Gyógyhír, 1997 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1997-01-29 / 1. szám
gyógyhír A GYÓGYSZERELOSZTÁSTÓL A PIACI KAPCSOLATOKIG EXKLUZÍV INTERJÚ Dr. LANTOSI ISTVÁN VEZÉRIGAZGATÓVAL 1996. december 30. Szerk.: Tisztelt Vezérigazgató Úr! Ez évben az év utolsó előtti napja munkanap, Önnek mint vezérigazgatónak a Hungaropharmánál az utolsó munkanap. Ennek az utolsó munkanapnak a története szorosan kötődik egy dátumhoz, nevezetesen az Ön hatvanadik születésnapjához. Először is engedje meg, hogy ez alkalomból a lap valamennyi olvasója nevében is jó erőt és egészséget kívánjunk, a többi - ahogy mondani szokták - megoldódik. Amikor a céghez került, akkor 1982-t írtak. A vállalat, amelynek élére kinevezték a Gyógyáruértékesítő Vállalat az ország egyetlen gyógyszer-nagykereskedelmi vállalata volt, államilag szabályozott számos monopol jog birtokában. Ma, 1996. december 30-án az országban már több mint 80 gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező cég létezik, de a Gyógyáruértékesítő Vállalatból Hungaropharma Részvénytársasággá alakult gyógyszer-nagykereskedelmi cég még ma az ország piacvezető gyógyszer-nagykereskedője. Az az időszak, amelyet a vállalat élén eltöltött a hazai gyógyszer kereskedelem elmúlt közel 50 évi történetének a legmozgalmasabb időszaka volt. A rendszerváltást követően az állami monopóliumok viharos sebességgel dőltek össze és kerültek a történelem süllyesztőjébe. A Hungaropharma átélte a viharokat. Az államilag biztosított monopol pozícióit szinte teljesen elvesztette, ennek ellenére a piac átrendeződési folyamatában piacvezető szerepet vívott ki magának. Szerk.: Az utolsó munkanapon az anyagok rámolása óhatatlanul alkalmat ad a visszatekintésre. Milyen pályát futott be a Hungaropharma az ön vezérigazgatósága alatt? Milyen volt a pálya? Hány „meccset” kellett megnyerni a mai helyezésért? Dr. L.L: Az államilag monopolizált állapotból már évek óta tartó erős versenyhelyzetben váltunk igazi gyógyszer-nagykereskedővé, piacvezető céggé. Az ellátási kötelezettségből adódó áruforgalmi kapcsolatot piaci kapcsolatrendszerre váltottuk fel. Figyelembe vettük, hogy van konkurencia és ez a konkurencia csak a Hungaropharmától tud piacot szerezni. Az 50-es évektől 1992-ig az államilag szabályozott termékforgalmazás, az ellátási kötelezettségből fakadó áruforgalmi kapcsolatok kizárólagosságot biztosított a cégnek a nagykereskedelem területén. Az elosztási mechanizmusra felépült gyógyszer-kereskedelmi szervezetrendszer gyakorlatilag kizárta a piac többi szereplőit a nagykereskedelemből. Ezen a területen igazi mozgás és változás 1992-től, a gyógyszer-nagykereskedelmi rendelet megjelenését követően indult el. 1982 első félévében még államilag szabályozott termékforgalmazási rend szerint bonyolódott az áruforgalom. A hazai gyógyszerigényeket összesítettük, majd azokat közvetítettük a belföldi ipar és a külföldi szállítók felé. A gyógyszerkínálat a maihoz képest is rendkívül szűk volt, a termékváltás minimális, a gyógyszerek melletti egyéb termékek kínálata - gyógytermékek, a ma forgalomban lévő egészségügyi cikkek jelentős köre, a különféle táplálék kiegészítő és vitamin készítmények, gyógycukorkák stb. - pedig teljes egészében hiányzott. A gyógyszerforgalmazás tekintetében szervezeti oldalról determinált kettősség alakult ki. A hazai ipar és a külföldi szállítók felé a kapcsolatot a Hungaropharma képviselte, míg a közforgalmú gyógyszertáraknak történő szállítás kizárólag a gyógyszertári központok keretében valósult meg. A gyógyszer útja a termelőtől a fogyasztóig két tárolási pont közbeiktatásával jutott el. Az országos mennyiségek készletezése a Hungaropharmánál valósult meg, a területi - megyei - igények innen kerültek kielégítésre, de nem közvetlenül a gyógyszertárba, hanem a megyei központok raktárába. A Hungaropharma gyógyszert közvetlenül csak az intézeti gyógyszertáraknak szállított, a közforgalmú gyógyszertárakkal nem volt közvetlen kapcsolatunk. Ez idő tájt az ország valamennyi közforgalmú gyógyszertára szervezetileg a gyógyszertári központok keretében működött. Szállításaink, raktári technológiánk ehhez az elosztási mechanizmushoz igazodott. A gyógyszertárakat közvetlenül kiszolgáló vevők - gyógyszertári központok - felé raklapnyi mennyiségeket pótkocsis teherautókkal, kamionokkal szállítottunk, havonta előre meghatározott ütemterv szerint. 1996-ra jelentősen megváltozott a gyógyszerpiac szervezeti struktúrája. 1990-től lehetővé vált magángyógyszertárak létesítése. A gyógyszerészek jelentős része élt ezzel a lehetőséggel és ma már az országban közel 800 újonnan létesített, azaz nem privatizált gyógyszertári vállalkozás működik. E gyógyszertárak megjelenésével kezdődött el a piac máig is tartó átalakulási folyamata. Az első magángyógyszerésszel cégünk szerződést kötött és jelenleg gyakorlatilag mindegyikükkel szerződésünk van. Az 1995-ben elindult gyógyszertári privatizáció új lehetőségeket teremtett. Egyrészt üzletileg hozzáférhetővé váltak az eddig vállalati keretben működő gyógyszertárak, másrészt a gyógyszertári központok egy részének privatizációja potenciális lehetőséget biztosított a nagy 2