Szent István Egyetem, 2001 (3. évfolyam, 1-13. szám)
2001-01-26 / 1. szám
W 4 . univerzitás Megaegyetem a nyílt tengeren Interjú dr. Szendrő Péter rektorral (folytatás a 3. oldalról) és a pénzügyi. A munkaügyi igazgatósághoz tartozik a bér és a tb. A műszaki igazgatóság osztályai pedig a beruházással, az ingatlankezeléssel, a nagyjavításokkal és az üzemfenntartással foglalkoznak. Mindezt kiegészíti a kampuszok részköltségvetésen alapuló felelősségteljes gazdálkodása, üzemeltetése. Bízom benne, hogy az egységes gazdaságirányítási rendszer gyorsan beüzemelődik és a Szent István Egyetemben rejlő új lehetőségek is fokozatosan kiaknázhatóvá válnak. Piac és gazdálkodás - Az integráció eddig nem hozott többletpénzt számunkra. Egyes felsőoktatási intézmények drámai helyzetbe kerültek. Volt-e valamilyen támasza a Szent István Egyetemnek a felmerülő gondok megoldásában? - A leváló főiskolai karok miatti bevételkiesés ellensúlyozására egy szerény, de nagyon fontos tőkeinjekciót kapott tavaly a gödöllői és a budai kampusz, amivel az idén már nem számolhatunk. Megértem, hogy forráshiány miatt az integrált intézményeknek elsősorban saját maguknak kell megoldaniuk problémáikat, ugyanakkor magunkkal hozott terheink miatt, és mert az integrációval egybeesik a magyar felsőoktatási struktúra egyetemi képzésünket kemény próba elé állító átalakulása, indokolt lenne az állami egyetemek egyszeri, állami forrásból táplált konszolidációja is. Ugyanis rövid időtávra prognosztizálható, hogy a képzésen belül az egyetemi szint létszámaránya erősen csökken. A nemzetközi irányzatokból is leszűrhető tapasztalatok szerint a mai mintegy 50-50 százalékos megoszlás helyett azzal kell számolnunk, hogy a főiskolai képzés aránya 75-80 százalékra emelkedik! Mivel nálunk 7 egyetemi és 3 főiskolai kar működik, a piaci alkalmazkodás jelentős belső átrendeződést igényel. Olyan egyetemi karokon is hozzá kell kezdeni a főiskolai szintű képzéshez, amelyek eddig ezt nem tették. Ez ugyan eszköz- és gyakorlatigényes, de intellektuálisan gyorsan megoldható feladat. Az elitképzés elsősorban a PhD doktori iskolai és a költségtérítéses idegen nyelvű alap és szakirányú továbbképzés területén fejleszthető. Az Állatorvos-tudományi Kar kiváló példáját követve, tapasztalataik által vezérelve - mivel több szakunk alkalmas a felsőoktatási exportra - a napokban szerződést kötöttünk egy külföldi hallgatókat toborzó kiváló reputációjú profi céggel idegen nyelvű képzési bázisunk szélesítésére. A piac átterdeli a képzési szinteket és létszámokat. Az államilag finanszírozott képzést csak olyan tantárgyi struktúrával szabad folytatnunk, amit az arra adott normatív forrás eltart. Nem szabad félni attól, hogy szellemi értékeinket a felsőfokú szakképzésben, a szakirányú továbbképzésben és a szaktanácsadásban is hasznosítsuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy csak kutatási eredményeink alapján lehetünk hitelesek. A kutatások állami támogatása a közeljövőben többszörösére nő, de e források elnyeréséért professzionálisan kell pályáznunk. Azért is, mert a bért és az infrastruktúrát is táplálniuk kell ezeknek a projekteknek. Napi gazdálkodóvá kell válniuk az oktatóknak és a kutatóknak, a vezetőknek és azt hiszem, hogy minden munkavállalónak. Önállóan is fejlődni -Az integrációt állami akarat diktálta. Korábban azzal biztatták a felsőoktatást, hogy e folyamat révén pótlólagos forráshoz, világbanki támogatáshoz juthat az ágazat. Sokan most úgy érzik, hogy becsapták őket. Egy állami egyetem az államé, a Magyar Köztársaság egyeteme. Ha az Országgyűlés szinte egyhangúlag döntött a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, ennek részeként a Szent István Egyetem megalapításáról, akkor nekünk, közalkalmazottaknak kötelességünk ezt tartalommal megtöltenünk. Az integráció a mi esetünkben a tudati homogenitás miatt jó döntés volt, bár az nem törvényszerű, hogy a nagy egyetem csupán a mérete okán jobban működik a kicsinél. A kis intézmények összevonásának igénye azonban világjelenség. Az egyetemünk számára kijelölt a pálya, amelynek befutása sikeres lehet. A felsőoktatás a társadalom tudati állapotának meghatározója. Nemzeti stratégiai kérdés, nemcsak az oktatási tárca, s végképp nem az intézmény belügye. Az ágazat finanszírozását ehhez kell igazítani. Lehet, hogy hosszabb idő szükséges ehhez, mint ahogyan gondoltam. Jó lett volna segítség legalább a központ működtetéséhez, a lokális válságkezeléshez, mert a sikeres karok szerény többletbevételeiket a saját fejlesztésükre kívánnák fordítani. Ez most egy kicsit várat magára. Vártuk, hogy a Világbank segít kollégiumi falut és könyvtárat, multimédiás központot építeni, valamint az informatikai hálózatunkat fejleszteni - ami nélkül nem működhet eredményesen egy multikampuszú egyetem - és hozzájárul a rekonstrukcióhoz is. Nem is mondtunk le minderről, bár a lágymányosi példából tudjuk, hogy fokozott üzemelési költséggel jár a XXI. századhoz jobban illeszkedő intézményrendszer megalkotása. A világbanki kölcsön ilyen módon nem tőkeinjekció, hanem többletköltséggel járó intézményfejlesztés. De erre is szükség van, mert Magyarország - helyesen - elhatározta, hogy a felnövekvő nemzedékből minden második fiatalt egyetemre, főiskolára küld. Az is biztos, hogy a felsorolt fejlesztések - miután a magyar szürkeállomány a legfőbb nemzeti kincsünk - közép és hosszútávon kamatostól megtérülnek, arról nem is szólva, mennyivel gazdaságosabbá tehető a működés és versenyképességünk javításával hogyan bővülhetnek a csak a turizmussal összemérhető eredményű felsőoktatási exportlehetőségeink. Szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy miként másutt sem, úgy Magyarországon sem fogja a jövőben az állam teljes egészében finanszírozni az állami egyetemeket. Nem mondhatunk le tehát saját bevételünk növeléséről, együtt kell élnünk a kofinanszírozás szükségességével. Az univerzitások csak akkor igazi értékei az országnak, ha autonómok, véleményalkotásukban függetlenek. A társadalomnak is az az érdeke, hogy a felsőoktatás önállóan legyen fejlődőképes és elismert kritikai pozíciót foglalhasson el, motorként és lelkiismeretként működjön. Ennek érdekében azonban - nem tagadva a társadalom ezért elvárt feladatteljesítési igényének primátusát - az állami finanszírozási hányad előbb-utóbb lehetőséget ad majd az autonómiára, ugyanakkor a piac által meghatározott bevételi rész sem kényszeríti az egyetemet intellektuális megalkuvásokra. Megmozdul a vagyon - A fentiekből az következik, hogy ha fejlődni szeretnénk, akkor a házunk táján is kell körülnéznünk... - Vannak még belső tartalékok. Számos olyan vagyontárgyunk van, amelyek értékesítésével karcsúsítani lehet és kell a Szent István Egyetemet. Haladéktalanul áttekintjük az ingatlanállományunkat és amit mi nem tudunk hasznosítani, azt a Szent István Egyetem