Gyógypedagógia, 1981 (26. évfolyam, 1-6. szám)

1981 / 5. szám - Csányi Yvonne: Verbális készségek felmérése egy az anyanyelvi kísérletben részt vevő siket tanulócsoportnál

DR. CSÁNYI YVONNE Verbális készségek felmérése egy az anyanyelvi kísérletben részt vevő siket tanulócsoportnál 1975-ben indult be az első kísérleti anyanyelvi csoport a siketek budapesti inté­zetében Tordai Tamásné gyógypedagógiai tanár vezetésével. A kísérletet azóta is az OPI gyógypedagógiai osztálya irányítja. A csoport kiválasztásánál semmiféle szelekció nem történt, az egyetlen feltétel az volt, hogy a megelőző óvodai kísér­letben részt vett gyermekek maradjanak együtt. 1980 májusában átfogó nyelvi felmérést végeztünk az azóta a 3. osztályt elért tanulóknál, s ezt a felmérést az 1980/81-es tanévben is folytattuk. A jelen tanulmány elsősorban az 1980-as vizsgálat adatait elemzi, de néhány helyen érintjük az 1981- ben mért teljesítményeket is. Az összehasonlító adatokat a kísérleti osztállyal párhuzamos, a korábbi, 1973-as tanterv szerint haladó budapesti osztály (1. kontroll csoport), valamint egy hasonló szegedi osztály (2. kontroll csoport) vizsgálatai során nyertük. Egyes vizsgálatokhoz ezen kívül rendelkezésünkre álltak halló gyermekeknél mért teljesítmények is. A felmérésben részt vevő tanulók Kísérleti csoport: 9 tanuló; 1. kontroll csoport: 11 tanuló; 2. kontroll csoport: 6 tanuló. Hallásfok: a kísérleti csoportban valamennyi tanuló súlyos fokú hallássérült, azaz hallásvesztesége a beszédfrekvenciákon meghaladja a 80 dB-t. A 9 tanuló közül 2 tanulónál nincs hasznosítható hallásmaradvány sem, gyakorlatilag totális siketeknek számítanak. Intelligencia: a non-verbális Snijders—Oomen féle intelligenciateszt adatai alap­ján valamennyi tanuló értelmileg ép. Járulékos fogyatékosságok : a csoport ebből a szempontból heterogén: — egy tanulónál egész testre kiterjedő aspasztikus tünetek állnak fenn, mozgása összerendezetlen, beszédszerves működésénél is nehézséget okoz a bénulás; — egy tanulónál szenzoros dysphasia tünetei állnak fenn. Szájról olvasási ké­pessége igen gyenge; — egy tanulónál szenzoros és motoros dysphasia tünetei tapasztalhatók. Száj­ról olvasásra alig képes, vele elsősorban írásban kell kommunikálni, a beszéd utánzására, aktív produkálásra csak igen alacsony szinten képes; — egy tanuló magatartása súlyos fokú neurózisra utal, többször kezelték pszicho­­tikus tüneteit idegosztályon, erősen dekoncentrált, az oktatásban folyamatosan nem tud résztvenni. A csoport a fenti nehezítő körülmények — a viszonylag nagy egyedi különbségek ellenére — sikeresen végzi a kísérleti anyagot (nagyobb lemaradás az utóbb emlí­tett tanulóknál jelentkezik, de a tanterv minimális követelményeit ők is teljesítették). A verbális készségszint vizsgálatának területei A verbális készségszintet a következő részterületeken vizsgáltuk: szókincs, be­szédmegértés — aktív megnyilatkozás; önálló szövegértés; szóbeli beszámoló kép alapján; írásbeli beszámoló kép alapján.

Next