Gyógyászat, 1881 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1881-03-26 / 13. szám
Isúszónegyedik évfolyam. 1 .2. SZ. Budapest, 1881. március 26. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Laptulajdonos: Poor Imre tr. Szerkesztő-kiadó: Dulácska Géza tr. Tartalom: A diphtheritis gyógykezelése tekintettel a sósavas pilocarpinra. (Vége.) — Tapasztalataim az idült mellbetegségek fejlődése és a pneumaticus gyógymód hatása körül. — Lapszemle. A fehérnjevizelés felléptéről. Asphyxia symmetrica localis extremitatum. A bujakórral korán fellépő agyvérzések. Papayotin, mint a diphtheritikus és croupos izzadmány-hártyák hatékony oldószere. Hagy adag terpentinolaj diphtheria ellen. — Tárca. A budapesti kir. orvosegylet ülése 1881. március 19-én. — Vidéki levél. — Különféle. — Pályázatok. — Hirdetések. A diphtheritis gyógykezelése tekintettel a sósavas pilocarpinra. TORDAY FERENC tr. gyermekgyógyásztól Budapesten. (Vége.) A láz leküzdésére a helybelileg alkalmazott hőelvonáson kívül belső szer gyanánt egyedül a chinint szoktam használni, mely azonkívül, hogy legbiztosabb lázellenes szerünk, legkevésbé csökkenti az életerőt, és antiseptikus hatással is bír. Nagy adagok azonban nem előnyösek a chinin-intoxicatio miatt, annyival kevésbé, mert a szer rendesen hosszabb időn át igénybe vétetik. A salycilsavas natron szintén hatalmas lázellenes szer ugyan, és a chinin után leginkább megfelelő, de biztos hatása csakis nagy adagok mellett érhető el, minőket a mi gyermekeink gyomra vagy épen nem tűr el, vagy legalább is nehezen, mialatt a gyermekek a chinint mérsékel adagokban hosszabb időn át is elég jól tűrik. A vérmérgezés ellen specifikus szerrel ez idő szerint nem bírunk. A chlorkali éveken át még leginkább fentartotta magát mint olyan, de csakis addig, míg a diphtheritis kórlénytana föl nem derítetett. Azontúl hatalmasabb fertőztelenítő szert kerestek, annyival is inkább, mert a közelebbi életkórtani vizsgálatok kimutatták, miszerint a káli chloricumnak antiseptikus hatása csakis olyan nagyobb adagok használata mellett van, melyek már maguk is könnyen megmérgezhetik a vért. (Nagyobb mennyiségű élőnyelvonás által). Ilyen káli chloricum általi mérgezésekről az irodalomban több közlemény jelent már meg, miért is annak túlmerész adagolása ellen különösen Jacobi. Baginsky és legújabban megjelent tankönyvében Henoch is igen kikelnek. Részemről a szerek oly feltűnően nagy adagokban.