosz nyelv tanulása sokkal könnyebb, mint a magyarnak, ezért a 64 órát elégségesnek tartják a megfelelő nyelvi szint elérésére. A második idegen nyelvet, amelyet a hallgató szabadon választhat, 8 féléven keresztül, összesen 256 órában oktatják. Ezt a 8 félévet úgy osztják fel, hogy 4 félévben általános nyelvet, majd 4 féléven át szaknyelvet oktatnak. A félévek végén a hallgatók gyakorlati jegyet kapnak, a záró félév végén pedig kollokválnak. A Varsói Mezőgazdasági Főiskola hallgatói kiterjedt külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek. Cseregyakorlatokra utaznak a szocialista országokba, de tőkésországokba is, mint például Franciaország, Dánia, Hollandia. Tanulmányi ösztöndíjakat is kapnak Angliába, Franciaországba, stb. Ilyen esetekben a lektorátusnak igazolnia kell a hallgató megfelelő nyelvtudását. A nyelvtanárok is jó külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek. Van kapcsolatuk a Szovjetunió és a többi szocialista ország mezőgazdasági felsőoktatási intézményeivel; tanulmányutakat tesznek nyugati országokba is. NÉHÁNY SZÓBAN beszámolnék még arról is, hogy melyik nyelvoktatási módszernek van ma Lengyelországban a legtöbb híve. Teszem ezt azért is, mert tudom, hogy az idegennyelv-oktatásii módszerek nemcsak e terület szakembereit érdekli. A nyelvoktatási módszerekkel szemben mindig az volt és az a követelmény, hogy hatékony legyen. A legtöbb lengyel nyelvtanár ma a kognitív módszer híve. Ennek lényege, hogy minden egyes tananyag tanulmányozása előtt megmagyarázzák, tudatosítják az abban rejlő nyelvtani anyagot és szókincset. Ezáltal az olvasmányban előforduló új nyelvtani anyag és szókincs már ismertté vált és a tanuló az új anyagot rögtön érti, hatékonyabban tudja a tanulásra szánt időt kihasználni. A laboratóriumot és a különböző audiovizuális eszközöket a nyelvtani anyag és a szókincs begyakorlásában tartják hasznosnak és az oktatási időnek kb. 20 százalékát töltik ezzel. A nyelvtan tanítása tehát a tanár tudatosító magyarázatán alapul és a begyakorlás egy részét végzik audio-vizuális eszközök felhasználásával. EGYETEMÜNK vezetősége is felismerte ennek fontosságát és 1971-ben megszervezte a Nyisztor György nyelvi szakkollégiumot, amelyben az érdeklődő hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy valamelyik világnyelvet alaposan elsajátítsák. Ennek keretében a szakkollégiumi tagok összesen kb. 400 nyelvórát kapnak és utána állami nyelvvizsgát tesznek. A kezdeményezés sikerét bizonyítja, hogy eddig 20 hallgató tette le sikeresen a középfokú állami nyelvvizsgát. 1973. februárjában az egyetem vezetősége az I—II. éves hátrányos helyzetű hallgatók számára, akik saját hibájukon kívül gyengébb nyelvi előképzettséggel rendelkeztek, szakkollégiumi előkészítő tanfolyamokat is szervezett heti 4 órában. MINDEZ azonban, csak a hallgatók elenyésző hányadát érinti. Megfontolandó tehát, figyelembe véve a lengyel tapasztalatokat is, az idegennyelvi órák számának felemelése egyetemünkön. Kemény György nyelvtanár VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR Kedves Fábián Péter! Nagyon-nagyon jó, hogy nem feledkeztél meg rólunk. Köszönettel vettük a görbe tükröt! Ezúton kérünk még arra, hogy a számodra legeslegutolsó szemeszterben se légy hűtlen a Mérnökhöz. Eddig is hasznosan és nemhiába töltötték írásaid a Mezőgazdasági Mérnök hasábjait. Akik még itt maradnak, úgy őriznek meg, mint ahogyan naponta láttak — vastag keretes szemüveg és bársonyzakó, jó adag iróniával és öniróniával felfegyverkezve. Várjuk továbbra is a PDLF-aláírású cikkeket! Most pedig álljon itt a te görbe tükröd, amelyet a Sugarak ’72-ben megjelent verseid alapján állítottam össze. Fogadd szeretettel! Birkás Márta PDLF-STÍLUSBAN BÚCSÚZÓRA „AVE” Szférák zenéje zümmögve Betölti mindenem Sötét-szív korongja (Miért korong — nem is tudom) Új világhoz új mágnestalp Vonz Papír — Csimboraszok, s egyebek Zsebembe gyűrtem öt évem, s ti is: Mi megyünk, s minden itt marad. A TÉPELŐ Talán a Saturnus X-edik bolygóján Pieta a mosollyal arcán Szeretne, de hogy, kit vagy mit Idegölő érzéssel VALAMIT Meddig bírja, még meddig Majd lombikban újraélesztik Oly mindegy neki A négyzetet ISMÉT Megint a tavasz, megint. Idegsejtként s mimóza-állapotban Sajnálom magam Önmartalék énem-élő Összeolvad holt és élő. Összeszedek Mégis mindent. Kikristályosítok, s újra felépítek. Így kell élnem Műszaki figyelőszolgálat Úi mérési módszerek A gabonafélék nedvességtartalma pontosabban mérhető a mikrohullámok mérésén alapuló nedvességmérő műszerrel, mint az eddigi hagyományos, kisfrekvencián mért kapacitás vagy ellenállásváltozás alapján történő méréssel. A nedvességtartalom mérése a szemesterményen átbocsátott mikrohullámok csillapításának mérésén alapul, minthogy megállapították: 9,4 MHz frekvencián a mikrohullámú csillapítás elsősorban a szemestermény nedvességtartalmától függ, a mag sótartalmától és nedvességeloszlási gradiensétől pedig független. ★ A Journal of Agricultural Engineering Research (1973. 18, 59—66) cikke ismerteti a mérés elvét, különböző mintákon végzett mérési diagramokat közöl és bemutatja a nedvességmérő műszer felépítését, kapcsolási rajzát. A szilárd anyagok nedvességtartalmának meghatározására alapvetően két mérési módszer ismeretes: a közvetlen mérések, amelyek az anyagban levő víz mennyiségét rendszerint súlyvagy térfogatméréssel állapítják meg; a közvetett módszerek, amelyeknél a szilárd anyag valamely jellemző és jól mérhető tulajdonságának a nedvességtartalomtól függő változásából következtetünk a víztartalomra. A közvetett módszerek főleg az anyagok villamos tulajdonságainak mérésén alapulnak. A gyakorlatban az ellenállás és dielektromos állandó mérése terjedt el. A Mérés és Automatika (XVIII. évf. 3. sz. 106—108. old.) cikke főleg közvetett — villamos — módszereken alapuló műszereket mutat be. Ismertet néhány újszerű, ma még kevésbé ismert működési elvvel rendelkező műszertípust is. Minek nevezzelek? kérdezgettük a költő szavaival, amikor a ... izé ... a volt. .... szóval, arról a bizonyos földszinti helyiségről —, amit tavaly még KISZ- klubnak tituláltak — esett szó. Mert ugyebár, már csak volt KISZ-klub, még korábban könyvtár (de ez oly rég volt, hogy a fiatalabbja már nem is emlékszik rá, hogy azelőtt mi volt, azt már a középkorúak előtt is homály fedi). De komolyra fordítva a szót, valóban problémát okozott, mit tiszteljünk abban a szép, dekoratív teremben. Mert már nem KISZ-klub, már nem könyvtár. Hát akkor mi? Nos, ezúton adjuk hírül ország-világnak, a szóban forgó földszinti terem új, hivatalos neve: rektori tanácskozó terem. Tanuljuk meg, szokjuk meg az új elnevezést és az esetleges félreértések, felesleges bolyongások elkerülése végett alkalmazzuk is egyetemszerte egységesen. Tehát, nem KISZ-klub, nem volt könyvtár, nem fogadóterem, hanem rektori tanácskozó terem!