Mezőgazdasági Mérnök, 1985 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1985-01-01 / 1. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM / ÁRA: 1,80 FORINT 1985. JANUÁR A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA Gondok között — a jobb jövőért Ez történt ez egyetemi dsigeszi paslamenten Az egyetemi dolgozói ifjúságii parlamentről szóló tudósításunk elején, sajnos, nem tudunk olyan népes és illusztris vendéggárdát bemutatni, mint amikor a hallgatói parlamentről írtunk. Ennek az az egyszerű oka, hogy a fölöttes szervek meghívottjai közül senki sem jött el. Pedig lett volna mire választ adniuk, elsősorban a MÉM képviselőinek, akiket azonban ebben az időben is az intézményhálózat-korszerűsítés kötött le. Mezei Tibor levezető elnök így, az elnökségben helyet foglaló dr. Bíró Ferenc rektoron és Győri János KISZ-bizottsági titkáron kívül, csak Flórisné dr. Sipos Idát, a pártbizottság titkárát és Csáky Antalt, a szakszervezeti bizottság titkárát üdvözölhette külön is. Az egyetemi dolgozói parlamentre november 30-án délután került sor, az után, hogy november 3-án és 9-én lezajlottak a gazdasági főigazgatósági és a kari parlamentek. Ezekről csak röviden szólunk. A kari parlamenteket jól előkészítette a személyzeti osztály felmérése a fiatal diplomások helyzetéről. Ez a gazdasági főigazgatóság dolgozóira nem terjedt ki, de annak vezetői is jelentőségének megfelelően készültek fel a parlamentre. A résztvevő fiatalok létszáma bizony nagyobb is lehetett volna mindhárom fórumon, s a gazdasági főigazgatóságion az aktivitás is elég mérsékelt volt. Az elfogadott intézkedési tervek tartalmazzák a parlamentek, s általában a fiatalok legfontosabb törekvéseit, céljait. A kert, illetve gazdasági főigazgatósági szinten megoldhatatlan kérdéseket továbbították az egyetemi parlamentre vagy a MÉM-be. Rektori szemvités Az egyetemi parlament küldöttei mér jóelőre megkapták a rektor írásos beszámolóját az 1981—34-es intézkedési terv teljesítéséről. Mit tartalmaz a beszámoló? A bevezetőben arról olvashatunk, hogy ma egyetemünkön sem javulnak a pályakezdők életkörülményei, egyre romlik az értelmiségi hivatás presztízse, s még egy csomó gond foglalkoztatja a fiatalokat. E problémák nagy része azonban nemcsak azifjabb generációt érinti, hanem az egyetem valamennyi dolgozóját. Megoldásuk nagyban függ attól a gazdasági környezettől, amelyben élünk, s a kilátások egyelőre nem a legbiztatóbbik. Az egyetem állami vezetése az elmúlt három évben többször foglalkozott a ’81-ben elfogadott intézkedési tervvel — folytatódik a beszámoló —, s a párttestületek is rendre napirendre tűzték a fiatalok helyzetével kapcsolatos anyagokat. A dolgozói KISZ-vezetőség rendszeresen konzultált az állami vezetéssel, és jelezte, hogy a feladatok végrehajtásában hol van elmaradás. A személyzeti osztály elemzése szerint az egyetem káderhelyzete az utóbbi években javult. Néhány éves stagnálás után jelentősen nőtt az egyetemen maradt, vagy ide visszajött fiatalok száma. A dolgozók felkészültsége, szakmai ismerete (nyelvvizsga, doktori stb.) összességében jónak mondható, de nem minden tanszéken az. Néhány helyen súlyos utánpótlásgondokkal küszködnek, illetve nem fordítanak kellő figyelmet az utánpótlás nevelésére. A beszámolási időszakban valamennyi fiatal oktató-kutató káderfejlesztési tervét értékelték. Megállapították, hogy több helyen elmaradás mutatkozik. Ennek legfőbb oka, hogy még nem sikerült a fiatalok számára egységes, reális követelményrendszert kialakítani. A tanszéki és tanszéken kívüli elfoglaltságok, a társadalmi munka mennyisége, és az elvárt formai követelmények nincsenek összhangban egymással. Nincs meghatározva az sem, hogy milyen követelmények teljesítése biztosítja az előrelépést. E gondokat részben a tanszékeknek, részben a karok és az egyetem vezetésének kell megoldani. Egyes problémák azonban felsőbb szintű rendezést igényelnek. Nem megoldott a státusskártés sem. A tanszékek továbbra is foglalkoztatnak fizikai és adminisztratív helyen diplomást, ami később komoly feszültségek forrása lehet. A tanszéki négyszögek működését ma már megfelelőnek ítélhetjük. Ez nem jelenti azt, hogy mindenütt jól dolgoznak, de a KISZ bizalmi jogosítványait már senki nem vonja kétségbe. Egyetemi szinten a dolgozói KISZ-szervezet jogkörét minden esetben érvényesítheti. A beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésben dr. Bíró Ferenc tájékoztatta a jelenlevőket, a rektori tanács, a szakszervezeti bizottság és a dolgozói KISZ-vezetőség november 16-i együttes üléséről, amelyen megvitatták az ifjú diplomások helyzetéről szóló jelentést. A többi között elmondta: a fiatalokban bizonytalanság érzése uralkodott el, ami zavarja munkájukat, gondolkodásukat. Elemi erővel hat a lakáshoz jutás esélyeinek romlása. Ezek az esélyek a fiatalok számára ma rosszabbak, mint bármikor a felszabadulás óta. A bérekről szólva megállapította: az alapbér nem jelenléti díj, mégis egyesek a tisztességes munkáért már többletjövedelmetvárnak. Egy bérezési rendszer — a gazdasági szabályozó rendszerhez hasonlóan — akkor jó, ha megfelelően ösztönöz s egyúttal kényszerít is — fejezte be eszmefuttatását a rektor. A hozzászólásokból következtek a hozzászólások. A sort Tímár László, a technikai KISZ-alapszervezet titkára kezdte. Kérte, hogy az intézkedési tervben kapjon helyet a gazdasági főigazgatósághoz tartozó fiatalok helyzetének megvizsgálása. Dr. Husti István egyebei közt javasolta nyugdíjasház építését, az egyetemi lakótelepen most két-három szobás lakásokban lakó nyugdíjasok számára. Javaslatot tett egyetemen belüli lakásépítő szövetkezet létrehozására is. Meg kellene teremteni a lehetőségét egyetemi többletmunkával nagyobb többletjövedelem szerzésének — mondta úgyszintén. A fiatal oktatók-kutatók konferenciája felújításának szükségességét is hangsúlyozta. Ujj Béla véleménye szerint sokkal tervszerűbb költséggazdálkodásra lenne szükség az egyetemen. A továbbiakban szólt arról, mennyire fontos a teljes nyíltság lakásügyekben. Kevesebb lenne a mendemonda, ha ezek nagyobb nyilvánosság előtt zajlanának, és pontos kimutatás készülne arról, kinek mennyit segített az egyetem lakásgondjai megoldásában. A lakáskérdésről nem (Folytatás a 3. oldalon.) Nemcsak a fiatalok, idősebbek is részt vettek a parlamenten: dr. Tér Györgyné, a tanárképző intézet tanulmányi csoportvezetője mellett dr. Heckenast József egyetemi tanár, az intézet igazgatója Dr. Bíró Ferenc kérdésekre válaszol a (A FELVÉTELÜKET BÁNKUTI PÉTER KÉSZÍTETTE) Egy hozzászóló: Ujj Béla t. ) Egy esztendővel ismét közelebb kerültünk az ezredfordulóhoz. Ez alkalomból kerestük fel egyetemünk, vezetőit, dr. Bíró Ferenc rektort, Flórisné dr. Sipos Idát, a pártbizottság titkárát, dr. Péter Ferencet, a szakszervezeti bizottság titkárhelyettesét és Győri Jánost, a KISZ-bizottság titkárát. Kérdésünk így hangzott: Hogyan értékelik egyetemünk életében az elmúlt évet, és mit várnak 1985-től? Előttünk a komplex fejlesztési terv Dr. Bíró Ferenc rektor: — 1984-ben terveinket legnagyobbrészt sikerült teljesítenünk. Kimunkáltuk képzési célunkat és a tantervi irányelveket, majd az egyes tárgyak törzsanyagait. Ebből oktatóink mellett a hallgatók is kivették a részüket. Jelentősen tudtuk fejleszteni személyi feltételeinket, sikerült megtennünk az első lépéseket olyan új tudományterületek feltételeinek kialakításában, mint például a biotechnológia. Az oktatóknál és a hallgatóknál egyaránt magasabb követelményeket fogalmaztunk meg, és kérünk számon. Lényegesen előreléptünk a technikai eszközök vonatkozásában is. Bővült számítógépparkunk és tovább javult oktatástechnikai felszereltségünk is. Sikeresen beindítottuk az orosz nyelvű képzést, hazánkban először. Kutatási feladataink időarányos részét többnyire teljesítettük, a lemaradások zöme év végéig — amely egyben az ötéves tervidőszak vége is — behozható. Említésre méltó új beruházás volt a lizimátertelep, a tenyészedényház, a mezőgazdaság villamosítása és állattenyésztés gépei tanszék kísérleti istállója és a vadbiológiai kutatóálllomás szúró-boncolója. Ez év elején befejeződik a VI-Ois előadótérem felújítása is. Sajnos, a ■jfácán savi építkezés nem olyan ütemben folyt (elsősorban anyaghiány miatt), mint szerettük volna, de ’85-ben, az ígéretek szerint, ez a munka is meggyorsul. Lezajlottak az ifjúsági parlamentek, amelyek összességében nagyon pozitívan értékelhetők. A parlamenteknek az egyetem demokratikus irányítási mechanizmusában kiemelkedő szerepük van. Külön öröm, hogy a hozzászólók nagy többsége nemcsak problémákat vetett fel, hanem javaslatokat is tett. A hallgatók egy részénél, sajnos, bizonyos közömbösséget, fásultságot tapasztaltunk. Ezt talán azzal is csökkenthetjük, ha a jövőben még inkább az érdemi munkára koncentrálva, kevesebb lépcsőben szervezzük meg a parlamenteket. 1985-ben a legfontosabb feladatunk a karok és az egyetem komplex fejlesztési tervének kidolgozása, az egyes tárgyak törzsanyagéra alapozva. Nagy segítséget ad majd ehhez a minisztérium közeli döntése az intézményhálózat fejlesztéséről. Az orosz nyelvű képzésben új első évfolyamot fogadunk, ugyanekkor el kell készítenünk a másodévesek tananyagát. Ezzel egy időben felkészülünk az angol nyelvű képzésre. Rendkívül lényeges, hogy az egyetem széleskörűen bekapcsolódjon a következő ötéves terv kutatási feladataiba. Ez az oktatás szempontjából is alapvető. A közeljövőben induló kutatási programok, amelyekből az egyetem nagy részt vállalhat: biotechnológiai kutatások, gazdaságos anyagfelhasználás és korszerű mezőgazdasági technológiáik kialakítása, az energiagazdálkodás továbbfejlesztése, az élelmiszertermelés fejlesztése és versenyképességének fokozása, a talajtermelékenység növelése és a biomassza-termelés gazdaságosságának fokozása stb. Ebben az évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának és egyetemünk megalapításának 40. évfordulóját. A jubileum jegyében több tudományos és egyéb rendezvényre, kitüntetések, tiszteletbeli doktori címek és emlékérmek átadására kerül sor egyetemünkön. A pártkongresszus jegyében Flórisné dr. Sípos Ida, a pártbizottság titkára: — Az elmúlt év az átlagosnál zsúfoltabb, nehezebb volt. Ebben az időszakban sok munkát adott több nagy jelentőségű állami- és párthatározat megvalósítása. Ilyenek voltak például: az oktatásfejlesztési határozat, a politikai bizottság határozata a hallgatók közti tagnevelésről, a szakszervezet pártirányításáról szóló határozat, a tudománypolitikai határozat, az ifjúságpolitikai határozat stb. Az egyetemi pártbizottság néhány korábbi határozatának teljesítését is áttekintettük. 1984-ben új vezetői ciklus kezdődött, emellett minden eddiginél több pályázatot hirdetett meg az egyetem vezető oktatói álláshelyek betöltésére. A káderpolitikai kérdések megoldásában nagy felelősséggel működtek együtt a pártbizottság és az alapszervezeti vezetőségek az állami vezetéssel. A választott testületeken kívül a pb munkabizottságai is segítették a demokratikus előkészítést. Pártértekezleti beszámolónkban úgy fogalmazunk, hogy a politikai munka irányításában az egyetemi pártszervezet betöltötte szerepét, tekintélye erősödött. Ezt az is mutatja, hogy a KB és a megyei pártbizottság is több fontos témában kérte véleményünket. Elmondhatjuk, hogy sikerült előrelépni a felsőbb pártszervekkel, a MÉM-intézményekkel, ezen belül a gödöllői agrárintézményekkel való kapcsolatainkban. Nem tudtuk viszont kellően szélesíteni, erősíteni a pb-tagok emberi kapcsolatait. Nem jutott időnk még többször részt venni a pártcsoportgyűléseken, tanszéki értekezleteken, gyakrabban konzultálni tanszékvezetőkkel és másokkal. A mérleg negatív oldalára írható az is, hogy agitációs-tájékoztató munkánkkal nem bírtuk eléggé átfegni az egyetemet, az információk olykor megrekedtek az alapszervezeti vezetőségek szintjén. Az új évtől mindenekelőtt azt remélem, hogy mind a pártbizottság, mind az alapszervezeti vezetőségek alapos munkával készítik elő a vezetőségválasztó taggyűléseket, s felelősséggel véleményezik a kongresszusi irányelveket. Ez tartós élénkülést hozhat a pártéletben, azt eredményezheti, hogy egyre többen kapcsolódnak be a határozatok megvalósításába. Bízom benne, hogy az újonnan megválasztott vezetőségek nemcsak tartani tudják a szintet, hanem emelni is, és szélesebb rétegeket lesznek képesek mozgósítani a hatékonyabb pártmunkára. Gondjainkat szeretnénk még jobban megosztani párttagságunkkal, hogy a megoldásban is több segítséget kaphassunk. Hazánk felszabadulásának és egyetemünk megalapításának negyvenedik évfordulóját szeretnénk úgy megünnepelni, hogy régi párttagjainkat megkérjük, mondják el a négy évtized alatt szerzett tapasztalataikat. Így a fiatalabbak is jobban megismerhetik az egyetem múltját, az egyes időszakok ma is tanulsággal szolgáló eseményeit, problémáit, eredményeit. Jó légkörben fegyelmezett munkát! Dr. Péter Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkárhelyettese: — Szakszervezeti munkánk 1984-ben is szorosan kapcsolódott az egyetem alaptevékenységéhez, az oktatáshoz, neveléshez és kutatáshoz. Sikerült eredményesen együtt dolgoznunk az állami vezetéssel, a pártszervekkel és a KISZ-szel. Munkaterünkben meghatározott feladatainkat változó sikerrel, de úgy érzem, összességében jól oldottuk meg. Fontos célnak tartottuk s tartjuk a munkahelyi demokrácia szélesítését, a jó munkahelyi légkör kialakulásának segítését. Mivel az egyetem anyagi lehetőségei továbbra is elég szűkösek, dolgozóink közérzete nagymértékben függ a munkahelyi légkörtől. Sajnos, a munkafegyelem megszilárdításában, amit az állami vezetés is célul tűzött ki, nem tudtunk jelentősen előrelépni. Lehetőségeinkhez mérten segítettük a nagycsaládosokat, támogattuk az alacsony nyugdíjúakat. Megszerveztük hagyományos zöldség- és gyümölcsakciónkat, melynek során dolgozóink olcsóbban és kevesebb utánajárással jutottak hozzá almához, burgonyához, mákhoz, vörös- és fokhagymához. A szakszervezeti oktatást értékelve azt mondhatjuk, hogy még bőven van tennivalónk. Társadalmi aktivistáink nagyon lelkiismeretesen dolgoztak, nem rajtuk múlott, hogy a résztvevők közül — különböző okok miatt — menet közben elég sokan elmaradtak. 1985-ben szeretnénk munkánkat minden területen eredményesen folytatni. Amit külön is kiemelnék, az a jó munkahelyi légkör kialakítása és a munkafegyelem erősítése. A fiatalok érdekeinek megfelelően Győri János, a KISZ-bizottság titkára: — Fölöttébb izgalmas, eseményekben gazdag évet hagytunk magunk mögött. Tavasszal zajlottak le a beszámoló taggyűlések és a választások, ősszel az ifjúsági parlamentek. Ez utóbbiak nagy pozitívumának tartjuk, hogy majd minden felvetés mellett ott volt a javaslat is. Ezeket az állami vezetés kivétel nélkül figyelembe vette az új intézkedési tervben, vagy továbbította felsőbb szintre. '84-ben tervezett feladatainkat döntő részben teljesítettük. Nagy rendezvényeinka gólyabál, a március 15-i programok, az építőtábor stb.) jól sikerültek. Részletesen szólhatnék több dologról, például a hallgatói pártalapszervezettel való kapcsolatról, a megyei diákklubokról vagy a tömegsportról. Szeretnénk az e területeken elért eredményeinket országos szinten is jobban megismertetni. Az elmúlt esztendőben az állami vezetéssel közösen foglalkoztunk a fiatal diplomások helyzetével, egzisztenciális gondjaival, érvényesülésük lehetőségeivel.Az egyetem jövője szempontjából ezek nagyon jelentős kérdések. Hogy a negatívumokról is beszéljek, az információáramlást még mindig nem tudtuk elég hatékonnyá tenni, és az alsóbb évfolyamokat nem sikerült kellően bevonni a KISZ-munkába. Az információáramlás javításában jobban kellene támaszkodnunk a Mérnökre és a kollégiumi rádióra. A hallgatói képviselők munkájának nagyobb nyilvánosságot kéne biztosítani, el kellene érni, hogy sohasem a saját, hanem valóban közösségek véleményét tolmácsolják. Az alsóbb évfolyamokon a fő feladat a középiskolából hozott szemlélet megváltoztatása, amely szerint a KISZ csupánformális szervezet, és tagjai számára nem sok érdekeset nyújt. Szeretnénk, ha növekedne a kiemelkedő közösségi munkát végzők erkölcsi elismerése. 1985-ben is közreműködünk az oktatás fejlesztésében, arra törekszünk, hogy minél inkább a tartalmi kérdések kerüljenek előtérbe. Ezután is szeretnénk a hallgatók és a fiatal oktatók-dolgozók érdekeinek megfelelően politizálni, tovább csökkentve a formális elemeket. Sokat kell tennünk azért, hogy a mostani elsőmásodévesekből olyan közösség váljék, mint a jelenlegi végzős évfolyamok. Szeretnénk még szorosabbá fűzni a gödöllői és más agrárintézményekkel összekötő szálakat, és tovább szélesíteni nemzetközi kapcsolatainkat. Ez évben megkezdjük a felkészülést a jövő évi KISZ- kongresszusra, amely várhatóan konkrétabban meghatározza a KISZ helyét és szerepét a felsőoktatásban. Dulai Sándor ^|К1!ММйц»м·м(ц1,м Mérlegen ) esztendő Egyetemi vezetők nyilatkoznak