Gyermekgyógyászat, 1980 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 1. szám - Murányi László: Újszülöttek és koraszülöttek gépi mesterséges lélegeztetésének sajátosságai és korszerű gyakorlati kérdései

alveoláris ventillációja mintegy kétszerese a felnőtt hasonló (testsúly kg-ra számított) adatának, ugyanúgy az oxigén fogyasztása is. Viszonylag nagy a holttér arány és az újszülöttek jellegzetesen ún. orrlégzőek. A fentieknél is fontosabbak a mesterséges lélegeztetés szempontjából azok a különbségek, amelyek az újszülöttkori és felnőttkori tüdő légzésmechanikai paraméterei­ben fennállnak. E tulajdonságok gyakorlatban két tényezővel jellemezhetők: a tágulé­­konyság (compliance), mely a nyomásegységgel (a gyakorlatban víz­um) a tüdőbe juttatható volument adja meg: V/P; valamint a rezisztencia, mely a légutak, a tüdőszövet és a mellkasfal ellenállásából adódik, bár ezek közül legfontosabb a légúti ellenállás; ennek paramétere R: P/V, vagyis a nyomás és az áramlási sebesség hányadosa. Meg kell említeni, hogy a compliance is magának a tüdőnek és a mellkasnak rugalmas tágulékonyságából adódik, de a gyakorlatban a mellkasi tényezők izoláltan csak teljes izombénításban mérhetők. Fontos ismeret azonban, hogy újszülöttkorban a mellkas compliance nagy, tehát a mellkasfal puha, tágulékony, így a beáramló levegőnyomással szemben gyakor­latilag csak a tüdő tágulékonysága áll szemben, többek között ezzel is magyarázható az újszülöttkori tüdő sérülékenysége, légmell-keletkezéssel szemben. A compliance értéke érett újszülöttben 5 ml/cm H2O. Megszületéskor a tüdő még merevebb, az első légvételek idején a compliance 1 ml alatt van és kb. egy órás életkorra emelkedik 3 ml/cm H20-ra. Ez a tüdőben levő folyadék fokozatos felszívódásával van összefüggésben, összehasonlításként a compliance felnőttkori értéke: 200 ml/cm H20. A rezisztencia (resistance) újszülöttkorban szintén nagyban eltér a később életkori ellenállásától, jóval magasabb annál. A tüdő levegővel való teljes feltörődés után (aeratio) ez az érték mintegy 12-szerese a felnőttkoriénak. Ez az ellenállás főleg a hörgők szintjén mérhető, mivel az orr ellenállása viszonylag kisebb újszülöttekben. Számszerűn közvet­lenül a születés után 100 cm H20/1. sect 1, majd fokozatosan 30 körüli értékre csökken a pulmonális rezisztencia. A fenti élettani értékek az újszülöttkori sajátos pulmonális elváltozásokban és koraszülöttekben még további eltérést mutatnak és lényegében ez a kóros állapot határozza meg a mesterséges lélegeztetés újszülöttkorban megoldandó kérdéseit. Mint a bevezetőben utaltunk rá, mesterséges lélegeztetésre sor kerülhet viszonylag ép tüdejű betegekben extrapulmonális ok miatt (központi idegrendszeri ok). Ebben az esetben érett újszülöttben a fenti ún. élettani adatok a mérvadók, hozzátéve azonban, hogy a tracheális tubus megnöveli a rezisztenciát, némileg csökkenti a holtteret és kiiktatja a felső légutak természetes párásítását. Éretlen újszülöttek sajátos adaptációs zavarában, a respirációs distressz szindrómában (RDS) azonban a tüdő nem ép, a compliance rendkívül alacsony, akár 0,5 ml/vízcm lehet, a rezisztencia is igen magas, tubussal 500 cm H20/1. sect‘-ig emelkedhet a tüdő alveolusait nyitva tartó felületaktív anyag hiánya következtében. A kilégzések végén légtelenség áll be, légzésfunkcionális szempontból a funkcionális reziduális kapacitás kicsiny. Ez a kóros állapot tehát alapvetően más feladatot állít elénk a lélegeztetésben, mint az ép tüdő. Mindezeken túl a meglevő spontán légzés ilyenkor rendkívül szapora, ugyanakkor erőtlen, vagyis csak kis negatív mellűri negatív nyomás létrehozására képes. Az újszülöttkori respirációs terápiában a Gregory által ajánlott disztenciáló kezelés (CPRP), mint új, nagyhatású lehetőség, világszerte gyorsan elterjedt. Előnye, hogy spontán légzés mellett, sőt bizonyos változataiban intubálás nélkül is alkalmazható. Hatására nő a funkcionális reziduális kapacitás (FRC), csökken a jobb-bal irányú shunt a tüdőben és ezáltal javul a beteg oxigenizációja, és így csökkenthető a belégzett levegő magas oxigén koncentrációja. Hangsúlyozni kell, hogy ez az eljárás csak csökkent compliance esetén hasznos, alkalmazása ekkor indokolt, egyéb állapotokban fokozódik az egyébként is számos szövődmény bekövetkezésének veszélye.

Next